Nagyon sok szeretettel köszöntelek Titeket, immáron már harmadik alkalommal! Mindig nagy várakozással nézek elébe, amikor Ellendre jövök előadást tartani, mert tudom, hogy értő fülekre, lelkes közönségre, közösségre találok!

Tavaly a Duna menti népek zenéjéről beszélgettünk, ez évben pedig a magyar zenetörténet lesz a témánk. Nem könnyű több száz (ezer) év eseményeit 60 percbe belesűríteni, így nem is biztos, hogy nem futunk ki az időből, de azért igyekszem nem itt tölteni veletek az éjszakát.

Amikor nekiláttam ennek a nemes feladatnak és készülésnek, abba a hibába estem, hogy elkezdtem gondolkodni, hogy mi is jellemző az ókori magyar zenére…majd pár perc után ráeszméltem (szerencsére), hogy mennyire téves úton járok, hisz a magyarság történelme és kultúrája nagyjából a Honfoglalás (895) időszakára nyúlik “csak” vissza.

Így elsőként a népdalainkról, népzenénkről érdemes említést tenni. Nem szeretnék azonban egy századik énekórát tartani Nektek, így most nem részletezzük és elemezzük a népdalokat, hogy milyen stílusúak, felépítésűek, szerkezetűek, hanem egy zenei kvíz formájában ismételjük át a tanult ismereteket. A következő pár percben játszom egy zongora improvizációt, amelyben elrejtek 6 különböző, szerintem viszonylag ismert népdalt. Lehet, hogy nem teljesen eredeti mivoltukban tűnnek majd fel a dallamok, itt-ott más és más köntösbe bújtatva adom elő őket. Arra kérlek Titeket, hogy próbáljátok meg felismerni és kitalálni, hogy mely népdalokat dolgoztam fel ilyen-olyan stílusban.

Aki figyelt tavaly, most tudhatja a választ, hogy ki volt az első népdalgyűjtőnk? Segítségképpen: emléktáblája a pécsi Csorba Győző könyvtár falán található és nem mellesleg a Kalevela fordítója is volt… bizony Vikár Béláról van szó.

Igen izgalmas és érdekes, amikor a népzene más és más zenei stílusokkal keveredik. Manapság sok olyan zenekart tudunk felsorakoztatni, akik dalaikban a népdalokat pl. pop, jazz, rock elemekkel vegyítik.

Most hallgassunk meg egy olyan felvételt, ahol a népzene és a jazz együtt vannak jelen, a kitűnő Balázs Elemér Group előadásában. A népzenei alap egy magyar csángó népdal, “Szeretőm e táncba” címmel. Kiosztom a kottákat, és arra kérlek Titeket, hogy énekeljük el együtt, majd Balázs Elemér zenekarába spontán belépve, a jazz zenészekkel is adjuk elő a dalt.

Következzen ezek után az a korszak, ahol “egyedül Istené a dicsőség”. Ez a jelmondat irányítja gyakorlatilag az egész középkort és annak művészetét, tudományágait.
Hogy történelmileg is képben legyünk, egy gyors áttekintést végzünk, kvíz formájában mégpedig úgy, hogy én mondok különböző évszámokat, Ti pedig megmondjátok a hozzájuk kapcsolódó uralkodó nevét vagy egy adott eseményt. A helyes válaszokért szaloncukor jár…

1. 997 - Géza fejedelem
2. 1000 - 1001: István II. Szilveszter pápától koronát kap, Magyar Királyság és kereszténység
3. 1222: Aranybulla, ami korlátozza a király hatalmát és szentesíti a magyar nemesség előjogait, II. András = II. Endre
4. melyik irodalmi mű dolgozza fel ezt a történetet és ki a szerző? (Katona József: “Bánk bán”)
5. ki zenésítette meg? (Erkel Ferenc - 1861)
6. 1241: Tatárjárás, IV. Béla (II. András fia), főurak nem csatlakoztak a királyhoz, a király maga ellen hangolta őket azáltal, hogy megpróbálta a királyi adományokat visszavenni. Muhi csata - súlyos vereség.
7. 1310 - 1342: Károly Róbert, banderiális hadsereg, aranyforint bevezetése 1325-ben
8. 1342: Nagy Lajos, milyen fontos intézkedést hozott? - megalapította Magyarország első egyetemét Pécsen, 1367-ben!!
9. 1387: Luxemburgi Zsigmond, 1395 - első egyetem Óbudán
10. 1440: I. Ulászló a magyar király, legfőbb támasza: Hunyadi János (régens)
11. 1444- a várnai csatában meghalt I. Ulászló, ezért V. László lett a király
12. 1456: Nándorfehérvári csata - fényes győzelem, déli harangszó, több mint 50 évre megfékezte a törököket
13. Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a király (V. László) tőrbe csalta, lefejeztette, majd ő is meghalt üres lett a trón
14. ekkor jött Hunyadi Mátyás - 1458

A középkorban három fontos költeményt említhetünk meg: a “Gesta Hungarorum” azaz “A magyarok viselt dolgai” című művet, amely a honfoglalás történetét meséli el. A “Halotti beszéd”, a legrégebbi magyar nyelvű irodalmi alkotás, mely 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből áll.
Valamint az “Ómagyar Mária Siralom”, amely egy franciaországi latin nyelvű himnusz magyar nyelvre történő fordítása.

A történelmi és irodalmi ismereteinket rendbe szedve, eljátszom egy jól ismert dallamot. Ez a melódia nem más, mint a “Dies irae” gregorián. Mi is a gregorián? Egyszólamú, Istent dicsőítő ének, mely I. Gergely pápa (590 - 604) nevéhez fűződik azáltal, hogy ő rendszerezte a meglévő himnuszokat, zsoltárokat. Eredetileg hangszerkíséret nélküli (“a capella”), kis hangközlépéseket tartalmazó énekek, melyeket eredetileg csak latinul adtak elő, majd a középkor vége felé jelentek meg olyan törekvések, hogy más nyelveken is megszólaljanak, mint pl. német, cseh, svéd, norvég, angol…
Magyarul a XV. században csendültek fel ezek a gregoriánok először.

Hallgassunk meg egy nagyon szép magyar gregorián dallamot, amely egy Szent István himnusz egyúttal, “Magyar hazánk, te jó anya” címmel. Ebből is kaptatok kottát, énekeljük el együtt ezt a dalt, majd kipróbáljuk, hogy miként tudunk középkori ének együttessé alakulni azáltal, hogy az eredeti dallamot kvárt és kvint párhuzamban is előadjuk.

https://nepenektar.hu/idoszak/szentek_unnepei/liturgia/170/h/414/magyar-hazank-te-jo-anya-gaude-mater-ungaria

Michelangelo, Leonardo da Vinci, Botticelli, Dürer, Shakespeare, Galilei, Mátyás király… mely korszak képviselői? Bizony a reneszánsz!
Tudjuk jól, hogy maga a szó azt jelenti, hogy újjászületés, az antik kultúra felélesztése, mely mellé az emberközpontúság és humanizmus fogalmai is társulnak.

Ismét egy kis kvíz következik, elsőként irodalmi témában! Mondok fogalmakat, műcímeket, jellemzőket… kiről van szó?

1. első név szerint ismert magyar költő
   katolikus pap és pécsi püspök is volt
   epigrammákat, elégiákat írt
   legfőbb művei: “Pannónia dícsérete”, “Egy dunántúli mandulafáról”
   Csezmiczei János néven született
   (Janus Pannonius, 1434- 1472)

2. Zólyom (Szlovákia) városában született 1554-ben
   két fő múzsája: Losonczy Anna és Szárkándy Anna (Anna, Júlia és Célia versek)
   szerelmi költészete a lovagi költészetig nyúl vissza: a választott hölgyért rajong, udvarias, isteníti, szépségét csodálja….
   “Hogy Júliára talála”, “Egy katonaének”, “Adj már csendességet”
   (Balassi Bálint, 1554 - 1594)

3. Ismét rögtönözni fogok, egy szerintem jól ismert dallamra. Ki lehet a szerző és a mű címe?
   Tinódi Lantos Sebsestyén (1510 - 1556): “Egri históriának summája” (Summáját írom Eger várának)
   Ki is ő? Költő, énekszerző, lantjátékos, krónikás, aki verses formában dolgozta fel korának történelmi eseményeit, inkább a hitelességre, nem pedig a művészi értékek közvetítésére törekedve. Leghíresebb gyűjteményének címe: “Krónika” (1554)

És már el is értünk a következő korszakunkhoz, a barokkhoz, mely a “barocco” szóból ered. Jelentése nem más, mint nyakatekert okoskodás. A stílusirányzat jellemzői a monumentalitás, pompa, bonyolult minták és díszítések.

Kezdjük a magyar építészettel, olyan módon, hogy mondok jelentősebb barokk épületeket, Ti pedig kitaláljátok, hogy hol találhatók mindezek!

1. Eszterházy kastély - Eisenstadt, Kismarton
2. Várszínház - Buda
3. Grassalkovich - kastély - Gödöllő
4. Fehér Kereszt vendégfogadó - Budapest, Batthyányi
5. Zichy- kastély - Óbuda
6. Savoyai - kastély - Ráckeve
7. Széchenyi- kastély - Nagycenk
8. Festetics kastély - Keszthely

Az irodalmi áttekintést szintén kvíz formájában fogjuk művelni, hogy haladjunk is, hiszen még nagyon sok izgalmas dolog vár ránk, és, hogy további nyereményekhez juthassatok, szaloncukor formájában.

Kik voltak ők?

1. esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció nagy alakja.
   Grazi egyetemen bölcseletet tanított, ahol Johannes Kepler, német csillagász is munkálkodott 1600-ig.
   1635-ben, 100 ezer forintnyi tőkével egyetemet alapított Nagyszombatban, teológiai és bölcsészeti karral, mely jogutódjai az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Pázmány Péter (1570 - 1637)

2. költő, hadvezér, politikus. Dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, aki 1566-ban hősi halált halt a törökök elleni csatában.
   Egyik fő műve a “Szigeti veszedelem” (1645), melynek eposz a műfaja.
   Zrínyi Miklós (1620 - 1664)

Meg kell még említenünk a magyar barokk további kiemelkedő személyiségét, Esterházy Pált (1635 - 1713), aki költő és zeneszerző is volt, de tevékenyen részt vett a török elleni harcokban is. Fő műve az 1711-ben megjelent “Harmonia Caelestis” , azaz “Mennyei harmónia”, mely 55 kantátából áll. Érdekesség, hogy pár száz évvel később, (2000- ben) Esterházy Péter író (szintén az Esterházy grófi család sarja) ugyanilyen címmel jelentette meg regényét.

Hallgassuk most meg az előbb említett gyűjteményből, az “Ascendit Deus in Jubilo” című kantátát!

A zenetörténetben szerintem az is a csodálatos, hogy ahogy követik egymást az egyes korszakok, azt láthatjuk, hogy némelyek visszatérnek korábbi stílusirányzatokhoz, némelyek átvesznek elemeket az előbbi korokból, némelyek pedig teljesen szembeszegülnek azokkal. A most következő klasszicizmus például mind felfogásában, szemléletében, mind szabályrendszerében egyszerre nyúl vissza az antik kultúrához és a reneszánszhoz is.
A klasszicizmus és a felvilágosodás eszmerendszere Magyarországra nagyjából a 18. század végére érkezett.

Aki ismer engem, tudja, hogy rendkívül szeretek játszani, úgyhogy ismét kvíz következik, irodalmi témában!
Mondom a műcímeket, ki a szerző?

1. “Ágis tragédiája”, mely mű azért fontos, mert a magyar felvilágosodás első szépirodalmi alkotása. Bessenyei György (1747 - 1811)

2. “Tövisek és virágok”, “Fogságom naplója”, “Orpheus” című folyóirat Kazinczy Ferenc (1759 - 1831), fontos nyelvújítónk, költő és a magyar irodalom első vezéralakja.

3. “Békaegérharc”, “Dorottya“, “Tartózkodó kérelem”, “A tihanyi Ekhóhoz”, “Szegény Zsuzsi a táborozáskor” Csokonai Vitéz Mihály (1773 - 1805)

4. “A magyarokhoz”, “A közelítő tél” Berzsenyi Dániel (1776 - 1836)

Énekeljük el gyorsan a “Kecskemét is kiállítja, nyalka verbunkját” kezdetű dalunkat! Emlékszünk-e arra, hogy mi célt szolgáltak az ilyen típusú dalok? Ezekkel az énekekkel verbuválták, toborozták össze a katonákat, mely a verbunkos zene kialakulását és megjelenesét is eredményezte gyakorlatilag. A verbunkos zene és annak képviselői pedig a magyar romantika előfutárai is voltak egyúttal, úgy, mint Csermák Antal, Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni (“Szózat”).

A klasszicizmus szabályrendszere arra is jó volt, hogy az utána következő romantika nagyjából mindezt felrúgja, kiszélesítse, átértelmezze. Az emberek csalódtak a felvilágosodás eszmerendszerében, mert nem hozott olyan megoldást, mint amilyenre vágytak, így sokszor kiábrándultság, csalódottság itatja át a hétköznapokat és a művészi világot is.
Rendkívül felfokozott életérzéseket figyelhetünk meg az alkotásokban, mint például világfájdalom, életuntság vagy éppen lángoló életkedv és öröm, szenvedélyesség, végletesség, elvágyódás a fantasztikum világába, a dicső múltba, az egzotikumba.

Hogy nehogy hiányérzetünk legyen, ezúttal is kérdezz-felelek formájában nyargalunk át az irodalom széles mezején, újabb szaloncukrokat begyűjtve!

Mondok tehát különböző fogalmakat, címeket, kihez kapcsolhatók mindezek?

1. Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság, Csajághy Laura, “Gondolatok a könyvárban”, “Csongor és Tünde”, “Zalán futása”, “A vén cigány”…. ”Szózat” Vörösmarty Mihály (1800 - 1855)

2. márciusi ifjak, Szent- István rend lovagja, Laborfalvi Róza, “Egy magyar nábob”, “Janicsárok végnapjai”, “Szegény gazdagok”, “A kőszívű ember fiai” Jókai Mór (1825 - 1904)

3. Pilvax kávézó, Nemzeti Múzeum, Segesvár, Szendrey Júlia, “Alföld”, “János vitéz”, “Szeptember végén”, “A XIX. század költői”…. Petőfi Sándor (1823 - 1849)

4. Shakespeare fordítások, tüdőgyulladás, balladák, “Az elveszett alkotmány”, “Bolond Istók”, “Letészem a lantot”, “A lejtőn”, “Ágnes asszony”, “Toldi”, “Családi kör” Arany János (1817- 1882)

Az irodalmi kvíz után pedig egy kis zenefelismerés következik a magyar romantika két kiváló zeneszerzőjének műveiből!

1. Liszt: “Haláltánc” (elbújtatva a Dies irae dallam)
2. Erkel: “Bánk bán”: “Keserű bordal” (0.46 tól)
3. Liszt: “Szerelmi álmok”
4. Erkel: “Bánk bán”: “Hazám, hazám” (1.04 től)
5. Liszt Ferenc: “Esz-dúr zongoraverseny: I. tétel”

Mivel nagyon szűkös az időnk és amúgy is szinte mindent tudtok az előbbi zeneóriásokról, csak egy rövid áttekintés róluk:

Erkel Ferenc (1810 - 1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus.
A Pesti Nemzeti Színház első karmestere 1837-től 30 éven át.
1844-ben bemutatták első komoly operáját, “Hunyadi László” címmel, valamint ebben az évben nyerte meg a pályázatot Kölcsey “Himnuszának” megzenésítésére.
Legfőbb műve a “Bánk bán” című 3 felvonásos opera, melyet 1861-ben mutattak be.

Liszt Ferenc (1811 - 1886) a mai Ausztria területén született, Doborjánban, bár egy szót sem tudott magyarul, magyarnak vallotta magát. Kozmopolita volt, élete főbb állomásai: Bécs, Budapest, Párizs, Weimar, London, Bayreuth….
Ő mondta:
“A zongora olyan nekem, mint tengerésznek a hajója, mint araboknak a lova - sőt, több is annál. A zongora mindezidáig én voltam, a nyelvem, az életem. Véleményem szerint a zongora az első helyen áll a hangszerek hierachiájában. 7 oktáv terjedelme magában foglalja a zenekar egész hangzását, és 10 ujj elegendő ahhoz a harmóniához, melyet 100 muzsikus együttes hoz létre.”

És elérkeztünk az én egyik kedvenc korszakomhoz, a XX. századhoz. Azt hiszem nem kell nagyon bemutatnom ezt a minden szempontból érdekes, izgalmas és különleges századot, mely minden eddigi szabályt áthág és felépíti a sajátos, sokszor rendszer nélküli rendszerét. A XX. század az izmusok kora: historizmus, szimbolizmus, impresszionizmus…

Még órákon át tudnék részletességgel beszélni és mesélni e korszak művészeti ágairól, alkotásairól, stílusjegyeiről, de azt hiszem, hogy nem élhetek vissza eddigi türelmetekkel és lassan a végére kell járnunk ennek az előadásnak!

Játszanék azonban még Nektek két kis rögtönzést, e kor két számomra fontos és kedvelt költőinek verseit alapul véve: József Attila: “Reménytelenül” - “Lassan tűnődve” és Tóth Árpád: “Esti sugárkoszorú”.
Miután felolvasom a verseket, megpróbálom a hangulatokat a zene által visszaadni. Próbáljátok meg kitalálni, hogy melyik improvizáció melyik vershez köthető!

A XX. század egyik két legfontosabb zeneszerzőjéről tényleg csak néhány mondat:

Kodály Zoltán igen sokat tett azért, hogy Magyarországon fejlődjön a kulturális élet, a kórusmuzsika. A “Kodály- módszer” világszerte elterjedt és híres és bevált módszer, melynek lényege, hogy a szolmizáció segítségével könnyebbé válhat az éneklés. A zenei hallás, zenei írás- olvasás kellő elsajátítása, fejlesztése a célja e metódusnak. Kodály főbb művei: “Galántai táncok”, Marosszéki táncok”, vegyeskarra és nőikarra írt darabok, “Psalmus Hungaricus”, “Missa brevis"...

Bartók Béla Nagyszentmiklóson született. Kodállyal együtt végezte a népdalgyűjtést, de ő nemcsak Magyarországon, hanem más Európai országokban is járt és a keleti kultúrákkal is ismerkedett (Bali szigetek, Indonézia….). Műveiben jelen van az asszimmetria, ostinato, páratlan lüktetés, hangsúlyeltolás. Különböző modell skálákban gondolkodik, mely segítségével kilép a tonalitás rendszeréből. Legfőbb pedagógiai művei a “Gyermekeknek” és “Mikrokozmosz” sorozatok. Mindkettő 6 kötetes, technikailag egyre nehezebb darabokat tartalmaznak.

Ismerek egy kortárs zeneszerzőt, aki elirigyelte Bartóktól a zongorára írt, tanítási céllal megalkotott darabokat…. Igen, én volnék az, aki az elmúlt két évben kiadtam két gyűjteményt, “A világ távcsövei” és “Találkozások” címmel.

Engedjétek meg, hogy befejezésül az utóbbi kötetből játsszak nektek egy darabot, amit még az párizsi olimpia előtt írtam, így azt gondoltam, hogy ez a cím mindenképpen elegáns és szép….

“Les lumiéres de la Seine”, azaz “A Szajna fényei”

Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek, ismét fantasztikus élmény volt veletek, köztetek lenni és külön köszönöm, hogy lelkesen, segítőkészen, aktív résztvevői voltatok az előadásomnak!
És nagyon köszönöm Juditnak a lehetőséget!

Az Ellendért Egyesület csajaival három alkalmas táncházat szerveztünk, hogy hamarabb teljen az idő az igazi (képzeletünkben élő) tavaszig, a kertig, a kinti létig.
Rita mára el is készítette a plakátot.
Mindenkinek jó velünk táncolást kívánok!

Idén is mindenkit szeretettel várunk Gabi adventi zenei előadására!

2024. október 19-én házirétest készítünk Vásárosbécen – meghívó

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

A gyümölcsészettel való foglalkozás egyik sarokköve az, hogy miképpen lesz a megtermett gyümölcsből éltető étek, azaz hogyan kerül a gyümölcs a kertből a hasunkba. Ennek egyik régóta méltán népszerű „vivőanyaga” a rétes, amiből rengetegféle létezik: almás, meggyes, cseresznyés, mákos, diós, tökös, továbbá ezek és más alapanyagok számtalan variációja. De ami minden rétesben azonos, az a hártyavékonyra nyújtott tészta, aminek az elkészítése sokak szemében tűnik bonyolultnak és félelmetesnek, ezért kevesen vállalkoznak ennek a finomságnak a házi elkészítésére.

Az október 19-én, szombaton délelőtt 10 órakor, a vásárosbéci Kultúrházban, a Gyümölcsoltó Alapítvány szervezésében sorra kerülő tündérkertes összejövetelünkön azonban oldani szeretnénk ezt az ódzkodást: híres környékbeli réteskészítő háziasszonyok, tündérkertes társaink fogják beavatni a rétesgyúrásban, rétesnyújtásban, töltésben, hengergetésben, tekergetésben, kenegetésben, sütögetésben még kevésbé avatott kedves Érdeklődőket a réteskészítés minden csínjába-bínjába. A nyújtáshoz a tágas teret, asztalokat, a sütögetéshez a jól felszerelt konyhát Vásárosbéc Önkormányzata bocsátja rendelkezésünkre. Ezúton is köszönjük! A helyben elkészített finomságokat természetesen helyben alaposan meg is kóstoljuk!

A program előkészítése során, beszélgetésben felmerült az a gondolat, hogy ez a réteses foglalkozás elsősorban talán a „női minőséget” célozza, és emiatt a férfiaknak kevésbé szólna. Ez természetesen nem így van! Nem baj, ugye, ha nők, férfiak egyaránt ismerik, megismerik ezt a folyamatot, és ha valaki – nemtől függetlenül – a tevőleges részvételre valamiért nem is vállalkozna (de miért is nem?!), azért a szemlélődés, a tevékenységgel és a különféle ízekkel való ismerkedés, a kóstolás talán senkitől sem áll távol…

A rendhagyó alkalomhoz kérnénk, hogy a hagyományos batyuinkat is rendhagyó dolgokkal töltsük kivételesen, erre az alkalomra: a finom kész sütemények helyett most konyhakész rétestölteléket, esetleg valami alapanyagot (pl. tejfölt, zsírt vagy más zsiradékot stb.) kérnénk szépen az arra vállalkozóktól. A hozzájárulási szándékokat külön is kérnénk szépen előzetesen jelezni a lentebb megadott címen/számon, a lent megadott időpontig, hogy tudjuk, mire számíthatunk és miről kell máshonnan gondoskodnunk. Célszerű saját tepsit is hozni. Ha valaki esetleg töltelék-ötleteket keres, az internet tele van a legkülönbözőbb receptekkel, de a legegyszerűbb, hagyományos töltelékek is csodásak a rétesben!

Kedvcsinálónak mellékeljük a régi fotók szinte kimeríthetetlen tárházából, a Fortepan oldalról (https://fortepan.hu/) származó, 1930-ból való, házirétes-nyújtásról készült régi fényképet.

A szervezők, vendéglátók számára mindig könnyebbség, ha előre fogalmuk lehet a résztvevői létszámról, így az előzetes jelentkezéseknek örülnénk 2024. október 16., szerda éjfélig a pomona@t-online.hu címen vagy a +36 30 4911955 telefonszámon.

A találkozást és a közösen elkészített finom réteseket várva, gyümölcsbaráti üdvözlettel, kedves vendéglátóink nevében is:

Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

Tett helyszínéről menekülő szilvakukac

Tudom, mit tettél a szilvámmal – helyzetkép

Ahogyan felvágod az épnek tűnő szilvát a lekvárhoz és belelátsz - meglátod a feketeséget, a löttyedtséget, a belepiszkítást, és mindezek okozóját: a szilvakukacot.
A legegészségesebb fán is akad egy-két romlott szem. Az ehetőség/élhetőség – mint oly sok mindennel kapcsolatban – az arányon múlik. A még igen, már nem kategóriáján.
Fertőzöttség. A tolerancia/intolerancia mértéke. A minőség kategóriájának elvárásai. Vannak olyan fák, melynek ép gyümölcsei sem érik el a kívánatosságot. Hm.
A kukacossággal meg lehet küzdeni. A kukacsággal, mint világhoz való viszonyulással, az élősködő attitűddel – én legalább is – egyre kevésbé. Ki is az agresszor? A kukac, vagy az, aki felvágja a szilvát és napvilágra hozza?

Szilvapucolás – válogatás

Szilvalekvár egészséges alapanyaga

Nem a mi falunkban történt,

így legalább nem kell találgatni, kire illik a történet, tudunk figyelni a mesére. Egy hasonló faluban esett meg, ami éppolyan távolságban volt egy várostól, talán éppen Mohácstól.

Hol volt, hol nem volt, Béla volt.
Amolyan átlagos faluszéli embernek tartották, pedig nem a falu szélén lakott. Az egyik oldalán kihaltak a házból, a másik szomszédjával hűvös volt a viszony, mert egyszer véletlenül felgyújtotta a szalmakazlukat.
Minden temetésen ott volt. A ruháját rendben tartotta. Régiek voltak, kicsit fakók, de jófajta angol szövetből készültek.
Volt pár állata, egy tehén, egy disznó. Éppen etetett, amikor zörgettek a vaskapun. Aggódva kapta fel a fejét, mert egy ideje megszaporodott a hangos szó a faluban. Azelőtt csak szombatonként volt néha verekedés, mostanában szerdánként is kiabálás hallatszott sokszor. Nadrágos emberek jöttek, egy héten egyszer előadásokat tartottak. Az új termelési módot magyarázták. A gazdasági mechanizmusra kell figyelni – mondták és hogy a régi módszerek nem jók. A tudomány kimutatta az ozmózist, és hogy figyelembe kell venni a Hold ritmusát is. A vita hevében többen a svájci sapkájukat gyűrték és a nagyapjukat, meg a dédapjukat emlegették, hogy azelőtt is kövér volt a jószág és volt lucerna bőven, pedig mindenki a hajnali harmatban kaszált. De azért holdfényes éjszakákon lehetett hallani a kaszakő kattogó hangját az acélon. Béla nem emlékezett a dédapjára, de mit lehet tudni, hátha így jobb. Ő is éjjel kaszált ezután.
Teltek-múltak a napok, hónapok, ismét zörgették a kaput. Zászlókat hoztak, új zászlókat. Le kell szedni a régit, nem jó az, mondták. Mindig is Óceániával álltunk háborúban és Eurázsiával vagyunk baráti testvérségben. Béla nem emlékezett, kivel állunk háborúban. A kocsmában azt tanácsolták, rejtse el a padláson az óceániai zászlót, mert a szerencse és a múlt forgandóak.

Peregtek a napok, Béla nem ismerte a közlegelők tragédiáját, ezért még mindig egy tehénkéje volt, éppen itatta, amikor zörgettek.
Amolyan trabantos emberek, szemüvegesek. Járták a falvakat, javaslatot hoztak Bélának is. Úgy mondták mobili-tás-fej-lesztő kísérlet. Új idők járnak, legyen modernizáció. Meg kell változtatni a tradicionális berögződést! Sokat beszéltek, emlegettek valami Burgyiőt, vagy Burgyijót és hogy így javul az agyműködés is, nem kell hozzá semmi más, csak egy darabig fejtetőn kell nézni a televíziót. Segítettek megfordítani. Nagyon kedves emberek voltak.
Éppen húsvét volt egyszer, nagy nyugtalanság volt a faluban. Beteg lett a pap és úgy látszott, elmarad a körmenet, pap nélkül marad a falu. Az öregek eddig sem jártak misére, otthon imádkoztak, sokan gondolták, akkor legyen így, csendesség lesz, otthon maradunk. No de mégis lett pap, csak nem olyan. Az év gyülekezése-így mondták. Szép fehér autója volt a papnak. Különleges, ünnepélyes, nemigen látott még senki ilyet. A rétre hirdették meg a misét. Sokan eljöttek kíváncsiságból. Körben ültek le az esküvős sörpadokra.
- Béláim az Úrban! Szólította meg őket a pap.
Nem úgy van az! Rosszul fordították le nekünk a Bibliát, nem jól tudtuk eddig, ezután máshogy való imádkozni. Béla nézegette a füzeteket, tetszett neki, szép színes ábrák voltak benne virágos rétekkel és vasalt ruhás vidám emberekkel. Bélának nem volt Bibliája, ezután a füzetekből imádkozott otthon.

Bolt sok éve nem volt a faluban, már a posta meg az iskola bezárás előtt csődbe ment. Azt mondták, a boltos elégtételt vett, mert több falusinak is kivágta egy éjszaka a szőlőjét, de ez rég volt, kevesen emlékeztek arra is, milyen volt a friss kifli reggelente. Egy furgon jött hetente kétszer, amelyik azt süvítette: szólj anyádnak, jöjjön ki! Az árus kedves ember volt, szoktak beszélgetni is. Bélának eltette sokszor a frissebb káposztafejeket, sárgarépát. Most elmondta, vagy inkább megsúgta: ne vegyen Béla margarint, nem jó az semmire. A pálmaolaj sokkal egészségesebb, és élesztős kenyeret sem szabad enni, hanem kovászosat. Kovásszal kell sütni. Ahogy öreganyáink sütötték. Béla nem emlékezett, hogyan sütötték a kenyeret régen, vett inkább Toast kenyeret.
Minden hónap első keddjén hozták a nyugdíjat. Azt mondják, Béla kapja a legmagasabbat az egész faluban. És már sok éve. Mióta az a balesete volt, aztán sokáig volt kórházban. Megírta az újság is. Utána nem is kellett már munkába mennie, nem emlékezett sehogy sem, hogy kell azt a magas darut irányítani. Még rehabilitációra is vitték, jött érte egy autó, akkor még nem tudta magától, hogy kell bemenni Mohácsra.

A buszmegállóban reggel voltak a legtöbben és főleg szerdán. Mióta nem volt a faluban orvos, be kellett menni a körzetesített orvoshoz. Onnan csak este fáradtan keveredtek haza az emberek. Mégis lett orvos is, vagyis afféle gyógyász. Neki nem volt vérnyomásmérője, meg receptet sem adott szerencsére, nem kellett a gyógyszertárba is messzire utazni. Havonta egyszer végeztek állapotfelmérést. Bélának hosszú listát nyomtattak ki mindenféle kezelésre meg diétára. Különleges gyógyerejű szereket ajánlottak. Szép fekete csomagolásuk volt, ezeket kényelmesen egy futár hozta mindig a nyugdíjosztás napján. Még ausztrál gyógynövénykivonat meg guár-gumi-mag-liszt is volt a csomagokban.

Így telt-múlt az idő, Béla nagy munkában volt. A konyha északi falát bontotta ki, mert a lakás-korszerűsítő program volt divat éppen a faluban. Az egészségre ártalmas vályog helyére osztottak újfajta építőtéglát. Korszerű volt ez, azt mondták mé-ret-ru-gal-mas sa-lak-be-ton-fa-la-zó-e-lem. Ezt pakolta éppen Béla, amikor zörgettek a kapun. De ezúttal nem a városból jöttek, csak egy régi Simson mororbiciklin jött valaki. Egy ócska bőröndöt hozott, kockásat, kopottat és hogy ő egy távoli rokon, a padláson találtak mindenfélét még a szuverenitási fordulat előtti időkből. Ez a rokonoké, alighanem a szüleié volt.

Béla esténként ezeket a papírokat, leveleket, nézegette. Sehogy sem értette, ki mikor írta, és aki ott volt abban a faluban, az ugyanaz, mint aki itt kapta a bíróságtól a levelet? A régi fényképeket szerette vizsgálgatni. Lassanként felismert egy mosolyt, egy kéztartást és látta, hogy az a gyerek ott ugyanaz, mint a katonaruhás később. Aztán meg a mankóval is ugyanaz. De akkor sem tudta a leveleket összepárosítani a képen álló, vagy ivó emberekkel. Egyszer aztán az egyik megsárgult képen, ahol egy díszes szoknyában áll egy nő egy csecsemővel, a háttérben észrevette, hogy az a szekrény az ugyanaz, mint amelyik neki az első szobában áll. Csak ott a képen még látszik a díszes faragás, ahogy a templomi nagy szekrényen, akár egy hatalmas virágkoszorú. Összesen egy kis levélke és virág maradt meg az egyik sarkán. Kiment a kamrába és a műhelyasztal alól előhúzta azt a nagy ládát, amiben mindenféle formájú véső és furcsa kanyarodó gyalu is volt. Ez is valamelyik rokonáé lehetett. Ahogy végighúzta az ujját a rózsa szirmán, aztán próbálgatta a különféle vésőket, lassacskán kitapasztalta, melyik milyen réshez, repesztéshez való. Nyárfapallóból kísérletezett, újságpapíron megrajzolta a képről a díszt. Lassan azt vették észre a faluban, hogy Béla elmarad az állapotfelmérésről. Még télen is ott állt rakásban a falazóelem. Béla faragott és hársfapallót rendelt, és nem is hallotta a zörgetést a kapun. Időnként átment a templomba, megfigyelte a sekrestyében a szekrény díszeit. Elfelejtette megrendelni az eukaliptusz olajat és faragott, és faragott és büszke volt.

Szerk.megj.
A mi falunkban történt, hogy Tibor az Ellend régen fotókiállítást ezzel a meséjével nyitotta meg.

Anyag- és térrendezéses készülődés. Vendégvárás előtti tökéletesítés: kicsit balrább a virágos kancsót, egy leheletnyit visszább a széket, benézési ellenőrzés – minden a helyén legyen.

A kultúrház előtere – szőlőhegyi présház lefotózva és megfestve, örökzöld hunyor a kancsóban.

Andi előző este vasalta a molinót ránctalanra, hogy a vetítési kép is tökéletes legyen.

A színpadra kistermet rendeztünk be – aki akarta, nyugodtan újra tudta nézni és hallgatni a felvételeket: Teri néni, Kati néni és Margit néni mesél, miközben Andival a fotókat válogatják a kiállításra.

---

A kiállításon a Teri nénivel való fényképválogatós beszélgetéshez készített kisfilmet együtt néztük meg:

A drónfelvétel Gyenis Lászlónak, a filmvágás Gyenis Nórinak köszönhető.

---

Kati nénivel és Margit nénivel készített hangfelvétel pedig itt hallgatható meg:

---

A négy muskétás, avagy mi, akik megálmodtuk, megpályáztuk, megdolgoztuk és megvalósítottuk a kiállítást. Mögöttünk pedig a férjek, amint hozzák a vásznat, emelik a táblákat, pakolják a székeket – és még örülnek is nekünk, velünk.

https://falusag.hangfarm.hu/2023/12/elottiseg

Igaz, ezek decemberi, a Téli napfordulóra való várakozás fotói, de most a kemény Szaturnuszi hideg Januárban, igazán emelő, melengető fény kincsek... emlékeztető, megtartó!

Ani és Balázs fotó párbeszédében a közös:
A természet menyasszonyának lenni.
Fehér csipkével, gyönggyel és arannyal ékesíttetni.
Az ünnep felkentségében részesülni.
A kivételes pillanatiságot nemcsak átélni, hanem benne lenni.
Megadatik.
Átitatódva.
Vizuális, érzelmi, kulturális könyvtár.
Ilyennek lenni: az 'így látni és megmutatni' által 'ilyenné lenni' vágya.
Megtalálni és generálni. Megmutatkozások.

Szeretettel köszöntök minden kedves érdeklődőt!
Mindig nagy öröm Ellendre jönnöm, nincs Ellen(d)emre… Még ha a “mindig” kissé költői túlzás is, hiszen ez a második alkalom, hogy előadást tartok Nektek! És remélhetőleg nem az utolsó…
A tavalyi találkozásunk, amikor a különböző korok művészeteiről beszélgettünk, nagyon szép élmény volt számomra és ezáltal felejthetetlen emlék is, hiszen nagyon sok kedves, segítőkész, érdeklődő és nem utolsó sorban együttműködő ember ült itt a közönség soraiban. Így már nagyon vártam ezt a mai alkalmat is!

A témaválasztásom - “A Duna menti népek zenéje” - nem véletlen.
A Duna számomra egy csoda a maga méltóságteljes és tekintélyt parancsoló mivoltával. Egy olyan rendkívül izgalmas folyam, amely átszelve fél Európát (tíz különböző országot), mindig más és más arculatát mutatja. Ahogy a Duna hömpölyög, úgy változnak a természeti képek, az időjárás, a nyelvek, a nemzetek szokásai, kultúrája és nem utolsó sorban a különböző népek zenéje.

Gyerekkoromban édesapámmal többször kajakoztunk a Dunán. Nemcsak az jelentette az izgalmat, hogy sodrásiránnyal szemben eveztünk, de a közelünkbe becsapódó villámok, mennydörgések és néhol kisebb-nagyobb örvények is felejthetetlenné tették a kalandokat… Később, huszonéves koromban pedig a dunai luxushajókon adtam koncerteket, így lehetőségem volt megismerni a világ azon csodáit is, amikről előtte nem is sejtettem, hogy léteznek: a Duna - delta egészen különös és gyönyörű élővilágát vagy azt, ahogy a Duna hajnali 5-kor, napfelkeltekor, egy végtelen, hatalmas tengerbe ömlik és ezáltal ott be is fejezi hosszú (2850 km-es) útját… Órákig tudnék még mesélni a Dunáról:), de azt egy másik alkalommal talán…

Hogy miért pont ezt az öt népet választottam? Mert azt gondoltam, hogy ezek azok a népzenék, melyek szoros rokonságot, hasonlóságot mutatnak a magyar népzenével, ami lássuk be, nem is véletlen, hiszen ezek a népek egymás mellett éltek és élnek, így egymásra hatnak, befolyásolják egymást.

Essen szó elsőként a szlovákok zenéjéről! Tudjuk talán, hogy Bartók Béla nemcsak a magyar népdalokat gyűjtötte, de a határon túli magyarok, mi több, a távol-keleti kultúrák (Bali-szigetek, Indonézia…) zenéjével is foglalkozott, így a szlovák területeken is kutatta a zenei hagyományokat. Számos zenekari-és kórusművében találkozhatunk a fellelt kincsekkel, hisz sokszor ezeket a népdalokat dolgozza fel, alakítja át Bartók. Egyik leghíresebb vegyeskari, zongorakíséretes darabja a “Négy szlovák népdal”, mely gyakorlatilag négy különböző hangulatú, tempójú éneknek a füzére. Az első, “Lányát az anya” kezdetű dal egy igen különleges hangsorra (“pikárdiai eol”) épül.

A hangsorokról, skálákról szintén rengeteget tudnék mesélni, mert egy elképesztően izgalmas és szerteágazó világ, de majd erről is egy másik alkalommal beszélgetünk. Ebben a dalban például a “természetes moll” skála (szolmizálva: lá, ti, dó, ré, mi, fá, szó, lá) két hangja is módosul, így egy kvázi moll-dúr hangzást kapunk, és talán ennek is köszönhető a “pikárdiai eol” elnevezés. Gondolom, hogy nem sűrűn találkozunk ezzel a mindennapjainkban, pedig a “Kecskemét is kiállítja…”, a “Te vagy a legény, tyukodi pajtás” és más toborzó és kuruc nótáink is a fent említett hangsorra épülnek.
A következő pár percben improvizálni fogok az előbb tárgyalt, érdekes moll-dúr hangzású skálának a segítségével és közben finoman becsempészem a kottán található, “Lányát az anya” kezdetű dalocskát…. Vajon hol bukkan fel először a dallam?

"Lányát az anya" című dalra improvizáció

Ki volt az első magyar népdalgyűjtőnk? - Vikár Béla. Fonográffal (mai iPhone előde) járta az országot az 1890-es években, hogy az idős bácsik, asszonyok, parasztok énekét felvegye, majd lejegyezze. Mivel ő maga nem volt zenész, csak a szövegeket tudta leírni, így később Bartók volt az, aki a dallamokat is rögzítette. Vikár Béla munkássága más szempontból is nagyon fontos nekünk, magyaroknak, mert ő fordította le a finn “Kalevala” című eposzt. Emléktábláját pedig Pécsett megtekinthetjük a régi Csorba Győző könyvtár falán.
Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtéseiről pedig azt hiszem, hogy mindannyian tudunk. Munkájuk gyümölcseként számos kötetben ismerkedhetünk a több ezer gyönyörű népdalunkkal, melyeket a mai napig nagy örömmel énekelünk, akár eredeti mivoltukban, akár különböző feldolgozásokban.
Általános iskolai és szolfézs tanulmányainkra visszagondolva talán emlékszünk, hogy a magyar népdalokat két fő csoportba tudjuk osztani: ősi és új stílusú népdalok. A régi énekeinket is ketté tudjuk bontani az alapján, hogy a dallamuk ereszkedő vagy emelkedő, az előadásmódjuk parlando (elbeszélve) vagy tempo giusto (feszesen), a hangsoruk pedig pentaton vagy akár 7 fokú skálára épülő. A közös éneklés élményét most sajnos írásban nem tudom visszaadni, pedig szerintem csodálatosan énekeltetek! Valamint bebizonyosodott, hogy az “Érik a szőlő” valóban kvintváltós népdal, a “Tavaszi szél” még mindig az egyik legszebb emelkedő típusú népdalunk, és az “Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő…” már új stílusú éneknek számít, a maga kupolás szerkezetével, “táncosabb” előadásmódjával.

Utazzunk tovább a Duna mentén!
Ha azt mondom “Bubamara”, melyik film jut róla eszetekbe? (Hisz zongorázni most nem tudom a dalt…) A válasz: “Macskajaj”. Ki a szerző? - Goran Bregovic. Melyik országban járunk? - Szerbia.
Bartók Béla közel 2500 népdalt gyűjtött Horvátország, Dalmácia és az egyéb szerb és magyar lakta területeken. A délszláv országokban igen nagy hagyománya van a népzenének, népi zenekaroknak, tánccsoportoknak. Legfőbb és legtipikusabb körtáncuk a “KÓLÓ”, ami Szerbiában, Horvátországban, Boszniában ezen a néven fut, Bulgáriában viszont “HORO” néven ismeretes. Maga a “kóló” szó is kört jelent. Egymásba kapaszkodva, legalább három tucat ember járja ezt a különös táncot, amiben az alaplépések viszonylag egyszerűen megtanulhatók, de a cifrázásokat már igen magas fokra viszik. Ha szeretnétek jobban elmélyülni a horvát és szerb zenékben, esetleg ismerkedjetek meg a “Vujicsics Ensamble” felvételeivel, akik magyar származásuk ellenére, kimondottan délszláv muzsikát játszanak. Vujicsics Tihamér (az együttes vezetője) gyűjtéseiből származnak többnyire azok a dalok, amelyeket feldolgoznak.
A “Madarac” vagy “Malo kolo” című számaik például remekül tükrözik a délszláv zene stílusjegyeit és hangulatát. A dallamot más és más hangszerek játsszák, köztük az igen jellegzetes harmonika, furulya vagy éppen a tambura. Mi is az a tambura? Nem más, mint egy hosszú nyakú pengetős hangszer, lantféle, amit mi az Alföldön citerának vagy tökciterának hívunk. Érdekes, hogy állítólag a “zongora” szavunk a régi “zengő tambura” kifejezésből ered….

A bevezetőmben említett huszonéves korszakomban, amikor “dunai hajós” lehettem, egy csodálatos kirándulással gazdagodhattam, mielőtt a folyó a Fekete-tengerbe ömlött. Ez az élmény ihlette az “Egy képeslap Arbanassiból” című darabomat. Arbanassi Bulgáriában egy aranyos mediterrán kisváros, amely lenyűgözött az építészetével, a festői szépségű természeti adottságaival, a karakterével, a sikátoraival, a sopszka salátájával, a templomokban található különleges ikonfestészetével. Számomra azonban a bolgárok népzenéje is hasonlóképpen érdekes és izgalmas, hiszen egyszerre építkezik az antik, török, gregorián és bizánci elemekből. A ritmusviláguk pedig egészen egyedülálló az aszimmetrikus, páratlan metrumoknak köszönhetően, így a dalok sokszor nem a jól ismert 4/4-edben vagy 3/4-edben csendülnek fel, hanem 5/8-ad, 7/8-ad, vagy akár 3 + 3 + 2 nyolcadban.
Nekünk magyaroknak nagyon nehéz játszani és megtartani ezeket a ritmusokat, mert a fülünk és agyunk többnyire a páros lüktetéshez szokott. De semmi sem lehetetlen, csak gyakorolni kell!
Én egy kicsit beleástam magam a bolgár ritmusvilágba, az előadás apropóján is, így most mindhárom metrumban fogok Nektek rögtönözni:

5/8-adra improvizáció

7/8-adra improvizáció

3+3+2 nyolcadra improvizáció

A bolgár népzenében két érdekes hangszert érdemes megemlíteni: a kavalt, ami egy perzsa eredetű fúvós hangszer, illetve a gadulkát, ami pedig egy 3 húrral rendelkező, vonós hangszer. Mindkettőnek jellegzetes hangzása van.

Ha most tehetném, játszanék Nektek a “Román népi táncok” című zongoradarabból és kitalálnátok esetleg, hogy melyik ez a mű, és ki a szerzője? Ennek híján viszont én elárulom, hogy Bartók Béla nevéhez fűződik ez a több tételes kompozíció. És lassan véget is ér a mi kis közös virtuális dunai kirándulásunk….

Bartók Nagyszentmiklóson született 1881-ben, ami a romániai Temes megyében található. Mindig is szívén viselte az ott élő magyarok és románok sorsát. A román népzene pedig annyira érdekelte, hogy még a román nyelvet is megtanulta. Körülbelül 3500 népdalt jegyzett le a különböző területeken, többek között Arad, Bihar, Hunyad, Kolozs, Szilágy, Máramaros, Szatmár, Szeben, Temes, Torda megyékben. Nemcsak a “Román népi táncok” tartalmaz román népdalokat, de a “Román kolinda dallamok” című zongorára írt szerzeménye is.

De mik is a kolindák? Olyan karácsonyi és újévi énekek, melyek igen változatosak, jellegzetes bolgár ritmusúak, és a legények házról házra járva énekelték őket.
A kolindákon kívül ismeretesek Bartók gyűjtéséből a siratók, a hangszeres tánczenék, és az egyéb olyan egyszólamú, alkalomhoz nem köthető énekek, melyek más és más érzelmeket fejeznek ki.

Rajtunk kívül még két országban hívják Karácsonynak a Karácsonyt: Románia és Moldova.
Arra gondoltam, hogy az előadásom végén, a “szokásos” karácsonyi dalaink helyett, énekeljünk el együtt egy kevésbé ismert román karácsonyi éneket! Nem muszáj románul előadni… A címe:
“Steaua sus rasare”/ “A bright star rises”

Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek és, hogy lelkes, aktív résztvevői voltatok az előadásomnak! És ismét köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehettem és egy kellemes órát tölthettem veletek!

Nagyon áldott karácsonyi ünnepeket és egészségben, örömökben gazdag új évet kívánok mindenkinek!