Az első ábrán az alaprajz látható, ahol a növényekhez nyilakkal kötöttem a neveiket, középen a piros X pedig azt jelzi, ahonnan a következő ábrán a tér látható. A szobrokat a római szobrászathoz lehet kötni, antik-római delfinek találhatók a medencében jobb és bal oldalon, és van egy nimfa barlang is, ahol nimfák helyett Poszeidón és szintén két delfin áll, mögöttük borostyán, előttük pedig kúszó filodendron.

A római fürdőkből indultam ki először, illetve amit nagyon szerettem volna valahogy belevinni a kis mesés kert tervembe, az Szemiramisz függőkertje volt. Ezért is döntöttem úgy, hogy a "belső" tér, vagyis ahol a medence található, zárható legyen - ha a kinti időjárás nem lenne kedvező. Így ott a meleg, nedves levegőt kedvelő függő és kúszó növények, mint az orchidea, a könnyező pálma vagy a rózsaszín árnyalatú pompás medillina is boldogan eléldegélnének, majd idővel kicsit jobban ki is töltenék a helyiséget, esőerdő szerű hatást keltve ezzel.

A tér közepén a mennyezeten lenne egy kis üveg kupola, ami nappal fényt engedne be, de emellett a medence jobb és bal oldala is olyan üvegtéglákból állna, ami nem teljesen áttetsző, de a fényt még átengedi. A medence előtt sorakozó kannelúrázott oszlopokon borostyán futna fel, aminek szintén nagy szabadságot hagynék, hiszen a célja a kertemnek az lenne, hogy egy meseszerű, romantikus, már-már elhagyatottnak tűnő hely hatását keltse, amiről csak akkor derül ki, hogy mennyi csodás dologgal van tele, amikor az ember megáll és jobban megfigyeli.

A nem túl méretes kerti udvart, szinte előcsarnoknak is nevezhetném, hiszen a fürdőt innen lehetne megközelíteni. Benne volna egy saroknyi fedett terasz-szerűség, aminek a tartóoszlopaira és a fedelére lilaakácot futtatnék. Emellett lenne még egy szilva és egy almafa is a kertben, közöttük pedig egy hintaágy. A gyümölcsfáknak ebben a sejtelmes, édenszerű kertben nagy szerepe van, gondoljunk csak az Ádám-Éva sztorira.

Tekinthetjük időutazásnak, vagy csak az idő kikapcsolásának, amikor valaki ebbe a kertbe látogat, de azt hiszem mindenképpen az volna a célom vele, hogy a külső rohanó dolgokat kicsit ki lehessen zárni itt, reflektálva ezzel a slow filozófiára is. Egy a cél, aki ide belép, csak itt és most legyen, a hétköznapi gondoktól függetlenül.

A Korona Vírus 2020-ban nem csak az emberek életére, hanem a technológiai fejlődésre is komoly hatással volt. Az Online Oktatás, Home office, kijárási tilalom, karantén rámutatott arra, hogy ilyen korlátozott körülmények között milyen nagy szükségünk van virtuális terekre, mind a munkánk, mind a magánéletünk során. Az egyetemi munka körülményei között ez a virtuális tér a Microsoft Teams, saját szabadidőmben pedig a videójátékok voltak. Játék közben figyeltem fel arra, hogy a zöld növények milyen dizájn elemként vannak használva, hogy a természet, a növények jelenléte egy virtuális térben is milyen pozitív hatással lehetnek a felhasználóra és indította bennem el a beadandóm témájának ötletét: Virtuális kertek.
Kertek megvalósíthatósága videójátékokban.

Egy kert funkciója önmagában nem sokban különbözik a hétköznapjainkban megtalálható kerttől, a természet közelségét biztosítja egy letisztult, számunkra esztétikus, kontrollált környezetben. Akármennyire is próbál az emberiség a betondzsungelbe menekülni, mély kötődéseinket a természethez egy ideig még biztosan nem fogjuk elveszíteni. A továbbiakban arról szeretnék beszélni, hogy a virtuális terek hogyan küzdik le a valóság határait, nem felhasználó, hanem fejlesztői szemmel alkotott nagy kiterjedésű struktúrák hogyan készülhetnek (3 dimenziós terek)?
Nos erre a kérdésre egy egészen egyszerű választ is lehetne adni: nincsenek határok és örök életűek, sosem kell öntözni a növényeket, stb., de ez nem ilyen egyszerű.

Már a kerttervezés előadásokon is feltűnt, hogy a tervezett kert alapterületének formája hogyan tudja befolyásolni hova milyen típusú növényeket teszünk, hol milyen vonalak mentén dolgozunk, ez egyfajta keretet ad, leszűkíti a fókuszt az adott területre. Ennek a fókusznak a teljes hiánya, azaz, hogy a térben bárhová húzhatunk vonalat, már önmagában nemhogy leegyszerűsíti a dolgot, hanem éppenhogy bonyolítja, de ez persze csak egy hipotetikus példa, ha egy általunk létrehozott térben akarnánk kertet alkotni. Az ilyen elméleti szintű problémákon kívül léteznek természetesen limitációk, ami persze nem a vízhiány, ahogy az egyébként meghatározó tényező lehet különböző éghajlaton létező kerteknél. Egyszerűen a Hardver limitációi, a virtuális kertünk növényeihez használt textúrák, a virtuális tér grafikája, nagysága, az, hogy ez a tér esetleg egy online szociális tér vagy egy helyileg a saját számítógépünkön futó program, mind korlátozva vannak a programot futtató számítógépes grafikus teljesítmény hiánya által.

Mindenesetre, ha néhány kompromisszum kötésébe belemegyünk, akkor ma már a technológia adott ahhoz, hogy ilyen virtuális térben lévő kertek hiperrealisztikus grafikával létezhessenek. Sajnos olvasatlanság miatt nem tudok róla, hogy művészeti kiállítás céljából létezne ilyen kert. A videójátékok azonban szerintem a legjobb tesztkörnyezetek arra, hogy megcsodálhassunk virtuális kerteket. Az egyik ilyen videójáték az Apex Legends, aminek semmi köze nincs közvetlenül a kertművészethez, mert a játékban a játékosok elsősorban egymást lövik a győzelem érdekében. Erre a témára szeretnék áttérni a továbbiakban.

Még szeptemberben készítettek a fejlesztők egy új “Map-et”, pályát a játékosoknak. A helyszín egy futurisztikus lebegő város tele modern felhőkarcolókkal, örökzöld parkokkal és egy agrikulturális részleggel. Az ipari növénytermesztés ilyen esetben nem igazán rendelkezik esztétikai értékkel, azonban a dizájn elemek, amiket e fejlesztők és grafikusok használtak, egészen elképesztő látványt teremt. Mielőtt folytatnám a tér leírását, egy rövid kitérőt szeretnék tenni a ma használt technológiára, ami ezt a látványt ihlette, ami nem más, mint az akvapónia vagy hidropónia. 

A hidropónia és az akvapónia mind olyan megoldások növénytermesztésre, melyek a normál esetben tápanyagot adó talaj helyettesítésével állítanak elő haszonnövényeket, vízben oldott tápanyagokkal, amit a hidropónia esetében levegőben lévő porlasztott vízszemcsékkel juttatják a növény gyökereire. A növény a fényt RGB ledekből kapja, melyek a növény számára optimális spektrumú fényt bocsátanak ki. A Rendszer több esetben teljesen számítógép vezérelt. Ez az eljárás nem csak azért jó mert Elon Musk a marsi kolóniáját tudja majd etetni salátával, hanem azért is, mert sokkal rövidebb idő alatt, növényvédő szerek nélkül, energiát és vizet megspórolva lokálisan lehet élelmiszert előállítani. Az Államokban, illetve a világ körül több milliárdos által is támogatott startup fejleszt ilyen rendszereket, illetve több New York-i étterem pincéjében termesztenek zöldségeket, melyek egyenesen a vendégek tányérján landolnak pár perccel szüret után. Elég érdekes téma, de amit az Apex Legends grafikusai dizájn elemként használtak fel, az a növények vertikális termesztése - többször hatalmas fehér oszlopok oldalán, kihasználva a gravitációt, hogy a víz lefele folyva öntözze a növényeket. A Lilás-Ciklámen Led fény, ami egy érdekes hatást ad egy ilyen módon megvilágított térnek. Illetve a szinte már röhejes mennyiségű számítógép technológia, ami egy saláta előállításához szükséges. 

Ezeknek az elemeknek a kombinációja egy igazán érdekes látványt eredményez és kialakítja ezt a futurisztikus képiséget, amit sci-fi sorozatok, filmek szettjeként is elterjedten használnak. A pályán ezen a helyen kívül még gyönyörű parkok, zöldfelületek szakítják meg a városképet, néhol örökké virágzó japán cseresznyefákkal. Ez az örök kép, amit alkotni képes, nagyban elhatárolja a valóságban létező verziótól. Elképzelhető, hogy tudatos volt a fejlesztők részéről az a döntés, hogy egy ilyen világos színekben és zöldfelületekben gazdag pályát készítsenek a koronavírus, karantén idején.

Az őszi félév során volt, hogy két hétre karanténba kellet vonulnom, nehogy megfertőzzem a családtagjaimat, ezzel is csökkentve a kockázatot. Ezalatt az idő alatt kezdtem el gondolkodni a témáról, amit a következőekben szeretnék kifejteni.

Milyen hatással vannak ránk a szobanövényeink, egy kis privát kert a legszemélyesebb terünkben? Erre egy másik virtuális térben létező kert adta meg a választ. (Eltávolodva a fejlesztők által alkotott virtuális terektől, most a felhasználó/játékos által létrehozottakra szeretnék áttérni.)
Ez a játék nem más, mint a Subnautica. A játékos egy elhagyatott bolygóra zuhan le űrhajójával, ami teljesen vízzel borított, egy talpalatnyi földfelszín sem látszik a láthatáron. A túlélés érdekében a játékos célja, hogy építőanyagokat gyűjtsön és bázist építsen. A bázis víz alatti szürke csőrendszer, idegen, hideg érzetet kelt belülről. Ahogy a játékos fejlődik, egyre több eszközhöz fér hozzá és egy szint után már a túlélésen kívül koncentrálhat arra is, hogy kicsit otthonosabbá tegye ezt a teret. A fejlesztők ehhez a személyre szabáshoz növénycserepeket, a bázis falára felhelyezhető függő növényeket raktak a játékba, amivel saját igényeink szerint díszíthetjük a bázist. Mi indokolta ezt a döntést, a haszonnövények a játékos fennmaradását szolgálják, teljesen érthető, de dísznövények egy idegen bolygón mi a fenének?

Természetesen a víz alatti bázis okozta bezártság-érzet csökkentésére. Itt újra előjön az első bekezdésben már említett téma, a nélkülözhetetlen szükség a természet közelségére. Persze ezek a növények nem adják vissza egy valóságban létező növény minden aspektusát, tapintással érezhető növény textúráját, vagy egy virág illatát, mégis érdekes látni, hogy még ilyen lebutított formában is egész erős hatást képesek kifejteni. A Subnautica-n kívül sok más játékban megfigyelhető ez a módszer, ahol a felhasználónak lehetősége van a saját kertjének létrehozására, legyen ez csupán esztétikai vagy valamilyen játékelemhez kötött funkció.

Utolsónak egy, az elmúlt pár évben egyre nagyobb popularitást élvező technológiáról szeretnék beszélni, ami gyökeresen megváltoztathatja az egymással való interakciókat hatalmas távolságokat áthidalva, illetve újabb virtuális játszóteret adhat az alkotóknak virtuális kertek létrehozására.
Ez a technológia nem más, mint a VR (VirtualReality), azaz ”virtuális valóság”. Még a korábban látott példáknál a felhasználó egy számítógép kijelzőjén keresztül egeret és billentyűzetet vagy más perifériát használva lépett interakcióba a térrel, addig itt egy VR headsetet a fejünkre téve, kezünkben lévő érzékelőkkel, saját testünkkel léphetünk interakcióba a virtuális tér elemeivel. Ezt a szobában elhelyezett szenzorok teszik lehetővé, amik érzékelik a fejünkön lévő headset mozgását, illetve a kezünkben lévő kontrollerek mozgását a szenzorokhoz viszonyított helyzet függvényében, általában lézerekkel és giroszkópokkal. A headset legtöbbször egy hosszú kábel segítségével csatlakozik a szükséges programot futtató számítógéphez, míg a kontrollerek vezeték nélkül. Egyelőre kicsit körülményes a használata, illetve a számítógép, ami a VR játékok, programok futtatására szükséges, nem olcsó móka. A fejlesztők célja, hogy mindez majd teljesen vezeték nélkül menjen egy szép napon, hogy ne essünk ki az élményből, mert a szék lábában megakadt a kábel. Ez a módja a virtuális térrel való interakciónak ijesztően hihető érzést ad, szinte mintha tényleg ott lennénk abban a térben. Ezen a területen még elég sok felfedezésre váró dolog van, mind az alkotók, mind a hardver gyártók részéről, illetve a hardvernek is olcsóbban előállíthatónak kell lennie, hogy több embert vonzzon. Szinte 100%, hogy ez a jövő, és lehet, hogy nem is olyan sokára VR headset-ben fogok szóbelizni. Érdekes lenne egy napon egy Teljesen Virtuális Kertben sétálgatni.

Felhasznált képek linkjei:
https://www.pcgamesn.com/wp-content/uploads/2020/10/apex-legends-olympus.jpg

https://media.contentapi.ea.com/content/dam/apex-legends/images/2020/11/apex-blog-image-olympus-map-19-olympus-wide.jpg.adapt.crop191x100.628p.jpg

https://assets.rockpapershotgun.com/images/2020/11/olympus-apex-legends-1212x682.jpg/RPSS/thumbnail/1920x1080/format/jpg/quality/75

https://www.essentiallysports.com/wp-content/uploads/apex-blog-image-olympus-map-08-growtowers.jpg.adapt_.1456w.jpg

https://www.essentiallysports.com/wp-content/uploads/apex-blog-image-olympus-map-09 hydroponics.jpg.adapt_.1456w.jpg

https://i.ytimg.com/vi/egqBACiKaoI/maxresdefault.jpg

https://www.theburnin.com/wp-content/uploads/2019/12/VR-Industry-Growth.jpg

https://www.roadtovr.com/wp-content/uploads/2019/03/oculus-rift-s-1-1.jpg

Az építészet nem csak falak, tartószerkezetek és födémek elhelyezéséből áll. Egy épület legyen bármilyen esztétikus is, önmagában nem lesz több egy terepre illesztett „üres doboznál”. Építhetünk egy építészetileg remeknek mondható épületet, tervezhetünk zseniális, funkcionális alaprajzot, de ha a végén a kész mű nem képes kommunikálni környezetével, nem lesz annak építő részese, akkor sohasem fog igazán nagy remekművé válni. A PTE-MIK Építőművész hallgatójaként úgy gondolom, hogy a természetes és az épített környezetet a tervezési munka során együtt kell kezelni annak érdekében, hogy igazán jó, maradandó dolgot alkothassunk. Ehhez nem csak az épület fizikai, műszaki felépítéséivel kell tisztában lennünk. Elengedhetetlen a meglévő növényvilág iránti kellő tisztelet, valamint némi kertművészeti alapismeret.

TARTALOM:

• Alapkoncepció bemutatása

• Konyhakert

• Fűszernövény spirál

• Pergola „kerítés”

Ősszel alkalmam nyílt kertművészeti szeminárium látogatására. A találkozások alkalmával rengeteg új tapasztalattal gazdagodtam. Judit előadásai révén elkezdtem az épülettervezési feladataimat a megszokottakon felül más szemszögekből is megközelíteni.

ALAPKONCEPCIÓ BEMUTATÁSA
Idei féléves tervezési feladatom egy oldalhatáros épület tervezése, aminél dr. Zilahi Péter, a PTE-MIT egyik adjunktusa volt a segítő konzulens. A munka során jött az ötlet, hogy milyen jó lenne nem csak az épülettel, hanem a környezettel is foglalkozni. Mikor ezt felvetettem Juditnak, nagyon nyitott és támogató volt, így valósult meg a lentebb bemutatásra kerülő komplex terv.
A terveket megrendelő család egy már előre megvásárolt telekkel érkezett. A tervezési helyszín egy csendes utcában helyezkedik el, ideális kelet-nyugati tájolással. A Helyi Építési Szabályzat oldalhatáros beépítési módot engedélyezett, így ennek megfelelően került kitűzésre az épület helye. Fontos építészeti feladat volt a telken belüli gépkocsitárolás megoldása, valamint a két gyermekes család mindennapi életéhez szükséges élettér kialakítása.
A terület kelet-nyugati tájolása ideálisnak mondható, mind építészeti, mind kerttervezési szempontból. A telek végében egy kis patak folydogál. A csendes víztükör fölött tovább tekintve mesés panoráma tárul elénk. Az örökzöld vidéknek köszönhetően egész évben gyönyörködhetünk a dombok fölött előbukkanó első reggeli napsugarak idilli látványában. Az épület erre a látképre hangolódik, vezeti rá a látogató figyelmét.

Tervezés során elődleges szempont volt az előkertben lévő két fenyő, valamint a hátrébb elhelyezkedő diófa megóvása. Az épület tömege erre a diófára reagálva, azt óvva törik meg. Ezután következett a jobb oldali szomszéd közelségének problémája. A nem kívánt belátás ellen, a kukatároló vonalában, kerítés mentén egy „télizöld” hibrid fagyal sövényt terveztem. Az ilyen növénytelepítéseknél általános szabály, hogy a kerítéstől minimum 50 cm távolságra helyezzük el a növényeket.
Az épület erősen szögletes, letisztult formavilágát az épített kert keretének íves vonalvezetésével, és az élőkörnyezet természetes hullámzásával igyekeztem ellensúlyozni. Fontos tervezési elem volt a család által kért játszótér és kerti sütögető hely elhelyezése. Továbbá két nagyobb funkció jelenik meg, a konyhakert és a fűszernövény spirál.

 

KONYHAKERT
Konyhakert tervezésnek a legelső és egyben legfontosabb lépése a megfelelő terület kiválasztása. A legtöbb zöldség fény- és melegigényes, ezért a legideálisabb, ha olyan helyre ültetjük őket, amit reggeltől estig ér napsütés. Azonban, ha választani kell délelőtti és délutáni napsütés között, akkor előnyösebb a délutánit választani.

KONYHAKERTI NÖVÉNYEK ELRENDEZÉSE
Ennél a résznél fontos megemlíteni azt, hogy a konyhakert növényeit minden évben máshogyan, forgó rendszerben kell elhelyezni. Ennek oka, hogy minden növény más tápanyagigényű. Például a burgonya és a paradicsom remek forgó páros, mivel ami tápanyagot kiszív a talajból az egyik, arra a másiknak kevésbé van szüksége, viszont a földben megmaradt egyéb tápanyagokat tökéletesen fel tudja használni.
Jelen elrendezésnél a kiindulási pontom a kerítés volt. A növények kényelmes gondozása és megközelítése miatt kialakítottam egy ösvényt, ami két részre osztja a konyhakertet. Az ösvény bal oldalára, a kerítés mentén magasra növő, karózásra szoruló zöldségnövényeket, mint a paradicsom, a paprika és az uborka ültettem. Az ösvény jobb oldalán alacsonyabb növények kaptak helyett. Az út elejét egy-egy zellerfélével kereteztem, balra sárgarépa, míg jobbra petrezselyem (fehérrépa) került. A petrezselyem után következik egy nagyobb burgonya ültetvény, ennek oka, hogy a gyerekek imádják a friss sült krumplit. A sort az egymásra formában nagyon hasonló fejes káposzta és a fejes saláta párosa folyatja, őket követi a sóska és a spenót, majd végezetül elhelyeztem egy karfiol és egy padlizsán részt. A konyhakert szélén helyet kapott még retek és egy kis hagyma.

FŰSZERNÖVÉNY SPIRÁL
Fűszernövény spirál építése nagyon praktikus, helytakarékos és egyben rendkívül dekoratív elem. A spirált igyekezzünk napsütötte helyre tenni, mivel a legtöbb fűszernövény nap és meleg kedvelő. Mérete a fűszernövények mennyiségétől függ. Általában három méret átmérőjű szokott lenni annak érdekében, hogy a különféle növényeknek kellő helyük legyen.

Elkészítési lépések:

1. Legideálisabb hely kiválasztása.
2. Csigaház szerű kontúrvonal kijelölése. Előnyös, ha a spirál nyitott végét délfelé tájoljuk.
3. Talajfelszín egy ásónyom mély felásása.
4. Váz megépítése: 10 cm zúzott murva feltöltésre, a csigavonalat követve rakjuk ki a támfalat. A zúzott murva réteg vastagsága követheti a csigavonal emelkedését, és így a spirál közepén elérheti akár az 50cm is. A kényelmes, és könnyebb használat érdekében érdemes a legmagasabb pontot csípőmagasságig építeni.
5. Feltöltés fűszernövények számára ideális tápértékű talajjal.
6. Növények beültetése.
7. Öntözés.
8. Kis kerti tavacska kialakítása a fűszernövény spirál lábánál.

FŰSZERNÖVÉNYEK ELHELYEZÉSE:

Felső rész: homokos, sovány talajú. Az alapot képző vastag murva réteg hamar elvezeti a vizet, miközben kissé meszes kémhatást hoz létre. Napfény és meleg kedvelő, mediterrán növények: oregánó, levendula, rozmaring, kakukkfű, majoránna…
Középső rész: tápanyagban dús (homok és komposzt keveréke), a felső résznél kicsit jobb víztartó képességű talajréteg. Napfény, meleg és nedvesség kedvelő, közép-európai növények: kapor, metélőhagyma, petrezselyem, ánizs, curry…
Alsó rész: tápanyagban rendkívül dús, üde, nedves talajú. Nedvesebb és árnyasabb környezetet kedvelő hazai fűszernövények: citromfű, vízitorma, turbolya, menta, koriander…
Külső részen a tavacska kis vízfelülete alkalmas vízinövények számára. A spirál köré telepíthetünk dísznövényeket.

A növények elrendezésénél érdemes figyelembe venni a különböző fűszernövények élettartalmát. Átgondoltságot mutat, ha a spirál növényeit úgy rendezzük el, hogy az télen is látványos összképet mutasson. Azokat a növényeket, amik évelők (levendula, rozmaring, zsálya…) célszerű elszórtan elhelyezni, majd közöttük elrendezni a többi a fűszernövényt.

A fűszernövény spirál hátterét két pampafűvel (Cortaderia selloana) kereteztem. A patak közelségére, annak hangulatára reagálva választottam ezt a szolid, ám annál látványosabb, akár 3 méter magasra is megnövő, sűrű kalászos virágú egyszikű növényt. A látványt egy ribizli- (Ribes) és málnabokorral (Rubus idaeus) egészítettem ki. A pampafű és ribizlibokor rendkívül üde, de merész párosítás. A málnabokor mellett ki tudtam alakítani kedvező méretű szamóca/eper (Fragaria vesca) ágyást is.
A drótkerítés helyett szerettem volna valami impozánsabb hátteret adni ennek az összképében nagyon harmonikus, dekoratív kompozíciónak. Ennek nyomán született meg a pergola „kerítés” ötlete.

PERGOLA „KERÍTÉS”
Fontos építési szempont (tekinthető egyfajta szabálynak is) a már említett kerítéstől számolt 50cm távolság betartásán felül az, hogy nem futtatunk növényt a kerítésre. Ennek részben a „jó szomszédi viszony”, másrészt a kerítés épségének megőrzése az oka.

A pergola „kerítés”-nek két fő része lett, a kerti sütögető és a fűszernövény spirál sávja. Ezeket a részeket borostyánnal választottam el egymástól. A patakparthoz közel, a sütögető hátterét adó részre háromféle szőlőt futtattam: 'Cardinal' csemegeszőlő, 'Kozma Pálné muskotály' és 'Hamburgi muskotály'. A fűszernövények mögé különböző futórózsákat terveztem. Rózsalugas kialakításánál fontos megvizsgálni a beültetésre szánt fajták virágzási idejét. Akkor szép egy ilyen lugas, ha kora tavasztól késő őszig elosztva mindig van egy-egy színpompás folt.

A lipárti Raffensperger Kőkereszt környezetének rehabilitációs terve

A tervezés helyszíne és felmérése:

A tervezés helyszínéül a vasszécsenyi Lipárt utca 33/B-ben található telkünk előtt a körforgalomban álló keresztet, és a mögötte húzódó parkot választottam. Lombfakadás után a látvány egy árnyas, kellemes park benyomását kelti messziről, ez nagyban annak köszönhető, hogy a kertünkben rengeteg fa nő, és Édesapám a kocsibejárónk két oldalára tölgyfákat ültetett, a parkba a ház elé pedig egy juharfát, ami árnyékot nyújt a nyári melegben, és így lehet pihenni a kihelyezett padon. Viszont az önkormányzat részéről a park fenntartása hanyagság miatt eléggé nehézkes. A kereszt körüli körforgalom és a park frontján elhelyezkedő virágágyás ősz végétől május közepéig gazban áll, gondozatlanul. Legkorábban a tavaszi fagyok elmúlta után ültetik be egynyári növényekkel, a beültetés locsolását gyakran elmulasztják, és összességében általában siralmasan néz ki a terület, bár idén ötletszerűen beültették június elején apró növésű dália bokrokkal és levendulával a területet.
A fényképeken jól látható, milyen állapotban volt a virágágyás és kereszt a fent említett beültetést megelőzően.

Jócskán ráférne a feszületre egy új festés, vagy a felület letisztítása. Régen az ellenkező irányba, a falu felé fordulva állt, körülbelül akkora alapterületen, mint a belső kaviccsal felszórt kör, egy négyzet alaprajzú fémrács vette körül, és a környékét a helyi asszonyok gondozták, mindig friss virágot tettek a lábához.

A restaurálás után a keresztet megfordították, és a kiépített körforgalomba helyezték. Fontos projektje volt ez a polgármesternek a választások előtt. Ezért eshetett meg, hogy a tervezésnél kissé túllőttek a célon, és túl nagy körforgalmat terveztek, amint a fényképeken is látszik, a tehergépjárművek nem tudnak benne megfordulni, ezért az évek során a szegélyköveket letörték. Mindenesetre a tények együttállása folytán jelenleg a parkban ülők megcsodálhatják a kereszt hátoldalát a romos, gazos körforgalom közepén. Ezeket a szempontokat mind figyelembe venném a tervezés során. A körforgalom átmérőjét összesen 1 méterrel csökkenteném, hogy ne akadályozza a járműforgalmat. Kicserélném a szegély köveket hogy rézsűsen lejtsenek az úttest felé.

A Park rendbetétele:

A kereszt mögött húzódó park elrendezése és állapota szintén kifogásolható, mint már említettem a fentiekben. A park tavaly kapott egy új térkő burkolatot, ami egy „életfát” vagy egy tulipánfát (?) jelenít meg, hogy kissé feldobja az alaphangulatot.

Nos, elsősorban ezt a térkövet szedném fel, hiszen a motívum jelenléte a térben nem indokolt. A helyére a padokhoz vezető ösvényeket és azokat körülfogó virágágyásokat telepítenék, örökzöld szegéllyel, és különböző periódusokban nyíló évelők beültetésével, hogy a park egész évben kellemes látványt nyújthasson az ott pihenni vágyóknak. A keresztet körülvevő körforgalom esetében is így járnék el. A beültetett ágyások leköthetnék a pihenni vágyók figyelmét, és nem a kereszt kopár hátuljának látképe fogadná őket. A kereszt megfordításán is gondolkodtam, de végül elvetettem a megfordítását, mert mégiscsak szebb hátteret nyújt neki a park, mint az utca látképe, és jelen állásában fogadja a hazaérkezőket. A park átalakítás során nem vágnék ki egy fát sem, viszont különböző formájúra megnyesném a tujákat. A már meglévő növényanyag kialakításához geometrikus formákat képzelek el, hogy önmagukban és a kereszttel együtt is harmonikus látványt képezhessenek, dekoratív vagy reprezentatív hatást keltsenek. Választásom azért is indokolt, mert a park hátterét a telkünket körülvevő gondosan nyesett évtizedes gyertyánsövény szolgáltatja, ami motívumával alapvetően tartalmaz utalást a francia kastélyparkok kertjeire. Az elé telepített tujasor időközben felnőtt, és elárnyékolta a sövényfalat, ahol az néhány helyen kilyukadt, ezt a helyzetet is szeretném orvosolni, mert igazából lyukas a kerítésünk, és ez remekül látszik, ha nem nő vissza a lomb. Ezért arra gondoltam, formailag geometrikus alakokká írnám át a tujákat, tojás és dugóhúzó alakúra metszeném őket. Így csökkenne kiterjedésük, és több fény jutna a sövényünknek. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a sövény kellő fényhez jusson, ezért kicsit megnyesném az apukám által beültetett tölgyfák lombját is. Az izgalmas geometriai formák feldobnák a tér lepusztult hangulatát, és szép kompozíciót alkothatnának a barokkos jellegű kőkereszttel.

A tér reprezentatív kialakítása segíthetne valóban használt, kellemes hellyé tenni a parkot, alkalmassá a pihenésre, szemlélődésre, meditációra, és helyi értékeink őrzésére. A Raffensperger kőfaragóműhelye által készített keresztet ugyanis a falu akkori központjába állították 1874-ben és mellette nyílt meg a falu újonnan épített katolikus iskolája. Tehát a kereszt a közösség összetartozását jelképezte, központi szereppel rendelkezett, a körforgalom kiépítéséig a helyi asszonyok gondozták környezetét, és mindenszentek napján mécses gyújtottak a tövében. A kiépítést követően a tér szakrális és közösségteremtő funkciói marginalizálódtak majd teljesen elvesztek.
A park újbóli közösségi kiépítése alkalmas lenne a közösség összetartozásának felelevenítésére, és a hely rehabilitációjára. A parkosítás során a virágágyások szegélyét örökzöld mirtuszloncból (Lonicera nitida) képezném, amely növény hasonló növekedésű és megjelenésű, mint az általam is kedvelt buxus, aminek a telepítését sajnos ellehetetlenítette a selyemfényű puszpángmoly megjelenése, ami természetes ellenségek híján csak rendszeres permetezéssel tartható távol a cserjétől. Ekkora környezeti terheléssel járó növényt sajnos nem telepíthetek, ezért jó alternatív megoldás a mirtuszlonc, bár terülő habitusa miatt rendszeres nyesést igényel. Sötét színe miatt esett rá a választásom, de a kívánt szegélyek kialakítása még akár levendulából is lehetséges, ez költséghatékonyabb megoldás lenne, de megjelenésében sajnos nagyon más hatást keltene a világos szegély. A szegélyek közé kerülő viráganyag beszerzéséhez hívnám segítségül a helyi közösség erejét, közadakozásból oldanám meg a beültetés legnagyobb részét. A faluban rengetegen nevelnek virágokat, vagy alakítanak ki legalább díszkertet, ezeknek a kerteknek az évelő növényeiből kérnék mindenkitől néhány tövet, gumót vagy hagymát. Hiszen ezek a növények az évek során nagyon elszaporodnak, mint jól bevált fajták a parkban is jól működnének, természetesen egy talajcsere után, mert a talaj mostani minősége nagyon is kifogásolható. Ha a lakók a parkban saját szeretett növényeiket látnák, biztosan szívesebben elidőznének a padon beszélgetve a boltból hazafelé menet, vagy jobban a magukénak éreznék a kialakított környezetet. Az összhatás rendkívül eklektikus, és színes lenne. A park fenntartása történhetne az önkormányzat további segítségével, de emellett önkéntes civilek bevonásával is. Érdekes lehetőség lenne még a park telepítési folyamatába bevonni a helyi általános iskola diákjait, hiszen az intézmény Gróf Ambrózzy- Migazzi Istvánról (1869-1933) kapta a nevét. Az ő nevéhez fűződik a Jeli,- és a Malonyai Arborétum telepítése is, korszakának pedig jelentős botanikusa és kutatója volt, az iskola éppen ezért fontosnak tartja, hogy megismertesse diákjait az intézmény névadójának történetével és munkásságával, de leginkább életének szellemiségével.

A park ágyásaiba ültetendő növényeinek megfigyeléseimen alapuló fiktív listája:

• Bazsarózsa – Poeonia

• Sásliliom – Hemerocallis

• Nőszirom – Iris

• Bugás lángvirág – Phlox paniculata

• Kúpvirág – Rudbecika

• Közönséges harangláb – Aquilegia vulgaris

• Évelő őszirózsa – Aster

• Árnyékliliom – Hosta

• Bíbor kasvirág – Echinacea purpurea

• Dália – Dahlia

• Kisvirágú krizantém – Chrysantheum indicum

• Levendula – Lavandula

• Nárcisz – Narcissus

• Szellőrózsa – Anemone

• Zsálya – Salvia

Hivatkozások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambr%C3%B3zy-Migazzi_Istv%C3%A1n
https://budaikertcentrum.hu/buxus-helyett-orokzold-mirtuszlonc/
http://openairkert.hu/a-legidealisabb-sovenynovenyek/
http://ankert.hu/a-krizantem-chrysanthemum-indicum-gondozasa-szaporitasa-betegsegei-teleltetese/
http://ankert.hu/szellorozsa-anemone-jellemzese-ultetese-es-gondozasa/

avagy a kökényen kívül még novemberben:

Naspolya (Mespilus germanica) Bredase Reus

Málnafa (Cudrania tricuspidata), öntermékeny fajta esetén is ajánlott pollent adó fiútárs a bőséges terméshez.

Málnafa (Cudrania tricuspidata) gyümölcse megkóstolva.

Indián banán (Asimina triloba) Prima 1216. Sarjadzó bokrának őszi lombszíne világító sárga a tájban.

A datolyaszilva (Diospyros kaki) habitusában nálunk sem tájidegen megjelenésű faj.

Datolyaszilva (Diospyros kaki) teljes érettségében a fán - nekem így a legfinomabb. Utóérő is: még kemény hússal leszedve, száraz helyen (például egy papírdobozban, főleg egy-két alma társaságában) pár hét alatt beérik és eléri a fogyasztásra kellemes állagot és cukorfokot.

Gránátalma a kertészet mediterrán kertjéből - préselt leve savasságánál fogva étkezés előtt tényleg étvágygerjesztő.

Szintén a mediterrán kertből származó mazsolafa (Hovenia dulcis) aszalt termése különleges csemege, igazán nem tudtuk teljes bizonyossággal beazonosítani azt az ízskálát, amit egyszerre éreztünk: szőlő, mazsola, datolya. Egy biztos, hihetetlen magas cukorfoka a legszokványosabb édességeket is felülmúlja.

A finomságokat Miklóséknak köszönjük, földrajz tanításához, illetve a botanika és gasztronómia összekötéséhez ideális kiindulási pont a teli gyerekhas!

Ősztéli csendélet Janka kezének rendezésével.

Elegancia: ízléses választékosság, előkelőség.
Elegans (lat.), azaz jó ízlésű, válogatós. Eligo (lat.): válogat. Lego (lat.): szed, gyűjt.
Az elegáns szó jelentésében benne van a finomság és az előkelőség is. Nemcsak felöltjük az elegáns ruhát, hanem lényünkkel is eleganciát sugárzunk. Csak akkor leszünk elegánsak, ha magát az elegáns vonalvezetésű, szabású, anyagú, egyszóval, ha magát az elegáns ruhát könnyeden viseljük, ha a test és ruha párbeszédében ott van a kifinomultság. Ahhoz, hogy elegánsak legyünk, nemcsak a ruhát, hanem a testünket is fel kell készítenünk: kertészkedésből éppen bejőve nem kaphatom magamra, előbb a megfelelő állapotba kell hozzá hozzam a testem, át kell változzak kertiből elegáns lelkületűvé.
Az eleganciában benne van valahogyan a mozdulatlanság, a statikus értékképviselet: bármilyen körülmények között ugyanúgy maradni, ugyanolyannak mutatkozni. Rendíthetetlenség. Valahogyan az elegancia uralkodik, dacol a körülményekkel, azon felül értelmeződik. Természetesen most nem az évszaknak és napszaknak szóló különbözőséggel való szembeszegülésről, hanem az aktuális természeti környezetről, mint ruházatot, viseletet, külsőt megtépázni akaró tényezőről. A szélről, az esőről, a fáradtságról.

Egy elegáns növény mindig kompakt karakterű, azaz nem burjánzik, nem lig-lóg mindenfelé, nem borzolódik, nem dőlöngél jobbra-balra, hanem formáját és alakját megtartva széplik.
Ha ilyen szemszögből nézem a növényeket, mindig oda jutok, hogy az örökzöldek (lomblevelűek és tűlevelűek egyaránt), oszloposak, és a determinált növekedésűek elégítik ki leginkább az elegáns fogalmát.
Formakertek, geometrikus kertek, mértani kertek, alakkertek.
Pár jellemző formanövény, sokszor "Compacta" fajtanévvel: gömpuszpángok (Buxus microphylla Compacta) és hamisciprusok (Chamaecyparis pisifera Compacta), kolorádói jegenyefenyők (Abies concolor Compacta), Sziklás-hegységi jegenyefenyők (Abies lasiocarpa Compacta), tuják (Thuja occidentalis Compacta), stb.

Az oszloposak a vertikalitásukkal egyrészt ritmizálják a teret, másrészt pedig mivel felfelé vezetik a tekintet, tágasság-érzetet keltenek az emberben, harmadrészt mivel az eget és a földet egyenes vonallal kötik össze, spirituálisan természettemplom hangvételűek.
Jellemzően "Fastigiata (lat. fastigatus: csúcsban végződő, ang. fastigiate) fajtanevűek közül pár formatartó: oszlopos gyertyán (Carpinus betulus Fastigiata), oszlopos japán áltiszafa (Cephalotaxus harringtonia Fastigiata), oszlopos babérmeggy (Prunus laurocerasus Fastigiata), oszlopos örökzöld magnólia (Magnolia grandiflora Alta) - ez utóbbit azért szeretem nagyon, mert különleges lomblevelű örökzöldként sokféle stílusú kertben megállja a helyét, beilleszkedik, miközben nem leplezi különleges mivoltát. Kitűnik, de nem uralkodik.

A determinált (tulajdonképpen korlátozott) növekedésű növények mérete a fajtára jellemzően véges méretű, tehát van egy genetikailag meghatározott pont, amin túl nem folytatódik a merisztémák (ős-osztódósejtek) működése, azaz a növény növekedése leáll, de termékenységét megtartja, igaz, általában kisebb mennyiségben, mint indeterminált társai. Kiszámítható méreteik miatt rendezett kert- vagy ültetvényképlet hozható létre velük.

A törpenövésűek a kisléptékű, kisméretű kertek fontos növényanyagai. Eredet-kert, cönológiai (társulástani) kert: sziklakertek, hangakertek. A genetikai meghatározottság és az emberkéz által tudatos forma-méret kialakítása metszéssel és hajlítással a bonszai-kultúra. Tálcásított növénygenetika.

Még mindig nem értem azt a pontot, amikor még szép, és amikor már cselekedni kell, mert már nem az. A legegyszerűbb, leglátványosabb példa a fűnyírás: tegnap végignézve rajta nem vettem észre semmit - a kert rendezett képet mutatott. Ma végignézve már azt látom, hogy a fűszálak összevissza kuszaságban meredeznek. Elrendetlenedtek, nem mutatnak egységes képet. Füvet kell nyírni.

A kép forrása: https://www.sickchirpse.com/hipster-flower-beard/

Az eper?
Hogy lehet egy ilyen rendetlen növénynek ilyen tökéletes gyümölcse?
Indák és legyökerezések hálózata, burjánzás, jövés-menés, költözés mindenfelé - azt hiszem, én tényleg nagyon szeretem a gyerekeimet, hogy hajlandó vagyok ezt megcsinálni. Az őszi eperföldet meglátva mindig fiúszobából kifordulhatnékom támad, nem akarom rendbe tenni, miért kell így kinézzen, mi történt itt, amíg egy kicsit távol voltam?!? És persze nekikezd azt ember, mert ennek nem lehet nekiesni, mint a bozótirtásnak, ezt csak szépen komótosan, módosan lehet végezni és minden tőnél csak a májusi gyerekarcokra és Janka tortájára szabad gondolni, ahogyan tömik magukba, mert különben inkább a bozótirtás.
Eperformakert.

A kép forrása: https://www.styleoholic.com/strawberry-women-tattoo-ideas/

Pemberley fikció. Képzeletbeli kert. Irodalmi színhely.
A filmes/lehetséges fizikai megfelelője Lyme Park.
A letisztult barokk és a palladiánus építészet ihletése.
Jane Austen regényeiben - mint általában a romantikus szövegekben - a tájnak, esetünkben az angol vidéki nemesi tájnak kiemelt szimbolikus jelentése van.

Austen hősei/hősnői rendszeresen a kertbe mennek, ha elvonulásra vágynak, ha nyugodtan végig akarnak gondolni valamit (figyelem! nem ábrándoznak, főleg nem szenvelegnek, hanem gondolkodnak!), vagy ha tisztába kell jöjjenek saját érzelmeikkel, belső vívódásaikkal.
Ez nem meditatív kert, nem a zen-kertek belső megnyugvást kereső tere, hiszen ezek a kertek - helyesebb lenne parkokat mondani - olyan tágasak, hogy neki lehet futni a tájnak, neki lehet indulni a semminek, mozgással lehet levezetni a belső felindulásokat - a hősök nem meditálnak ezekben a terekben, testileg nem mozdulatlanok, hanem éppen a séta tempójával fejezik ki a belső erők cikázását, intenzitását. A japánkertbe belépve azonnali átkapcsolás, átlépés a cél egy másfajta lelki, spirituális regiszterbe, az austen-i parkokban pedig a belső és a kert egymás megfelelői és magának a hősnek kell ebben a bonyolultságban önmagának, önmaga számára megtalálnia a választ. Tehát nem maga a tér, nem a kert a válasz, amit a belsőbe kéne interiorizálni, hanem a kerttől független egyéni választ kell találni. A kert csak abban segít, hogy a válasz megszülessen. Nem a kertben van a megoldás, hanem önmagunkban.
A romantika irodalmában általában - légyen az költészet vagy próza - az időjárás és a táj a belső én, a lélekállapot kivetülése, annak jellemzésére szolgáló költői eszköz, de Austen-nál ennél több: gondolati tér.

Balázs fotója 2011-ben készült egyik balatonkenesei sétánk alkalmával - gondolati kert vagy gondolkodó kert?

A Mansfieldi kastély című regényben egyértelmű utalások történnek kortárs tájépítészeti és kerttervezési ismeretekre, név szerint Humphry Repton-ra is.
Jane-nek nővéréhez, Cassandrához írt leveleiből is egyértelmű a kerthez és magához a növényekhez való vonzódás, illetve azok alapos, széles körű ismerete.

Pemberley kastélya és kertje nemcsak díszletként funkcionál a történet számára, hanem fontos hangsúlyozottságot kap a történet alakulása szempontjából is: hiszen ezen a helyen kereshető az a pont, amikor Elisabeth viszonyulása elutasítóból elgondolkodóvá, elfogódóvá, sőt talán elfogadóvá válik Darcy irányába. A látvány. A férfi mögött meghúzódó erő. A férfi igazi arca. A férfi kertje. A férfi, aki majd teljességében lehet. Vonzódás.
Darcy itt, a saját terében tud kedves, figyelmes lenni, ez az tér, mely személyiségének pozitív oldalát reprezentálják. Az otthon, a család, a hagyomány adta magabiztosság. A biztonság. A személyiség kiteljesedéséhez szükséges kontextus. Otthonosság. Kertem határa az én határom.

Érdekes társadalmi-kapcsolati hálózatot takar a 'publikus magánkert' fogalma. A látogatható magánkert. A nyitott magánkert. Társadalmi felelősség a szépség azon törvénye, hogy az mindenki számára átélhető legyen. A gazdagság kötelező kitárultatása a szép megmutatásának érdekében.

Kertnézőben lenni olyan, mint kiállításra menni. Kerttulajdonossal lenni olyan, mintha azzal néznénk a kiállítást, aki alkotta, válogatta és elhelyezte a műalkotásokat abban a térben, ahol önnön jelentésük kiegészül a kontextus többletértelmével.
Egy kedves Érdi kertbarát növényeire pillanthatunk rá:

Alkörmös. Mutatós növény. Minden évben újra kihajt, mert évelő. Teljesen télálló. Szép fehér virágai vannak, majd kifejlődnek belőlük a szinte feketére érő termések a nyár folyamán, amelyek később lehullanak a pirosas színű virágfürtről.

Beérett a galagonya. Már második éve terem nálam ez a nagy gyümölcsű galagonyafa. Azon kívül, hogy nagyon szépen mutatnak rajta a díszalma méretű termések, rendkívül jó ízűek is.

Érik a berkenye. Ez egy különleges ízű gyümölcsöket termő fa. Amolyan keserű likőrhöz hasonló aromája van a gyümölcsöknek, és még a magokat sem kell kerülgetni, mert nincsenek bennük.

Fél éves magonc termése. Ez a citrus hibridem maga a csoda. Január eleji magvetésből származik. Nem várta meg a szokásos 6-7 évet, amikor általában először virágoznia kellett volna, hanem helyette 6-7 hónap múlva már virágzott, és a virágból még pici termést is fejlesztett szeptember elejére.

Jujuba termések növésben. Ez a fajta jujuba Közép-Ázsiából származik, igen erős hideg- és szárazságtűrése van. Korfun is találkoztam ezzel a fajtával. Nagyon szép közepes méretű fává cseperedik. Szeptember második felében érik be a termés. Igen bőtermő.

Koreai körte x kaukázusi vadkörte hibrid. A két megnevezett körte magoncainak keresztezéséből hoztam létre. A termés vadkörte íz nélküli. Már augusztus végén érik. Nagyon bőtermő.

Óriás citrom. Egy kertészetben vettem a citromfát. Termései olyan nagyok, hogy az ágak szó szerint a földig hajolnak a termések súlya alatt.

A keretezés (és nem körbekerítés) alapfogalmával számtalan tudományos és művészeti területen találkozunk: az esztétikai tapasztalattól a kerten át a festészetig egészen a pszichológiáig ível a kánon.
A kert körbekerített terület, de annak ellenére, hogy azt mondjuk körbe-kerített, nem szó szorosan vesszük, nem a kör képzete jelenik meg a fejünkben, azaz a természetből nem egy kör alakban kivett területet értünk alatta, hanem egy négyszögletű, tehát sarkokkal és egyenesekkel határolt részt. Praktikum, kezelhetőség, egymásmellettiség.
A kert, mint lehatárolt, kerítéssel leválasztott terület: Tulajdon. Magántulajdon. Birtoklás. Felelősség.
A kertbe többféleképpen lépünk be és többféleképpen látunk rá. A kerítés kapujában megállva a publikus és a privát tér határát lépjük át - a mindenki által használható felületről magántérbe kerülünk. Reprezentálás.

A jogi határt képviselő örökölt drótkerítésünk - még csak be sem kell igazán vallani, annyira egyértelmű - ronda. Se idő, se pénz, se akarat arra, hogy ezt a határt megszépítsük, meghagyjuk tehát egyértelmű funkciójában. Előnye, hogy csúnyaságán át kell ahhoz nézni, hogy észrevegye az ember a mögötte meghúzódó kertiséget. Aki nem néz át rajta, az észre sem veszi.
A drótkerítésen innen kezdődik az 'igazi' belépés: a magunk emelte szimbolikus kaput lilaakáccal futtatjuk be - reflektálva így a romantikus kertépítészeti megoldásokra (és természetesen önmagunkra).

Másik szimbolikus kertépítészeti elem a ház sarkának lágyítása, szelídítése, sőt levédése: egyrészt paraszti környezetre utaló piros-kék tárgyak elhelyezése, másrészt a kert kapujának oszlopa tudatosan lett a ház sarkához helyezve. Amikor a sarkokat - legyen az épület, ajtó, parter - egy határozott növénnyel kijelöljük, akkor magának a kijelölésnek egyrészt keretet adunk, azaz hangsúlyozzuk, másrészt pedig optikailag lágyítjuk a formát, azaz kerekítjük.

A kertbe bevonódás, a kertbe való megérkezés élményét fokozza, ha a térbe belépve tágasság érzetet kapunk - a mai napig az egyik legjelentősebb térformálási eszköz a zárt/nyitott (szűk/tágas, rejtett/nyílt, látható/láthatatlan, előtér/háttér, egyértelmű/sejtetett, stb.) variálása, egyrészt mert így lehet folyamatosan fenntartani a figyelmet és a kertnek érdekes látványt adni, másrészt ezzel összefüggésben izgalmas benne-létet létrehozni.
(Minden esztétikai értékkel bíró alkotás a rend és az ismeretlen dichotómiájából, játékából, párbeszédéből áll. A jelennel és a világmindenséggel kommunikálni.)

Kitáruló házkert-élmény.

A kapun való bevonódás után nyíltabb perspektívába lehet fogni a teret. Elzárt tér. Privát tér. A bentiek engedélye. Legitimált vendégség. Meghívás. Részvétel. Együttlét. Kizárás. Kinek engedem meg, hogy átlépje a küszöböm?
A randa hivatalos kapu nálunk mindig nyitva van (még a lebontása is túl nagy munka lenne....), rugalmasan, de tisztelettel értelmezve a határokat. Időkeretek. Hangadások, bekiabálás. Szinte mindig látszik egy házon, egy udvaron, hogy éppen otthon vannak-e, hogy bemehetek-e. Vajon mit csinálnak bent? Megzavarom vagy csak kizökkentem?

Kinézés az utcasejtésre. Csak annyit érzékelni, amennyi ránk tartozik.

A kerítésnél állva benézünk a kertbe, a házból viszont kinézünk a kertbe. A szemlélés tárgya viszonyulásbeli különbséget takar: az idegen kintről néz be a privátba, én viszont a legintimebb teremből nézek ki a még otthonosba, de már a kiterjesztett határomat jelképező területre. A meghonosított, belakott természetre.
A kertre, mint a látómező keretét adó ajtón/ablakon át nézünk ki. Kettős keretezés.
A festővászon sem kerek. A fénykép sem kerek.
Gondolati keret (frame). Framing: kommunikációs meggyőzési technika. A befogadót meggyőzni önnön műalkotás mivoltomról.
A kontextus fontossága.
Kihangsúlyozás és háttérbe állítás.
Megérthetőség/befogadhatóság.

Ablakból kinézve - benézve a kertet.

A kert határai jogilag egyértelműek - használatilag és esztétikailag ott kezdődik a probléma, mikor ez két- vagy többértelművé válik.
Kint/bent. Enyém/tiéd. Enyém/közös. A közös nem senkié. A közös mindenkié.
A keret, mint a mű valós, tárgyi eleme. A kert, mint a ház valós természeti eleme. Paszpartu.
A ker(et)tbe benézés aktusa.
Látvány-paszpartu: a kert kontextusa. Növényzetileg a kert határainak - mint a paszpartunak a képkeretezésnél - illeszkednie kell a környezetéhez, kivéve, ha fallal elválasztott mikrovilágot hozunk létre. Nagyobb léptékű térnél mondjuk azt, hogy növényzetileg a tájba futtatjuk a kertet: azaz a gyakorlatban a háztól távolodva kerülnek a kevésbé kényesek, a nem télen-nyáron díszítők, a csúnyácska hasznosak, a honosak, a környezeti tájat reprezentálók. Igyekszünk a kertet a környezetébe illeszteni.
Belvárosi magánkertek. Elzárt, bezárt, titkos magán. A teljesen privát egyéni. Más világ. Ön-világ. Különengedély.

Alexandra D'Arnoux/Bruno De Laubadere: Private Gardens of Paris.

Kerthálózatok, kertkönyvek. Tér-kép és könyv-kép.

Képzeletileg a rétet asszociáljuk egyedül kereknek. Miért?
Bálint hintája. Hinta a réten.

A kertészetben munka közben sokszor szóba kerül a kiskertkultúra és a család ellátása, amikor is a növényanyag kiválasztását átbeszélve mindig oda jutunk, hogy három fő szempont szerint alakítjuk privát kertjeinket: mindig érjen valami, minden évben bőven teremjen valami és biokerti/ökokerti környezetbe beilleszthető legyen, azaz ne kelljen vegyszerekkel pátyolgatni.
Mindegyikünk igyekszik úgy válogatni a fajtákat, legyenek régiek vagy újabb nemesítésűek, hogy a leggyakoribb, legtipikusabb betegségekkel és kórokozókkal szemben ellenállók legyenek. A gondoskodásunkat és gondozásunkat szívesen adjuk, cserébe annyit kérünk egy növénytől, hogy jóllakottságában egészségesen viruljon és természetesen teremjen.
A kémiai növényvédelmi statisztikák döbbenetes számokat tesznek közzé nemcsak magyarországi viszonylatban, hanem világviszonylatban is: elsők között szerepel a csúcsfogyasztók között a szőlő, az alma és a kukorica.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nemcsak azért nem akarunk vegyi anyagokkal permetezett növényeket fogyasztani, mert az a mi szervezetünkbe kerül, hanem mert a földbe bejutva folyamatosan felhalmozódik és hosszú távon kárt okoz mindenkinek.

Az Agrofórumon kiváló írás olvasható A Szőlő rezisztencia nemesítésének története, magyarországi eredményei címmel, mindenkinek ajánlom legalább beleolvasásra:

https://agroforum.hu/lapszam-cikk/szolo-rezisztencia-nemesitesenek-tortenete-magyarorszagi-eredmenyei/

Miklós kertészetében, a DMKertben (dmkert.hu) 120 fajtát felölelő, egyre bővülő állomány került kiültetésre rezisztens csemege és borszőlő fajtákból, melyek megtekintésére most alkalom nyílik.

Meghívó
Tájékoztatjuk önöket, hogy egerági kertészetünk területén szeptember 3-án, csütörtökön, vezetett bejárás keretében bemutatjuk rezisztens szőlőfajtáink gyűjteményét!
A mintegy 120 fajtát felölelő állományunk soha, semmilyen vegyszeres kezelésben nem részesül! A fajták jelentős része most érik, így mód lesz érzékszervi bírálatra (kóstolásra :-)) is!

A bemutatón való részvétel díja 5000.-Ft/fő, melyből 2500.-Ft a kertészetben levásárolható!

A bemutatót tartja szeptember 3-án, csütörtökön, 09:00 órai kezdettel: Dlusztus Miklós okleveles kertészmérnök, a mintegy 3500 gyümölcs-, illetve dísznövényféleségből álló gyűjtemény létrehozója.

A bemutatón a szőlőkön kívül a kínai datolya (Ziziphus jujuba), pekán dió (Carya illinoiensis) és szelídgesztenye (Castanea) fajtáink terméssel rakott példányai is megtekinthetők lesznek.

A bemutatóra jelentkezni kolléganőnknél, Kovács-Parrag Juditnál lehetséges, a parragj@periszkopradio.hu email címen.

Minden érdeklődőt szerettel vár a dmkert-csapata!

A fotókat pénteken készítettem a kertészetben:

Muskat Blue

Cayuga

Lidi

Phoenix

Gustoso Romulus

Katalonia

Sophie

Buffalo

Izabella