A muskotályzsálya lakópark

enter image description here

A muskotályzsálya és a mezei katáng pár éve él házasságban a füstölő előtti járda valamelyik téglaréses albérletében.
Egyre többek és többek táplálkoznak párosukból: kacsafarkú szender (avagy a magyar kolibri), különféle méhek és bogarak, pókcsalád-bölcsők és a nagy kedvenc, a kék fadongó.

enter image description here
A népes pókcsalád tagjai a leghalkabbak

enter image description here

enter image description here
A kacsafarkú szender villám-megállásait a tekintettel is alig lehet elkapni

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here
A kék fadongó hátán fehér pollenfesték

Virágarcok

Mától tekinthető meg Kustos Irma Virágarcok című fotókiállítása az Okosházban (http://okoshaz.hangfarm.hu/4.html).

A szó modern, huszadik századi értelmében perszonalista megfogalmazása ez a virágoknak: az ismert és a meglepően új egységébe ötvözött tudás. Felismerem, de így még nem láttam. Rájövök, hogy te vagy az, de ezt az oldaladat még nem vettem észre. Megmutatod magad, miközben mégis titokzatos maradsz, rejtélyed vonzása rabul ejt. Odafordulásom feléd engem is jellemez. Látásod, pillanatnyi mozdulatod visszhangokat kelt bennem és igyekszem én magam is olyan széppé lenni, mint te vagy.

enter image description here
Rézvirág

Szemnyitogató

A februári kiugróan meleg időszakok eléggé kicsalogatták a gyümölcsfák rügyeit. Amikor március elején hírét vettem az újabb hideghullám közeledtének, kíváncsiságból lefényképeztem néhány fa rügyét, hogy tudjam, milyen fejlettségi állapotban lesznek kénytelenek a fagyos éjszakákat elviselni, és vajon képesek lesznek-e károsodás nélkül megúszni a hideget. Itt látható néhány rügyfelvétel a hideg előtti napról:

enter image description here
Korai pipacsmeggy

enter image description here Magyar kajszi

enter image description here Marika-féle vérkörte

enter image description here Szomolyai fekete cseresznye

enter image description here A régi mandula

enter image description here
A vajkörtvélyfa vesszőszíne

Az olajfa ültetvény telepítése és kialakítása

Érdekesen alakul mostanában a klíma. Mintha nem a szokásos sorrendben követnék egymást az évszakok, illetve keveredik a nyár a téllel, az átmenetek is összekuszálódnak...
Egy dolog viszont elég tényszerűnek tűnik: mintha az átlaghőmérséklet tényleg emelkedne... Persze ez nem zárja ki bizonyos szélsőségek időszakos betörését, de az ország legkedvezőbb mikroklímájú területein egyre nagyobb valószínűséggel válhat valóra a melegigényesebb növények szerelmeseinek álma: azok sikeres telepítése, nevelése, sőt akár gazdaságos termesztése is! Olyan fajok magyarországi termesztésének állunk a küszöbén, melyek eddig teljesen reménytelennek tűntek! Csak néhány példa álljon itt ízelítőül: pisztácia (Pistacia vera), mirtuszfüge (Feijoa/Acca sellowiana), mézpálma/chilei minikókusz (Jubaea chilensis), gránátalma (Punica granatum), szamócafa (Arbutus unedo), illetve természetesen jelen cikkünk témája, az olajfa (Olea europaea)!
Délebbi országok kertészeteiből már évtizedek óta érkeznek hazánkba olajfa csemeték, sőt, korosabb, nagy méretű példányok is. Ezek közül a hozzáértő megfontolásnak hála, egyre több példány kerül ideális helyekre, ahol hosszú évek óta sértetlenül fejlődik. Ezek a tapasztalatok, felismerések vezettek oda, hogy egyre többen érdeklődnek az olajfa termeszthetősége iránt. Ebben a cikkben Stix Gábor megfigyelései és saját tapasztalatok alapján igyekszünk útmutatót adni az olajfa termesztéséhez. Minden vállalkozó szellemű kertbarátnak sok sikert, még több sikerélményt, és örömet kívánunk a saját készítésű olívaolaj/olívabogyó mielőbbi élvezetéhez!!

A hely kiválasztása

Az olajfa sikeres termesztésének kulcsfontosságú feltétele az ültetvény helyének körültekintő kiválasztása.
A korlátozottan téltűrő fajok szabadföldi nevelése csak kifejezetten kedvező mikroklíma esetén lehetséges.
Az ország számos pontján találhatók ilyen, kedvező adottságú területek, ahol decemberben gyakorlatilag soha (!) nem megy mínusz 8, január/februárban mínusz 15 fok alá a hőmérséklet. Az ennél hidegebb élőhelyeken nincs esély az olajfa sikeres és gazdaságos termesztésére.
Ezek a kedvező helyszínek elsősorban hegy-, illetve dombvidékeinken fordulnak elő, ahol a domborzat megfelelő hideglefolyást tud biztosítani. Legjobbak a környező sík területekből kiemelkedő domb-, illetve hegyoldalak déli fekvésű részei, főként, ha ez az emelkedés az ültetvény felett még folytatódik, további védelmet biztosítva. Vegyünk egy példát: egy kb. 100 méter tengerszint feletti (=tszf) magasságú sík vidékből kiemelkedő, 350-400 méter tszf magasságú domb/hegy déli oldalán, a 200-250 tszf magasságú részek a legkedvezőbbek. Ilyen adottság mellett a hideg levegőnek 100-150 méternyi lefolyása lehetséges, emellett az ültetvény fölött további 100-200 méter magasságú védelem található. Ez már elegendő lehet a kedvező mikroklíma kialakulásához. Ilyen kedvező fekvésű termőhelyek szép számmal fellelhetők, elsősorban a Villányi-hegységben, a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Zalai-dombságban, de más hegy-, illetve dombvidékeinken is! Ki kell hangsúlyozni, hogy ezen helyszínek déli oldalai alkalmasak olajfa telepítésére! Északi oldalakon, völgyekben, illetve kiterjedt síkokon szinte bizonyosan kudarcra ítélt az olajfa termesztése. A szelesebb fekvés előnye az lehet, hogy erős téli napsütés esetén a légmozgás nem engedi túlzottan felmelegedni a növényeket, így a mélynyugalmi állapot tovább fennmarad.

enter image description here

Az olajfa fagytűrése

Az olajfa a tél közeledtével fokozatosan mélynyugalmi állapotba kerül. E folyamat során a növények hidegtűrése fokozatosan javul, míg a teljes mélynyugalom elérésekor kialakul a fajtára jellemző maximális fagytűrés. Ez az érték természetesen elég különböző, fajtától függően. Ha az olajfát a teljes mélynyugalmi állapot elérése előtt éri olyan hőmérséklet, amit akkor még nem tud elviselni, akkor bizonyosan károsodni fog. Egy ideális termőhelyen ezek az első, komolyabb hidegek csak később érkeznek, akkor, amikorra a növényeink már felkészültebbek az alacsonyabb hőmérsékletek elviselésére. Itt van komoly jelentősége a mikroklímának, ami a fenti példán bemutatva (nagyon leegyszerűsítve!) így alakul: ha lent, a síkon (100 m tszf magasság) mínusz 6 fok van, akkor a dombtetőn (350-400 m tszf magasság) mínusz 4 (mert 350 méter tszf magasság fölött már ismét csökken a hőmérséklet!), a domboldalban (200-250 m tszf magasság) viszont csak mínusz 2! Ha bizonytalan az adott terület mikroklímája, a hőmérsékleti minimum kiderítésére alkalmazhatunk indikátornövényt is, például fügét, melynek általában (fajtától függően) mínusz 15 fok a fagytűrése. Ha a füge sosem fagy el, akkor jó eséllyel próbálkozhatunk az olajfa termesztésével is.

enter image description here

A terület előkészítése és a telepítés menete

A területet mentesíteni kell a gyomoktól, egyéb, nem kívánatos növényzettől, majd (tápanyagszegény talajok esetén) érdemes egy szerényebb mennyiségű szerves trágyát mélyszántással bedolgozni. Hektáronként 20-30 tonna érett istállótrágya igen jótékony hatással van a növekedésre. Túl sok tápanyag kijuttatása esetén az olajfa túl gyorsan nő, szövetei lazák lesznek, késve éri el a mélynyugalmi állapotot, hidegtűrő képessége jelentősen romlik. Lehetőség szerint legalább 2 éves, a szabad ég alatt, edényesen (konténerben) nevelt, védett helyen átteleltetett, erős, zömök, bokros növényeket telepítsünk! Az ajánlott térállás: 4 méteres sortáv, illetve 3 méteres tőtáv. A sorok tájolásánál szerencsés az észak-déli irány. A telepítés tavasszal történjen!

enter image description here

A fajták kiválasztása

Egyelőre igen korlátozott mennyiségben, de már hazánkban is beszerezhetők a legjobb hidegtűrésű fajták, ezekről a cikk szerzőinél lehet érdeklődni.
Legjobbak azok a fajták, melyek a teljes mélynyugalmi állapotot hamar (november végére-december elejére) elérik, hiszen, ha a legtűrőképesebb állapot csak pl. december végére alakul ki, akkor egy esetleges december közepi komolyabb fagy súlyosan károsíthatja a növényeket. A Bouteillan fajta idősebb korában például kibírja a januári mínusz 17 fokot, de egy december közepi mínusz 6 fokban szinte megsemmisül. Ez a fajta csak kivételesen jó fekvésekben fog helyt állni. Ugyanakkor a Nostrale di Rigali fajta, mely korán kerül mélynyugalmi állapotba, szemrebbenés nélkül bírja a decemberi mínusz 8 fokot is! A legjobb fajták a mélynyugalmi állapot elérése előtt is elviselik a mínusz 4-5 fokot.
A fajtakiválasztásnál igen fontos a korai érés is, hiszen a szüretnek november közepéig le kell zajlania.
Lényeges még a porzási viszonyok figyelembevétele is, hiszen az olíva fajták jelentős része csak megfelelő porzópartner mellett ad termést. Érdemes minél nagyobb fajtaválasztékot alkalmazni a telepítés során, a hangsúlyt persze a legtermékenyebb, vagy a termesztési céloknak, szempontoknak leginkább megfelelő változatokra helyezve.

enter image description here

A telepítést követő munkák

Az újonnan telepített olajfa ültetvény legfontosabb ápolási munkája a gyommentesítés. A tisztán tartott területen lévő csemeték gyökérzete és ennek köszönhetően hajtásrendszere is lendületesen fog fejlődni. A gyommentesítés elsősorban mechanikai úton történjék (rotálás, kapálás, gyomlálás), de nagyobb terület esetén gyomirtót is használhatunk, természetesen ügyelve arra, hogy a szerből a csemetéinkre ne kerüljön. A sorok közt fontos a rendszeres talajművelés, hogy a talaj tiszta és szellős legyen. Ezzel nem csak a gyomoktól szabadulunk meg, de a talaj nedvességtartalmát is megőrizhetjük. A kizárólag vegyszerrel történő gyomirtás azért nem szerencsés, mert szennyezi a talajt, emellett a művelés hiányában néhány nagyobb eső annyira letömöríti a felszínt, hogy a gyökerek nem élvezhetik a laza, szellős talaj előnyét! A dél-európai országokban jórészt síkvidékeken zajlik az olajfa termesztése sok-sok hektáron, nagyüzemi módszerekkel. Ilyen körülmények között nem probléma az intenzív talajművelés, mert könnyű megoldani, illetve nincs negatív következménye. Nálunk azonban megfelelő mikroklímát leginkább meredekebb lejtőkön lehet találni, ott viszont a rendszeres talajművelés talajeróziót eredményezhet. Ilyen helyeken az intenzív talajművelés vagy nem ajánlott, vagy korlátozódjon a telepítést követő 1-2 évre. Ebben az intenzíven művelt 1-2 éves időszakban a csemeték, a konkurens gyomok hiánya, illetve a szellős talaj jótékony hatása miatt nagyon látványosan képesek fejlődni. Rendkívül száraz nyarakon érdemes a fiatal ültetvényt öntözni, mert ha a növények nem nyáron, hanem az őszi, csapadékosabb időszakban kezdenek el növekedni, amikor a hőösszeg még kielégítő a növekedés számára, az a mélynyugalmi állapot kialakulását is későbbre tolja. Ekkor a növények éretlen hajtásokkal mennek a télbe, így belefuthatnak egy esetleges korábbi, veszélyesen kritikus hőmérsékletbe.
Rotálásos/kapálásos gyommentesítés esetén a talaj nedvességtartalma megőrizhető annyira, hogy öntözésre ne legyen szükség.

enter image description here

Az olajfa alakító metszése

Délebbre a fa alak az elterjedt, de hazánkban, mely az olajfa termeszthetőségének abszolút a legészakibb határa, legcélszerűbb a bokor forma kialakítása, mely sokkal jobban véd a komolyabb fagyok ellen, mint a magasabb, törzses alak. Az olajfa leginkább fagyérzékeny részei a legfiatalabb hajtásvégek, és a törzs. A mélynyugalmi állapotba került olajfa elég jól bírja a keményebb téli fagyokat is. Amennyiben január vége felé, illetve februárban napos, meleg idő köszönt be, a magas törzsű fák törzse a napsütésben felmelegszik, s a növény a tavasz közeledtét érzékelvén, felébred a mélynyugalmi állapotból. Ezzel sokkal érzékenyebbé válik az erősebb fagyokra. Bokor forma esetén a lombozat leárnyékolja a törzset, így a növények alvó állapotban maradnak, átvészelve az esetlegesen még zordabb időszakot. Nem szabad tehát elkövetni azt a hibát, hogy a növényeket metszéssel, kötözéssel, karózással magas, vékony alakúra neveljük. Tavasszal, amikor a törzset már nem a tűző nap, hanem a melegebb levegő melegíti fel, a késői fagyok veszélye, így a növények károsodásának esélye minimálisra csökken.
Metszés nélkül az olajfa önmagától is bokor alakúra nevelkedik, ráadásul, ha a tél a hajtásvégeket kissé károsítja, akkor ez további elágazódások fejlődéséhez vezet, még sűrűbbé, bokrosabbá téve a növényeket.
Az erős metszés erős növekedést idézne elő, ez pedig azt eredményezné, hogy a mélynyugalmi állapotot is csak jóval később érnék el. Emiatt a korán jövő, erősebb fagyokkal szemben sokkal védtelenebbek lennének.
A mediterrán művelési gyakorlatot azért nem szabad pontosan követni, mert nálunk teljesen mások a klimatikus viszonyok. Ha valaki mégis ragaszkodik a spanyol, olasz vagy görög termelőknél látottak másolásához, az csúfos kudarchoz vezethet.

Téli védelem

A fiatal olajfákat (valójában „olajbokrokat”) legalább a telepítést követő első két télen ajánlatos Raschel hálóval betakarni, hogy a téli nap ne tudja felmelegíteni a kis növényeket, így a mélynyugalmi állapot ne szakadjon meg. Emellett a fagytűrő képesség fokozható kálium tartalmú (nitrátmentes!) szerek alkalmazásával is. Az őszi időszakban, szeptembertől novemberig, havi egy, összesen 3 alkalommal permetezzük le a növényeket.

enter image description here

Tavaszi teendők

A telepítést követő 1-2 évben, tavasszal, a Raschel takarást mielőbb célszerű eltávolítani. Az erőteljes növekedés elősegítése érdekében március elején általános NPK műtrágyázást alkalmazzunk. Az időben kijuttatott tápanyag a csapadékkal lejut a gyökerekhez, így a növények erősebben tudnak fejlődni, illetve az esetleges téli sérüléseiket is gyorsan kinövik.
A további hónapokban már nem ajánlatos újabb tápanyagot adni, mert ősszel a növekedésnek időben le kell állnia a maximális fagytűrő képesség időben történő kialakulása érdekében.

enter image description here

Szerzők:
Stix Gábor (00 36 30 300 4728)
Dlusztus Miklós (00 36 20 209 4209)

A cikk bővebb változata itt olvasható:
http://m.pecsi-olajfak.webnode.hu/news/az-olajfaultetveny-telepitese-es-szerkezetenek-kialakitasa/

Növények sejtszintű felépítése

... és a bennük lejátszódó kémiai folyamatok

Esszémben a növények szerves és szervetlen anyagfelvételre képes részeinek sejtszintű felépítéséről és a sejtekben lejátszódó kémiai reakciókat szeretném részletezni és azok fontosságáról szeretnék említést tenni.

A növények nagy része az eukarióta törzsbe tartozik, mert az örökítőanyagot sejtmag veszi körül, nem pedig szabadon helyezkedik el a sejtben a többi sejtalkotó mellett, viszont érdemes megemlíteni, hogy prokarióta törzsbe tartozó növények is előfordulnak, így nem lehet éles határt húzni, hogy a növények csak eukarióta sejteket tartalmaznak. Mint minden sejt rendelkezik egy éles határvonallal, ami elválasztja az inter- és extracelluláris teret egymástól, ez a határvonal a sejtfal.

Sejtfal felépítése
A sejtfal anyaga nagy részben cellulózból áll, ami poliszacharid, vagyis egyszerű cukrok összekapcsolódásából jön létre. A cellulózt felépítő molekulák béta-glükóz egységek, amik cisz-, illetve transz térállásban kapcsolódnak, a képződött láncok pedig hidrogénkötésben kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal kialakítva egy stabil és kémiailag ellenálló szerkezetet. Ezek a jellemzők segítik elő, hogy a sejtfal rugalmas és könnyen formálható legyen, hiszen ellent kell állni a sejtben uralkodó turgor nyomásnak, a cella növekedésekor bekövetkező változásoknak is.

Az elsődleges sejtfal citoszkeleton által rendezett cellulózszálak egymáshoz kapcsolódó rétegeiből kialakult plazmamembrán. Hidrofilitását tekintve hidrolfil, mert átjárható a víz és kisebb molekulák (ionok, szerves vegyületek, kis méretű fehérjék) számára. A cellulózrostok átmérője 10-25 nm, nagy szakítószilárdságúak, meghatározott rendszer szerint helyezkednek el a mátrixban, ami egy gélszerű anyag, hemicellulóz és pektin építi fel, ezek a Golgi- készülékben szintetizálódnak és a szekréciós vezikulumokban szállítódnak a sejtfalhoz, ahol ahol betöltik a funkciójukat.

A másodlagos sejtfal kötő-és érszövetekből épül fel, az elsődleges és a plazma membrán közötti teret elfoglalva. Itt is cellulózszálak helyezkednek el meghatározott rend szerint, viszont a rostok közötti teret polimerizált fenolvegyületek (lignin) töltik ki, ezzel növelve a sejtfal erősségét, emellett megakadályozza a gombafonalak és egyéb kórokozók mechanikai átjutását a sejtfalon és annak gombaeredetű enzimek általi lebontását. A cellulózrostok feladata nemcsak az elsődleges és másodlagos sejtfal felépítése, hanem áthatolnak a kettős rétegű plazmamembránon egy rosette elnevezésű, szintén cellulózrostok halmazából felépülő összekötő hídon és a plazmamembrán felületén meghatározott rendszer szerint elhelyezkedő kérgi mikrotubulusokba kapcsolódnak.

Az intercelluláris térben sejtszervecskék helyezkednek el, amik szintén citoszkeleton segítségével mozognak a citoplazmában. Finom mikrotubuláris tubulin és mikrofibrilláris aktin fehérjerostok alkotják a citoszkeletont, mintegy hálózatot alkotva a citroplazmában.

A sejt 90%-át a vakuólum (sejtnedvüreg) alkotja, tonoplaszt membrán veszi körül, feladata tápanyagok, anyagcseretermékek raktározása, transzportja, kiválasztása, illetve a sejt belső terének kitöltése, szerepet játszik az ozmotikus szabályozásban is.

Sejtszervecskék
A sejtmagvacska (nucleolus) egy gömbszerű altér a sejtmagon belül, itt történik a riboszómális RNS szintézise és itt találhatók a riboszómális alegységek. A sejtmagvacskát a sejtmag védi, ami specializált szerkezettel rendelkezik, mert külső és belső burok határolja el a sejt további részeitől. A burok felületén pórusok találhatók, amik a nagyobb molekulák számára biztosítanak átjárhatóságot. A sejtmagburok kapcsolódhat az endoplazmatikus retikulumhoz (ER), ez szintén egy membrán rendszer és két fajtája fordul elő a sejtben: a sima és a redős endoplazmatikus retikulum. A sejtmagnak nemcsak védelmi, hanem irányító és szabályozó szerepe van a sejtnövekedésben- és anyagcsere folyamatokban, benne találhatóak a gének, amik örökletes tulajdonságokat hordoznak.

A sima endoplazmatikus retikulumban lipidszintézis folyamata megy végbe, a redős endoplazmatikus retikulumban pedig fehérjeszintézis. Növényi sejtekben az ER felosztható a citoplazmában elhelyezkedő és a sejtmagot körülvevő ER-ra.

Anyagcsere-folyamatokért felelős sejtszervecskék a mitokondrium és a kloroplasztisz (zöld színtest). Mitokondriumban adenozin-trifoszfát (ATP) képződik szénhidrátok, lipidek lebontásával, kettős membránréteggel rendelkezik.
Az adenozin-5-trifoszfát (ATP) a növényekben energiaforrásként fordul elő. Minden esetben ADP-ből keletkezik foszforiláció útján, ami kétféle úton mehet végbe. Az egyik az elektrontranszport-lánchoz kötött oxidatív foszforiláció, ennek során egy membránba ágyazott elektrontranszport-lánc a működése során proton koncentráció különbséget hoz létre a membrán két oldalán. A proton koncentráció különbség (az ún. proton-hajtóerő) lehetővé teszi , hogy a kiegyenlítődés felé ható proton átáramlásban rejlő energia ATP szintézisre fordítódjon. A protonok egy membránba ágyazott enzimen, az ATP-szintázon haladnak keresztül, és ennek során keletkezik ATP ADP-ből és szervetlen foszfátból.
Eukariótákban, ezen belül növényekben a mitokondriumban, a színtestekben (kloroplasztiszban) is zajlik ez a folyamat. Másik formája az úgynevezett szubsztrát-szintű foszforiláció. Ennek során a foszfát (helyesebben foszforil-) csoport egy foszforilált szerves molekuláról kerül az ADP-re. Legnagyobb részben a fotoszintézis (lásd növények és egyes baktériumok) és összetettebb szerves molekulák lebontása (oxidációja) során keletkezik, ez utóbbi folyamat minden élőlényben zajlik.

Kloroplasztisztban található vegyületek a klorofill A és klorofill B vegyületek adják a sejtszervecske zöld színét.

Fotoszintézis útján képződő monoszacharid a szőlőcukor, a folyamat lejátszódásához szükséges energiaforrás fényenergia és a szénforrás pedig a leveleken keresztül beáramló szén-dioxid. Zöld színtesten kívül más specifikus színtestek is megtalálhatók a sejtben, mint az amiloplasztisz (keményítő tárolása, zsírsavak és terpének, illetve más nyersanyagok előállítása, amelyek energiát biztosítanak egyéb nagymolekulák szintéziséhez), a rhodoplasztisz, ami piros színanyagot hordoz, a muro- vagy cianoplasztisz (ez ciánzöld színanyagot tárol, megtalálható az egyik algafajban), kromoplasztisz (további színanyagok szintézise és tárolása), gerontoplasztisz (fotoszintézisben résztvevő anyagok lebomlásának szabályozása a levél elhalásakor), leukoplastisz (színtelen, monoterpének szintéziséért felelős) és átalakulhat más színtestekké, mint pl. elaioplasztisz (növényi zsír tárolása), proteinoplasztisz (fehérjék tárolása és átalakítása), tannoszóma (tanninok, polifenolok szintézise). Peroxiszóma kataláz enzimet tartalmaz, ami az anyagcserefolyamatok során képződött hidrogén-perodixot eltávolítja és átalakítja.

Tulajdonképpen a citoplazma egy vízalapú folyadékból, ami a citoszol és a sejtszervecskékből áll.

A szomszédos sejtek közötti kapcsolatot a plazmodezmata biztosítja, amit egy vékony szálnak kell elképzelni és hídként viselkedik. A plazmamembrán külső felületén található térrész az apoplaszt, ami vízáteresztő tulajdonsággal rendelkezik, így a hidrofil molekulák könnyen oldódnak. A sejtek között egy megtalálható pektin poliszacharidban gazdag, ezáltal ragadós, középső lemezes felület összeragasztja a szomszédos sejteket.

A levél felszínét borító viaszréteg elsősorban hirdofób szénhidrogén vegyületekből épül fel, ezek tartalmazhatnak telített és telítetlen kötéseket, funkciós csoportokat, amik befolyásolják a vegyület hidrofóbicitását.

A többi élő szervezethez hasonlóan, a növényekben is kondenzációs reakciók játszódnak le nukleinsavak, fehérjék, polipeptidek szintézisekor. Viszont ez csak formális, mert termodinamikailag kedvezőtlen, ezért az a megoldás, hogy a kondenzáció egy másik úton megy végbe úgy, hogy a reakció során egy másik, nagy szabadentalpia csökkenéssel járó molekuláris átalakulás is végbemegy.
Az aminosavakat aktiválni szükséges ahhoz , hogy megtörténjen az összeépülés, ilyenkor nem szabadaminosav állapotban vannak, hanem egy tRNS molekulához vannak kapcsolva kovalensen, észterkötéssel. Az észterkötés elbomlása szabadentalpia csökkenést okoz. A reakció során egy amin végez nukleofil támadást egy karbonil szénatomon, de a kilépő csoport nem egy hidroxil, hanem egy tRNS molekula. Ezt az energiaigényes szintetikus folyamatot ATP-ben rejlő kémiai energia segítségével lehet végrehajtani.

Anyagcsere-folyamatok

enter image description here
Glicenaldehid-3-foszfát átalakítása 3-foszfogliceráttá

Mindkét folyamat energiatermelő, viszont ahol 1,3 - Bifoszfoglicerát is keletkezik, egy lassú folyamat.

A citoszolban az enzimkomplexek kialakulását meghatározza a glikolitikus enzimek koncentrációja. A reakció hatékonyságát a kináz és a dehidrogenáz enzimek egymáshoz való közelsége növeli a reakció hatékonyságát és a dehidrogenáz enzim termekének eljutását a kináz enzimhez.

Szénhidrát anyagcsere fő útvonalai a glukóz-6-foszfátból indulnak, az egyes útvonalak az organizmus homeosztázisa érdekében többféle módon szabályozottak.

enter image description here

Az anyagcsere-folyamatokban képződő vegyületek közül a két legfontosabb és könnyen átalakítható vegyületek a piruvát (piroszőlősav deprotonált alakja) és az Acetil-koenzim A.

enter image description here

A glikolízis sebességét elsősorban a foszfofruktokináz enzim aktivitása határozza meg alloszterikus aktivátorok és inhibítorok segítségével. A fruktóz 2,6-biszfoszfát regulátor metabolit keletkezését pedig a foszforuktokináz-II enzim kovalens módosítása szabályozza.

enter image description here
Zsírsav szintézis és lebontás szabályozása.

enter image description here

enter image description here

A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok nem minden esetben tudnak az “általános” úton lejátszódni, mert egy élő rendszerről beszélünk, ahol folyamatos változások mennek végbe, amik hatással vannak egymásra. Figyelembe véve a termodinamikai és kinetikai törvényszerűségeket.

Iskolaudvar növényvilága

Lombos fák:
Mezei juhar: Levelei kisméretűek, tenyér alakú, lekerekített végűek, melyekből csodás lenyomatokat lehet készíteni rajzórákon a kisiskolásokkal. Virágzata bugavirágzat, mely színe sárgászöld. Termése vöröses színű, a gyermekeknek nagy élményt nyújt a játék velük propellerre hasonlító formája miatt.

Virágos kőris: Fáját ritkán használják fel, Olaszországban azonban a belőle kinyerhető nedű, úgynevezett manna miatt termesztik. Dús lombkoronája páratlanul összetett, szárnyas levelek alkotják, május, június környékén pedig mutatós, fehér virágokat hoz.

enter image description here

Kocsányos tölgy: Jó választás egy iskola udvarára, ugyanis 15-20 méteres magassága és terebélyes lombkoronája révén remek árnyékot biztosít, formája miatt kellemes megpihenni alatta. Fa anyagából készült termékek tartósak, a lehulló termése pedig gyerekek számára összegyűjthető, kézműves foglalkozások alkalmával bábuk készíthetők belőlük. Levelei szárnyasan karéjosak, jellegzetesek, azonban könnyű lerajzolni őket általános iskolás korú gyerekeknek.

Vadgesztenye: Levelei nagy méretűek, tenyér formájúak, melyek ősszel lehullanak. Termése a vadgesztenye, mely ősszel tüskés burokban hullik le a földre. Ez remek alapanyaga a gesztenye emberkéknek, mely a technikaórák mókás anyaga lehet. A gyerekek azonban nem csak az elkészítést, hanem az összegyűjtését is élvezik.

Szeldeltlevelű bükk: Szeldelt szélű levelei egy udvar ékévé teszik a fát ősszel, amikor azok csodás sárga színt öltenek. Különlegességük miatt érdemes ezeket összegyűjteni a diákokkal és felhasználni az iskola díszítéséhez, lenyomatot készíteni festékkel egy rajzlapra, vagy füzetlapok közé betéve préselni.

Fenyőfélék:
Közönséges luc: Ez a hazánkban őshonos fafaj elterjedt dísznövényként is, továbbá a leggyakoribb karácsonyfaként alkalmazott fenyő fajta. Tű levelei nem túl szúrósak, így sérülés mentesen érhetnek akár hozzá a gyerekek. Toboza nem túl mutatós, ám érdemes bevinni a környezet órákra, más okból nem is, mint összehasonlítani más fajok tobozaival. Ezek csüngő habitussal teremnek az ágakon.

enter image description here

Erdeifenyő: 17 m magasra nő, eleinte kúpos növekedésű, később ágai elágazóbbak és ritkábban nőnek. Ágrendszere csavarodott, kérge kortól függően szürkésbarna. Toboza nem kimondottan tetszetős, ám szintén sokoldalúan fel lehet használni a gyerekkel. Tű levele alapvetően szúrós, párokba rendeződött, szintén csavarodott és 3-7 centiméter nagyságúak is lehetnek.

Cserjék:
Egybibés galagonya: Tűrőképessége lehetővé teszi, hogy kiállja a szélsőségeket is. Ősszel vöröses, gömbölyű termést hoz, mely fontos tápláléka a madaraknak az őszi, téli időszakban. Ezen kívül remek alapanyaga az osztály őszi dekorációjának, vagy technika órákon felhasználható kézműveskedésre is. Ágai tüskések, jól bírják a metszést, így nyírt és nyíratlan sövénynek is megfelel.

enter image description here

Mogyoró: Egy iskolaudvarban legideálisabb helye az iskolakert valamely részén lenne, épp ehető termése miatt. 3-5 méterre is megnőhet, továbbá előfordulhat, hogy soktörzsű bokorfává fejlődik, ha kedvezőek a körülmények. Ágai rugalmasak, így különböző fa játékok is készíthetők belőlük.

Húsos som: Piros bogyós termése C-vitaminban gazdag. Formáját illetően, különleges, ovális alakú bogyói aljukon szögletesek. Kiváló szörp, lekvár készíthető belőle és a madarak számára is fontos táplálék. Sárga, bogernyőkben nyíló virágai tavasz elején jelennek meg az ágakon.

Néhány virág:
Tulipán: Egy iskolaudvarra tervezett virágoskert legszebb eleme lehetne. Az egyszerű virágú, korai fajták tavasz közepéig nyílnak, 20-30 centiméter magasra nőnek. A napos helyeket, homokos, laza talajokat kedveli igazán, ám szinte mindenhol megél. A hagymákat érdemes ősz végén elültetni. Ezeket elég három évente fölszedni és újra ültetni. Többek között ezért is lenne megfelelő egy iskolai virágoskertbe.

enter image description here

Nárcisz: A tavasz legvidámabb virága a nárcisz. Sárga virága már áprilisban nyílni kezd. A tulipánhoz hasonlóan hagymás, évelő növény. A gyerekekre üdítő hatással lehet egy sárga virágú növény a virágoskertben a tél szürkesége, lehangoló színei után. Az alacsonyabb fajták már tavasz elején szirmot bontanak. Virágzása után a levélzet elszárad és visszahúzódik, így biztosítva a tápanyagok visszaáramlását a hagymába.

Bazsarózsa: Rendkívül hosszú életű, évelő növény. Az egyik legősibb díszvirág, színei a fehértől a rózsaszínen át a vörösig terjednek és vannak közöttük telt virágú fajták is. Erőteljes ágai tavasszal hajtanak ki, leveleivel nagyjából 1 méter magas bokrot alkotnak. Gyönyörű virágait május vége felé hozza. Virágzási ideje 2-3 hét, szirmai lágyan áttetszők. Igazi éke lehet egy kertnek.

enter image description here

Veteményeskertbe:
Paprika: Leveleinek színe a termés színéhez igazodik, a fehér termésűeké világos zöld színű, míg a sötét zöld termésűeké sötét zöld színű. Jó választás a paprika egy iskolakertbe, ugyanis a legtöbb gyermek ezt ismeri, szereti. Magyarországon pedig elég népszerű a paprika minden fajtája. Különböző foglalkozások keretein belül meg lehet ismertetni a gyerekekkel a felhasználási módjait, esetleg egy paprikás ételt el is lehetne velük készíteni.

Paradicsom: Levele összetett, virágai önbeporzók. Termése bogyótermés. A paprikához hasonlóan ez is népszerű lehet a gyerekek körében édeskés íze és lédússága miatt, ezért tartom egy veteményeskertbe illőnek. Meglehetősen sokoldalúan felhasználható. Az olasz konyha legkedveltebb alapanyaga, ám itt Magyarországon is közkedvelt.

enter image description here

Uborka: Csíranövény, gyökérzete nagy kiterjedésű, vékony szálú. Sötétzöld, belül lédús termése rendkívül ízletes, emellett nagyon egészséges is. Remekül illik salátákba, zöldség turmixokba. Ezek elkészítését szintén érdemes megmutatni a gyerekeknek, nagy eséllyel az íze is elnyeri majd tetszésüket.

Sárgarépa: Kétéves növény, első éven a húsos gyökeret és tőlevelét, második éven pedig a virágát és termését fejleszti ki. Gyökere a fogyasztható része, kellemes, édes íze miatt szintén népszerű a gyermekek körében is. Főként levesekbe nagyon ízletesek, ám számos felhasználási módja van még. Köretként, vagy salátákba egyaránt megfelel.

Mesés növényismeret 3.

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

enter image description here

A Tollborzfű (Pennisetum alopecuroides) 1 méter magasra növő díszfű. Zöld levelei hosszúak, ívesen elhajlóak, ősszel szalmasárgára színeződnek. Az üvegmosókeféhez hasonlító arasznyi virágzata hosszú, elhajló virágzati száron nyílik. Nedves, tápanyagdús talajon fejlődik a legjobban.

enter image description here

A Pampafű (Cortaderia selloana) feltörő hajtású, sűrű bokrokat képező, nagytermetű, kétlaki díszfű. Levelei hosszúak, középzöld színűek, szélei élesek. Virága krémfehér színű óriás bugavirágzat.

enter image description here

Az Árvalányhaj (Stipa tenuifolia) szárazságtűrő és napfénykedvelő fűféle. A pázsitfűfélék egyik legszebb fajtája. Örökzöld díszfű. Szőke hajhoz hasonlító virágzata nyár elején jelenik meg. Magyarországon vadon élő telepei védettek.

Másnap reggel Bendegúz korán ébredt, és tovább indult. Mondanám, hogy a lába, de inkább az orra vitte előre. Egy olyan kertes részhez érkezett, aminek illata szinte bódította. - Hová kerültem? Mi ez a rengeteg illat körülöttem?
Bendegúz nem akárhová érkezett. A fűszernövények birodalmába. Körös-körül illatos fűszernövények vették körül. Sorba is vette a látottakat, szaglottakat.

enter image description here

Medvehagyma (Allium ursinum): „az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.” Kiváló alapanyaga pogácsának, pesztónak. Rengeteg vitamin és ásványi anyag forrása. Levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéhoz, mely a medvehagymához képest erősen mérgező.

enter image description here

Tárkony (Artemisia dracunculus): „az őszirózsafélék családjába tartozó fűszer- és gyógynövény, amelynek 2-6 centis karcsú, hosszúkás leveleit használjuk fel. Kétféle típusa van, az egyik a francia, amely erősebb ízű, ám nehezebb termeszteni, ezt főzéshez ajánlják. A másik az orosz fajta, amelyet könnyebb termeszteni, viszont gyengébb aromájú - ezt salátákhoz használják inkább.”

enter image description here

Citromfű (Melissa officinalis): sokrétű gyógy- és fűszernövény. Érdekesség, hogy a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő növény, finom illata van, a gyógyászatban is évszázadok óta elismert és nagyra becsült növény. Avicenna szerint „Örömmel tölti meg a szívet”.

enter image description here

Az erdei kakukkfű (Thymus serpyllum) teának elkészítve gyógyhatású készítmény, mely fertőtlenít és immunerősítő hatású. A nők növényének is nevezik, mert enyhíti a menstruációs görcsöket és a vérzési rendellenességeket. Náthára és alvászavarokra is kiválóan alkalmas. A meszes talajt kedveli, rokona a kerti kakukkfű. Évelő, lágyszárú félcserje.

Ahogy Bendegúz sétált tovább, még több izgalmas növényt fedezett fel. Ahogy felkereste könyvében, látta, hogy igazi erdei patikába tévedt, és lábai előtt hever telis-tele gyógynövényekkel a mező. Mindenből gyűjtött egy keveset, hogy családjának is vigyen haza, és nála is legyen, ha netán történik vele valami. Sok mindent gyűjtött össze:

enter image description here

Először a páratlan illatú levendulából (Lavandula) szedett. Évszázadok óta ismert gyógynövény, már az ókorban is ismerték. Nyugtalanság, álmatlanság kezelésére a mai napig használják, de ezen kívül számos más módon is alkalmazzák. Örökzöld félcserje, szereti a napos, meleg helyeket. A virág színe lehet lila, fehér, kék, halványkék vagy rózsaszín. Magyarország legismertebb levendulásai a Pannonhalmi Bencés kolostor, illetve a Tihanyi területek.

enter image description here

Tovább sétálva talált még: „Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.” A botanikusok Chamomilla recutita néven ismerik, de használatos még a régebbi elnevezése, a Matricaria chamomilla is, illetve a a Chamomilla hungaricum, mely világszerte ismert jótékony hatásáról. Szinte bárhol fellelhető, és számos formában alkalmazható. 20-50 cm magasságra növekszik, szikes talajt kedvelő.

enter image description here

A mezei katáng (Cichorium intybus) csökkenti a vércukorszintet, gyökerét felhasználva reumás panaszokat enyhít, májat, lépet, vesét tisztít, továbbá emésztést elősegítő hatása is van. Gyógynövény, de bárhol találkozhatunk vele. Út mentén, városban, mezőkön. Vadcikória néven is ismert. Amikor az emberek cikória kávét ittak, sokkal kevesebb volt a májjal, vesével kapcsolatos megbetegedés. A reformkonyhában salátaként is felhasználják. A gyökere tartalmazza azt a vegyületet, mely a gyomorra hat jótékonyan.

enter image description here

A következő, amit Bendegúz majdnem begyűjtött a Palástfű (Alchemilla vulgaris) volt. Hogy miért csak majdnem? Még időben olvasta el könyvében, hogy bizony ezt tilos letépni, ha valaki vadontermő változatára lel. Népi elnevezései: Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A hegyvidéki magaslatokat kedveli. A gyógyászatban a virágos hajtását használják fel. Kiváló vérzéscsillapító. Különböző női panaszok kezelésére ajánlott.

Ahogy Bendegúz tovább sétált egy parkos részhez ért. A különböző örökzöldek járdaként szelték ketté a teret. Egymás mellett sorakoztak, és mintha irányt mutattak volna. Bendegúz elindult ezen az örökzöldek által kijelölt úton, mert érzete valami jó felé vezet. Az ösvényen átjutva gyönyörű kertet látott, tele virágokkal... gumós és hagymás növényekkel...

enter image description here Dália

enter image description here Gyöngyike

enter image description here
Gyöngyvirág

enter image description here Hóvirág

enter image description here Kikerics

enter image description here Liliom

enter image description here
Nárcisz

enter image description here
Sáfrány

enter image description here
Tulipán

A virágokon túl egy takaros kis házikót pillantott meg Bendegúz. Barátságosan állt és hívogatta őt.

enter image description here

– Gyere be Bendegúz! Ne félj, csak gyere! - hívta Bendegúzt egy kedves hang. Mielőtt belépett volna a házba, látta, hogy a ház körül is rengeteg olyan növény van, amit már a mindenttudó könyvből ismer. A házba lépve egy nagyon öreg anyókát látott, aki karosszékében üldögélt.
– Végre itt vagy ükunokám! Már nagyon vártalak téged! Mesélj, milyen utad volt? Boldogultál az erdőben? - mosolygott nagymama.
– Üknagymama? Te vagy az? Ez hogy lehetséges? Te írtad ezt a mindent tudó könyvet? - szaporázta a kérdéseket Bendegúz. Üknagymama mindent elmesélt Bendegúznak, hogy ő bizony már nagyon öreg, hosszú életét azoknak a növényeknek/gyógynövényeknek köszönheti, amiket ő is felfedezett útja során. Sokáig beszélgettek még és Bendegúz úgy érezte, soha életében nem volt még ilyen boldog. Reggel egy finom étel után Bendegúz elindult hazafelé. Megígérte ükmamának, hogy hamarosan visszatér hozzá.

enter image description here

A rövidebb út hazafelé tölgyfaerdőn vezetett.

enter image description here

A kocsányos tölgy (Quercus robur) illetve kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egész Európában honos, a bükkfalfélék család nemzetségébe tartozik. Mindkét fajta részei gyógynövényként is használhatók. Elsődleges különbségük a kocsányos termés, a makk. A tölgynek több, mint 100 faja ismert. A 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái. „Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is.”

Olvasott közben a többi lombhullatóról is:

enter image description here

A Közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölötti erdőtársulások meghatározó fája. Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak. A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

enter image description here

Gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe és a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó fa. Jól felhasználható az iparban is, de remek díszfa is egyaránt. Sir J. E. Smith írja róla, hogy: „egy szilárd, alacsony növésű fa, ami, ha egyedül nő, és felveheti természetes alakját, akkor vonzóbb lesz, mint azt egyesek gondolnák.". Lassú növekedésű fa, az első 10 évben 30-45 cm-t nő évente, de ahogy öregszik a növekedése lelassul, viszont nem hosszú életű.
A levelek kibontakozása után egy hónappal megjelenik a barka. Ez is egylaki növény, akárcsak a nagy Cupulifera család többi tagja, ahova a Carpinus is tartozik. A barkák a fán maradnak, amíg a gyümölcs megérik, vagyis októberig.

enter image description here

Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) népi elnevezése „papsapka”.
A kecskerágók nem csak a hazai erdők gyakori cserjéi, hanem urbánus parkok gyakori, télen is zöldellő díszei. A trópusi elterjedésű kecskerágófélék családját, amely mintegy 850 fajt számlál, nálunk egyetlen őshonos nemzetség, a kecskerágó (Euonymus) képviseli. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten gyakran piros, négyélű tok. Magjukat húsos, élénk színű magköpeny borítja. A magvak mérgezőek. Általában elmondhatjuk a kecskerágókról, hogy gyengébb talajon is megélnek, a talaj kémhatására sem érzékenyek, ezért igazi várostűrő növények.

Bendegúz lassan hazaért, bekopogott szülei háza ajtaján. Persze volt nagy öröm mikor meglátták fiúkat. Elmesélte merre járt, és miket látott, és észrevette azt a csillogást édesapja szemében, amit korábban nem látott. Büszke volt fiára. Bendegúz később visszasétált üknagyanyja házához, azonban őt már nem találta ott. Azonnal megértette, hogy vele már nem fog találkozni többé. Úgy döntött tehát, hogy ezentúl ő fog az erdei házban élni. A tölgyesen át pedig bármikor meglátogathatja szüleit, amikor csak akarja. Így történt hát, hogy a lusta fiú édenkertbe tévedt és boldogan élt, amíg meg nem halt.

Vége

Irodalomjegyzék - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 06.)
Citromfű: https://kronikaonline.ro/eletmod/mire-jo-a-citromfu
Kakukkfű: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum/
Levendula: https://utakerthez.hu/blog/levendula/
Kamilla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_sz%C3%A9kf%C5%B1
https://kertlap.hu/a-kamilla-hungarkum/
Katáng: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-katang-cichorium-intybus/ Palástfű: https://www.gyogynovenysziget.hu/palastfu Házikó: https://megaport.hu/media/4369/fairy-tale-house-mesebeli-h%C3%A1zik%C3%B3 ükmama: https://hu.depositphotos.com/vector-images/nagymama.html
Tölgy: https://gyogyfuveskertem.hu/tolgy-kocsanyos-es-kocsanytalan/
https://pixabay.com/hu/photos/erdei-%C3%BAt-%C5%91sz-t%C3%B6lgy-erd%C5%91-term%C3%A9szet-2808216/
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy
Bükk: http://fa-terem.hu/mi-a-bukkfa
Gyertyán: https://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/kozonseges-gyertyan-carpinus-betulus/3360/
Kecskerágó: https://kertlap.hu/kecskerago/

Mesés növényismeret 2.

Az alagút sokféle volt, ahogy haladt, először csalogató szép növényű trombitafolyondárral (Campsis radicans) találkozott.

enter image description here

enter image description here

Felnyitotta könyvét és olvasta: „A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.” Mindent kibír, és mindent tönkre tud tenni. Olyan erős kúszónövény, hogy még a betont is feltöri. Egy kicsit meg is ijedt Bendegúz, hogy vajon mi vár még rá az alagútban. Azonban nem volt mitől félni. Ezek az erős, szívós kúszók, amilyen erősek, olyan szépek is - gondolta.
A sort a pici kék bogyós tapadó vadszőlő kezdte.

enter image description here

(Parthenocissus quinquefolia). Bendegúz már nyúlt a bogyó felé, de akkor hirtelen elé került a szöveg, miszerint az apró bogyók emberi fogyasztásra nem alkalmasak! Ő is igen szívós, gyorsan növő fajta, nemigen van, ami terjedését megállítaná. Ahogy haladt tovább borostyán és iszalag tekervényeket látott feje felett.

enter image description here

Az iszalag azaz az erdei iszalag (Clematis) gyökerei a nyirkos talajba, hajtása jó magasra tör, akár 10 méteres magasságokba is. Sok fajtája létezik, virágaik kisebb-nagyobbak. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. A virágok csillag alakúak, leggyakrabban lilák, de más színekben is előfordulnak. Illatuk nem jelentős, igen gyenge.

A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csak mutatós, de nagyon szívós kúszónövény. „Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.

enter image description here

Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.”
Ahogy Bendegúz sétált tovább, érdekes növény került a szeme elé. - Ez is kúszónövény lenne? - kérdezte Bendegúz. Hiszen ennek fürtökben lógnak a virágai... Mi lehet vajon ez?

enter image description here

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Ha nem gondozzák, hamar mindent beborít és ő is igen agresszív növény. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
- Akár 50 évig is él? Nahát... én hamarosan éhen halok, az biztos, ha nem esik végre utamba valami ehető is végre. Ahogy tovább haladt - mintha csak meghallotta volna kérését az erdő - egy hatalmas területre ért, ami telis-tele volt különféle gyümölcsfákkal. Bendegúz szóhoz sem jutott örömében. Mielőtt mohón elkezdte volna falni a gyümölcsöt, megállt egy percre és elgondolkozott. Korábban mohó és önző volt, most azonban útja során egyre inkább rájött, hogy az az út sehova sem vezetett. Kezéből kihullott a mindent tudó könyvecske, és ezt üzente Bendegúznak:

Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!

Akadt a gyümölcsösben sok-sok finomság amiből Bendegúz lakomázhatott. Először az almát kóstolta meg. Felismerte, hogy az ízletes Jonatán almát találta. Sajnos ritkán fordul elő nálunk mostanság, pedig kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkező fajta.

enter image description here

Bendegúz szerencsésnek érezte magát, hogy ilyen különleges finomsághoz jutott hozzá.
Tovább sétált és körtefák illatát hozta felé a szél. Az édes-mézes körtéknek sem tudott ellenállni, sőt a szomszédos szilvafáról is szedett néhány szemet, megtöltve tarisznyáját a sárga labdacsokkal. - Milyen szilva lehet ez? Az íze ismerős, a színe, formája nem…
Miután Bendegúz megtalálta, hogy mit rejtett a tarisznyájába, hatalmas nevetésbe tört ki. A Mirabella szilvát (Prunus domestica subsp. Syriaca) köznapi nyelven Fosókának szokták emlegetni. Egyike a ringló fajtáknak. Erős, igénytelen fa, termése kicsi sárga gumó, ami nagyon finom és lédús. Kiváló alapanyaga lekvárnak, pálinkának.

enter image description here

Ezen a ponton Bendegúz elgondolkodott. A lekvárról édesanyja, a pálinkáról édesapja jutott eszébe. Hmm... milyen jó is volt nekem otthon, és milyen tékozlón viselkedtem. De most megígérem, hogy ha hazatérek, büszkévé teszem szüleim.

enter image description here

„A vadkörte (Pyrus pyraster), a vackor minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajtagazdag. A fajok egymással való keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded.”

Ahogy sétált tovább Bendegúz, felfedezett még pekándió és naspolyafákat is, melyek terméséből szintén tett néhányat tarisznyájába.

enter image description here

A pekándió (Carya illinoinensis) vékony, hosszúkás, feketével díszített barna ovális csonthéjban vörösbarna színű, kellemes ízű, ehető, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmazó belet tartalmaz. Illata egzotikus, jellegzetes, kinézetre kissé az elnyújtott diógerezdekre hasonlít leginkább. Bár Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is megfelelők a körülmények a növekedéséhez.

enter image description here

A naspolyáról (Mespilus germanica) is nagyon érdekes feljegyzést olvasott Bendegúz. „Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.”

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

Lábjegyzet - szövegháttér:

(Letöltve: 2020. november 02.)
Trombitafolyondár: https://kertlap.hu/trombitafolyondar/
Vadszőlő: https://disznovenyek.hu/vadszolo-gondozasa-reszletes-utmutato/
Erdei iszalag: http://ankert.hu/az-erdei-iszalag-clematis-gondozasa-szaporitasa-betegsegei/
Borostyán: https://citygreen.hu/a-borostyan-hedera-gondozasa-5-borostyan-faj-bemutatasa-kepekkel/

(Letöltve: 2020. november 03.)
Lilaakác: https://kertlap.hu/lilaakac-igenyli-gondozast-meg-nem/
Alma: https://www.agraroldal.hu/magyar-almafajtak_img-1.html
Körte: https://kertlap.hu/vadkorte/
Szilva: https://www.sweetgarden.hu/mirabella_szilva http://erdokostolo.blogspot.com/2012/08/fosoka-szilva-valamire-ez-is-jo.html
Pekándió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ndi%C3%B3
https://egykisvirag.wordpress.com/2009/07/16/pekandio/ Naspolya: https://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html

Mesés növényismeret 1.

Elkészült egy mesés növényismeret, melynek receptje nagyon egyszerű: egy inspiráló személy, egy kreatív egyén és hol volt hol nem volt... ilyen, amikor a bölcsészek kiszabadulnak a kertbe:

A lusta fiú, aki édenkertbe tévedt

Történt egyszer nagyon régen, hogy ifjú Juhász Bendegúzt magához hívatta az apja.
- Nos, Bendegúz fiam, itt az ideje, hogy a magad útját járd. Itthon ülsz édesanyád szoknyája mellett, és semmi hasznodat nem veszem. Nem ismered ki magad sem a házban, sem a kertben, sem az erdőben. Fogd hát a tarisznyád, és ezt a könyvet. Ezt valamikor az én édes üknagyanyám ajándékozta nekem. Benne van minden, amit tudni kell az utadba kerülő növényekről. Indulj, és járj nyitott szemmel. Ne feledd, aminek szép és hívogató a termése, nem biztos, hogy gyomrodnak is jó. Ne feledd, aminek szép virága, nem biztos, hogy bőrödnek is jó. Indulj hát, és csak akkor térj haza, ha már megállod a helyed az életben egymagad is.

enter image description here

Ifjú Juhász Bendegúz persze egyáltalán nem örült édesapja döntésének, de nem volt mit tenni. Másnap reggel, hóna alatt a mindent tudó könyvvel, útnak indult.

enter image description here

Bendegúz nem is jutott messzire, amikor is hatalmas vihar kerekedett. Futásnak indult az erdő felé, ahol látta, hogy dús tűlevelűek - (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya - sorakoznak. Ahogy odaért, meghúzódott egy védelmet nyújtó fa tövében. Nagyon unatkozott már, de az eső csak esett és esett. Kinyitotta könyvét, hogy megnézze vajon milyen fa ad neki védelmet. Nem akármi volt a feje felett, egy koreai jegenyefenyő (Abies koreana) védte őt az esőtől. Ez a 10-15 méter magasra is megnövő, napos, párás közeget, és a meszes talajt kedvelő.

enter image description here

De magaslott még ott kék atlasz cédrus is (Cedrus atlantica ’Glauca’), ami nem csak 10-15, hanem akár 30-40 méterre is megnőhet. Ő is igen fényigényes, de a szárazságot jól tűri.

enter image description here

Ahogy az eső csillapodni kezdett, egy érdekes tűlevelű keltette fel Bendegúz figyelmét.
Finom illat járta körül a közönséges boróka ágait (Juniperus communis) ágait . Felnyitotta hát könyvét és érdeklődéssel olvasta, hogy a borókának akár 55 fajtája is lehet és hogy a kis kék terményeket fűszerként is használják. Sőt, akár 100 évig is élhetnek, mert igen lassú növekedésűek. Lerázta az ágairól a vízcseppeket, majd a bogyókból egy adagot a tarisznyájába gyűjtött.

enter image description here

Ahogy haladt tovább találkozott még ezüstfenyővel (Picea pungens) melyről megtudta, hogy szintén az örökzöldek családjába tartozik, egyik legszebb példánya e családnak.
Terebélyes, és akár 20 méter magasra is nőhet. Változatos a lombszíne és nagyon jól tűr minden körülményt, bár fiatal korában igen vízigényes. Többi szomszédjához hasonlóan igencsak kedveli a napfényt.

enter image description here

Ahogy az erdőből kiért, egy tisztáshoz hasonló helyen találta magát. Ahogy lépdelt meztelen lábával, nagyon érdekes érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, ezer és egy pici kéz csiklandozza lábait. Amerre csak látott különféle páfrányok sokasodtak. Ahogy halad a páfránypázsiton, belelapozott a mindent tudó könyvbe és az alábbiakat ismerte fel:

A puha és dús erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) találta meg először a könyvében. Ennek az évelő páfránynak levelei akár az 1 métert is elérhetik és azt is olvasta, hogy az aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek, tápanyagban gazdag, laza talajok lakója. Sőt igen vízigényes, szereti is a párás közeget.

enter image description here

Majdnem összetévesztette, de alapos megfigyelés után egy másik páfrányfélét is felfedezett könyvében: ez nem más, mint az erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina).

enter image description here

Milyen szép neve van, gondolta. Nagyon hasonlít az erdei pajzsikára, de egy érdekes megjegyzést talált a rajz mellett: „Magyar neve, illetve tudományos nevében a „femina” szó arra utal, hogy korábban a hölgypáfrányt az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) női ivarú példányainak vélték. Később kiderült, hogy nemhogy külön fajba, de külön nemzetségbe is tartozik a két növény. Neveik azonban máig őrzik ezt a téves vélekedést. Az erdei pajzsika nevében megtalálható „mas” szócska ugyanígy a hím ivarúságra utal.”
- Mennyi érdekesség van ebben a könyvben, milyen sok mindent ismerhet meg a vándor errefelé. Remélem hamarosan találok valami gyümölcsöt termő fát is, mert bizony egyre éhesebb és éhesebb leszek.
Ahogy tovább sétált a páfránypázsiton, látta, hogy nem könnyű terep áll előtte. Elgondolkodott, hogy inkább visszaindul, és beismeri apjának, hogy ő egy semmirekellő. Aztán ránézett a kezében tartott mindentudó könyvre és összeszedve bátorságát, nekiindult az elsőre ijesztő kúszónövények színes-tarka alagútjának.

Lábjegyzet - szövegháttér:
Források és képek (letöltve 2020. november 02.)
fiú: https://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/index.php/multidezo/26-gyermekkoenyvtar/472-7merfoldes-csizmaban-heted7-hataron-at
könyv: https://hir.ma/18-2/a-vilag-legveszelyesebb-magikus-konyvei/662795
koreai jegenyefenyő: https://kerteszoldal.eoldal.hu/fenykepek/nincs-megadva-rovat/orokzoldek/abies-koreana---koreai-jegenyefenyo.html
kék atlasz cédrus: https://www.fitoland.hu/kategoriak/fenyok_orokzoldek_13/kek_atlasz-cedrus_113
boróka: https://kertlap.hu/boroka/
erdei pajzsika: https://koronakert.hu/termek/erdei-pajzsika-30-cm/
erdei hölgypáfrány: http://orseg.biologus.hu/cgi-bin/!ka_leiras.php?jascr=igen&elem=63&px=1360&py=625&sw=1360&ww=1360&sh=768&wh=625&na=Netscape (kép+idézet)