A napelemek beüzemelésével együtt megjelent a házban a természet megfigyelésének egy egészen könnyen hozzáférhető és mégis absztrakt csatornája: az inverter által összeállított, a leadott teljesítményről tájékoztató grafikonok. Ezek ideális esetben hasonlóak mint az alábbi ábra:

Félszínusz (2019. 08. 10.)

Ahonnan sokminden kiolvasható: napkelte, házunk/tetőnk tájolása, a napelemek viselkedése tört fényben.

Az 'ideális' ábra mellett viszont sok érdekes mintázattal lehet találkozni, ami voltaképpen a felhők járásának egyfajta lenyomata. Ezekből a nyomatokból válogatok most, eképpen emlékezve arra, ahogy a napfény a felhőkkel parolázva (vagy épp fordítva: a felhők a napfénynek fricskát mutatva) játszott a háztetőnkön a máig is tartó nyárban.

Ahogy nézed őket, próbáld elképzelni az égbolt változásait, a felhők mozgását, méretét!

Fésű (2019. 07. 30.)

Majdnemnyárvég (2019. 08. 31.)

Négyszögjel és egyben kastély (2019. 08. 26.)

Inkább rajzfilmbeli hegyek (2019. 09. 25.)

Hegyek fűrészfoggal (2019. 09. 09.)

Mozaik (2019. 09. 24.)

A Faluság indulása idején készítettem egy szubjektív pályázati ajánlót azokról a pályázati lehetőségekről, amikre magam is pályáztam, zömében sikerrel. Persze minden nyertes pályázat elég sok munkát is jelent - ezek között mégis messze rekorder a GINOP-8.4.1/A-17 felhíváson közzétett "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" volt, ami tehát nem is olyan igazi pályázat, vagy max. visszatérítendő pályázatként lehetne értékelni, amit ugye itthon nemigen veszünk igénybe, dehát szegény faluságiaknak a 0%-os kamatozású hitel is megteszi.

Megtenné. Ugyanis a dátumok magukért beszélnek: 1 év és 5 keserves hónap telt el a kérvényezése óta. Ez idő alatt többször változott a formanyomtatvány ('legyen kedves az új változatnak megfelelően benyújtani'), többször lejárt a munkáltatói igazolás érvényessége ('a Bank saját űrlapján legyen kedves aktuális változatot hozni'), nyilván a banki kivonatok és minden egyéb is bőven idejétmúlttá vált, hónapokig várt egymásra a bank és a kivitelező, és már ott voltam, hogy feladom, mikor Judit mégiscsak visszarántott a ginop-lelkiállapotba, mondván: úgyis csak arra megy ki az egész, hogy mikor adjuk már fel. Márpedig mi nem adjuk fel.
Persze még ma sem mondhatjuk azt, hogy sikerült, és napelemek táplálják a házunkat, mert épp az inverterre, majd a villamos-szolgáltató kétirányú villanyórájára várunk. De akkor is, legalább a kis paneleink már ott vannak a helyükön, és legfeljebb egyenáramú áramforrásként használjuk majd őket. A következő 1 év 5 hónapban.

Aki mérlegeli, hogy beadja, annak nagyon sok kitartást és türelmet kívánok! Nem biztos, hogy végigjárnám újra ezt az egészet, de azért először csakazértis megpróbálnám. Állítólag már vannak olyan bankok a kínálatban, akik tényleg segítőkészek és gyorsak is.

Nem vagyok egy rendezvényszervező alkat. Csodálom, még ha nem is irigylem azokat, akik emberek hálózatát tudják megmozgatni, gondolnak a részletekre és a lehetséges következményekre, és mindezt úgy, hogy még jól is sikerül a programjuk... Ezzel szemben, az én eseményeimet vagy elmossa az eső, vagy nem jön el senki, mert esőt mondanak de csak másnap fog, vagy ha épp jó az idő és beltérben lennénk, akkor mégis ki akar jó időben bemenni valahová....

Rég beláttam, hogy ehhez a dologhoz is legalább annyi minden kell, mint egy étteremnyitáshoz (hajjaj), tehát inkább maradok a kihaltságtól kongó 'fesztiválok' helyett a szűkebb, szakmai ill. köztéri programoknál. A publicitással ill. annak hiányával járó rizikót ezzel legalábbis kipipáltam. Attól még a káosz megmaradt, és emiatt is minden tiszteletem azoknak az előadóknak, közreműködőknek, segítőknek, akik ebben sorsközösséget vállalnak - tartsák meg ezt a jó szokásukat!

Szóval a photoSynth-re készülök, ami egy szimpózium lesz, vagyis az értelmezésemben előadásokból, workshop-okból, koncertekből, beszélgetésekből összegyúrt eseménysorozat. A témát a korábbi bejegyzéseimben is taglalt önellátó, hálózatiáram-független elektronikus művészet lehetőségei adják.
Azért tartom ezt a témát fontosnak, mert a művészeti autonómiához hozzá kellene tartoznia az alkotás anyagi oldalát illető önállóságnak is, ami ebben az esetben a magunk által termelt áram, önerőből biztosított tárhely (hálózati alkotás esetén), vagy legalább az erőforrások tudatos, gazdaságos használata. Alkotóként gyakran úgy érzem, hogy pacsáljuk az erőforrásokat, és bűntudatom is van emiatt. Így most már szabadon, bűntudat nélkül lehet energiát fogyasztani. Fontos ez egy olyan városban (Pécs), aminek amúgy sem friss légkörét egy hőerőmű dúsítja, aminek környékén uránbányászat folyt és jelenleg atomhulladéklerakó épül, és aminek egyeteme egyre több zöldberuházást tesz (lásd pl. ezt).

A projekt a magam részéről már most igen eredményes: a bütyköldéken napelemeket és generátorokat használunk elemek helyett, elkezdtem napelemes-vibramotoros repedtfazekakat építeni, az Open Bidouille Camp óta rezonátor-hangszórókat is használok ( a fenti képen a cica és az asztali növény között félúton látszik), valamint egy wurlitzer-szerű napelemes-dinamós zenelejátszón dolgozom. Ez utóbbi fog szólni több helyen is, ahol a programokat tartjuk, szombaton pedig a Balokány-ligetben a Képeshang rovat munkáiból szervezett kiállítást is ez fogja lejátszani - ha süt a nap. Sajnos nem úgy tűnik, hogy ezzel visszafordíthatnánk globális folyamatokat...

És akkor íme a program:

• június 13. 10-12h Makker: The Anonymous Anthropocene workshop #1. (John-Patrick Ayson, State University of New York - Buffalo; helyszín: Makker) • június 13-15h PTE-MK Zsolnay E33. udvar: Minimal power - maximum noise! workshop - Vincze Ferenc, Kelemen Márton (PTE-MK) • június 13. 16-18h PTE-MK Zsolnay E33. épület -110-es terem: Programterv ismertetése, prezentációk • június 14. 10-12h PTE-MK Zsolnay E33. épület -110-es terem: Előadások: Bori Bálint (Berlin), Scott Smallwood (University of Alberta), Kovács Balázs (PTE-MK) • június 14. 13-15h Makker: The Anonymous Anthropocene workshop #2. (John-Patrick Ayson) • június 14. 16-18h Makker: Ralf Schreiber (Köln) workshop-ja • június 15. 10-12h PTE-MK Zsolnay E33. épület -110-es terem: Előadások: Ralf Schreiber, John-Patrick Ayson, Magnus Bjerk és Namia Leigh (Berlin) • június 15. 14-16h Nádor Galéria előtt található placc: Eco-pet meeting workshop - Bánházi Abigél (PTE) • június 15. 16-17h: Önellátó ketyerék felvonulása a Nádor Galéria - Szabadkikötő útvonalon • június 15. 17h- Szabadkikötő: Field Record Day - https://www.facebook.com/events/2006245682949100 • június 16. 13-19h Balokány Liget: photoSynth kiállítás és workshop-piknik - https://www.facebook.com/events/384113245415110/

melyen látszik, hogy szerdán inkább workshop-ok és megbeszélések lesznek, csütörtökön és pénteken délelőtt előadások, délután szintén workshop-ok; pénteken este (Szabadkikötő) és szombaton délután pedig koncertek, installációk, kiállítás - és workshop-ok:)
A műhelyek leírása is bőséges:

De igazából nem is ez a lényeg. A "szervezett" program csak apropó arra, hogy sok jó ember találkozzon, és elkezdjenek olyan dolgokat, amiket addig, maguktól biztosan nem tettek volna. Ezek a dolgok a fenti, számítógépen tervezett struktúrához képest egészen más dimenziót mozgatnak meg, és ez az, ami miatt, mégha kétbalkezesen is, de érdemes csinálni tovább.

>

• photoSynth weblap: http://photosynth.hangfarm.hu/index-hu.php
• eseményoldal: https://www.facebook.com/events/1478688152257313/

Olvasva napról-napra az írásokat a blogon, azt érzem, mintha valamennyien más módon azt járnánk körbe, hogyan lehet a jelenkorban, annak igen sajátos viszonyai között függetlenné válni és mégis hatással is lenni környezetünktől/-re. Valószínűleg azért érzem ezt, mert ebből a -ha rossz kedvemet hagyom, azt mondom: tipikus magyar - szemszögből látom az aktuális kérdéseket... Ugyanakkor az is rögtön felmerül bennem, hogy ezek az elszakadások igen szimbolikusak, és gyakorta több befektetéssel járnak, mint amit megspórolunk velük. Az impakt faktorról pedig eleve semmi hír. Azt már tudom, hogy az általában vett önellátás finoman szólva sem "éri meg", pláne ha az ember egyedül (ha egyáltalán lehetséges) vagy kisebb közösséggel vág bele (lásd ebben a könyvben, a 22. oldal alján és környékén). Egyszerűen nem tudunk annyi mindent: termelés, feldolgozás, raktározás, újabb feldolgozás, ételkészítés, energiahordozó-kitermelés, építkezés, ruhakészítés stb. magunk megcsinálni, hanem alapvetően egy-egy speciális területen tudunk ellátni feladatokat (legalábbis mi, pasik. A nők, ugyebár, multitaszk lények), és emiatt igényeljük a közösséget, pontosabban: a célszerű vagy leginkább inspiráló közösséget. Szóval talán ez az a kapcsolat, ami megengedi a függetlenedést, ugyanakkor újra és újra beilleszteni késztet minket egy - helyi vagy akár helyfüggetlen - közösségbe vagy szubkultúrába. Ahogy a fentebb idézett könyvben is elhangzik: a minél nagyobb önellátás minél nagyobb munkamegosztást is igényel.
Igen szerencsés a világunk, hogy nemcsak megválaszthatjuk és megváltoztathatjuk a minket befolyásoló közeget, hanem az a közeg egészen szűk részterület mentén, akár a világ távoli helyeit is összekötve létezhet (az internet globális-virtuális közösségei, mint végülis maga a Faluság is), így ez az elszakadási-beilleszkedési folyamat nem annyira fájdalmas, mint a szűkre zárt helyi közösségek korántsem letűnt korában. A probléma nyilván akkor jelenik meg, amikor saját identitásunk megerősítése helyett egy virtuális identitást képzünk és erősítünk. De ez más ügy:

A függetlenségfüggőség jól kifejeződik az energetikai önellátásban is, ahol szintén hasonló állapotból indulok ki, szinte egyazon kételyekkel: biztos, hogy kihozható nullára az emberiség által nyomott ökológiai súly azzal, hogy lekapcsolódunk a hálózatról? vagy azzal, hogy napelemeket használunk? miért nem a fúziós energiát használjuk, ahogy a Nap is teszi? miért jár a megújuló energiaforrások használatával együtt az energiatakarékosság, anélkül pedig miért nem jelenik meg? globálisan melyik megoldással járunk jobban: ha felesleg-termelésünk visszatáplál a közhálózatba, vagy ha eltároljuk akkumulátorokban, hogy a napfény nélküli időkre is gondoljunk? ugyanez az építőanyagoknál, a fűtésnél, az ivóvízhasználatnál is felmerülhet, és a másik oldalon azzal az evidenciával találkozunk, hogy "részei" vagyunk a világnak, léteznünk "kell", ráadásul komfortosan. Ha összegyűjtjük, melyik típusú tevékenységünk termeli a legtöbb CO₂-t:

Emberi tevékenységből eredő CO₂ kibocsátás a világon, tevékenységi körök szerint

... akkor továbbra is az energiaszektor dominál. Ami nyilván arra kell késztessen bennünket, hogy ezt (is) erőteljesen átalakítsuk. Nem tartom átgondoltnak a biomassza vagy megújuló energiaforrásként számontartott fatüzelésű erőforrások fenntartását, mert ezek épp az aktuálisan megkötött CO₂-t dobják vissza a környezetbe, ahelyett, hogy eltárolnánk és visszajuttatnánk a Föld mélyébe (ehelyett inkább a lassan lebomló cuccokat dugjuk el). Ez alapján a megújuló energiaforrás kifejezést nem tartom túl pozitívnak: elveszi a lehetőséget a fosszilis energiahordozók létrejöttétől. Ha valóban a földi élet részei vagyunk, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezekre a "felesleges" dolgokra is szükség van, lesz.

A Föld átlagos albedója 39%, vagyis a beérkező napsugárzás (a Föld alapvetően egy elég nagy és egész hatékony napelem!) ugyanennyi része visszapattan, a mi klímánk számára elvész. Talán emiatt tényleg érdemes a visszaverődő napsugarakat megfogni, és abból táplálni a saját energiaforrásainkat, ha az nem veszi el az életteret mástól (ahogy a fényigényes növények is helyet hagynak maguk alatt más növényeknek), és nem billentheti ki a bolygó energiamérlegét. Jelenleg, mivel ez a folyamat kicsit ad hoc, inkább úgy tűnik, hogy az energia-függetlenedés egy üzenet az erőművek felé: ne használjatok el annyi fosszilis vagy radioaktív energiaforrást!
Ám ha kicsit kimozdulunk a földcentrikus világképből, persze megállapíthatjuk, hogy a napenergia, és igazából az általa közvetetten elérhetővé vált egyéb, megújuló energiaforrások (víz, szél, hő) sem épp megújulóak. Persze nincs (még) az az ökomozgalom, aki szót emelne a Napban fúzióba lépő hidrogénatomok védelmében, és nem is igen tudna: ez egy tőlünk tökéletesen független folyamat, amelyet nem igazán befolyásol az a tény, hogy a kibocsátott energia egymilliomod vagy kétmilliomod részét hasznosítjuk blogírásra. De a függetlenség és a megújuló energia tök más. Mindenesetre, ha már a függetlenségről írunk, épp ez a folyamat biztosítja a Föld számára, hogy környezetétől némiképp izolálva tudja biztosítani az élet körülményeit. Sőt, a Nap nemcsak energiát ad, de általa látjuk, és az általa létrehozott légkör által halljuk is a világ dolgait. Megértem és átérzem azokat, akik a Napot istenként tisztelték, hiszen ennek a folyamatnak vagy a tőlünk való távolságának minimális kilengése is végzetes hatásokkal járhat ránk nézve. Kicsit félek is ettől. De valahogy itt ragadható meg a kiinduló függetlenfüggőség viszony: egyrészt kiszolgáltatva vagyunk egy külső tényezőnek, másrészt épp az biztosítja, hogy szabadon dönthessünk, mire is használjuk azt az energiát, amit ad.

A Nap és egy villanykábel találkozása a számítógép kijelzőjén

Csak néhány tipp az épp aktuális felhívások közül, erősen szubjektív kommentárral, nemcsak vidékieknek, hanem azoknak is, akik még szeretnek űrlaphalmokat kitölteni és -nyomtatni, sikeres elszámolásról álmodozni.

1/ Ha magánszemély vagy, és van délies fekvésű házad, lakásod, de még nincs rajta napelemed ill. 10 évig még várhatóan az országban vagy a környéken maradsz, akkor megéri 0%-os hitelt igényelned a GINOP-8.4.1/A-17 felhíváson, aminek alcíme: "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel". Más dolgokra is lehet hitelt igényelni, pl. hőszivattyú, szigetelés. De mivel a napelemek önállóan is pályázhatóak, és megtérülésük 10-11 év, ez olyan lesz, mintha fizetnéd annyi ideig a villanyszámládat, utána pedig 20 évig semmit. Állítólag mindenki megkapja, aki nem BAR listás. Nagyon sok papírt ki kell nyomtatni miatta, az űrlap kitöltése igen macerás (egy csomó mezőbe nem lehet gépelni, de copy-paste-tel megoldható), ill. jó szokása a kiírónak, hogy rendszeresen változtatja is a pályázati feltételeket és az űrlapot – így ha elkezded kitölteni, készülj rá, hogy a beadás előtt újra ki kell töltsd az új űrlapot. Kétszer kell energiatanúsítványt kérned (2x30e ft körüli összeg) + egyszer a közjegyzőnek is adakoznod kell (30-50e ft), még akkor is, ha nem ajánlasz ingatlan-biztosítékot. Csábító, ugye?

kiírás: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-841-a-17-lakpletek-energiahatkonysgnak-s-megjul-energia-felhasznlsnak-nvelst-clz-hitel

2/ Ha civil szervezet ügyét viseled a szíveden, és szereted az orosz rulettet, akkor feltétlenül próbáld ki a Nemzeti Együttműködési Alap civil működési támogatásának véletlenszerű kategóriáját! Elvileg a működési területed szerinti kollégiumhoz kellene beadni a pályázatot, de ha az "Új nemzedékek jövőjéért", a "Mobilitás és alkalmazkodás" stb. között érthető okokból nem találsz olyat, ami a szervezeted alapszabályához passzol, ne érezd egyedül magad: mi sem találunk. Viszont siess a pályázat beadásával, mert érkezési sorrendben bírálják el! A beadáshoz regisztrálnod kell az Eper-be (ez egy pályázatkezelő rendszer), és a pályázati díjat is be kell fizetned, ami 2000 ft. Ezért cserébe viszont beadhatod más, idei pályázatokra is, pl. a szakmai programok szervezésére. A Fair nevű pályázatkezelő rendszert ne használd (még akkor se, ha nincs pénzed a pályázati díjra), mert ha azon keresztül adod be, senki nem fog foglalkozni vele. Fair, ugye?

kiírás: http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazatok

3/ Ha civil szervezet tagja vagy a Dél-Dunántúlon, és karitatív vagy közösségi ügyekkel foglalkozol, feltétlenül pályázzatok az "Erősödő Civil Közösségek 2018" pályázatra, január 15-ig! Messze a legkorrektebb kiírás, amit az utóbbi 14 évben láttam - már csak amiatt érdemes beadni, hogy egy olyan felhívásban vegyél részt, ami nem úgy szólít meg, mint egy potenciális gazdasági bűnszervezetet. Arról nem beszélve, hogy más pályázaton elég nehéz ebben a régióban elérhető támogatást szerezni.

felhívás: http://www.emberseg.hu/2017/12/meghirdettuk-az-erosodo-civil.html

A civil szervezeteknek Magyarországon igen fontos az anyagi támogatás (másutt ez nincs így), de mégoly fontos az erkölcsi támogatás is. Sajnos ilyen tárgyban nem találtam pályázatot. Sok sikert!

(Ha tudsz még pályázati nem-hivatalos infókat, és vállalod is, hogy később ilyenekről írsz, szólj!)