Növényvakság ellen: Tarlóvirág

A tarlóvirág (Stachys annua) a hat hazai fajt számláló tisztesfű (Stachys) nemzetség egyetlen egyéves tagja. 30-40 cm magas, gyakran a tövétől ágas növény. A levelei keresztben átellenesen állnak, tojásdadok (az alsók szélesebbek, a felsők keskenyebbek, hegyesebbek), csipkés-fogas szélűek. A szár négyszögletű. A virágok ajakos típusúak (tehát egy alsó és egy felső ajakra oszthatók, egyetlen szimmetriasíkkal rendelkeznek), pártájuk fehér, örvökben helyezkednek el a hajtás csúcsán. Egy virágból négy feketés makkocskatermés fejlődik.






A tarlóvirág nyár elejétől őszig nyílik. Jellegzetes élőhelyét a szántóföldek jelentik, ahol a tarlón és a kultúrák sörközeiben régen hatalmas tömegben fordult elő - erről kapta a nevét. A XX. század első felében még a tarlóvirág az egyik legfontosabb mézelő növény volt, utána azonban a növényvédelmi technológiák megváltozásával egyre inkább visszaszorult. Országos szinten ritkának azért ma sem mondható, elsősorban meszes, kötött talajú vidékeken találkozhatunk vele.


A bejegyzés eredeti megjelenése: https://lengyel-attila.blogspot.com/2019/06/tegyunk-novenyvaksag-ellen-7-tarlovirag.html

Őszvirulók

Beérések, elvirágzások és kivirágzások.
A még termést nem kötött cukkini- és tökvirágok mennek a salátába - már úgysem érnének be. Karotinos sárgák kacagása a tányéron.
A magról felújuló évelők (mint a len vagy a kasvirág) és az egynyáriak (mint a körömvirág vagy a szarkaláb) már előresiettek: elszórt magjaikból kicsiny levélkék tömkelege bújik elő a nyesedékkel telehintett föld alól.

enter image description here
Sudárzsálya

enter image description here
Kúpvirág

enter image description here
Énárnyék

enter image description here
Büdöske

enter image description here
Őszirózsa

enter image description here
Őszirózsa

enter image description here
Kékszakáll

Mélyebbek a kert színei, mint ahogyan az árnyékok is egyre mélyen hosszulók.
A zöldek sem harsányak már, hanem egyre sötétülőn fáradnak át barnába.
Az ember szeme issza a színeket: színraktározás akkorra, amikor majd csak az örökzöldek ezüstös-fényes-gyantás zöldjei jelentik az árnyalatokat, szinte már kontrasztok nélkül.

Reggeli száradt fáradt

Társadalmi naptárunk és kerti naptárunk közös jegyei.
Szombat reggeli vizes-fáradt-elszáradt körjárat.
A nyári harmat életet adott, felüdített. Ez az őszi harmat hideg súlyával még a másodvirágzókat is meghajolni kényszeríti, az elnyíltaknál pedig gyorsítja a poshadó-rothadó folyamatokat.
Sipircel be az ember a benti, még a nyarat őrző, még nem a fűtött száraz melegbe.

enter image description here
Izsóp

enter image description here
Konkoly

enter image description here
Boglárkacserje

enter image description here
Szellőrózsa-kivétel

enter image description here
Mezei katáng

enter image description here
Hibiszkusz

enter image description here
Évelő len

enter image description here
Szarkaláb

enter image description here
Begónia

enter image description here
Sárga cickafark

enter image description here
Muskátli

Okosházi teleltető

Az Okosház férfimunkálatai látványosan színesek, míg a női háttérmunkák még mindig zöldek, és jelenleg csemete állapotban leledzenek, de hatalmasan nagyot álmodók.
A majdani reprezentáláshoz már tavaly ősszel elültettünk a leendő télikert elé, a leendő terasz-kertbe (pleasure garden) három kínai borókát (Juniperus chinensis), egy magnóliát (Magnolia) és a egy örökzöld magnóliát (Magnolia grandiflora). A növények Miklós ajándékai az ő megfogalmazásában a Hogyan éljünk vidéken? (Farm living research and art center) tematikájú kutatóközpontnak, ami az Okosház fölött lesz.
Öt év után jutottam el oda, hogy bizony nekem is kell - ha nem is télikert, de legalább - egy teleltető. Az ember belefárad abba, hogy semminek sincs rendeltetésszerű helye, hogy mindenféle növény hurcolódik ide-oda, hogy az ablakpárkányon talán átteleljen, akadályozva minket a házban, és még csak jól sem érzik magukat, mert a mi melegünk nekik télen túl sok. A tél végi magvetésnek meg már nincs is helye, szégyen szemre veszem a palántákat, vagy csak szabadföldbe vetek, ez azért valljuk be, igencsak furcsa megítélés alá esik. Öt fok alá ne menjen a hőmérséklet, de világos legyen.... Sem a pajta, sem az ólak, semmilyen a lakóházunkat kiszolgáló gazdasági épület nem alkalmas erre a feladatra. Ráadásul a házhoz stilárisan sem illik, a kertbe sem illik, node kérem az Okosház elegáns aurájába viszont igen! Az első beleegyező hümmögésen már túl vagyunk, lehet tervezgetni, hogy amikor a halk hümmögésből végre najó asszony, csináljuk lesz, akkor már tudjak is előállni a konkrét kérésekkel, nehogy lassúságot szimatolva elmenjen a kedvesnek a kedve az egésztől. Aki ugye csak azért teszi, hogy nekem jó legyen....
A teleltető helyét nem kellett tervezni, mert azon a bizonyos teraszos részen a dombba fut egy pince, ezért önkéntelenül adódott, hogy a pince elé csatlakoztatjuk az üvegházat. Nem túl nagyot, de kényelmeset. Nem kell nekem orangerie, azaz narancsház, nem lesz fűtés és egyéb luxus, csak egyszerűen annyit kérek a helytől, hogy ne fagyjanak el benne a növények: a parasztablakba való muskátlik és begóniák, a dézsás szerelemvirágok, a pozsgások, stb.
És persze mivel télen is olyan napsütéses az a rész, hogy mínuszban is kint lehet ücsörögni, azért mégiscsak jó lenne oda áram is, hogy barátnőzős teázást lehessen csapni és zenét hallgatni.... Pleasure ground.

"Papírra vetett gyümölcsök"

Ahogy már sokan tudjátok, a minap újra Hangfarm volt Ellenden. A vendéglátók szíves meghívására magam is szerencsés résztvevője lehettem az eseményeknek.

enter image description here
Térrendezési előkészületek

Nem fogok most beszélni a Kovács család – Kovács-Parrag Judit, Kovács Balázs, és gyermekeik: Janka, Jakab, Jónás és Jolika – elgondolása és keze munkája által, hosszú évek alatt megteremtett édenkerti környezetről, ahol csak úgy virul minden a csodás kertben, nem szólok az általuk most már sorozatban megtartott előremutató művészeti eseményről, a Hangfarmról, sem a jelzőknek csak a felső fokával leírható vendéglátói odafigyelésről, sem pedig a kedves résztvevőkről, csak néhány jellemző szót vetnék itt papírra: harmónia, szív, okosság, ötletparádé, vidámság, figyelem, fegyelem, alkotás, alkotókedv, szeretet, kedvesség – és még sorolhatnám...

A szerdai műhelyfoglalkozáson egy egyszerű, de nagyszerű gyümölcsábrázolási módot ismerhettek meg a kedves érdeklődők: lenyomatot veszünk a félbevágott vagy felszeletelt gyümölcsről, és körbe is rajzoljuk. Ezzel méretében, alakjában hű képet kapunk az ábrázolás tárgyáról, így e módszer a gyümölcsészetben is nagyszerűen felhasználható - a leírás és a fényképek kiegészítéseképpen. Ugyanakkor – ahogy az elkészült munkák közül több is tanúsítja – esetleg művészi indíttatású képalkotásokra is alkalmas lehet e módszer.

enter image description here
Száradó lenyomatok

Öröm volt jelen lenni, öröm volt látni a figyelő, okos tekinteteket, a megeredt eső ellenére is töretlen, lelkes részvételt, az elmélyült munkát, az alkotóötleteket, és hallani a pontos gyümölcsábrázolás és megfigyelés nyomán felmerült kérdéseket. Sok hasonló élményt kívánok mindannyiunknak. Köszönöm, hogy veletek lehettem! Most pedig az alkotások szóljanak helyettem:

enter image description here
Körte, paradicsom, berkenye, ringló, ringlószilva és szeder

enter image description here
Körte kereszt- és hosszmetszete

enter image description here
Ringló és szeder

enter image description here
Körtére nyomatozott berkenye

enter image description here
Szeder, mahónia, paradicsom, körte, ringló, alma, berkenye és szilva

enter image description here
Berkenye, mahónia, Somogyhárságyi alma, Clapp kedveltje körte

enter image description here
Berkenye

enter image description here
Paradicsom, szeder, berkenye - centiméterben megadott számegyenessel a pontosabb méretérzékeléshez

enter image description here
Berkenye, körte, alma, ringló fügefalevéllel, hangyácskákkal és kicsi döngicsélő zümivel

enter image description here
Somogyhárságyi útmenti alma

enter image description here
Berkenyefürt

Rajzoltunk

Nyár, madárcsicsergés, kellemes szellő fújdogál, körülöttünk megannyi szebbnél szebb virág élvezi a délutáni napsütést. Papírok, ceruzák előkészítve, pár mondat az alkotás folyamatába merülés előtt, aztán mindenki szétszéled a kertben, fürkésző tekintettel sétálgatnak, majd ki-ki letelepedik a kiválasztottal szemben és rajzolni kezd…

A Hangfarmon, egy alkotótáborban jártam, ahol lehetőséget kaptam, hogy segítsek másoknak is megtalálni a szépséget, az elmélyülés egyik lehetőségét a rajzoláson keresztül. Nem vagyok rajztanár, hivatalosan csak egy érettségim van ebből a tárgyból, de a ceruza sercegésének, a részletek megfigyelésének és papírra vetésének szeretete talán átadható így is.

A rajzokon és az azokra fordított időn is látszott, mennyire másként éljük meg a világot mindannyian. A fiú, aki fél óra alatt egy grafit ceruzával lerajzol két kasvirágot határozott, rusztikus vonalakkal, aztán lohol tovább fotózni.

enter image description here

enter image description here

Egy leány, aki napraforgót választott, de bizonytalan volt a rajzban és önmagában is, és aki aztán mégis rátalált az alkotás örömeire és szabadságára egy ollóval a kezében.

enter image description here

Egy tinédzser, aki először a macskát választotta modellnek, de Frici inkább portyázni ment, így a citromfű felé fordult leheletfinom, de mégis határozott vonalaival. Egy srác, akinek első választása a grafit és az oregánó volt, majd színes ceruzákkal a cukkini virága felé fordult, és egy élettel teli, csodás színátmenetű bimbót kanyarított a lapra.

enter image description here

Nagyon jó volt látni azt, ahogy a teljes bizonytalanságból és az ebből fakadó enyhe kedvetlenségből végül született egy rozmaring ág a papíron, ahol megjelent a fény és árnyék játéka is, és talán a satírozás, árnyalás számára új technikája nagyobb magabiztosságot ad a lánynak a jövőben.

enter image description here

enter image description here

Szerettem nézni, ahogy a ceruzarajzban kontúrként megjelent a toll, és a szerelemvirág életre kelt a papíron, vagy ahogy a virágon egyszer csak ott termett egy négylábú birka-szerűség a fantázia világából, majd mindez élénk színekben kezdett pompázni, hangjegyekkel, szivárványokkal tarkítva.

enter image description here

enter image description here

Az elmélyülés, belefeledkezés a pillanat örömeibe csodákat szül. Ez persze nem csak a rajzon keresztül érhető el. Az lenne jó, ha mindenki megtalálná a saját eszközét a saját belső csendjéhez, hogy valóban kikapcsolódás, felüdülés legyen számára az a kis idő. És ha mindez még új, meglepő tapasztalatokat is ad, akkor megérte felkelni aznap. Ki gondolta volna, hogy egy kasvirág rajongónak nehezére esik azt lerajzolni, viszont a körömvirág légiessége és virágzási fázisai azonnali sikerélményt adnak és mindez bebizonyítja, hogy a rajzolás nem is nagy ördöngösség?

enter image description here

enter image description here

Az élmény önmagáért beszél, amikor a kicsit később érkező is bekapcsolódik, hátrahagyva az aznapi munka minden nyűgjét, egy hagymavirág elé ül, a tökéletes színárnyalatokat keresi, rajzol és azt mondja, ez most olyan jól esik neki.

Persze a legkisebbek is ceruzát ragadtak és kitartásuk gyümölcse egy-egy újabb nézőpontját mutatta meg gyönyörű világunknak. Hiszen a vonalrajzos csendélet grafittal és a különböző virágokat színesben láttató rajz is páratlan lett a maga nemében. Majd miután elkészültek a művek, a játszótéren vezették le az egyhelyben üldögélés okozta kényelmetlenséget, így a délután számukra is kerek lett.

enter image description here

enter image description here

Csak remélni tudom, hogy az a néhány óra, amit eltöltöttünk együtt a rajzolás, alkotás szépségeibe merülve, mindenkinek adott hosszú távra szóló emlékeket. Nekem biztosan eszembe fog jutni később is mosoly az arcokon, a pillanat élvezetének illata, és a mondat egy bizonytalan, kétkedő rajzolás után, ami megfizethetetlen:
„Ez most tetszett.”

Szerk. megj.: Csenge és Zsolti vállalták a fiúkkal a vacsorakészítést, így nemcsak fotózhattam, hanem rajzolhattam is!

enter image description here

enter image description here

Lila a kertben

A kék és a piros egysége. Ha több a kék: lila, ha több a piros: bíbor. Optikai szempontból a bíbor a pirosnak és a kéknek az igazi kombinációja, saját hullámhossz nélkül. Bár a lila is a pirosnak és a kéknek a keveréke, mégis spektrális szín: saját hullámhosszal rendelkezik. Színlátás.
Komolyságot ad a kertnek. Egyensúly.

enter image description here
Lila parcella - még egy ideig, mert már ott készülnek titkon a vidám sárgák

enter image description here
A méhbalzsam igazi bíborja

enter image description here
Hagymavirág

enter image description here
Harangvirág

enter image description here
Levendula - a lilák lilája

enter image description here
A szarkaláb a legmélyebb lilák egyike

enter image description here
Szurokfű a pillangóval, és előtte a muskotályos zsálya kifakulóban lévő rózsaszín-lilája

enter image description here
A katáng már majdnem kék....

enter image description here
Ha jobban megnézem, mégiscsak lila - vagy csak annak látom?

enter image description here
A többiek mellett a szerelemvirág egyértelműen kéknek tűnik

Növényvakság ellen: Kövi fodorka

A kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria) egy kis termetű, mindössze 10-20 cm-es, évelő páfrányfaj. Föld feletti hajtásrészei tulajdonképpen maguk a levelek, ezek 2-4 szárnyasan összetettek, örökzöldek, kopaszodók, rombusz vagy legyező alakú levélkékből állnak. A levélkék fonákán találhatók a spóratartó tokok (sporangiumok), amelyek hosszúkás csoportokba, ún. szóruszokba tömörülnek. 






A kövi fodorka a félárnyékos, magas mésztartalmú sziklák jellemző faja. Mindig sziklarepedésekben telepszik meg, szinte függőleges aljzaton. Gyakran látni régi épített falakon, kutakban is. Európában és Észak-Amerikában elterjedt, Magyarországon gyakori.


https://lengyel-attila.blogspot.com/2019/06/tegyunk-novenyvaksag-ellen-6-kovi.html

Júniusi (vad)lilák

Ha a talpaddal látod meg, biztosan észre veszed a szamárbogáncsot vagy a máriatövist. Mármint mikor még kicsik és csak nekilátnak meghódítani a világot. Tudom, tudom, sokan az orromra koppintanak, hogy de kérem, mennyi mindenre jók, én még kesztyűs kezemet sem nyújtottam feléjük. Meztelen talpamnak meg olyanok, mint mikor a fiúknál bármennyire is figyel az ember, belelép a legókockába - dühös visítás....
Pedig jó lenne ezt is megtanulni....
A vadakkal is bánni tudni...........

enter image description here
Szamárbogáncs

enter image description here
Szamárbogáncs virágbimbó

enter image description here
Máriatövis

A szamárbogáncs és a máriatövis helye a peremen van. A peremvidéknek megvan a sajátos növényvilága és persze a maga irodalma. Erős szimbólum, jelentéskeveredésekkel, nehezen értelmezhetőségekkel. Coetzee-ről már írtam - azt hiszem ő mindent tud a peremlétről, annak szimbolikájáról, elég csak A barbárokra várva vagy A semmi szívében című regényeire gondolnunk. Mi magunk is nap mint nap megtapasztaljuk a telek végénél a szántónál: behatolás, megszentségtelenítés, belátás, védelem, elrejtés, átlépés. Bonyolult viszonyrendszerek. Őzekkel táncoló.

A western filmek vonzereje a legtöbb ember számára hasonlóan annak egydimenziós jellegéből adódik, mint a kék-piros esetében a színelméletben. Jó vagy rossz, hideg vagy meleg, nő vagy férfi - ennyi, nincsenek árnyalatok, nincsenek bonyolult áttetsződések, nincsenek átlényegülések. Jó fiú, rossz fiú. Wittgenstein - akit szintén többször emlegettem már, hiszen annyira nagy hatással volt rám nemcsak a Logikai-filozófiai értekezése, hanem a Filozófiai vizsgálódásai is - elsőre teljesen meglepően szerette a western műfaját, mégpedig érvelése szerint pontosan egyértelmű, tiszta nyelvisége miatt. A jelölő-jelölt nem fonódik kibogozhatatlan gubanccá, hanem egy az egyhez a megfelelés: amit jelölök, azt jelöli. Nincsenek így gondoltam, úgy gondoltamok, hanem csak egyértelműségek. Hát nem tudom... Nyelvkalkulus, életkalkulus? Dehát ezért van a szépirodalom, nem? És a misztika? És a hihetetlen? És a megnevezhetetlen? A kései Wittgenstein már nyelvjátékokról beszél. Talán, talán....

A mezei aszatot viszont nagyon szeretem, mert elsőre olybá is tűnhet, mint a bogáncs, még közeledve is elrémiszthet szúrósnak tűnő leveleivel, de ha odamész mellé és megsimogatod, rájössz, hogy puha az egész, szinte lágy. Utána már messzibbről is látod ezt, mert megtanultad észre venni a különbségeket. Egyetlen egy tövünk van: a bejárati kapu mellett, a mogyoróbokor előtt. Mindjárt ő is lilává nyílik.

enter image description here
Mezei aszat

enter image description here
Mezei aszat virágbimbó

Lilanéző kertjárat a borongós vasárnapban, avagy a többiek a teljesség igénye nélkül:

enter image description here
Fekete nadálytő

enter image description here
Gólyaorr

enter image description here
Izsóp

enter image description here
A rózsaszín és a lila határán van a kivadított kasvirág: módszeresen szórja Balázs a kertben fogott magokat a telek szélére. Határszelídítés.

enter image description here
Lila szarkaláb

enter image description here
A kertbe bevadult lucerna: aki jó, az maradhat.

Pipacs és pipacsmeggy

Ilyentájt, május végén, június elején, a virágoskertekben millió gyönyörű árnyalatban, illatukat ontva, királynői szépségben pompáznak a rózsák, de teljes pompában tündökölnek ilyenkor a kerti udvarhölgyek is: a pünkösdirózsa, a nőszirom, a jezsámen, a tátika, a törökszegfű, a petúnia, a levendula és társaik.

enter image description here
Pirosrózsa

enter image description here
Pünkösdirózsa

enter image description here
Régirózsa

enter image description here
Rózsa

A természet bőkezű, nyáreleji ajándékait azonban nemcsak az otthonülők, hanem az útonjárók is élvezhetik, ha szemüket a szürke aszfaltszalagról az utak szélére vetik. Változatos, szemet vidító összeállításokban követi egymást a néhol még mindig virágzó vadrózsa sötétebb és világosabb rózsaszínje, a bodzabokrok vajsárgája, a mezei zsálya liláskékje, a szórványmagból itt-ott későn kikelt repce sárgája, az ebszékfű dús, menyasszonyi csokrot idéző fehérje, no és a világosabb-sötétebb zöld hátterek előtt tüzesen világító pipacs minden enyhe fuvallatra meglibbenő könnyű szirmainak pirosa.

enter image description here
Mezei zsálya útszélen

enter image description here
Zselici táj június elején ebszékfűvel

enter image description here
Zselici táj június elején sárga virággal

enter image description here
Május végén a Bőközben

(Már ahol szorgos kezek fülsiketítő hangon bőgő, motoros célszerszámokkal az árokszéleket a csupasz földig le nem borotválják. Mert mostanában ez lett a módi, a növényvilág, a benne búvóhelyet és táplálékot kereső állatvilág, és végső soron az ember, mindannyiunk különös kárára. Az a csoda, hogy a túl gyakran ismételt efféle ténykedés után még mindig egyáltalán kizöldülnek ezek a földdarabok, noha az őshonos fajokban szegényebben, és éppen azokban az özönfajokban gazdagabban, amiket irtani akarnak. Az élet makacs, él és élni akar.
Régebben a kaszálás kézzel – mondani sem kell: motorzaj nélkül –, kaszával történt, és megvolt a rendje: nem többször, évente kétszer vagy háromszor kaszáltak. Most is tudomásom van olyan faluról a környéken, ahol a polgármester – nagyon helyesen – bizony kézikaszával kaszáltatja az árok szélét, épp ahogy pl. Zürich, Genf, Lausanne, Luzern városában is teszik, ahol e módszer helyességét az ottani városvezetés is már felismerve, a városi parkokat ily módon tartják karban. Többek között a természetkárosító tövignyírós gyakorlat miatt ugyanis tőlünk nyugatabbra egyes helyek már odáig jutottak, hogy természetes, vadvirágos rétjeik, erdőik, élőhelyeik alig maradtak. Most nagy erővel azon fáradoznak ott, hogy mesterséges módszerekkel visszaállítsák ezeket a természet egyensúlyához nélkülözhetetlen (eredetileg megvolt) társulásokat. Nálunk, egyre fogyó számban, de még vannak… Bölcs előrelátásra utalna, ha meg tudnánk becsülni azt, amink van. De sajnos az utóbbi időben, erőgépek segítségével, már a bokrok, kisebb fák gyökerestől való feltépése is dívik. Emeletnyi magas halmokban állnak a földek szélén a hervadt, kitépett kisfák, bokrok, majd jön a darálótraktor, ami semmi perc alatt miszlikbe aprítja a nemrég még például mezővédő erdősávot alkotó, vagy épp a patakot szegélyező, most halott növényi egyedeket. A nagy fáink, erdeink iparszerű felszámolását most nem is említem. Aztán sírunk, amikor például porviharokat korbácsol a szél az óriási, csupasz földtáblákon, vagy amikor elhordja az ár a termőtalajt. De zárójel bezárva, vissza a pipacshoz.)

enter image description here

Ilyentájt, május végén, június elején, a gyümölcsöskertben, nagy örömünkre, megkezdik érésüket a régóta várt korai gyümölcsök. A májusi cseresznye, az első, már rég elfogyott, mind egy szemig megettük, vagy mi magunk vagy a seregélyek, de most már egyre bővülő számban jön a többi korai faj, fajta is: a földieper, a Szomolyai fekete cseresznye, lassan a málna, a fáieper és a ribizli is, sorukban a hírneves érdi gyümölcsnemesítő műhely büszkeségeivel, a finom, édes, korai meggyekkel: érik már a Meteor korai, az Érdi jubileum, a Maliga emléke, no meg a Korai pipacsmeggy!

https://fruitresearch.naik.hu/gyki-gyumolcsnemesites-meggy#fajtak

https://fruitresearch.naik.hu/gyumolcsfajtak/gyki-meggyfajtak-korai-pipacsmeggy

Nincsen szándékomban elismételni a fent idézett honlap által közölt adatokat, csak két dolgot fűznék hozzá. Az egyik az, hogy mindenkinek ajánlom a honlapon található gyümölcsleírások elolvasását. Sokan talán nincsenek is tisztában azzal, hogy a meggyfajtákban – szlengesen szólva – micsoda királyság van itt minálunk! Büszkék lehetünk nemesítőink meggynemesítésben elért nagyszerű eredményeire, és örülhetünk a nálunk megtalálható nagyszerű, finom, édes, harmonikus ízű fajtáknak! A másik mondandóm pedig az lenne, hogy a pipacsmeggy igazán méltán kapta a nevét, mert pipacsnyíláskor érik, és színe is a pipacsé!

enter image description here
Pipacs

enter image description here
Korai pipacsmeggy

Aki a meggyet a sötétbíbor színnel azonosítja, nem is gondolná, hogy a fán vidáman virító piroskák már érett, ehető meggyek, pedig bizony jól jár az, aki megkóstolja!

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Mennyei, édes meggyíz tölti be a száját, ami – ahogy gyakran az életben is előfordul – némi könnyű keserűséggel társul. Hozzáértő szerint ez a semmiképpen sem tolakodó, finoman a háttérben maradó, az édességet előnyösen hangsúlyozó, igen enyhe kesernyés íz gyógyhatású anyag jelenlétére utal a pipacsmeggyben. Nagy értéke emellett a koraisága és az, hogy a gyümölcs szárazon válik el a kocsánytól, így ha szállítani is szeretnénk a pipacsmeggyet, akkor nem kell feltétlenül szárasan szednünk, anélkül sem kell félnünk attól, hogy majd csöpögni fog kosarunkból a meggylé, amikor hazaértünk. És hát szép is.

A képekhez kellemes szemlélődést, az arra szerencséseknek pedig kellemes pipacsmeggy-kóstolást kívánok!

enter image description here
Pipacsarc