Tisztelt Érdeklődők! Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok! Kedves Zselici Tündérkertesek!

Örömmel jelentjük be, hogy 2026. március 15-én tíz órai kezdettel a Gyümölcsoltó Alapítvány immáron hetedik alkalommal várja a gyümölcsoltás és a hagyományos gyümölcsfajták iránt érdeklődő kedves látogatókat a Zselici Gyümölcsoltó Napra, Szigetvárra, a Zrínyi Várba! A Zselici Gyümölcsoltó Napot idén is a Virágóra Alapítvány által szervezett Térségi Közösségi Ünnep társrendezvényeként tartjuk meg.

Szeretettel várunk tehát mindenkit, akit érdekelnek a gyümölcsfák házilag is lehetséges oltásának a gyakorlati fogásai, és aki szívesen elültetné a kertjébe néhány hagyományos, főleg környékbeli, régi, jól bevált gyümölcsfajta oltványát!

A gyümölcsoltás mellett saját gyűjtésű oltóvesszők, továbbá kiskerti zöldségek, virágok saját fogású magvainak és mindenféle egyéb növényi szaporítóanyagnak a csereberéjére is mód nyílik.

Biztatunk mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, hiszen ezzel az értékes gyümölcsfajták körét, a kertjeink gyümölcsfáinak számát közösen is bővíthetjük, kiskertjeinkben gyümölcsből, zöldségből, virágból bőséget teremthetünk mindannyiunk javára!

Az alábbiakban bemásolom Bánki Eszter meghívóját a Térségi Közösségi Ünnepre, amelynek társrendezvényeként tartjuk meg a gyümölcsoltó napot. Eszter meghívójában további fontos tájékoztatás olvasható az eseménnyel kapcsolatosan.

Tisztelettel: Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

---

Bánki Eszter meghívója:

2026.03.15. TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI ÜNNEP

Immár 7. alkalommal kerül megrendezésre - a vásárosbéci Virágóra alapítvány által -, ez az ünnepi alkalom, ahol települések, civil szervezetek, intézmények mutatják be munkájukat, helyi értékeiket.
A szigetvári Zrínyi Várban, települési és intézményi standokon nagy szeretettel várják az érdeklődőket, kis kóstolóval, esetenként kézműves foglalkozással is. Több település műsoros bemutatóval is készül, a vár dolgozói is tartanak viselet és fegyverbemutatót.
Társrendezvényként - ahogy évek óta - Gyümölcsoltó nap kerül megrendezésre az aulában, melyre szintén várják a szervezők az érdeklődőket.

Ünnepeljünk ismét közösen!

Szerk. megj.: a tavalyi Hangfarm Ért/zelmes növényleírások műhelyén Zsolt kigondolta, most pedig megküldte a saját tájságát. Az önmagába forduló táj képzete - tovább kell írjam.

Egy pitypang úgy döntött, nem hajlandó a természet elvárásainak megfelelni, és nem várja meg a tavaszt, és elszáll. Pár nap készüléssel átalakult bóbitává, és elfújta magát. Az elszálló magok közös tudattal rendelkeztek, így minden irányba szálló része tudott egymásról.
Egyszerre volt mindenhol - az egyik mag egy fennsíkra szállt. Ez a fennsík viszont nem volt olyan, mint amilyen szokott lenni. Egy önmagába forduló táj volt, ami egyszerre volt fennsík, árok és dombság. Csavarodó rét, aminek a horizontja folyton fordult a maga irányába.
Ahogy végigpásztázott, nem is igazán látta, hova tovább. Ahogy beljebb siklott, leereszkedett, és a horizont felé került, és kitakarta a napot.
A másik mag egy hídhoz repült, ami egy nagyon kis patak felett ívelt át. A híd elég különös volt, ugyanis nem lehetett rajta átjutni. Ahogy elindult rajta, a patak nem szélesedett ki, de mégis, mintha örökké a végtelenségig haladt volna rajta. Már egy ideje sétált a hídon és már nem látta, ahol felment. Ahova végül érkezett, a híd eleje volt. Pontosan oda lyukadt ki, ahol felment a hídra. Nem értette, hiszen nem fordult meg, nem is tükröződött a tér, de valami mégsem stimmelt.
A harmadik mag egy réten volt. Ez a rét elszórtan fákkal volt tele, de a méreteitől fogva nem látta az erdőt, amiben van. A távolban egy alakot vett észre és úgy döntött, útba igazítást kér. Elindult felé, de egyre távolodott. Egyszer csak feladta, lelassított és megállt. A háta mögött észrevett egy alakot, hogy közelít felé. Ijedtségében menekülni kezdett előle, először csak lassan, majd egyre gyorsabban.
Ezt folytatta az örökkévalóságig.

Szeretném megosztani tapasztalataimat a tavaszi hagymás virágok ültetésével kapcsolatban, hogy ti ne járjatok pórul a jövőben. Leggyakrabban tulipán, jácint, krókusz, nárcisz és hóvirág fordul elő a kiskertekben, de lehetnek még más hagymások is, amiket sokan nyáron, az iskola befejeztével kiszedünk a földből, hűvös helyen tároljuk a nyár folyamán, majd ősszel, az iskola kezdetekor visszaültetjük a földbe. A visszaültetésnél figyeljünk az ültetési mélységre. Az újonnan vásárolt hagymák zacskóján fel szokták tüntetni ezt a számot, amit a képeken is láthattok, ha viszont már nincs meg ez a papír, akkor ahhoz kell tartani magunkat, hogy a hagyma méretének kétszerese a mélység. Ezt azért kell betartani, mert, ha túl sekélyre kerül, akkor kikaparhatják a háziállatok, illetve kiszáradhat, megfagyhat. Viszont ha túl mélyre ültetjük, akkor fennáll az esélye, hogy el sem éri a felszínt, elpusztul, berohad.

Ültetési adatok tulipánoknál

Nekem sikerült túl mélyre ültetnem a krókusz hagymákat, ezáltal szelektáltam is, mert a sárgák ennek ellenére képesek voltak a felszínre jutni. Azonban a lilák eléggé megsínylették, csak pár darab jött elő és volt olyan, ami már a földben kitolta a virágot és csak az tűnt fel, hogy valami lila van a föld felszínén.

A vásárolt krókusz válogatás

Összegezve tehát, figyeljetek oda az ültetési mélységre a hagymás virágoknál, mert tavasszal lehet nem olyan szép pompában fog tündökölni a kertünk, mint azt elképzeltük, ha elrontjuk a mélységet.

A túlélők

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

Nagy örömmel jelentjük be, hogy 2026. január 31-én, szombaton megtarthatjuk a Gyümölcsoltó Alapítvány által immár sokadik éve megrendezett népszerű Zselici gyümölcsésznap című sorozatunk 2026. évi programját!

Külön örömünkre szolgál, hogy a mostani Zselici gyümölcsésznap előadójaként Ölbei Mihály Zoltán kertészmérnököt, pomológust, a mozsgói Ölbei Faiskola vezetőjét köszönthetjük!
Előadónk gyümölcsészeti előadásának középpontjában a hagyományos gyümölcsfajták gondozásának, fenntartásának a kérdései állnak, hangsúllyal a sokunkat foglalkoztató termőrész-ismereten, metszésen.
Nagy lehetőség mindannyiunknak, akik e kérdések iránt érdeklődünk, az, hogy rendezvényünkön a térség egyik legjobb gyümölcsész szakembere osztja meg velünk jól megalapozott, értékes tudását!

Az előadást követően kötetlen beszélgetésre is mód nyílik az előadóval.

12 – 13 óra között kedves vendégeinket ebédre is várjuk!

Ebéd után – ha az időjárás engedi - gyakorlati metszésbemutatóra és közös oltóvessző-szedésre is sor kerülhet a Gyümölcsoltó Alapítvány helyi fajtagyűjteményében.
Az érdeklődők legyenek kedvesek ennek megfelelően megválasztani a cipőt, öltözetet.

A kedves vendégeinket váró ebédtől függetlenül az összejöveteleinken immár rendszeres batyus finomságok is jól jöhetnek, ha valakinek épp módja vagy kedve adódik ilyen hozzájárulással emelni összejövetelünk fényét.

A terem befogadóképessége miatt a részt venni kívánóktól előzetes regisztrációt kérnénk, így legkésőbb 2026. január 27., kedd éjfélig kérnénk szépen előzetes jelentkezéseiket a pomona@t-online.hu címen vagy a +36 30 4911955 telefonszámon.
Esetleges túljelentkezés esetén a regisztrációkat időbeli sorrendben tudjuk figyelembe venni.

Tisztelt Támogatóinknak köszönjük, hogy e rendezvény létrejöhet, Somogyapáti Község polgármesterének, Kis Péternek pedig köszönjük a barátságos melegre már előzetesen is felfűtött dióspusztai helyszín biztosítását!

Tisztelettel kérnénk, hogy a program hírét, aki tudja, szíveskedjen olyan érdeklődőknek is továbbadni, akik egyébként erről nem értesülnének.

Szeretettel várjuk tehát a régi és új érdeklődőket a 2026. évi Zselici gyümölcsésznapon, 2026. január 31-én, szombaton, Somogyapáti-Dióspusztán, a Kultúrházban!

A találkozást és az izgalmasnak ígérkező előadást várva, gyümölcsbaráti üdvözlettel:

Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

---

Dióspuszta, Kultúrház megközelítése: Szigetvár felől érkezve, Somogyapátit Kadarkút felé elhagyva, az első dombtetőn jobbra fordulunk: Adorjánpuszta. Rajta áthaladva, kb. 4 km után megpillantjuk a Dióspuszta táblát, majd szinte „beleütközünk” az első (zöld színű) épületbe az örökzöld fák alkotta kis ligettel is jelölt buszforduló mellett. Szemben áll a Dióspusztai Kertvendéglő és Étterem.

Parkolni a Kultúrház udvarán, illetve a buszfordulónál, a kis fenyves liget szélén lehet.

A kardoslepke (Iphiclides podalirius) a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft, de az IUCN Vörös listán nem szerepel. Nappali aktivitású lepkéről beszélhetünk, ami nevét a hátulsó szárnyakon lévő kardél alakú faroknyúlványról kapta. Ennek feladata, hogy a ragadozók ezt vegyék célba, ne pedig a lepke létfontosságú szerveit.

Készítette: Kepes József

A képen jól látható, hogy a szárnyak alapszínezete sárga, melyet hosszanti irányban fekete csíkok tarkítanak. A nőstényeknél a potroh oldalt sárgásfehér, míg a hímeknek teljesen fekete.
Április elején láthatjuk először a lepkéket melyek a párzást követően lerakják petéiket. A hernyók májusban kelnek ki. Több tápnövényük is van, melyek levelét fogyasztják. Ilyen a kökény, mandula, szilva, galagonya, sárgabarack és berkenye. A lárvák kinézetüket tekintve zöldes sárgás színűek, hátukon sárga csíkok és fekete pöttyök találhatók fiatal korban, majd ahogy idősebbek lesznek, a foltok sárgásbarnává válnak. Nagyon érdekes, hogy amennyiben veszélyben érzik magunkat, a fejük mögött található villát kitolják, ez sárgás színű és szilvafélékhez hasonló illatot áraszt. A tápnövényen bábozódnak be. Évente két nemzedéke van, tehát kétszer találkozhatunk a lepkékkel, hernyókkal és a második báb telel át.

Készítte: Körtélyesi Réka

Nézzünk vissza a címre: Kardoslepke vagy mégsem? Nem véletlen ez a cím, hiszen a gyakorlatlan szemek összetéveszthetik a megjelenésében nagyon hasonló fecskefarkú lepkével (Papilio machaon). Azonban ha megnézzük a szárnyakat, akkor a fecskefarkú lepkének – Tamási Gergő által készített fotó – a fekete mintázata az ereket követi és bekeretezi a szárnyat, míg a kardoslepke inkább tigris csíkos. Remélem így segítettem pár embernek, hogy megtudja különböztetni e két lepkét.

Készítette: Tamási Gergő

Forrás:
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/-kardoslepke-

https://termeszetvedelem.hu/kereso/vedett-fajok/?magyarnev=kardoslepke&latinnev=&nagykateg=&nagykateglatin=&kiskateg=&kiskateglatin=&ertek=&ev=&fokvedev=&melleklet=&directive=&agreement=&orderby=magyarnev&order=asc&type=vedett-fajok&clicked=1

Kardoslepke kép: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/556767 Licenc: CC BY 4.0

Fecskefarkú lepke kép: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/515908 Licenc: CC BY 4.0

Tarló: betakarítás utáni kimerülés. Szármaradványok helyben hagyásából és talajba forgatásából tápanyag keletkezése. Két felvonás közt leeresztett függöny. A folytatás, a megújulás távoli ígérete – a saját kéz erejébe, mint az árvakelésű napraforgók sárga lámpású fénycsóvája általi útjelzésbe vetett hit – kaviáros szendvicsek között gyöngyöző félszáraz pezsgő.

Hatásszünet, avagy bársonyfüggöny helyett lepel: a repce betakarítása után a tarló talaját ellepő és onnan mindenfelé vonuló, lakott területen egyes házfalakat ellepő poloskainváziót tapasztalnak. Néhol már a napraforgó táblán szívogató kártétel is jelentkezik. Ilyen még nem volt. Megoldáskeresés. Megvédeni a terményt, az otthont.

Nysius cymoides
2025. augusztus: repce betakarítása után a kerten át a teraszig jutott, Mospilannal lefújt, immár döglött poloskák egyik összesöpört halma a sok közül.

Ahogy egy mag a feltörekvő életet, úgy hordozza egy érett növény az elmúlást. A kiteljesedés minden apró szemecskéjében, már ott sejlik a véglegesség.

Miközben tekintetem a széles, frissen vágott tarlón vándorol, hiányérzetem támad. Nincs széljáték, zsenge színű hullámzás, életremény. A mezei pacsirták és fürjek is máshol keresnek búvóhelyet. Poros pára, földlehellet. Fülledt mozdulatlanságban álmodik a Föld. Talán éppen tavaszt. Vagy a szomszédos domb tarvágásának lüktetését enyhítő harsogó zöldeket. És esőt és hűs párát és ködöt és áradást és vele együtt termékeny hordalékot és... És embereket is. Akikben a tisztelet és a gondolat együtt áramlik, egyként ver. Akik végre úgy vesznek el, hogy közben adnak is. Egymásnak, a világnak, s ezáltal önmaguknak.

Mozdulatlan álmodás ez, látszólagos nem történés csupán. A lehetséges változás melegágya.

A körömvirágnak (Calendula officinalis) mind a bőrgyógyászatban, mind a népi gyógyászatban nagy jelentősége van, mert számos jótékony hatása van szervezetünkre.
Gyulladásgátló, antibakteriális, élénkítő, görcsoldó, de használják köhögés, álmatlanság, szívdobogás és szorongásos állapot kezelésére is.
A körömvirágkenőcs hatását tekintve sebgyógyító, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, enyhíti a bőr irritációt és viszketést. Emellett alkalmazzák visszértágulat, körömágygyulladás, műtéti hegek, bőrrepedések, rovarcsípések és napégés kezelésére is.

Krém elkészítéséhez szükséges anyagok, eszközök:
• nagy marék körömvirág
• 250 g vazelin /sertészsír
• kisebb fazék
• fém kanál
• szűrő

Első lépésként a vazelint áttesszük a műanyag dobozból fazékba és felmelegítjük. Amikor elérte a forráspontot, hozzáadjuk a körömvirágot, de vigyázzunk, ki ne fusson, mert amint beletesszük, fel fog habosodni. Ezután nincs más dolgunk, mint lefedni és egy éjszakát állni hagyni. Másnap újból felmelegítjük és egy szűrőn keresztül visszatöltjük a vazelin dobozába.
A virágokból érdemes egy kanál segítségével kinyomkodni a maradékot, nehogy megégessük a kezünket. Amint megszilárdult, már használhatjuk is bőrünkön. Remélem, nektek is jó szolgálatot tesz!

Vazelint /zsírt felmelegítjük.

Virágokat hozzáadjuk, majd kihűtjük.

Újramelegítjük és átszűrjük egy dobozkába.

Megszilárdult krém.

Forrás: https://unipatika.hu/magazin/cikkek/borunkre-gyogyir-az-ezereves-koromvirag-patika-magazin https://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/mi_mindenre_jo_a_koromvirag
Az információk egy részét a ChatGPT (OpenAI) mesterséges intelligenciától szereztem, 2025. augusztus 1-i lekérdezés alapján.

Az idei Hangfarm Ért/zelmes növényleírások műhelyén született szövegünk mondatszereplői: Abonyi Zsolt, Gulyás Boróka, Gulyás Éda, Gulyás Kinga, Kovács-Parrag Judit, Labus Gida, Maller Zsófia és Rumann Gábor.

KPJ: Belső Tájaink

MZs: A fa törzsébe beérve megváltozott annak alakja,

GK: puha homály vett körül,

RG: ami kakukkfű illatot árasztott.

GÉ: A földet és a falakat selymes moha borította.

GB: A törzs nagyon szűk volt, de mindig maradt annyi hely, hogy tudjak egyet lépni

Azs: olyan pontjára, ahonnan belátom a környező fákat is

LG: csendesen,

KPJ: hogy a csipkebogyóson átfutva szerzett sebeimet a távlatba nézéssel mosogassam ki.

MZs: A távolban megcsillanó ökörnyál szállt felém –

GK: hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam rá és amennyire lehetett, kényelmesen elhelyezkedtem az ívében.

RG: Az ökörnyál vége egy faágra tekeredett és mint egy parittya kilőtt az űrbe.

GÉ: Úgy suhantam mintha puskából lőttek volna ki, pontosabban egy parittyából.

GB: Aztán lelassultam.

AZS: Ahogy az űrben lebegtem, egy bolygót láttam közeledni felém, vagy én közeledtem felé.

LG: Türkiz színű volt, az egész felületét óceán borította, én pedig kellemesen belepottyantam.

KPJ: Világító medúza-kövekből épült kastély termébe érkeztem,

MZS: de semmi nem az volt, aminek hittem.

GK: Színesen csillogó halak úsztak egy porcelán leveses tálban,

RG: nagyot szürcsöltem belőle: az íze fokhagymás pirítósra kent nutellára emlékeztetett.

GÉ: Nagyot grimaszoltam és rögtön kiköptem.

GB: Aztán elmosódott minden és őrült száguldásba kezdett körülöttem a víz.

AZS: Egy örvény pörgetett meg és lökött ki egy három méterszer három méteres lakatlan szigetre.

LG: Talpam alatt a talaj kicsit süppedős volt, megkóstoltam, és rájöttem, hogy ez rizskoch.

KPJ: A rizsföldeket az erős napsugárzástól védő lapulevél tepsit anyám éppen a sütőbe helyezte.

MZS: Segítségemre a kastély medúzái érkeztek a törzsben lakó szentjánosbogár hátán.

GK: Anyám mindig is félt a medúzáktól, egy éles sikollyal eldobta a lapulevél tepsit, amint azok a kezéhez tapadtak.

RG: Ekkor az egyik medúza megszólalt: – Ne félj tőlem.

GÉ: A majdnem a földre érkező tepsit villámgyorsan követte a bogár.

GB: A tepsi a földnek csapódott és én ismét repültem.

AZS: Ekkor egy pocok kilenc méter mély üregébe zuhantam bele.

LG: A földön vastagon rózsaszínes karfiol szőnyeg. Van egy sejtésem, hogy a pocok egy karfiol őstermelő,

KPJ: aki mindent megtesz azért, hogy az itt-ott megjelenő pirosas foltokat fehér árvalányhaj tapasszal leplezze.

MZS: Tizennyolc lábujjam miatt könnyen tudtam ugrálni a karfiolrózsákon a pocok felé.

GK: Közeledve hozzá, a tekintetében bujkáló alattomosságot fedeztem fel, megijedtem tőle.

RG: Félelmemben bokán rúgtam.

GÉ: Az néhány karfiollal arrébb ugrott és vádlón rám nézett.

GB: Sikeremen felbuzdulva ráugrottam.

AZS: Ekkor a pocok ijedten a szemembe nézett, és ezt mondta:

LG: – Harminchat gyerekem van, el kell őket látnom, ne bánts.

Délutáni próba.

fotó: Kovács Balázs

Az éjszakai röplabdázás utáni csoportkép – avagy borítókép a hangfarmon született munkák bemutatásához.