Táj - fa - cserje

Vetési Varjak

Sok a varjú, több száz lehet
a vetés fölött keringenek.
villanydrótra telepednek.
Mindenhol… a búzában, az égen,
valami közeledik, érzem.

Hogy vihar-e, vagy más?
Mint egy tompa puffanás,
nehezedik, araszolgat,
nem múlik, s el nem hallgat.
Megoldásul szolgálhat-e a holnap?

Tegnap pedig sütött a Nap.
Fonákján árnyékok táncoltak
a zsenge szederlevélnek.
Aranykontúrt festett peremére
játszin a lenge délután.

S mégis, most ez a károgó had
kavar a vékony szürkeség alatt.
A sárga Rengeteg feketén pettyezett.
Megadóan nyugszik bele,
mondván: „Így megy ez évről-évre…”

enter image description here


Erdei fenyő

ág ív
vágy szív sző
össze eget és földet
embert és istent
fejet és szívet
formát a térrel
időt a vérrel
kezet a kézzel
rútat a széppel
ragacsos édes
hívogatón érdes
szúr simít
kósza tincseket.

enter image description here


Csipkebogyó

Sűrűn mintás, izgalmas,
Árnyékot adó, rejtelmes,
Csipkézett vadlugas.
Évszakonként más és más:
Télen alszik, piroskás,
Tavasszal sarjadó hajtás.
Nyáron igazi óriás,
Ősszel pedig színpompás.

Neve is sokféle akad:
Csipkebogyó, vadrózsa,
Hecsedli, japán rózsa.
Ha bizalommal keresed,
Igaz tisztelettel,
Meggyógyítja gondod-bajod
Teáját is megihatod.
Vagy lekvárját is ízlelheted,
Tőle erősödik tested-lelked.

De jajj neked, ha óvatlan vagy,
Mohó vágy hajt, vadrobajjal!
Megvédi termését a cserje,
Ruhádon, bőrödön lesz emléke.
Közeledj hát kedvességgel,
Szívedben a kéréssel!
Akkor ő is megszelídül,
Szolgál menedékül,
Bajaidra enyhülésül.

enter image description here

Belső tájaink

Az idei Hangfarm Ért/zelmes növényleírások műhelyén született szövegünk mondatszereplői: Abonyi Zsolt, Gulyás Boróka, Gulyás Éda, Gulyás Kinga, Kovács-Parrag Judit, Labus Gida, Maller Zsófia és Rumann Gábor.

KPJ: Belső Tájaink

MZs: A fa törzsébe beérve megváltozott annak alakja,

GK: puha homály vett körül,

RG: ami kakukkfű illatot árasztott.

GÉ: A földet és a falakat selymes moha borította.

GB: A törzs nagyon szűk volt, de mindig maradt annyi hely, hogy tudjak egyet lépni

Azs: olyan pontjára, ahonnan belátom a környező fákat is

LG: csendesen,

KPJ: hogy a csipkebogyóson átfutva szerzett sebeimet a távlatba nézéssel mosogassam ki.

MZs: A távolban megcsillanó ökörnyál szállt felém –

GK: hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam rá és amennyire lehetett, kényelmesen elhelyezkedtem az ívében.

RG: Az ökörnyál vége egy faágra tekeredett és mint egy parittya kilőtt az űrbe.

GÉ: Úgy suhantam mintha puskából lőttek volna ki, pontosabban egy parittyából.

GB: Aztán lelassultam.

AZS: Ahogy az űrben lebegtem, egy bolygót láttam közeledni felém, vagy én közeledtem felé.

LG: Türkiz színű volt, az egész felületét óceán borította, én pedig kellemesen belepottyantam.

KPJ: Világító medúza-kövekből épült kastély termébe érkeztem,

MZS: de semmi nem az volt, aminek hittem.

GK: Színesen csillogó halak úsztak egy porcelán leveses tálban,

RG: nagyot szürcsöltem belőle: az íze fokhagymás pirítósra kent nutellára emlékeztetett.

GÉ: Nagyot grimaszoltam és rögtön kiköptem.

GB: Aztán elmosódott minden és őrült száguldásba kezdett körülöttem a víz.

AZS: Egy örvény pörgetett meg és lökött ki egy három méterszer három méteres lakatlan szigetre.

LG: Talpam alatt a talaj kicsit süppedős volt, megkóstoltam, és rájöttem, hogy ez rizskoch.

KPJ: A rizsföldeket az erős napsugárzástól védő lapulevél tepsit anyám éppen a sütőbe helyezte.

MZS: Segítségemre a kastély medúzái érkeztek a törzsben lakó szentjánosbogár hátán.

GK: Anyám mindig is félt a medúzáktól, egy éles sikollyal eldobta a lapulevél tepsit, amint azok a kezéhez tapadtak.

RG: Ekkor az egyik medúza megszólalt: – Ne félj tőlem.

GÉ: A majdnem a földre érkező tepsit villámgyorsan követte a bogár.

GB: A tepsi a földnek csapódott és én ismét repültem.

AZS: Ekkor egy pocok kilenc méter mély üregébe zuhantam bele.

LG: A földön vastagon rózsaszínes karfiol szőnyeg. Van egy sejtésem, hogy a pocok egy karfiol őstermelő,

KPJ: aki mindent megtesz azért, hogy az itt-ott megjelenő pirosas foltokat fehér árvalányhaj tapasszal leplezze.

MZS: Tizennyolc lábujjam miatt könnyen tudtam ugrálni a karfiolrózsákon a pocok felé.

GK: Közeledve hozzá, a tekintetében bujkáló alattomosságot fedeztem fel, megijedtem tőle.

RG: Félelmemben bokán rúgtam.

GÉ: Az néhány karfiollal arrébb ugrott és vádlón rám nézett.

GB: Sikeremen felbuzdulva ráugrottam.

AZS: Ekkor a pocok ijedten a szemembe nézett, és ezt mondta:

LG: – Harminchat gyerekem van, el kell őket látnom, ne bánts.

enter image description here
Délutáni próba.

Meghívó - Hangfarm műhelytábor-bemutató

Szeretettel várjuk az érdeklődőket ma este, július 12-én szombaton 18h-tól Ellenden a Hangfarm műhelytábor bemutatóestjére! Az alkalom során eredményeiket bemutató műhelyeink:

18h- kiállítások: nemez patchwork, lézergravírozás, pad-portrék
18h20- ért/zelmes növényleírások
18h40- szabály(talan)zeneszöve(T)g
19h- van egy másodperced
19h20- performansz Labus Gida vezetésével
utána röpi + impró + diszkó a félholdon

Helyszín: Okos-ház, Ellend, Petőfi u. 34. + a Hangfarm területén

Közreműködő alkotók:
Abonyi Zsolt, Gortva Dániel, Gulyás Boróka, Gulyás Éda, Gulyás Kinga, Kovács Balázs, Kovács Jolán, Kovács-Parrag Judit, Labus Gida, Maller Nándi, Maller Zsófia, Matulányi-Szabó Zita, Molnár Gergely, Németh Zsófia, Rumann Gábor, Szilágyi Barbara, Virág Anna Virág, Weber Kristóf

A műhelytábor ismertetője itt található.
Az Fb-esemény pedig itt.

enter image description here