Katalinkor borsót

Egyszer láttam egy riportot egy idős, falun élő nénivel, aki a konyhakertjéről, fóliasátrakról, zöldségekről mesélt. Elmondta, hogy amikor fiatalon férjhez ment és kertes házba költöztek, beszélgetett az akkori idős, tapasztalt falusiakkal, akiktől mindenféle tanácsot kért. A fólia szellőztetésével kapcsolatban azt mondták neki, hogy ne aggódjon, a bőrén fogja érezni, mikor kell kinyitni vagy becsukni a sátor ajtaját. Fogalma nem volt évekig, mit is jelent ez. Nem értette, mit is kellene éreznie. Miből kellene tudnia, hogy mikor mi a teendő. De az évek, a minden évben visszatérő újabb és újabb lehetőségek és tapasztalatok megmutatták, mit is kell csinálni. Az interjú idején már több évtizedes, biztos tudása volt, pontosan tudta, mikor kell nyitni/csukni a fóliasátor ajtaját. Csak kiment a verandára, beleszippantott a levegőbe és tudta. Ámulattal hallgattam. „Bárcsak egyszer én is ilyen tapasztalattal léphetnék ki a kertbe!”

enter image description here

Az évtizedekhez még gyűjtenem kell néhány évecskét, de a sikerélmények és kudarcok folyamatosan terelgetnek. Az első 1-2 évben próbálkoztam a zöldborsó tavaszi vetésével, de nekem mindig tönkrement, a lábatlanok és hat lábúak gyülekezete kilyukasztotta és megette. Aztán olvastam a tél alá vetésről és kipróbáltam. Borsót, fokhagymát és saláta palántát is hagytam dideregni a hidegben, de ezek rendes népek, nem vették zokon. Enyhébb télen el is indul a borsó, de hó alatt is türelmesen kivárja a melegebb tavaszi napsütést. Technikailag semmi különbség nincs a vetésben, ugyanúgy kerültek a földbe, mint ha márciusban vetettem volna. Annyi törődést azért kapnak a hideg éjszakákra, hogy az egész konyhakertet betakarom télre a lehullott falevelekkel – van belőle bőven. Két borsó fajta van, ami bevált, finom és mindig szépen terem, a Rajnai törpe és a Debreceni. Utóbbi nagyobbra nő, ezért bővebb termést is ad.

enter image description here

Sokat olvastam a növények társításáról, kik szeretik, kik nem szeretik egymást. Azt mondják, a borsó nem szereti a hagymaféléket. Én tavaly szépen megcsináltam a borsó-fokhagyma vegyes ágyást télre, mert így volt helyem, hiszen ugyanoda nem vetjük a borsót, ahol tavaly volt - figyelembe véve a vetésforgó fontos szerepét a sikeres termesztésben. Nekem úgy tűnt, nagyon jól megvoltak egymással, 5 kg borsót fejtettem ki 3 sornyi vetésből és fagyasztottam le nyáron, a fokhagymák meg majdnem megszólaltak, olyan szépek voltak.

enter image description here

Visszatérő gondolatom minden évben többször is, hogy felhagyok a konyhakerti szöszmötöléssel, mert nem kapok vissza annyit belőle, mint amennyi munkát és időt belefektetek. A gyomok mennyisége nyár közepére már az elviselhetetlen kategóriába lép, ha csak 1-2 napot is kihagyok. Nyaralni menni nyáron??? Nem lehet, mert öntözni, gyomlálni, befőzni kell folyamatosan. A poloskákról nem is beszélve… Milyen szép díszkertet lehetne kialakítani a helyére!

enter image description here

De nem. Konyhakert az kell. Mert az élmény, amikor a saját, nap érlelte paradicsomot ott helyben szüreteljük és esszük a lányommal, az felbecsülhetetlen. A zöldborsó leves íze egyértelműen teltebb, finomabb FérjemLaci szerint is saját borsóból, pedig köztudott, hogy a pasiknak az ilyen észrevételeik a fehér holló ritkaságával vetekszenek.
Építettünk egy magaságyást tavaly, arról is gyűlnek a tapasztalatok. (Judit, legközelebb arról írok, ígérem.) A téli zöldségekhez idén újabb játékba neveztem be, mert kora tavasszal csináltunk az addig csupasz ágyásra egy fólia-tetőt, amit a nyári hőségben levettünk, s most visszatettünk. Vetettem bele októberben tépősalátát, hónapos retket és céklát. Kíváncsian várom, hogy a hidegebb időben mennyire működik a kis építményünk.
Téli tapasztalásom volt az is, amikor 2 éve – Bálint Gyuri bácsi cikkét elolvasva – mákot vetettem szilveszter napján. Annyira enyhe volt akkor a december, hogy volt rá lehetőség. Tavasszal aztán szépen el is indultak a kis mákszemek.
A népi tapasztalat szerint Katalin napján, november 25-én kell a borsónak a földbe kerülnie, így a már előkészített ágyásba holnap el is vetem borsót, most is fokhagymával. Tudom, utóbbinak már rég - októberben - a földben lenne a helye, de idén ez most így alakult. Később lesz felszedhető a növény majd nyáron, de nem baj. Ennyi belefér.
Jövőre is kiülhetek majd a kertbe kifejteni a frissen szedett borsót, napozhatok közben és újra hálát adhatok azért, mert van kertem és egyre több tapasztalom arról, mit is kezdjek vele.

Mesés növényismeret 3.

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

enter image description here

A Tollborzfű (Pennisetum alopecuroides) 1 méter magasra növő díszfű. Zöld levelei hosszúak, ívesen elhajlóak, ősszel szalmasárgára színeződnek. Az üvegmosókeféhez hasonlító arasznyi virágzata hosszú, elhajló virágzati száron nyílik. Nedves, tápanyagdús talajon fejlődik a legjobban.

enter image description here

A Pampafű (Cortaderia selloana) feltörő hajtású, sűrű bokrokat képező, nagytermetű, kétlaki díszfű. Levelei hosszúak, középzöld színűek, szélei élesek. Virága krémfehér színű óriás bugavirágzat.

enter image description here

Az Árvalányhaj (Stipa tenuifolia) szárazságtűrő és napfénykedvelő fűféle. A pázsitfűfélék egyik legszebb fajtája. Örökzöld díszfű. Szőke hajhoz hasonlító virágzata nyár elején jelenik meg. Magyarországon vadon élő telepei védettek.

Másnap reggel Bendegúz korán ébredt, és tovább indult. Mondanám, hogy a lába, de inkább az orra vitte előre. Egy olyan kertes részhez érkezett, aminek illata szinte bódította. - Hová kerültem? Mi ez a rengeteg illat körülöttem?
Bendegúz nem akárhová érkezett. A fűszernövények birodalmába. Körös-körül illatos fűszernövények vették körül. Sorba is vette a látottakat, szaglottakat.

enter image description here

Medvehagyma (Allium ursinum): „az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.” Kiváló alapanyaga pogácsának, pesztónak. Rengeteg vitamin és ásványi anyag forrása. Levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéhoz, mely a medvehagymához képest erősen mérgező.

enter image description here

Tárkony (Artemisia dracunculus): „az őszirózsafélék családjába tartozó fűszer- és gyógynövény, amelynek 2-6 centis karcsú, hosszúkás leveleit használjuk fel. Kétféle típusa van, az egyik a francia, amely erősebb ízű, ám nehezebb termeszteni, ezt főzéshez ajánlják. A másik az orosz fajta, amelyet könnyebb termeszteni, viszont gyengébb aromájú - ezt salátákhoz használják inkább.”

enter image description here

Citromfű (Melissa officinalis): sokrétű gyógy- és fűszernövény. Érdekesség, hogy a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő növény, finom illata van, a gyógyászatban is évszázadok óta elismert és nagyra becsült növény. Avicenna szerint „Örömmel tölti meg a szívet”.

enter image description here

Az erdei kakukkfű (Thymus serpyllum) teának elkészítve gyógyhatású készítmény, mely fertőtlenít és immunerősítő hatású. A nők növényének is nevezik, mert enyhíti a menstruációs görcsöket és a vérzési rendellenességeket. Náthára és alvászavarokra is kiválóan alkalmas. A meszes talajt kedveli, rokona a kerti kakukkfű. Évelő, lágyszárú félcserje.

Ahogy Bendegúz sétált tovább, még több izgalmas növényt fedezett fel. Ahogy felkereste könyvében, látta, hogy igazi erdei patikába tévedt, és lábai előtt hever telis-tele gyógynövényekkel a mező. Mindenből gyűjtött egy keveset, hogy családjának is vigyen haza, és nála is legyen, ha netán történik vele valami. Sok mindent gyűjtött össze:

enter image description here

Először a páratlan illatú levendulából (Lavandula) szedett. Évszázadok óta ismert gyógynövény, már az ókorban is ismerték. Nyugtalanság, álmatlanság kezelésére a mai napig használják, de ezen kívül számos más módon is alkalmazzák. Örökzöld félcserje, szereti a napos, meleg helyeket. A virág színe lehet lila, fehér, kék, halványkék vagy rózsaszín. Magyarország legismertebb levendulásai a Pannonhalmi Bencés kolostor, illetve a Tihanyi területek.

enter image description here

Tovább sétálva talált még: „Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.” A botanikusok Chamomilla recutita néven ismerik, de használatos még a régebbi elnevezése, a Matricaria chamomilla is, illetve a a Chamomilla hungaricum, mely világszerte ismert jótékony hatásáról. Szinte bárhol fellelhető, és számos formában alkalmazható. 20-50 cm magasságra növekszik, szikes talajt kedvelő.

enter image description here

A mezei katáng (Cichorium intybus) csökkenti a vércukorszintet, gyökerét felhasználva reumás panaszokat enyhít, májat, lépet, vesét tisztít, továbbá emésztést elősegítő hatása is van. Gyógynövény, de bárhol találkozhatunk vele. Út mentén, városban, mezőkön. Vadcikória néven is ismert. Amikor az emberek cikória kávét ittak, sokkal kevesebb volt a májjal, vesével kapcsolatos megbetegedés. A reformkonyhában salátaként is felhasználják. A gyökere tartalmazza azt a vegyületet, mely a gyomorra hat jótékonyan.

enter image description here

A következő, amit Bendegúz majdnem begyűjtött a Palástfű (Alchemilla vulgaris) volt. Hogy miért csak majdnem? Még időben olvasta el könyvében, hogy bizony ezt tilos letépni, ha valaki vadontermő változatára lel. Népi elnevezései: Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A hegyvidéki magaslatokat kedveli. A gyógyászatban a virágos hajtását használják fel. Kiváló vérzéscsillapító. Különböző női panaszok kezelésére ajánlott.

Ahogy Bendegúz tovább sétált egy parkos részhez ért. A különböző örökzöldek járdaként szelték ketté a teret. Egymás mellett sorakoztak, és mintha irányt mutattak volna. Bendegúz elindult ezen az örökzöldek által kijelölt úton, mert érzete valami jó felé vezet. Az ösvényen átjutva gyönyörű kertet látott, tele virágokkal... gumós és hagymás növényekkel...

enter image description here Dália

enter image description here Gyöngyike

enter image description here
Gyöngyvirág

enter image description here Hóvirág

enter image description here Kikerics

enter image description here Liliom

enter image description here
Nárcisz

enter image description here
Sáfrány

enter image description here
Tulipán

A virágokon túl egy takaros kis házikót pillantott meg Bendegúz. Barátságosan állt és hívogatta őt.

enter image description here

– Gyere be Bendegúz! Ne félj, csak gyere! - hívta Bendegúzt egy kedves hang. Mielőtt belépett volna a házba, látta, hogy a ház körül is rengeteg olyan növény van, amit már a mindenttudó könyvből ismer. A házba lépve egy nagyon öreg anyókát látott, aki karosszékében üldögélt.
– Végre itt vagy ükunokám! Már nagyon vártalak téged! Mesélj, milyen utad volt? Boldogultál az erdőben? - mosolygott nagymama.
– Üknagymama? Te vagy az? Ez hogy lehetséges? Te írtad ezt a mindent tudó könyvet? - szaporázta a kérdéseket Bendegúz. Üknagymama mindent elmesélt Bendegúznak, hogy ő bizony már nagyon öreg, hosszú életét azoknak a növényeknek/gyógynövényeknek köszönheti, amiket ő is felfedezett útja során. Sokáig beszélgettek még és Bendegúz úgy érezte, soha életében nem volt még ilyen boldog. Reggel egy finom étel után Bendegúz elindult hazafelé. Megígérte ükmamának, hogy hamarosan visszatér hozzá.

enter image description here

A rövidebb út hazafelé tölgyfaerdőn vezetett.

enter image description here

A kocsányos tölgy (Quercus robur) illetve kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egész Európában honos, a bükkfalfélék család nemzetségébe tartozik. Mindkét fajta részei gyógynövényként is használhatók. Elsődleges különbségük a kocsányos termés, a makk. A tölgynek több, mint 100 faja ismert. A 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái. „Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is.”

Olvasott közben a többi lombhullatóról is:

enter image description here

A Közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölötti erdőtársulások meghatározó fája. Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak. A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

enter image description here

Gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe és a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó fa. Jól felhasználható az iparban is, de remek díszfa is egyaránt. Sir J. E. Smith írja róla, hogy: „egy szilárd, alacsony növésű fa, ami, ha egyedül nő, és felveheti természetes alakját, akkor vonzóbb lesz, mint azt egyesek gondolnák.". Lassú növekedésű fa, az első 10 évben 30-45 cm-t nő évente, de ahogy öregszik a növekedése lelassul, viszont nem hosszú életű.
A levelek kibontakozása után egy hónappal megjelenik a barka. Ez is egylaki növény, akárcsak a nagy Cupulifera család többi tagja, ahova a Carpinus is tartozik. A barkák a fán maradnak, amíg a gyümölcs megérik, vagyis októberig.

enter image description here

Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) népi elnevezése „papsapka”.
A kecskerágók nem csak a hazai erdők gyakori cserjéi, hanem urbánus parkok gyakori, télen is zöldellő díszei. A trópusi elterjedésű kecskerágófélék családját, amely mintegy 850 fajt számlál, nálunk egyetlen őshonos nemzetség, a kecskerágó (Euonymus) képviseli. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten gyakran piros, négyélű tok. Magjukat húsos, élénk színű magköpeny borítja. A magvak mérgezőek. Általában elmondhatjuk a kecskerágókról, hogy gyengébb talajon is megélnek, a talaj kémhatására sem érzékenyek, ezért igazi várostűrő növények.

Bendegúz lassan hazaért, bekopogott szülei háza ajtaján. Persze volt nagy öröm mikor meglátták fiúkat. Elmesélte merre járt, és miket látott, és észrevette azt a csillogást édesapja szemében, amit korábban nem látott. Büszke volt fiára. Bendegúz később visszasétált üknagyanyja házához, azonban őt már nem találta ott. Azonnal megértette, hogy vele már nem fog találkozni többé. Úgy döntött tehát, hogy ezentúl ő fog az erdei házban élni. A tölgyesen át pedig bármikor meglátogathatja szüleit, amikor csak akarja. Így történt hát, hogy a lusta fiú édenkertbe tévedt és boldogan élt, amíg meg nem halt.

Vége

Irodalomjegyzék - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 06.)
Citromfű: https://kronikaonline.ro/eletmod/mire-jo-a-citromfu
Kakukkfű: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum/
Levendula: https://utakerthez.hu/blog/levendula/
Kamilla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_sz%C3%A9kf%C5%B1
https://kertlap.hu/a-kamilla-hungarkum/
Katáng: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-katang-cichorium-intybus/ Palástfű: https://www.gyogynovenysziget.hu/palastfu Házikó: https://megaport.hu/media/4369/fairy-tale-house-mesebeli-h%C3%A1zik%C3%B3 ükmama: https://hu.depositphotos.com/vector-images/nagymama.html
Tölgy: https://gyogyfuveskertem.hu/tolgy-kocsanyos-es-kocsanytalan/
https://pixabay.com/hu/photos/erdei-%C3%BAt-%C5%91sz-t%C3%B6lgy-erd%C5%91-term%C3%A9szet-2808216/
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy
Bükk: http://fa-terem.hu/mi-a-bukkfa
Gyertyán: https://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/kozonseges-gyertyan-carpinus-betulus/3360/
Kecskerágó: https://kertlap.hu/kecskerago/

Mesés növényismeret 2.

Az alagút sokféle volt, ahogy haladt, először csalogató szép növényű trombitafolyondárral (Campsis radicans) találkozott.

enter image description here

enter image description here

Felnyitotta könyvét és olvasta: „A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.” Mindent kibír, és mindent tönkre tud tenni. Olyan erős kúszónövény, hogy még a betont is feltöri. Egy kicsit meg is ijedt Bendegúz, hogy vajon mi vár még rá az alagútban. Azonban nem volt mitől félni. Ezek az erős, szívós kúszók, amilyen erősek, olyan szépek is - gondolta.
A sort a pici kék bogyós tapadó vadszőlő kezdte.

enter image description here

(Parthenocissus quinquefolia). Bendegúz már nyúlt a bogyó felé, de akkor hirtelen elé került a szöveg, miszerint az apró bogyók emberi fogyasztásra nem alkalmasak! Ő is igen szívós, gyorsan növő fajta, nemigen van, ami terjedését megállítaná. Ahogy haladt tovább borostyán és iszalag tekervényeket látott feje felett.

enter image description here

Az iszalag azaz az erdei iszalag (Clematis) gyökerei a nyirkos talajba, hajtása jó magasra tör, akár 10 méteres magasságokba is. Sok fajtája létezik, virágaik kisebb-nagyobbak. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. A virágok csillag alakúak, leggyakrabban lilák, de más színekben is előfordulnak. Illatuk nem jelentős, igen gyenge.

A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csak mutatós, de nagyon szívós kúszónövény. „Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.

enter image description here

Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.”
Ahogy Bendegúz sétált tovább, érdekes növény került a szeme elé. - Ez is kúszónövény lenne? - kérdezte Bendegúz. Hiszen ennek fürtökben lógnak a virágai... Mi lehet vajon ez?

enter image description here

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Ha nem gondozzák, hamar mindent beborít és ő is igen agresszív növény. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
- Akár 50 évig is él? Nahát... én hamarosan éhen halok, az biztos, ha nem esik végre utamba valami ehető is végre. Ahogy tovább haladt - mintha csak meghallotta volna kérését az erdő - egy hatalmas területre ért, ami telis-tele volt különféle gyümölcsfákkal. Bendegúz szóhoz sem jutott örömében. Mielőtt mohón elkezdte volna falni a gyümölcsöt, megállt egy percre és elgondolkozott. Korábban mohó és önző volt, most azonban útja során egyre inkább rájött, hogy az az út sehova sem vezetett. Kezéből kihullott a mindent tudó könyvecske, és ezt üzente Bendegúznak:

Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!

Akadt a gyümölcsösben sok-sok finomság amiből Bendegúz lakomázhatott. Először az almát kóstolta meg. Felismerte, hogy az ízletes Jonatán almát találta. Sajnos ritkán fordul elő nálunk mostanság, pedig kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkező fajta.

enter image description here

Bendegúz szerencsésnek érezte magát, hogy ilyen különleges finomsághoz jutott hozzá.
Tovább sétált és körtefák illatát hozta felé a szél. Az édes-mézes körtéknek sem tudott ellenállni, sőt a szomszédos szilvafáról is szedett néhány szemet, megtöltve tarisznyáját a sárga labdacsokkal. - Milyen szilva lehet ez? Az íze ismerős, a színe, formája nem…
Miután Bendegúz megtalálta, hogy mit rejtett a tarisznyájába, hatalmas nevetésbe tört ki. A Mirabella szilvát (Prunus domestica subsp. Syriaca) köznapi nyelven Fosókának szokták emlegetni. Egyike a ringló fajtáknak. Erős, igénytelen fa, termése kicsi sárga gumó, ami nagyon finom és lédús. Kiváló alapanyaga lekvárnak, pálinkának.

enter image description here

Ezen a ponton Bendegúz elgondolkodott. A lekvárról édesanyja, a pálinkáról édesapja jutott eszébe. Hmm... milyen jó is volt nekem otthon, és milyen tékozlón viselkedtem. De most megígérem, hogy ha hazatérek, büszkévé teszem szüleim.

enter image description here

„A vadkörte (Pyrus pyraster), a vackor minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajtagazdag. A fajok egymással való keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded.”

Ahogy sétált tovább Bendegúz, felfedezett még pekándió és naspolyafákat is, melyek terméséből szintén tett néhányat tarisznyájába.

enter image description here

A pekándió (Carya illinoinensis) vékony, hosszúkás, feketével díszített barna ovális csonthéjban vörösbarna színű, kellemes ízű, ehető, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmazó belet tartalmaz. Illata egzotikus, jellegzetes, kinézetre kissé az elnyújtott diógerezdekre hasonlít leginkább. Bár Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is megfelelők a körülmények a növekedéséhez.

enter image description here

A naspolyáról (Mespilus germanica) is nagyon érdekes feljegyzést olvasott Bendegúz. „Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.”

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

Lábjegyzet - szövegháttér:

(Letöltve: 2020. november 02.)
Trombitafolyondár: https://kertlap.hu/trombitafolyondar/
Vadszőlő: https://disznovenyek.hu/vadszolo-gondozasa-reszletes-utmutato/
Erdei iszalag: http://ankert.hu/az-erdei-iszalag-clematis-gondozasa-szaporitasa-betegsegei/
Borostyán: https://citygreen.hu/a-borostyan-hedera-gondozasa-5-borostyan-faj-bemutatasa-kepekkel/

(Letöltve: 2020. november 03.)
Lilaakác: https://kertlap.hu/lilaakac-igenyli-gondozast-meg-nem/
Alma: https://www.agraroldal.hu/magyar-almafajtak_img-1.html
Körte: https://kertlap.hu/vadkorte/
Szilva: https://www.sweetgarden.hu/mirabella_szilva http://erdokostolo.blogspot.com/2012/08/fosoka-szilva-valamire-ez-is-jo.html
Pekándió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ndi%C3%B3
https://egykisvirag.wordpress.com/2009/07/16/pekandio/ Naspolya: https://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html

Mesés növényismeret 1.

Elkészült egy mesés növényismeret, melynek receptje nagyon egyszerű: egy inspiráló személy, egy kreatív egyén és hol volt hol nem volt... ilyen, amikor a bölcsészek kiszabadulnak a kertbe:

A lusta fiú, aki édenkertbe tévedt

Történt egyszer nagyon régen, hogy ifjú Juhász Bendegúzt magához hívatta az apja.
- Nos, Bendegúz fiam, itt az ideje, hogy a magad útját járd. Itthon ülsz édesanyád szoknyája mellett, és semmi hasznodat nem veszem. Nem ismered ki magad sem a házban, sem a kertben, sem az erdőben. Fogd hát a tarisznyád, és ezt a könyvet. Ezt valamikor az én édes üknagyanyám ajándékozta nekem. Benne van minden, amit tudni kell az utadba kerülő növényekről. Indulj, és járj nyitott szemmel. Ne feledd, aminek szép és hívogató a termése, nem biztos, hogy gyomrodnak is jó. Ne feledd, aminek szép virága, nem biztos, hogy bőrödnek is jó. Indulj hát, és csak akkor térj haza, ha már megállod a helyed az életben egymagad is.

enter image description here

Ifjú Juhász Bendegúz persze egyáltalán nem örült édesapja döntésének, de nem volt mit tenni. Másnap reggel, hóna alatt a mindent tudó könyvvel, útnak indult.

enter image description here

Bendegúz nem is jutott messzire, amikor is hatalmas vihar kerekedett. Futásnak indult az erdő felé, ahol látta, hogy dús tűlevelűek - (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya - sorakoznak. Ahogy odaért, meghúzódott egy védelmet nyújtó fa tövében. Nagyon unatkozott már, de az eső csak esett és esett. Kinyitotta könyvét, hogy megnézze vajon milyen fa ad neki védelmet. Nem akármi volt a feje felett, egy koreai jegenyefenyő (Abies koreana) védte őt az esőtől. Ez a 10-15 méter magasra is megnövő, napos, párás közeget, és a meszes talajt kedvelő.

enter image description here

De magaslott még ott kék atlasz cédrus is (Cedrus atlantica ’Glauca’), ami nem csak 10-15, hanem akár 30-40 méterre is megnőhet. Ő is igen fényigényes, de a szárazságot jól tűri.

enter image description here

Ahogy az eső csillapodni kezdett, egy érdekes tűlevelű keltette fel Bendegúz figyelmét.
Finom illat járta körül a közönséges boróka ágait (Juniperus communis) ágait . Felnyitotta hát könyvét és érdeklődéssel olvasta, hogy a borókának akár 55 fajtája is lehet és hogy a kis kék terményeket fűszerként is használják. Sőt, akár 100 évig is élhetnek, mert igen lassú növekedésűek. Lerázta az ágairól a vízcseppeket, majd a bogyókból egy adagot a tarisznyájába gyűjtött.

enter image description here

Ahogy haladt tovább találkozott még ezüstfenyővel (Picea pungens) melyről megtudta, hogy szintén az örökzöldek családjába tartozik, egyik legszebb példánya e családnak.
Terebélyes, és akár 20 méter magasra is nőhet. Változatos a lombszíne és nagyon jól tűr minden körülményt, bár fiatal korában igen vízigényes. Többi szomszédjához hasonlóan igencsak kedveli a napfényt.

enter image description here

Ahogy az erdőből kiért, egy tisztáshoz hasonló helyen találta magát. Ahogy lépdelt meztelen lábával, nagyon érdekes érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, ezer és egy pici kéz csiklandozza lábait. Amerre csak látott különféle páfrányok sokasodtak. Ahogy halad a páfránypázsiton, belelapozott a mindent tudó könyvbe és az alábbiakat ismerte fel:

A puha és dús erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) találta meg először a könyvében. Ennek az évelő páfránynak levelei akár az 1 métert is elérhetik és azt is olvasta, hogy az aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek, tápanyagban gazdag, laza talajok lakója. Sőt igen vízigényes, szereti is a párás közeget.

enter image description here

Majdnem összetévesztette, de alapos megfigyelés után egy másik páfrányfélét is felfedezett könyvében: ez nem más, mint az erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina).

enter image description here

Milyen szép neve van, gondolta. Nagyon hasonlít az erdei pajzsikára, de egy érdekes megjegyzést talált a rajz mellett: „Magyar neve, illetve tudományos nevében a „femina” szó arra utal, hogy korábban a hölgypáfrányt az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) női ivarú példányainak vélték. Később kiderült, hogy nemhogy külön fajba, de külön nemzetségbe is tartozik a két növény. Neveik azonban máig őrzik ezt a téves vélekedést. Az erdei pajzsika nevében megtalálható „mas” szócska ugyanígy a hím ivarúságra utal.”
- Mennyi érdekesség van ebben a könyvben, milyen sok mindent ismerhet meg a vándor errefelé. Remélem hamarosan találok valami gyümölcsöt termő fát is, mert bizony egyre éhesebb és éhesebb leszek.
Ahogy tovább sétált a páfránypázsiton, látta, hogy nem könnyű terep áll előtte. Elgondolkodott, hogy inkább visszaindul, és beismeri apjának, hogy ő egy semmirekellő. Aztán ránézett a kezében tartott mindentudó könyvre és összeszedve bátorságát, nekiindult az elsőre ijesztő kúszónövények színes-tarka alagútjának.

Lábjegyzet - szövegháttér:
Források és képek (letöltve 2020. november 02.)
fiú: https://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/index.php/multidezo/26-gyermekkoenyvtar/472-7merfoldes-csizmaban-heted7-hataron-at
könyv: https://hir.ma/18-2/a-vilag-legveszelyesebb-magikus-konyvei/662795
koreai jegenyefenyő: https://kerteszoldal.eoldal.hu/fenykepek/nincs-megadva-rovat/orokzoldek/abies-koreana---koreai-jegenyefenyo.html
kék atlasz cédrus: https://www.fitoland.hu/kategoriak/fenyok_orokzoldek_13/kek_atlasz-cedrus_113
boróka: https://kertlap.hu/boroka/
erdei pajzsika: https://koronakert.hu/termek/erdei-pajzsika-30-cm/
erdei hölgypáfrány: http://orseg.biologus.hu/cgi-bin/!ka_leiras.php?jascr=igen&elem=63&px=1360&py=625&sw=1360&ww=1360&sh=768&wh=625&na=Netscape (kép+idézet)

Növényi elegancia (hát nem az eper)

Elegancia: ízléses választékosság, előkelőség.
Elegans (lat.), azaz jó ízlésű, válogatós. Eligo (lat.): válogat. Lego (lat.): szed, gyűjt.
Az elegáns szó jelentésében benne van a finomság és az előkelőség is. Nemcsak felöltjük az elegáns ruhát, hanem lényünkkel is eleganciát sugárzunk. Csak akkor leszünk elegánsak, ha magát az elegáns vonalvezetésű, szabású, anyagú, egyszóval, ha magát az elegáns ruhát könnyeden viseljük, ha a test és ruha párbeszédében ott van a kifinomultság. Ahhoz, hogy elegánsak legyünk, nemcsak a ruhát, hanem a testünket is fel kell készítenünk: kertészkedésből éppen bejőve nem kaphatom magamra, előbb a megfelelő állapotba kell hozzá hozzam a testem, át kell változzak kertiből elegáns lelkületűvé.
Az eleganciában benne van valahogyan a mozdulatlanság, a statikus értékképviselet: bármilyen körülmények között ugyanúgy maradni, ugyanolyannak mutatkozni. Rendíthetetlenség. Valahogyan az elegancia uralkodik, dacol a körülményekkel, azon felül értelmeződik. Természetesen most nem az évszaknak és napszaknak szóló különbözőséggel való szembeszegülésről, hanem az aktuális természeti környezetről, mint ruházatot, viseletet, külsőt megtépázni akaró tényezőről. A szélről, az esőről, a fáradtságról.

Egy elegáns növény mindig kompakt karakterű, azaz nem burjánzik, nem lig-lóg mindenfelé, nem borzolódik, nem dőlöngél jobbra-balra, hanem formáját és alakját megtartva széplik.
Ha ilyen szemszögből nézem a növényeket, mindig oda jutok, hogy az örökzöldek (lomblevelűek és tűlevelűek egyaránt), oszloposak, és a determinált növekedésűek elégítik ki leginkább az elegáns fogalmát.
Formakertek, geometrikus kertek, mértani kertek, alakkertek.
Pár jellemző formanövény, sokszor "Compacta" fajtanévvel: gömpuszpángok (Buxus microphylla Compacta) és hamisciprusok (Chamaecyparis pisifera Compacta), kolorádói jegenyefenyők (Abies concolor Compacta), Sziklás-hegységi jegenyefenyők (Abies lasiocarpa Compacta), tuják (Thuja occidentalis Compacta), stb.

Az oszloposak a vertikalitásukkal egyrészt ritmizálják a teret, másrészt pedig mivel felfelé vezetik a tekintet, tágasság-érzetet keltenek az emberben, harmadrészt mivel az eget és a földet egyenes vonallal kötik össze, spirituálisan természettemplom hangvételűek.
Jellemzően "Fastigiata (lat. fastigatus: csúcsban végződő, ang. fastigiate) fajtanevűek közül pár formatartó: oszlopos gyertyán (Carpinus betulus Fastigiata), oszlopos japán áltiszafa (Cephalotaxus harringtonia Fastigiata), oszlopos babérmeggy (Prunus laurocerasus Fastigiata), oszlopos örökzöld magnólia (Magnolia grandiflora Alta) - ez utóbbit azért szeretem nagyon, mert különleges lomblevelű örökzöldként sokféle stílusú kertben megállja a helyét, beilleszkedik, miközben nem leplezi különleges mivoltát. Kitűnik, de nem uralkodik.

A determinált (tulajdonképpen korlátozott) növekedésű növények mérete a fajtára jellemzően véges méretű, tehát van egy genetikailag meghatározott pont, amin túl nem folytatódik a merisztémák (ős-osztódósejtek) működése, azaz a növény növekedése leáll, de termékenységét megtartja, igaz, általában kisebb mennyiségben, mint indeterminált társai. Kiszámítható méreteik miatt rendezett kert- vagy ültetvényképlet hozható létre velük.

A törpenövésűek a kisléptékű, kisméretű kertek fontos növényanyagai. Eredet-kert, cönológiai (társulástani) kert: sziklakertek, hangakertek. A genetikai meghatározottság és az emberkéz által tudatos forma-méret kialakítása metszéssel és hajlítással a bonszai-kultúra. Tálcásított növénygenetika.

Még mindig nem értem azt a pontot, amikor még szép, és amikor már cselekedni kell, mert már nem az. A legegyszerűbb, leglátványosabb példa a fűnyírás: tegnap végignézve rajta nem vettem észre semmit - a kert rendezett képet mutatott. Ma végignézve már azt látom, hogy a fűszálak összevissza kuszaságban meredeznek. Elrendetlenedtek, nem mutatnak egységes képet. Füvet kell nyírni.

enter image description here
A kép forrása: https://www.sickchirpse.com/hipster-flower-beard/

Az eper?
Hogy lehet egy ilyen rendetlen növénynek ilyen tökéletes gyümölcse?
Indák és legyökerezések hálózata, burjánzás, jövés-menés, költözés mindenfelé - azt hiszem, én tényleg nagyon szeretem a gyerekeimet, hogy hajlandó vagyok ezt megcsinálni. Az őszi eperföldet meglátva mindig fiúszobából kifordulhatnékom támad, nem akarom rendbe tenni, miért kell így kinézzen, mi történt itt, amíg egy kicsit távol voltam?!? És persze nekikezd azt ember, mert ennek nem lehet nekiesni, mint a bozótirtásnak, ezt csak szépen komótosan, módosan lehet végezni és minden tőnél csak a májusi gyerekarcokra és Janka tortájára szabad gondolni, ahogyan tömik magukba, mert különben inkább a bozótirtás.
Eperformakert.

enter image description here
A kép forrása: https://www.styleoholic.com/strawberry-women-tattoo-ideas/

Városi növénynapló

Budapesten, amíg nagymamámmal laktunk, emlékszem, hogy a nappalinak - négyéves énem számára - érthetetlenül sok négyzetmétere jutott a szobanövényeknek. Pedig kell a Zöld, a városban beleszürkül az ember a sok betonba.

Mostanában saját palántákat ajándékoztam másoknak, és szerencsére én is elkezdtem növénykülönlegességeket kapni ajándékba, többek között a Vénusz légycsapója nevű húsevő fenevadat. Kezdő vénuszgazda vagyok, így egyelőre csak utánanézni tudtam pár érdekességnek, gondozása és eredete terén.

enter image description here
Dionaea muscipula, azaz Vénusz légycsapója. Nem fogok tudományos értekezésbe kezdeni, de ez a cím sokmindent elmond.

Nevét nem a légyevésről kapta. Konszolidáltabb magyarázata, hogy virága Dioné istennő lánya, Aphrodité (=Vénusz) szépségét idézte a botanikusoknak. Egyes anekdoták szerint pedig a férfitudósok, a”fejet”, azaz a csapdát meglátva elragadta a fantáziájuk, és bizonyos női testrészekre asszociálva keresztelték el így. Ezért vagy sem, több híres férfi rajongója volt már a növénynek. Thomas Jefferson amerikai elnök saját maga próbálta magról termeszteni, sikertelenül. Charles Darwin, ő könyvet írt és illusztrált a rovarevő fajtákról, melyben minden növények közt a legcsodálatosabbnak nevezi a légycsapót.

enter image description here
Mára a kihalás fenyegeti ezt a fajtát is. Klímaváltozás, orvvadászat… mondhatni “csak a szokásos”, sajnos.

Népszerűségét fellendítette a Rémségek kicsiny boltja című, 1986-os musical horror vígjátékban szereplő emberevő egyed. Ilyen persze nincs a valóságban, egy csapda alig 3 centire nő meg. A filmet nem néztem meg, mert kicsit fenntartásaim vannak a musicalekkel, de szórakoztatónak tűnt a beszélő palánta. Mindenesetre bátran nézze meg, aki rajong a ’80-as évek hangulatáért.

enter image description here
A ’86-os film plakátja, J. Ibusukiby munkája. Kép forrása: allaboutmovies.com

A Vénusz légycsapóját állítólag nem/ritkán szabad csak megkínálni kis lényekkel, mert rendkívül megterhelő számukra a „szájuk” becsukása. Pláne az emésztés. Átlagosan egy hét/rovar időbe kerül, ha elkapnak valamit. Én nem örülnék, ha kényszerből kéne egy hétig emésztenem valamit, úgyhogy empátiából a szabad akaratukra bízom az étkezést.

enter image description here
Meg nem emészthető részek. Ha a vacsorajelölt megbirizgál legalább kettőt a három érzékelőszőrből, a Vénusz légycsapója kevesebb mint 1 másodpercen belül összezárul. A rovarok külső vázát megtalálhatjuk, miután kinyílik a csapda.

Körülbelül annyira igényes, mint egy mezei fűcsomó. Egyetlen “luxussal” él, ami a desztillált vagy esővíz. Szülőföldjén, Wilmingtonban (Észak-Karolina, USA) a tápanyagszegény talajhoz alkalmazkodott, így a csapvízben található ásványi anyagok pusztítják el tulajdonképpen. A csapdákat pontosan azért fejlesztette ki, hogy amit a földből nem tud, azt áldozataiból nyerje ki.

Nos, az esővizet városban egyáltalán nem merem megkockáztatni. És sajnos előbb locsoltam csapvízzel, minthogy ennek utána olvastam, úgyhogy most várom, hogy mikor kezdenek el tiltakozni a ballépésem ellen.

enter image description here
Középről nőnek az újoncok, kihajtogatják magukat és végül kifejlődik a levél végén található csapda. Szeretik a sok napfényt, ilyenkor pirosodik be a szájuk, de árnyékosabb helyen is eléldegélnek.

Majd ha felbátorodok, lehet, hogy a levágott hajtás újragyökereztetésével is megpróbálkozom, mivel ez is lehetséges. Most, hogy jönnek a hidegebb idők, még nem akarom gyötörni őket, kicsit félek, hogy megsínylik a kíváncsiskodásom. De remélem, hogy ismerőseim tavasszal bejelentkezhetnek nálam frissen ültetett vénuszcsemetékért. Kizárólag párkány/erkély Zöldítésére!

Kertből a fazékba! - Zöldellő erőleves

enter image description here
Most...

Az ősz végre kiadós esőt hozott, így a nyáron gyorsan megsárgult spenótom hetek alatt harsogó zöld leveleket hajtott. Szomszéd Verocska egyik nagy adománya ez az erőteljes és gyors növekedésű növény, amely télen takarva sokáig zöldell, tavasszal pedig szinte bokorrá nő.

enter image description here
Tavasszal...

Mivel az éjszakai eső után szinte harapni lehetett a levegőt, reggeli után körbe jártam a kertet. Mintha tavasz lenne, kizöldült a fű, friss csalán sarjad a kerítésnél és a gyermekláncfű is újra virít, spenótom pedig hívogatóan lengeti húsos szárán tenyérnyi leveleit. Felcsillant a szemem, no ebből ma frissítő ebéd lesz!
Magamhoz vettem két nagy tálat, metszőollót és a kertészkesztyűmet. A spenót könnyen ment, csak pár kövér csigát és kellemetlen poloskát kellett elhessegetnem, a másik tálba pedig a kert zegzugaiból szedett zöldek, tyúkhúr, pitypang, csalán, céklalevél és porcsin került.

enter image description here

enter image description here

Évek óta használom a zöldeket a spenót dúsítására, igaz eddig csak kis adag csalánnal vagy tyúkhúrral próbálkoztam. Mivel nincs erőteljes ízük, így nem zavarják a spenótot. De ma nem tudtam ellenállni a sok zsenge hajtásnak, így egy jellegzetesebb ízű, ám annál egészségesebbnek vélt levest készítettem.
A titok a kevés főzés, ám a hosszas előkészületben van! Mindent egész apróra kell vágni, hogy a szárak ne hagyjanak szúrós emléket fogyasztás közben.

enter image description here

enter image description here

Először tehát a szárakat aprítottam és dobtam kevés zsiradékra, majd levelekkel vegyítve, kevés vízzel felöntve pároltam. Utána hideg vízzel hígítottam és leturmixoltam.

enter image description here

enter image description here

Amint eltűntek az apró, alattomos, szúrós kis szálkák, felöntöttem tejjel, behabartam tejfellel és joghurttal, fűszerként zúzott fokhagymát, sót, borsot, és pár csepp citromot adtam hozzá. Szívesen főzök bele személyenként 1 buggyantott tojást, amivel még összeforralom. Tálaláskor fokhagymás vagy sajtos pirítóst kínálok, de az elvetemültek kölesgolyóval is próbálkozhatnak.

enter image description here

Levesem színe harsogó, az íze szokható... Az egészben maradt, belül még lágy tojás pedig selymessé teszi a csalántól kicsit kesernyés, tyúkhúrtól fűszeres, fokhagymától illatos, ám egészében friss "tavaszi erő" levesem!
Tessék kérem kipróbálni!

Pemberley kertje

Pemberley fikció. Képzeletbeli kert. Irodalmi színhely.
A filmes/lehetséges fizikai megfelelője Lyme Park.
A letisztult barokk és a palladiánus építészet ihletése.
Jane Austen regényeiben - mint általában a romantikus szövegekben - a tájnak, esetünkben az angol vidéki nemesi tájnak kiemelt szimbolikus jelentése van.

Austen hősei/hősnői rendszeresen a kertbe mennek, ha elvonulásra vágynak, ha nyugodtan végig akarnak gondolni valamit (figyelem! nem ábrándoznak, főleg nem szenvelegnek, hanem gondolkodnak!), vagy ha tisztába kell jöjjenek saját érzelmeikkel, belső vívódásaikkal.
Ez nem meditatív kert, nem a zen-kertek belső megnyugvást kereső tere, hiszen ezek a kertek - helyesebb lenne parkokat mondani - olyan tágasak, hogy neki lehet futni a tájnak, neki lehet indulni a semminek, mozgással lehet levezetni a belső felindulásokat - a hősök nem meditálnak ezekben a terekben, testileg nem mozdulatlanok, hanem éppen a séta tempójával fejezik ki a belső erők cikázását, intenzitását. A japánkertbe belépve azonnali átkapcsolás, átlépés a cél egy másfajta lelki, spirituális regiszterbe, az austen-i parkokban pedig a belső és a kert egymás megfelelői és magának a hősnek kell ebben a bonyolultságban önmagának, önmaga számára megtalálnia a választ. Tehát nem maga a tér, nem a kert a válasz, amit a belsőbe kéne interiorizálni, hanem a kerttől független egyéni választ kell találni. A kert csak abban segít, hogy a válasz megszülessen. Nem a kertben van a megoldás, hanem önmagunkban.
A romantika irodalmában általában - légyen az költészet vagy próza - az időjárás és a táj a belső én, a lélekállapot kivetülése, annak jellemzésére szolgáló költői eszköz, de Austen-nál ennél több: gondolati tér.

enter image description here
Balázs fotója 2011-ben készült egyik balatonkenesei sétánk alkalmával - gondolati kert vagy gondolkodó kert?

A Mansfieldi kastély című regényben egyértelmű utalások történnek kortárs tájépítészeti és kerttervezési ismeretekre, név szerint Humphry Repton-ra is.
Jane-nek nővéréhez, Cassandrához írt leveleiből is egyértelmű a kerthez és magához a növényekhez való vonzódás, illetve azok alapos, széles körű ismerete.

Pemberley kastélya és kertje nemcsak díszletként funkcionál a történet számára, hanem fontos hangsúlyozottságot kap a történet alakulása szempontjából is: hiszen ezen a helyen kereshető az a pont, amikor Elisabeth viszonyulása elutasítóból elgondolkodóvá, elfogódóvá, sőt talán elfogadóvá válik Darcy irányába. A látvány. A férfi mögött meghúzódó erő. A férfi igazi arca. A férfi kertje. A férfi, aki majd teljességében lehet. Vonzódás.
Darcy itt, a saját terében tud kedves, figyelmes lenni, ez az tér, mely személyiségének pozitív oldalát reprezentálják. Az otthon, a család, a hagyomány adta magabiztosság. A biztonság. A személyiség kiteljesedéséhez szükséges kontextus. Otthonosság. Kertem határa az én határom.

Érdekes társadalmi-kapcsolati hálózatot takar a 'publikus magánkert' fogalma. A látogatható magánkert. A nyitott magánkert. Társadalmi felelősség a szépség azon törvénye, hogy az mindenki számára átélhető legyen. A gazdagság kötelező kitárultatása a szép megmutatásának érdekében.

Őszérők

Kertnézőben lenni olyan, mint kiállításra menni. Kerttulajdonossal lenni olyan, mintha azzal néznénk a kiállítást, aki alkotta, válogatta és elhelyezte a műalkotásokat abban a térben, ahol önnön jelentésük kiegészül a kontextus többletértelmével.
Egy kedves Érdi kertbarát növényeire pillanthatunk rá:

enter image description here
Alkörmös. Mutatós növény. Minden évben újra kihajt, mert évelő. Teljesen télálló. Szép fehér virágai vannak, majd kifejlődnek belőlük a szinte feketére érő termések a nyár folyamán, amelyek később lehullanak a pirosas színű virágfürtről.

enter image description here
Beérett a galagonya. Már második éve terem nálam ez a nagy gyümölcsű galagonyafa. Azon kívül, hogy nagyon szépen mutatnak rajta a díszalma méretű termések, rendkívül jó ízűek is.

enter image description here
Érik a berkenye. Ez egy különleges ízű gyümölcsöket termő fa. Amolyan keserű likőrhöz hasonló aromája van a gyümölcsöknek, és még a magokat sem kell kerülgetni, mert nincsenek bennük.

enter image description here
Fél éves magonc termése. Ez a citrus hibridem maga a csoda. Január eleji magvetésből származik. Nem várta meg a szokásos 6-7 évet, amikor általában először virágoznia kellett volna, hanem helyette 6-7 hónap múlva már virágzott, és a virágból még pici termést is fejlesztett szeptember elejére.

enter image description here
Jujuba termések növésben. Ez a fajta jujuba Közép-Ázsiából származik, igen erős hideg- és szárazságtűrése van. Korfun is találkoztam ezzel a fajtával. Nagyon szép közepes méretű fává cseperedik. Szeptember második felében érik be a termés. Igen bőtermő.

enter image description here
Koreai körte x kaukázusi vadkörte hibrid. A két megnevezett körte magoncainak keresztezéséből hoztam létre. A termés vadkörte íz nélküli. Már augusztus végén érik. Nagyon bőtermő.

enter image description here
Óriás citrom. Egy kertészetben vettem a citromfát. Termései olyan nagyok, hogy az ágak szó szerint a földig hajolnak a termések súlya alatt.