Kép: Nagy Anita
Hang: Kovács Jónás

Lehet, hogy csak nekem tűnik úgy, mintha már nagyon régóta tél lenne, de alig várom a tavaszt! A naptár szerint azonban még elég sok téli estében „gyönyörködhetünk”. Persze ennek az évszaknak is megvannak a maga szépségei, örömei, azonban a dolgos hétköznapokban ezeket elég szűkmarkúan mérik, egy sor kihívással kell szembenéznünk. Rövidebbek a nappalok, a sötét, szomorkás, ködös időben a hangulatunk is borongós, a réteges, gondosan megválogatott ruházatunkban is fázunk, szép lassan merülnek le a vitamin tartalékaink, és az immunrendszerünk is sok olyan kihívással néz szembe (lsd. Influenza), melyekkel az év többi hónapjában ritkábban találkozik.

Téli táj

A téli időjárás szélsőségeinek hatása bőrünkre sokkal kifejezettebb, mint amilyen az év többi részében, hiszen első vonalbeli védelmet biztosít szervezetünk számára.

Gondoljunk csak bele például abba, hogy mínusz 4-5 fokban eltöltünk néhány órát a szabadban (sportolunk, sétálunk, kerti vagy egyéb munkát végzünk), majd bemegyünk a jó meleg lakásba. A szerencsések bevackolják magukat a kandalló mellé, kezükbe fognak egy gőzölgő teát, vagy vesznek egy forró fürdőt. Ezen szélsőségek hatására még a normál bőr is kipirosodik, szinte „lángol” az ember arca. Ez a panasz az érzékeny bőrűeknél (ez alkati sajátság, nem betegség), valamint bizonyos bőrbetegségek esetében még fokozottabban jelentkezik. Az arcbőr száraz, hámlik, viszket, piros foltok jelenhetnek meg rajta.

Több átfogó tanulmány, felmérés igazolta, hogy a fejlett társadalmakban a lakosság több, mint 60%-a érzékeny bőrű és ez az arány folyamatosan nő. E tendencia visszavezethető a környezetünkben, mindennapi életünkben egyre szélesebb körben felhasznált kemikáliákra, vegyszerekre, a légszennyezés ártalmas hatásaira, valamint a különböző stressz faktorokra is. A stressz egyértelmű szerepét támasztja alá az a megfigyelés, miszerint nehéz élethelyzetekben (pl.: vizsgaidőszak, költözés, stb.) a bőrtünetek fellángolnak.

Az arcbőr mellett kezünket is sok károsító hatás érheti. A gyakori szappanos kézmosás, a különböző szakmákból adódó környezeti és munkahelyi ártalmak, a téli hideg, a fűtött helyiségek száraz levegője kézbőrünket is kiszárítja, amitől hámlik, berepedezik. Ez fájdalommal járhat megakadályozva bennünket akár a napi rutin tevékenységünk végzésében is.

Mielőtt rátérnék arra, hogyan ápolhatjuk bőrünket, milyen lehetőségeink vannak, melyekkel erősíthetjük, ellenállóbbá tehetjük ezt a csodálatos védelmi rendszert, illetve a már megjelent tüneteket hogyan gyógyítsuk, szeretnék néhány fogalmat ismertetni a kedves olvasóval. Akik ezeket jól ismerik, azok számára álljon itt egy kis emlékeztető.

A mikrobiom. Mi is ez valójában? Nem más, mint bőrünk normál baktérium flórája. Egy élő pajzs, amely beborítja a teljes bőrfelületet. A gyomor-bélrendszerben megtalálható védő baktériumok pedig segítenek az emésztésben, a vitamintermelésben is. Mikróbák milliárdjai állnak készenlétben, hogy óvják bőrünket, egész szervezetünket a káros külső hatásoktól, allergiát kiváltó fizika, kémiai anyagoktól, segítsék immunrendszerünket a különböző kórokozókkal szembeni küzdelemben. A mikrobiomot nem is olyan régóta ismerjük. Ma már egyre többet tudunk erről a hihetetlenül sokszínű, összetett, szigorúan szabályozott rendszerről, mely olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk.
Tízszer több mikróba (baktériumok, vírusok, gombák, stb.) él benne szimbiózisban, bonyolult egyensúlyban, mint ahány csillag van az egész Tejútrendszerben. Minél sokszínűbb, változatosabb, annál jobban képes betölteni védelmi funkcióját. Egy felnőtt ember teljes mikrobiomja több mint 2 kg tömegű és kb. 500-féle baktérium alkotja.
Szerintem megnyugtató, jó érzés tudni, micsoda komoly, ütőképes hadtest vigyáz ránk éjjel-nappal, így igazán sosem vagyunk egyedül!

A mikrobiom alkotói

Mikrobiomunk vigyáz ránk mindaddig, amíg mi is óvjuk őt! Ahhoz, hogy megfelelően gondoskodjunk milliárdnyi mikróbánkról, ismernünk kell azokat a feltételeket, amelyek mellett jól érzik magukat, fenntartható e sérülékeny egyensúly. Bőrünk normál baktérium flórája a lipidekben, nedvességben gazdag, ún. hidrolipid rétegben érzi magát jól, ezt a közeget kedveli. A hidrolipid réteg lipidjeit (zsírszerű anyagait) a bőr sejtjei termelik.
A normál bőr szerkezete megfelelő ápolás mellett teljes mértékben megfelel ezeknek a feltételeknek. Tekintsük át, milyen is a normál bőr. Hogyan épül fel, illetve mi teszi jól „lakhatóvá” mikróbáink számára.

Ebbe a gyönyörű képbe csúszott egy pici pontatlanság. Kérem a kedves olvasót, hogy a többrétegű elszarusodó hám felirathoz gondolatban illessze be az alábbi képet!

A normál bőr felépítése

A bőr felső sejtrétegei

A bőr a legnagyobb méretű szervünk. Legfontosabb funkciója tehát a szervezet külső behatásoktól való védelme. Megóv a fizikai, kémiai veszélyektől, kórokozóktól és megakadályozza a kiszáradást. Felülete 1,5-1,8 m², tömege kb. 10 kg. Tehát egy egészséges felnőtt bőre és mikrobiomja összesen kb. 12 kg-ot nyom.
Ez a védelem még tömegre is jelentős!

A bőr három rétegből áll, legfelső rétegét nevezzük felhámnak, mely további rétegekre tagozódik. Külső felületén találhatók a teljesen elszarusodott, magvukat vesztett, élettelen sejtek (keratinocyták). Ezek a sejtek az alsó rétegekből folyamatosan újra termelődnek, a legfelső sejtsorok leválnak. Ez az érési folyamat állandó, genetikailag meghatározott szabályszerűséget követ. Ezek között az elszarusodott sejtek között összekötő anyagként, illetve ezeket körülvéve találhatók a bőrben a különböző lipidek. Ezeknek a lipideknek óriási szerepük van a bőr hidratáltságának megőrzésében, rugalmasságának fenntartásában. Nagyon találó az a hasonlat, miszerint a sejtek a téglák, a lipidek pedig a habarcsot képezik a téglák között. Normális körülmények között a bőr sejtjei megfelelő mennyiségű lipidet, tápanyagokat, nyomelemeket (prebiotikumokat) és nedvességet termelnek, ami a mikrobiomnak is optimális. Így áll össze a bőr kettős védelmi rendszere. Az egészséges, fiatal bőr a teljes test vízmennyiségének 10-20 %-át tartalmazza. A hidrolipid réteg ennek a vízmennyiségnek speciális módon megkötött részét alkotja. Bizonyos környezeti hatások következtében, vagy alkati sajátosságból adódóan, esetleg betegséggel összefüggésben károsodik a bőr, sérülnek a keratinocyták, a hidrolipid réteg, ezzel együtt a mikrobiom, így a bőr sérülékennyé, szárazzá válik.

Télen a normál bőr is szárazzá, érzékennyé válhat, mert sérül a hidrolipid réteg. Előfordul, hogy hámlik, érdessé, durva tapintatúvá válik, húzódik, viszket, berepedezik. Ilyen állapotában a bőr nem tudja ellátni védelmi funkcióját.

Száraz, vízhiányos bőr szerkezeti illusztrációja

Száraz, vízhiányos bőr kinézete

A drogériákban kapható, ún. detergens tartalmú szappanok hatására nem csak a szennyeződés válik le, hanem leoldódik a védő hidrolipid réteg is. Főleg az ujjpercek fölötti területeken láthatók az elmélyült bőrredők, a kiszáradt felhám.

Akkor hát mit tehetünk bőrünk védelme érdekében?
Álljon itt néhány tanács!
- Télen rövid ideig tartó, langyos vizes tusolás javasolt.
- Használjunk tusoláshoz, vagy fürdőzéshez gyógykozmetikumokat, melyek közül krémfürdők, olajfürdők is elérhetők a gyógyszertárakban.
- Tusolás után, a még nedves bőrt kenjük be lipideket, valamint prebiotikumokat tartalmazó testápolóval, kéz-és arckrémmel. Ez megköti a nedvességet, táplálja bőrünk védő hatású mikróbáit.
- A sérült, berepedezett bőr ápolására használhatunk regeneráló hatású krémeket.
- A sebek behámosodása után is rendszeresen ápoljuk bőrünket a gyógyult állapot fenntartása érdekében.
- A téli időszakban a sűrűbb balzsamokat javasolt használni a könnyű, vizesebb állagú krémekkel szemben. Ezeket közvetlenül fürdés után, a még nedves bőrre javasolt felvinni, egyszerre csak kis mennyiségben. A zsíros, sűrű állagú testápolók felszívódásához több idő szükséges, mint a vizes alapú krémekhez, ezért a napi bőrápolás némi türelmet igényel. Cserébe viszont bőrünk rugalmas, puha és bársonyos lesz.

Mégis milyen gyógykozmetikumokat válasszunk? Nem könnyű a döntés, hiszen óriási a választék. Nekem, személy szerint, kb. 20 év tapasztalatait figyelembe véve, kedvenceim a Lipikar, Toleriane és Cicaplast termékek a LaRoche Posay-tól. Ezek kifejlesztésében több mint két évtizede páciensek tízezreinek bevonásával dolgoznak elkötelezett, neves szakemberek. A kutatások eredményeit több száz klinikai tanulmány, publikáció tartalmazza. Ezek a készítmények biztonságosak és hatékonyak, így bőrgyógyászként jó szívvel ajánlom betegeimnek. A termékek alapja a francia, természetes eredetű termálvíz, mely a mikrobiom táplálásához szükséges prebiotikumokat is tartalmazza.

Ki ne szeretné, hogy bőre egészséges, üde és bársonyos legyen? Szerintem, ez mindannyiunk számára alapvető cél, hiszen az ápolt bőr nem csak esztétikailag fontos, de védő szerepét is csak ilyen állapotban tudja betölteni.

Az egészséges, szép bőr

Kedves Judit, íme, ahogy a patakban talált ágaim, dióhéj már képpé alakult. Frissen :)

Klári értette meg velem, hogy nem mindenki tud írni. Mikor mondtam neki, hogy Klári, kérlek írd le, hogyan készíted el a képeidet, értetlen könnyedséggel válaszolta, hogy: én már elmondtam azzal, hogy elkészítettem.

A kinti és a benti tennivalók ritmusa Klári napjaiban is oly nagyon erősek - a vidéki életformában nincs olyan nap, hogy csak bent. A bent és a kint egyensúlya, körforgása, egymásra hatása.

Amíg nem ismertem Klári kenyerét, addig azt hittem, hogy én is jót sütök....

Mit tehetünk a gyümölcsösben?

Elkezdhetjük az öreg gyümölcsfák ritkító metszését. Elsősorban a beteg, elszáradt vagy túl sűrűn fejlődő ágakat metsszük vissza.
Ha a korona olyan ritka, hogy a focilabda már szépen átröppen az ágak között, akkor a munkát helyesen végeztük el. Sok helyen az öregebb fák termései az évek során elaprózódnak, nem kell lemondanunk az ízletesebb nagyobb termésekről, egyszerűen csak fiatalítsuk meg az ágakat az erre való metszési móddal, vagyis az idősebb ágakat is vissza lehet jelentősebben vágni.

Aki kísérletezésre vágyik vagy tényleg szakavatott, az tudja, hogy a gyümölcsfákat milyen jó móka átoltani. Ennek is ez az idő a legoptimálisabb.
A koronát ilyenkor úgy vágjuk vissza, hogy csak néhány vázág maradjon meg, valószínű, hogy a korona kétharmada ilyenkor eltávolításra fog kerülni, ne ijedjünk meg.
A vázágak korosabb, nagyobb fák esetében 1-1,5 méteresek is lehetnek, de fiatalabb társaiknál ennél sokkal rövidebb csonkokat hagyjunk.
Amire azonban figyelni kell, hogy a vázágak - amennyire csak lehet - szabályos távolságra essenek egymástól, és egy későbbi orsóforma kialakítása esetén a kúp- vagy orsóformának megfelelő hosszúságúak legyenek. Egy gyümölcsfát akkor érdemes átoltani, ha már évek múlva sem hoz megfelelő mennyiségű termést, vagy nem megfelelő fajtára jellemző gyümölcsök teremnek. Kiváló ok az oltásra még, ha az eredeti fajta nem ízletes, vagy még jobbat mondok, ha túlságosan érzékeny lett a kártevőkre, kórokozókra. Januárban vágjuk meg az oltóvesszőket, ha mód van rá a nemes fa déli részéről. Ezeket a vesszőket vagy hűvös pincébe vagy a ház északi oldalán úgy vermeljük, hogy a vesszők alsó harmada nedves homokban vagy földben legyen.

További javaslatok még egy kis kerti testmozgáshoz:

A bogyósok metszéséhez is hozzákezdhetünk, ha éppen nincs hó és ősszel már nem jutott erre időnk.
Ha ribizli és köszméte bokrokon találunk esetleg lisztharmatos vesszőket, azt feltétlen távolítsuk el. Érdekes módon nálam a bogyós gyümölcsöket nem, de a rózsáimat megtámadta a lisztharmat.
A gyümölcsfákról ha látunk az ágakon moníliás gyümölcsmúmiákat szedjük le, és a lisztharmatos vesszőkkel együtt semmisítsük meg. Ha tartós fagy van, érdemes a törzseket műanyag- vagy dróthálóval megvédenünk. Érdemes a törzseket mésszel is bekenni, jelentősen védi őket a fagytól és ugye jól tudjuk, hogy a január még fagyosabb, mint a decemberünk volt.
Sajnos javasolnék egy olyat is, hogyha van a kertünkben nagyon rosszul termő vagy betegeskedő fa, azokat szedjük ki és ültessünk a helyére újakat.

Gyümölcsfajták tekintetében akár fa vagy cserje, én idén biztosan újító leszek, mert néhány fajtába egészen belehabarodtam, mint például a pekándió, ezüstcseresznye, kivi, fekete berkenye, indián banán, pisztácia, datolyaszilva, szamócafa….. és még sorolhatnám, és ami a legszebb, hogy legyen bármekkora is a kertem, ezek még biztosan találnak helyet nálam.

S mint mindig kedves barátaim, ültetésre, jóidőre, kerti munkára fel, mert kertészkedni, kertésznek lenni nagyon jó!

Tárolóhelyek ellenőrzése:

A már késő ősszel betárolt dália, gumós begónia, kardvirág, kánna, stb. gumókat, rizómákat gondosan ellenőrizzük, az esetleg penészes, rothadó gumókat, hagymákat távolítsuk el.

Ellenőrizzük, hogy nem lett-e az áttelelő muskátlin, fukszián és a többi konténeres növényen lisztecske, vagy esetleg gombás, beteg levél, ha igen, feltétlenül távolítsuk el. A talajuk épp csak nedves kell, hogy legyen, figyeljünk oda, hogy ne öntözzük túl, de ugyanakkor kiszáradni se hagyjuk, próbáljuk megtalálni az arany középutat.

A hagymákat és gumókat télen levegős, száraz helyen kell tárolni!

Medence körüli tennivalók:

Akiknek kis kerti tavuk van, és abban halak is élnek, azoknak - mivel a halaknak télen is szükségük van oxigénre és a bomlásból származó gázoknak is el kell tudniuk távozni a vízből - feltétlenül még időben gondoskodniuk kell arról, hogy megakadályozzák a vízfelszín teljes befagyását. Helyezzünk a vízbe egy köteg kákát vagy szalmát, esetleg a vízfelszínre tehetünk sztiroporlapot.
Természetesen kertészeti szakboltokban is lehet erre a célra megfelelő eszközöket vásárolni, a cél közös, azaz, hogy a megfelelő mennyiségű oxigén be tudjon jutni a tavacska vízébe, és ugyanakkor a keletkező mocsárgázok zavartalanul távozhassanak.

További fontosabb munkák:

Az utak menti sövényeket a felcsapódó sótól nádfonattal védhetjük meg.
Havas, fagyos időben továbbra se feledkezzünk meg a már elkezdett és odaszoktatott madárkák etetéséről, hiszen ők már számítanak ránk és továbbra is keresni fogják az élelmet. És tudjátok, nem csak etetésről, hanem az itatásról is gondoskodjunk továbbra is! Mi bőségesen készítettünk az Öreghegyi Csemete Tanodában saját készítésű madárkalácsot, a mai napig abból csipegetnek az erre repülő madárkák.
Valószínű tavasszal az első munkák között lesz a fűnyírás is, tehát vegyük szemügyre a fűnyírót, hogy rendben van-e, esetleg ha ősszel piszkosan lett eltéve, meg is tisztíthatjuk, pengéjét feltétlen élezzük meg.

Hajtassunk fűszernövényeket:

Néhány metélőhagyma csomót ássunk ki a kertben, a földet rázzuk le róluk, és néhány napig hagyjuk a szabadban. Ezután a nagyobb hagymacsoportokat késsel megfelelő nagyságúra daraboljuk fel és egy kis földdel be is cserepezhetjük. Az ősszel becserepezett, eddig hűvös, világos helyen tartott petrezselyemmel együtt tegyük a szobaablakba, hogy ki tudjanak hajtani. Itt fontos már az alaposabb öntözés. A kerti zsázsát elvethetjük talajba, de ugyanakkor egy tányérba helyezett itatóspapírban is szépen ki tud csírázni.

Zöldséges vetésforgó elkészítése:

Tervezzünk papíron, rajzoljuk fel a kívánt zöldségágyásokat. Minden ágyásba írjuk bele a termeszteni kívánt zöldségféléket, az esetleges elő- és utóveteményeket. Jó ha tudjuk a pontos vetési és ültetési időket is, úgyhogy ezeket is jegyezzük fel, valamint a megfelelő tőszámot is.

Feltétlenül ügyeljünk arra, hogy egymást követő években sose kerüljön ugyanaz vagy rendszertanilag egymáshoz közelálló zöldségféle ugyanarra a helyre, ez a betegségek elkerülésének egyik fontos alaptevékenysége.
A régóta tárolt magvakat próbavetéssel ellenőrizzük le. Akinek van már kialakított melegágya, esetleg kisebb fóliasátra, annak érdemes ezt még az idény előtt megtennie.

Következő kis januári összefoglalónkban még említeni fogok néhány tennivalót a gyümölcsösben, addig is jó tervezgetést, a zöldségvetőmagok birodalmában pedig jó válogatást! Legyetek bátrak, próbáljatok ki minél többféle zöldségnövényt!

Csikorgó hideg, hó és jég...

Igaz, a téli napforduló után járunk és minden nap egy hangyabokával hosszabb, de elmondhatjuk, hogy a Január hónapunk mégis hidegebb, mint a jó öreg December.
Amikor a tájat vastag hótakaró borítja, a fagy nem árthat a növényeknek. Mi azonban már gondolkodhatunk kis kertünkről, tervezgethetünk és készülhetünk a munkafolyamatok helyes sorrendjéről.
Ez az időszak már alkalmas a metszések elindítására, már csak az szab határt, hogy ki mennyire bírja a hideget. Érdemes - akinek nincs a metszés a kisujjában - ismét elővenni a szakirodalmat vagy keresni egy megbízható kertész szakembert, akitől megtanulhatjuk eme mesterséget.

Szerencsénk van most, mert szinte minden nap van egy jó pár, ragyogó napsütéses óra, amikor is érdemes a szabadban tevékenykedni egy kicsit.
Ilyenkor kijavíthatjuk a kerítés hibáit, lefesthetjük a pergolákat vagy a kertben található egyéb támrendszereket. Megmondom őszintén, hogy nekünk az Öreghegyi Csemete Tanodában is maradt ilyen munka még az őszről, úgyhogy alig várjuk, hogy ecsetet ragadjunk és azt a néhány padot lefessük, amin nemsokára a gyerekek fognak tevékenykedni.

Alkalmas idő a kerti szerszámtároló rendberakása is, már akinél ez az őszi munkák miatt elmaradt. Rendbe tehetjük a szerszámokat, karbantartjuk a kertészeti gépeket, hogy tavasszal csak úgy díszelegjenek a kezünkben.
Igaz, hogy az effajta munka nem a legnagyobb örömforrás, visszaemlékszünk még, anno a szakközépiskolában, mikor a fárasztó gyakorlati nap után még várt ránk a szerszámok letakarítása is, de ugyanakkor az is rosszul esett volna, ha legközelebb egy koszos, sáros szerszámmal kellett volna dolgozni... szóval igen, ez is egy jó kertész feladata.

Ha odakint még nem jött el a jó idő, akkor is hasznos lehet eltölteni egy kis időt a szaklapok, könyvek olvasgatásával - lehet, hogy sok új dologra lelünk, amit eddig nem tudtunk vagy éppen tudtunk, de elfelejtettünk és még csak idén akarjuk kipróbálni a kertünkben.

Papíron már most elkészíthetjük az újonnan telepítésre, változtatásra szánt kertrész tervét, a szakirodalom és saját tapasztalataink alapján alakítsuk ki a zöldségesben az elő-, fő- és utóvetemények sorrendjét, vagy tervezzünk egy újszerű, sok törődést kívánó vegyes kultúrás, szem-szájat ingerlő zöldségeskertet.

Díszkerti tennivalók:
Ha a díszcserjéket ritkítanunk kell , elsősorban az elöregedett, sűrűn fejlődött részeket vágjuk ki, lehetőleg a talaj közelében vagy a legalsó fiatal vesszőig. Így megőrizhetjük a cserje természetes formáját. A kieső virágrügyes vesszőket vázába helyezve meghajtathatjuk. Kedves decemberi népszokás volt például, hogy Borbála napján ( december 4.) karácsonyra kivirágzó cseresznyeágat vágni. Ezt még januárban is megtehetjük, mert minél később vágjuk és kezdjük hajtatni az aranyvessző-, a cseresznye-, a japánbirsvesszőket, annál gyorsabban nyílnak ki a meleg szobában.

Sövények ifjítása:
Ha a lomblevelű cserjékből nevelt sövény ez idő tájt már túl magas és túl terjedelmes, az öreg, elvénült részekig alaposan visszavághatjuk. Mi kertészek ezt ifjításnak nevezzük. A gyertyán, a fagyal, a som, az aranyvessző stb. nagyon jól tűrik a visszavágást, s tavasszal az elöregedett részek visszamaradt alvórügyeiből erőteljesen hajtani kezdenek.
Az értékes fákról és cserjékről, ha van rajtuk, rázzuk le a havat, különben a rájuk nehezedő súly alatt könnyen letörhetnek. Sajnos én jártam már így, amikor a hóesést éjjel felváltotta az ónos eső, és ennek súlya a kedvenc fám kis koronáját kettétörte.
A már sérült ágakat, vesszőket rögzíteni kell, a sebeket pedig viasszal kenjük be a fertőzések elkerülése végett.
Következő írásunkban még szó esik a tároló helyek ellenőrzéséről, zöldséges és gyümölcsös feladatokról, amit januárban érdemes átnézni!

Addig is mindenkinek kellemes időtöltést kívánunk!

Kép: Nagy Anita, hang: Kovács Jónás

Kép: Nagy Anita, hang: Kovács Jónás

Kép: Nagy Anita, hang: Kovács Jónás

Kép: Nagy Anita, hang: Kovács Jónás