Az alagút sokféle volt, ahogy haladt, először csalogató szép növényű trombitafolyondárral (Campsis radicans) találkozott.
Felnyitotta könyvét és olvasta: „A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.” Mindent kibír, és mindent tönkre tud tenni. Olyan erős kúszónövény, hogy még a betont is feltöri. Egy kicsit meg is ijedt Bendegúz, hogy vajon mi vár még rá az alagútban. Azonban nem volt mitől félni. Ezek az erős, szívós kúszók, amilyen erősek, olyan szépek is - gondolta.
A sort a pici kék bogyós tapadó vadszőlő kezdte.
(Parthenocissus quinquefolia). Bendegúz már nyúlt a bogyó felé, de akkor hirtelen elé került a szöveg, miszerint az apró bogyók emberi fogyasztásra nem alkalmasak! Ő is igen szívós, gyorsan növő fajta, nemigen van, ami terjedését megállítaná. Ahogy haladt tovább borostyán és iszalag tekervényeket látott feje felett.
Az iszalag azaz az erdei iszalag (Clematis) gyökerei a nyirkos talajba, hajtása jó magasra tör, akár 10 méteres magasságokba is. Sok fajtája létezik, virágaik kisebb-nagyobbak. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. A virágok csillag alakúak, leggyakrabban lilák, de más színekben is előfordulnak. Illatuk nem jelentős, igen gyenge.
A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csak mutatós, de nagyon szívós kúszónövény. „Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.
Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.”
Ahogy Bendegúz sétált tovább, érdekes növény került a szeme elé. - Ez is kúszónövény lenne? - kérdezte Bendegúz. Hiszen ennek fürtökben lógnak a virágai... Mi lehet vajon ez?
A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Ha nem gondozzák, hamar mindent beborít és ő is igen agresszív növény. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
- Akár 50 évig is él? Nahát... én hamarosan éhen halok, az biztos, ha nem esik végre utamba valami ehető is végre. Ahogy tovább haladt - mintha csak meghallotta volna kérését az erdő - egy hatalmas területre ért, ami telis-tele volt különféle gyümölcsfákkal. Bendegúz szóhoz sem jutott örömében. Mielőtt mohón elkezdte volna falni a gyümölcsöt, megállt egy percre és elgondolkozott. Korábban mohó és önző volt, most azonban útja során egyre inkább rájött, hogy az az út sehova sem vezetett. Kezéből kihullott a mindent tudó könyvecske, és ezt üzente Bendegúznak:
Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!
Akadt a gyümölcsösben sok-sok finomság amiből Bendegúz lakomázhatott. Először az almát kóstolta meg. Felismerte, hogy az ízletes Jonatán almát találta. Sajnos ritkán fordul elő nálunk mostanság, pedig kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkező fajta.
Bendegúz szerencsésnek érezte magát, hogy ilyen különleges finomsághoz jutott hozzá.
Tovább sétált és körtefák illatát hozta felé a szél. Az édes-mézes körtéknek sem tudott ellenállni, sőt a szomszédos szilvafáról is szedett néhány szemet, megtöltve tarisznyáját a sárga labdacsokkal. - Milyen szilva lehet ez? Az íze ismerős, a színe, formája nem…
Miután Bendegúz megtalálta, hogy mit rejtett a tarisznyájába, hatalmas nevetésbe tört ki.
A Mirabella szilvát (Prunus domestica subsp. Syriaca) köznapi nyelven Fosókának szokták emlegetni. Egyike a ringló fajtáknak. Erős, igénytelen fa, termése kicsi sárga gumó, ami nagyon finom és lédús. Kiváló alapanyaga lekvárnak, pálinkának.
Ezen a ponton Bendegúz elgondolkodott. A lekvárról édesanyja, a pálinkáról édesapja jutott eszébe. Hmm... milyen jó is volt nekem otthon, és milyen tékozlón viselkedtem. De most megígérem, hogy ha hazatérek, büszkévé teszem szüleim.
„A vadkörte (Pyrus pyraster), a vackor minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajtagazdag. A fajok egymással való keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded.”
Ahogy sétált tovább Bendegúz, felfedezett még pekándió és naspolyafákat is, melyek terméséből szintén tett néhányat tarisznyájába.
A pekándió (Carya illinoinensis) vékony, hosszúkás, feketével díszített barna ovális csonthéjban vörösbarna színű, kellemes ízű, ehető, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmazó belet tartalmaz. Illata egzotikus, jellegzetes, kinézetre kissé az elnyújtott diógerezdekre hasonlít leginkább. Bár Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is megfelelők a körülmények a növekedéséhez.
A naspolyáról (Mespilus germanica) is nagyon érdekes feljegyzést olvasott Bendegúz. „Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.”
Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.
Lábjegyzet - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 02.)
Trombitafolyondár: https://kertlap.hu/trombitafolyondar/
Vadszőlő: https://disznovenyek.hu/vadszolo-gondozasa-reszletes-utmutato/
Erdei iszalag: http://ankert.hu/az-erdei-iszalag-clematis-gondozasa-szaporitasa-betegsegei/
Borostyán: https://citygreen.hu/a-borostyan-hedera-gondozasa-5-borostyan-faj-bemutatasa-kepekkel/
(Letöltve: 2020. november 03.)
Lilaakác: https://kertlap.hu/lilaakac-igenyli-gondozast-meg-nem/
Alma: https://www.agraroldal.hu/magyar-almafajtak_img-1.html
Körte: https://kertlap.hu/vadkorte/
Szilva: https://www.sweetgarden.hu/mirabella_szilva http://erdokostolo.blogspot.com/2012/08/fosoka-szilva-valamire-ez-is-jo.html
Pekándió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ndi%C3%B3
https://egykisvirag.wordpress.com/2009/07/16/pekandio/
Naspolya: https://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html
