A falu, a falusi muskátli feletti járt és járatlan utakon ismerős virágok, de mégis ismeretlenek, hasonlítanak a már ismertekhez, de mégsem hasonlóak.
Tudáshiány: nem tudom megnevezni őket. A megismerés a névvel, a névadással kezdődik. El kell neveznem a dolgokat ahhoz, hogy közelebb kerüljek hozzájuk, hogy beszélni tudjak róluk. Ahhoz viszont, hogy el tudjak nevezni egy dolgot, már valamennyire ismernem kell. Közöm kell hozzá legyen. A nyelvfilozófia örökösen visszatérő tojás-tyúk kérdésköre a név (a megnevezés) és nyelv, illetve a gondolkodás viszonya.

A leghíresebb virága az Alpoknak az Alpesi rózsa (Alpenrose, Rhododendron ferrugineum). Nem tudtam jó fotót készíteni róla, ezért egy botanikai rajzot hozok inkább:

A többi fotó túrázás közben, a hóhatár közelében és persze alatta készültek. Van, akit be tudtam azonosítani, van, aki még mindig kérdéses, van, akit eddig még meg sem találtam a határozókban.... (Szívesen és hálásan veszem a segítséget!)

Cirsium spinosissimum

Potentilla aurea

Aster bellidiastrum

Cerastium uniflorum

Tussilago farfara

Sempervivum montanum

?Dianthus carthusianorum?

673 alpesi virág leírása található a következő oldalon: http://www.alpineflowers.ch/index.php?page=1

Amikor hat éve, az első őszibarackfánk elültetése után megkérdeztük az egyik ültetvényt arról, hogy melyik őszibarack az, amelyik nem pusztul ki vegyszeres kezelés nélkül, akkor azt mondták, hogy semelyik. És általában mindenki azt mondta, hogy nagyon kényes gyümölcsfáról van szó. Mondjuk tény, hogy az almához vagy dióhoz képest igen nyavalyás tud lenni egyike másika, de azért találhatunk olyan típusokat is, amik ridegtartásban is jól érzik magukat, és ezáltal mi is egészségesebb gyümölcsöket ehetünk.
Ilyen pl. a szerénytelenül Aranycsillag nevet viselő fajta (úgy általában a fajták alnevei magas növény-egót tükröznek, pl. Bőtermő, Borízű, Champion), amiből öt éve ültettünk egy példányt, miért ne alapon, és tényleg mindenfajta vegyi anyag (ebbe beleértem a bordóilevet és egyéb rezeseket is) nélkül, alkalmankénti csalánleves vagy fokhagymás-zsurlós főzettel kényeztetve virul. És terem, sőt, mi az, hogy terem:

Fája pedig így néz ki akkor, amikor már öt napja folyamatosan legeltük, és csak a nehezen elérhető helyeken maradt:

Termése kajszinál picit nagyobb, bolti őszibaracknál kisebb, félig magvaváló, és persze mindennél finomabb... Nem igazán szoktuk metszeni a fáinkat, inkább csak a zavaró ágakat vágjuk le. Idén már lehet, hogy el kéne egy magassági vagdosás is, hogy jövőre ne dőljön ki egy viharban.

Aztán találtunk egy másik strapabíró típust is, ez a Ford (khm...). Fája igen kicsi és lassan nő, de tényleg nem zavarja a külvilág, akár még az sem, hogy egészen benövi a lián:

Termése az Aranycsillagénál nagyobb (őszinte humorral virítanak ezeken az aprócska fákon), és még nem tudok nyilatkozni a magvaválóságáról és ízéről, ugyanis nálunk még éretlenek, kb. 1-2 hét múlva fognak csak talán puhulni. (kiegészítés: mostanában - aug 6. - környékén érnek, nem mondanám magvaválónak, fehérhúsúak, finomak)

Aki mindezek ellenére még nem egészen bízik a kommersz fajtákban, annak ajánlom a Faluság-szerte egyre divatosabb magról vetést is, ami garantáltan meglepi túlélőgyümölcsfákat fog eredményezni, nálunk pl. ilyet:

A termése kajszinál kisebb, inkább zöld mint sárga vagy netán piros színű, de máshol látni egész más méretű, színű típusokat is.

Őszibarackos Madonna (a kép forrása: itt)

A két világháború között olyan sikeres budaörsi őszibarack-exportunk volt, hogy Lenz József még egy hűtőházat is építtetett a termések számára. Az őszibarackos Madonna ezt az épületet díszítette.

Itt egy kép kívülről:

A színeket végül - nem túl eredetien - egy fényfüzér szolgáltatja, és egy gyönyörű fém munkásöltözős szekrény, amitől majdnem a kardjába dőlt a vizes fickó és a férjem, mondván, hogy én még ezért pénzt is adtam. (Mogyoróbokor takarja.) De frankón elnyeli a vizes cuccokat, és szerintem nagyon jól néz ki, a színe pedig telitalálat. A székeket lomiztam. Megjegyzem ezeket a műanyag székeket Pesten 10.000,-Ft/db áron adják, veszik. A kerek ablak nagyon bevált, remekül látom a gyerekeket az asztalnál, miközben mosogatok.
A nappali ilyen:

a konyha pedig ilyen:

Ezt a konyhabútort facebookról szereztem és két centi híján pont bepasszolt, hahaha. Maradjunk annyiban, hogy papíron befért volna, csak hát a ferde falak miatt - nem. De egy ismerős apukája remek asztalos, és mindent megoldott. Ráadásul a szomszéd faluból jött át. És mivel a konyhaszekrény nagyobb volt, mint a helyszükségletünk, a megmaradt elemeket átlábazta, és így lett komódunk, és kisszekrény a gyerekeknek.
És hát a fürdő! Volt pár pillanat, amikor úgy éreztem kicsit túllőttünk a célon itt a retróval. Főleg, mikor még nem volt kifestve a helység, malteros volt a fal, és a fekete fuga folyt végig a fehér csempén. Horrordíszlet lehetett volna. De berendezve már egészen más, én nagyon szeretem.

És a korosztályomnak mondom, hogy bár én sem tudtam, létezik olyan zuhanyfülke, ami zenél és világít. Eddig úgy tudtam, hogy áram és víz nem barátok, de sikerült egy olyat vennünk, ami mindezt tudja. Vicces, mert a fő szempont az volt, hogy hátoldala legyen, azaz olyan kompakt kiveszem-berakom zuhany legyen, ne kelljen a csempét minden zuhanyfal kitörésnél újralukasztani (5 gyerek ugye). És sikerült is megvennünk. Csak a vizes hitte azt, hogy ez a túlvilág, amikor első kipróbálás közben lila fény áradt reája felülről és hang szólt hozzá. Igen, hm, legközelebb elolvassuk a leírást.
A gyerekszobák is elkészültek most hétvégén. Még rengeteg minden kell majd, szekrények pl., de ebben az a koncepció, hogy az itthoniakat kellene jobbakra cserélni, és a mostaniakat kivinni. Na majd meglátjuk.
Vissza még rengeteg minden van. Párkányok, lambéria festés, hátsó terasz befejezése, képek, sütőablak ragasztása, stb., de hát minderre előttünk az élet. De micsoda élet!

Szárazság kontra víz. Zajosan leszaladó vizek és szikkasztó napfény - folyamatos öntözés. Fű, mindenhol fű. Megbecsülik. Öntözik. Vigyáznak rá.
(Az állatok egészen fent legelnek a pásztorral/juhásszal, majd nyár végén jönnek le a faluba, ahol addigra a gondosan megszárított, elraktározott szénán fognak áttelelni.)

szénatároló gazdasági épület

A hegyi patakok vizét keskeny és jól karban tartott kanálisokba terelik és gátrendszerrel döntik el - attól függően ki fizetett elő rá -, mikor merre folyjon. A megvásárolt vízzel locsolnak - ki a füvét, ki a veteményesét.

Fa és kő - az örök hegyi páros, az alpesi építészet maradandó elemei. Kőtető, kőalap, fa lakótér - gyönyörű.

egy helybéli, zeneggen-i lakos makettje

A sors kegye?/szerencse?, mi külföldön sohasem turistaként, hanem meghívottakként/vendégekként vagyunk jelen. Kiváltságos státusz.
A 'helyi kapcsolat' azt jelenti, hogy pillanatokon belül több évnyi helyben lakás által felhalmozott tudást osztanak meg velünk. A történetek és csevegések nyomán kialakuló ismerősség birtokában nem teljesen idegen az ember. Olyan dolgokat tud, mint a helyiek, nem kívülálló, hiszen a kis falu lakói közül az egyikük fedele védőhálót von rá. De mivel vendég (ismerős idegen), mégsem kérhető rajta számon minden szabály. Elnézhető, megbocsátható sutaságok.

Barátaink házának alsó teraszáról napokig erre a képre nézhettünk ki.

A falu játszótere az erdőben, sziklák között: tiszta mosdóval (az ember fizikailag is különösen biztonságban, komfortosan érzi magát Svájcban, mivel mindenhol - még az Aletsch-gleccser kilátójánál is - ragyogóan tiszta mosdóhelyiségek állnak rendelkezésre), grillező hellyel, karban tartott minőségi játékokkal....

Katharinának és Karlnak köszönhetően bepillanthattunk egy alpesi falu átlagos nyári életébe. Jólét. Szabályozottság. Más életek. Más minőségek. Mégis, sokszor tipikusan falusinak mondható, mindenhol visszaköszönő problémák: a gyönyörű, mindennel felszerelt, minden igényt kielégíthető helyi iskola (sportpálya, színházterem, természettudományos labor, informatikai felszereltség, stb.) 13 tanulója (természetes, hogy 13 tanulónak iskola - mert mondják a helyiek, fontos, mert megtehetik, mert itt helyi német dialektust is tanulnak, mert itthon vannak) mégsem érzi valóban jól magát. Miért? Mert a gyönyörű tereket, a hihetetlen lehetőségeket nem használják. A tanárnéni....
Mert ugye kis tüzek mindenhol gyulladhatnak....

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt, Európa Könyvkiadó, 2018

Az olasz-svájci határnál egy falu határában, a patak partján letűnt kiskertkultúra nyomaira bukkantunk: kicsi kőházak együttese - lakatlanságukban is megkapóak. Tiszta enyészet.

Igazából már három hete lenn nyaralunk és nagyon jó.

Ha szóba kerül, hogy bejöjjünk a városba, visítanak, hogy - Maradjunk! Azért persze néha kell ügyeket intézni, és így muszáj Pécsre jönni, ami most nálam a hegyen túli maceravilág lett. Az a helyzet, hogy lenn nincs internet, nem vacakolok a géppel, nem kapok emailt, továbbá rossz a telcsim, nem élvezet vele szörfölni, így rengeteg időm lett. Már ez önmagában csoda. Aztán nincs Orfűn olyan bolt, ahova érdemes lenne menni, csak olyan ahova kell (élelmiszer), oda meg a Vince elmegy cangával (egyedül!!!, lelkesen), így sok energia szabadult fel. Hovatovább nem érkezik oda posta, nincs hivatal, szóval - jajdejó!
Vicces, hogy kisebb a ház, mint az itthoni és mégis elférünk. Pedig a múlt hétig nem is volt kész a plusz szoba, sőt ott beton volt, és kosz, és retek, mégis. A csodálatos helyszaporítás! Miénk lett az utca ugyanis, 30-as táblás zsákutca, nyugodtan jöhetnek, mehetnek, cangázhatnak, átmászhatnak az út alatti csatornán (esővíz csak), lengőhintázhatnak három házzal arrébb az árok felett. Vagy olvasnak kinn a kertben a függőágyban az almafák alatt. Ez utóbbi azért vicces, mert ezt otthon sose teszik. Biztos, mert itthon cseresznyefánk van - hahahaha. Vagy lemegyünk, amikor csak akarnak a stégre, horgászunk orvul, ugrálnak, vagy matracoznak, vagy jönnek-mennek a parton és állatokat keresnek. És lett egy csónakunk! A szomszéd ugyanis vett egy újat és bagóért nekünk adta a régi vas csónakját, amitől a stég a kétszeresére nőtt, a szórakozások fajtája pedig sokszorosra. Mondjuk 5 gyerekkel nem szállok vízre, de így is jó móka bemászni, kimászni, olvasni rajta, horgászni róla, stb.

Állatok: már láttunk kis és nagy hattyút, kis és nagy kacsát, vízicsibét, siklót egy rakatot, találtunk levedlett siklóbőrt és gusztustalan rákot, végtelenül sok kagylót, és persze halakat minden mennyiségben. Egyik éjszaka pedig, amikor Beni átjött aludni, csámcsogást hallottunk, mire kilestünk és egy vaddisznó falka falta a szomszéd almáját. Zoli bácsi, a szomszéd, fanatikus horgász, akihez minden fogással teli reggel átmehetnek a gyerekek halpucolást nézni.
Barátok is jönnek ki, aludni, vagy csak szusszanni.
Szóval - lekopogom - eddig csodás az egész!

Ebben a szép, esős, párás, vizes júliusban illő és üdvös, hogy megmutassam Nektek Lantos Gábor 2006 januárjában kiadott (eddig máshol nyilvánosan be nem mutatott) Állathangok című cédélemezét, ahol a korábban felvett állathangokat sorakoztatta fel, szerkesztette össze, majd rövid tudnivalókat fűzött azokhoz.
Tárgyilagosnak és ismeretterjesztésnek szánt, de költőire sikeredett munka.

A hangokat hallgatva és a jegyzeteket olvasva talán más is maga előtt látja a természet hangjainak állhatatos rögzítőjét, amint például a mindig párás, nedves, árnyékos, csúszós patakparton lapul mozdulatlanul - talán nem is először -, hangzsákmányát lesve (a szúnyogok, hangyák és bögölyök éhes seregének nagy örömére), és csendesen örvendezik, amikor az egyik odaérkező vaddisznó "beleszagol" a régóta beélesítve kezében tartott mikrofonba, hogy aztán elfusson a patakban.

Ananászkajszi: Az Ananászkajszi örmény neve Shalakh, de hívják jereváninak is. A kaukázusi sziklás lejtőkön, ahol a nyarak forróak és szárazak, a telek pedig nagyon hidegek, már 3000 éve termesztésbe vonták a Kelet-Ázsiából származó sárgabarackot. Innen terjesztették el az európai kontinensre, amelyre latin neve is utal Prunus armeniaca. Az itt termesztettek egyik legfontosabb fajtája az ananász kajszi, mely egyben Örményország jelképe is. Rendszeresen és bőven termő, edzett fajta, a fák gyakran megérik a 75 éves kort is! Jól tűri a szárazságot is és a téli fagyokat! Július elején érő gyümölcse nagyméretű, tömege az 50 grammot is eléri. Gyümölcshúsa puha, sűrű állagú, nagyon finom, kellemesen édes ízű, enyhe ananász aromával. A gyümölcs héja vékony, sárga színű, éretten piros rajzolatú. Friss fogyasztásra és aszalásra egyaránt kitűnően alkalmas!

Anegat: Az egyik legszebb minőséget adó fajta az újdonságok között, mely gyümölcsének nagyon szép piros fedőszíne és nagy mérete miatt különöden figyelemre méltó! Hűtve viszonylag sokáig eltartható. Virágzása késői! Betegségekkel szemben ellenálló, bőven termő, ÖNTERMÉKENY változat!

Aurora: Kisebb méretű, nagyon mutatós, pirossal pöttyözött, narancspiros színű, kellemes ízű gyümölcsöt ad, különlegessége koraiságában rejlik, egyes években már május utolsó napjaiban szedhető! Fája lassabb növekedésű, kisebb termetű.

Bergarouge: Július közepén érő kajsziújdonság, mely gyönyörű küllemének és kiváló ízének köszönhetően tesz szert egyre nagyobb népszerűségre! Gyümölcse nagy méretű, színe a felület nagyobb részén gyönyörű piros! Elsősorban friss fogyasztásra, de eltevésre is kiváló! Bergeval: Az új nemesítésű fajták közük ennek gyümölcse emlékeztet leginkább a mi klasszikus, megszokott kajszinkra: a gyümölcs narancs alapszíne a napos oldalon piros fedőszínű, húsa nagyon édes, kiváló zamatú, frissen fogyasztva és feldolgozva is kitűnő! Betegségekkel szemben ellenálló, későn virágzó, ÖNTERMÉKENY! Évről-évre megbízhatóan és igen bőven terem! Június második felében érik.

Big Red: Június második felében érő vadonatúj francia nemesítés! Gyorsan termőre forduló, bőven termő fajta! Termése középnagy, vagy nagy méretű gyönyörű piros színű! A gyümölcshús ideális állagú, leves, édes, aromás, kitűnő! Jól tűri a szállítást, illetve szedését követően hűtve akár 2 hétig is eláll minőségromlás nélkül. Feldolgozásra, aszalásra is elsőrendű!

Bora: Korán, már június első felében érő, nagyon jó termőképességű kajsziújdonság! Gyümölcse kissé hosszúkás, nagyon nagy méretű, enyhe pirosas bemosódású, narancssárga színű, finom ízű, rendkívül piacos! Virágzása közép-kései, így többnyire elkerüli a késői fagyokat, ami fokozza termésbiztonságát!

Cafona: Június közepén érő, bőtermő olasz fajta. Termése kisebb, vagy közepes, kevéssé lédús, de nagyon aromás, aszalásra elsőrendű, de friss fogyasztásra, illetve dzsemnek is kiváló!

Carmen: Június közepén érő, komoly hozamokra képes fajta, de a bőséges terméshez más fajtával együtt ültessük a megporzás érdekében! Gyümölcse mutatós, nagy méretű, íze kellemes, harmonikus!

Ceglédi arany: Magyarországon, az 1960-as években nemesítették. Fája erős növekedésű, jó fagytűrő, öntermékeny. Későn nyíló virágait a fagyok kevésbé károsítják. Rendszeresen és bőven hozza közép nagy, kárminpirossal színezett narancssárga gyümölcseit. A zamatos ízű, lédús, kemény húsú termések július második felében érnek. Magvaváló, friss fogyasztásra és feldolgozásra is nagyon jól megfelel.

Ceglédi bíbor: Magyarországon nagy területeken termesztett, július közepén érő fajta. Nevét a héj bíboros fedőszínéről kapta. Korán virágzik, öntermékeny. Nagy és hosszúkás gyümölcsei narancssárga színűek. Íze jó, bő levű, kellemesen rostos. A magbél édes, mandulaként fogyasztható! Nagy termés mennyiséget várhatunk tőle. Friss fogyasztásra és befőzésre is egyaránt alkalmas.

Congat: Vadonatúj francia fajta, mely nagyon késői érése miatt különösen érdekes! Virágzása is késői, így nagy biztonsággal elkerüli a tavaszi fagyokat! Az egyébként is késői érésűnek számító Bergeron után 20 nappal, tehát augusztus első hetében szedhető! Gyümölcse mutatós, gömbölyded, színe narancsszín alapon pirossal futtatott. Közepes szilárdságú gyümölcshúsa kellemes ízű, kissé leveses, friss fogyasztásra eltevésre és aszalásra is kitűnő! Önmeddő fajta, nagyon jó pollenadója a Bergarouge, egyébként rendszeresen és bőven terem!

Delice Cot: Értékes francia nemesítésű kajsziújdonság, mely öntermékenységének köszönhetően megbízhatóan és rendszeresen magas hozamokra képes! Virágzása igen bő, emellett középkései, ezzel jól elkerüli a tavaszi fagyokat! Gyümölcse darabos, nagyon mutatós, a felület 50 %-át gyönyörű piros fedőszín borítja. A gyümölcshús állaga és íze, aromája is kiváló! Június végén érik, friss fogyasztásra, aszalásra és más feldolgozásra is alkalmas.

Digat: Július közepe körül szedhető, igen mutatós, pirosas-narancs fedőszínű, nagy gyümölcsű, édes, kiváló zamatú, rendkívül piacos fajta! Virágzása az átlagnál lényegesen későbbi, betegségekkel szemben kiválóan ellenáll, rendszeresen és igen bőven terem! ÖNTERMÉKENY! A gyümölcsök viszonylag sokáig jól elállnak a fákon is.

Gilgat: Korai érésű, már június első felében szedhető, különleges minőséget adó újdonság! Gyümölcsei kárminpirosak, húsuk lédús, édes, zamatos! Virágzása az átlagnál kissé korábbi, de ÖNTERMÉKENY tulajdonságának köszönhetően rendszeresen és bőven képes teremni.

Gönci magyar kajszi: Az egyik legismertebb, legnépszerűbb, kiváló termőképességű és nagyon jó minőséget adó magyar fajta! Július közepén érik, kiváló íze-zamata miatt friss fogyasztásra is, de eltevésre, feldolgozásra és pálinkafőzésre is kitűnő! Öntermékeny!

Harcot: Kiváló ízű és termésbiztonságú fajta, mely június közepétől szedhető! Közepes méretű termései olvadóan lédúsak, fűszeres ízűek!

Hargrand: Kanadai nemesítésű, nagyon ellenálló, bőven termő, ÖNTERMÉKENY kajszi fajta. Július végén érő gyümölcse pirossal pöttyözött és enyhe pírral futtatott narancsszínű, kellemesen édes, aromás, leveses, teljesen magvaváló! Friss fogyasztásra és eltevésre is kiváló! Termésbiztonságát az is fokozza, hogy kifejezetten jó fagy-, és szárazságtűréssel rendelkezik.

Harogem: Az Amerikai Rutgers Egyetemen nemesített, kiváló kajszi! Betegségekkel, hideggel szemben ellenálló, a tavaszi virágfagyásra nem hajlamos, ráadásul öntermékeny, nagyon megbízhatóan és bőven termő fajta! Gyümölcse nagyon szépen színeződő, repedésre nem hajlamos, teljesen magvaváló, roppanóan olvadó, kiváló ízű, hűtőben akár 3 hétig is tárolható. Érési ideje Július közepe.

Iziagat: Június közepétől szedhető, csodálatos sötétpiros színű kajsziújdonság! A gyümölcs édes, lédús, kiváló zamatú! Az átlagnál kissé korábban virágzik, de ÖNTERMÉKENY tulajdonságának köszönhetően rendszeresen és bőven képes teremni!

Jengat: Gyönyörű, piros termésű kajszi újdonság! A gyümölcsök kiváló zamatúak, édesek, lédúsak, június végén, július elején szedhetők, nagyon piacosak, tetszetősek! A megfelelő termékenyüléshez porzó partnert ajánlatos ültetni mellé, erre a célra legalkalmasabb a Digat, Koolgat, illetve a Sefora nevű fajta!

Kioto: Egy termésbiztonságot vizsgáló osztrák kísérletben 150 fajta közül bizonyult kiemelkedően a legjobbnak! Virágzása késői, ezért tudja a tavaszi fagyokat nagy biztonsággal elkerülni. Ez a rendkívül előnyös tulajdonsága kiváló gyümölcsminőséggel és magas hozamokkal párosul, mindezeknek köszönhetően a piacon jelenleg fellelhető kajszik közül az egyik legértékesebb, a termesztőknek az egyik legmagasabb jövedelmet biztosító fajta! Egyes években hajlamos terméssel túlzottan berakódni, ekkor ritkítással tarthatjuk fenn a kívánatos gyümölcsméretet. A gyümölcs egyébként középnagy méretű, színe élénk narancssárga, a felszín egyharmadán nagyon mutatós piros fedőszínnel! Gyümölcshúsa ideális állagú, nagyon finom, elsősorban friss fogyasztásra ajánlott! A szállítást jól bírja. A Big Red fajta után kb. 1 héttel, június végén érik.

Koolgat: Gyönyörű minőséget termő kajsziújdonság, mely általában június közepétől szedhető! A gyümölcsök fénylő narancspirosak, fűszeresen aromásak, igen édesek, lédúsak, nagyon mutatósak, piacosak! Az egyik legkésőbb virágzó, ÖNTERMÉKENY fajta! Fája edzett, ellenálló, rendszeresen, megbízhatóan, bőven terem!

Kuresia: A Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem Nemesítési Intézetében létrehozott fajta, mely teljesen immunis a sharkavírusra! Középkésői érésű, termése középnagy, színe nagyon szép narancspiros. Igen jó ízű, (sőt az egyik legjobb, igazi kedvencünk!), roppanóan lédús, szállíthatósága és tárolhatósága kiváló! A fa középerős növekedésű, az egyéves hosszúvesszőkön is virágzik, öntermékeny, rendszeresen és bőven terem!

Lady Cot: Újabb nemesítésű, kiváló fajta, mely jó termésbiztonsága és gyümölcsminősége miatt is komoly figyelmet érdemel! Fája egészséges, erős növekedésű, virágzási ideje az átlagnál lényegesen későbbi, így jól elkerüli a tavaszi fagyokat. Pirossal futtatott, élénknarancs színű, nagy méretű, kiváló minőségű gyümölcsei július első felében érnek. Nem csak késői virágzása, hanem öntermékenysége is biztosítéka a rendszeres és bő hozamnak.

Mandulakajszi: Nevét különleges alakú, nagy méretű, megnyúlt gyümölcseiről kapta, melyek világos-narancs alapszíne pirossal pöttyözött, bemosott. Húsa ízletes, lédús, friss fogyasztásra és eltevésre is kitűnő. Magbele édes, mandulaként fogyasztható! Érési ideje július második fele. Ajánlatos a közelébe más fajtát is telepíteni a megfelelő porzás érdekében.

Ninfa: A legkorábbi érésű kajszik egyike, egyes kedvező években már május utolsó napjaiban szedhető! Termése nagyon szép, enyhén pirossal futtatott aranysárga! Héja vékony, húsa világossárga, friss fogyasztásra és gyümölcssalátákba is kiváló! Öntermékeny fajta.

Orange Red: Intenzíven színeződő értékes amerikai fajta, mely francia közvetítéssel került Európába. Június végén, július elején viszonylag hosszabb időn keresztül szedhető az elhúzódó érése miatt. A gyümölcs nagy méretű, kiváló ízű nagyon édes! Friss fogyasztásra, eltevésre és aszalásra is elsőrendű! Fája középerős növekedésű, megbízhatóan és bőven termő, betegségekre nem érzékeny!

Pellechiella: Komoly termésmennyiségekre képes, erős növekedésű fajta! A sárgás-narancsos árnyalatú gyümölcs a napos oldalon piros fedőszínű, mérete nagy, alakja hosszúkás-tojásdad, íze kiváló, édes, július első felében érik! Rövid ideig tárolható is.

Perla: Közepes méretű termése a felület kb. 20 %-án pirossal pöttyözött, futtatott. Az egyik legfinomabb kajszi!: Húsa olvadó, lédús, édes aromás! Öntermékeny! Június 20-a körül érik.

Pinkcot: Általában június 10. és 20. napja között érő, kifejezetten nagy gyümölcsű, kellemesen harmonikus ízű, gyönyörű pirosasra színeződő, rendkívül piacos, prémium minőségű fajta! Fája igen életerős, nagy terméshozamokra képes!

Pisana: Késői virágzású, emiatt a tavaszi fagyokat általában elkerülő, s ennek köszönhetően jó termésbiztonságú, öntermékeny olasz fajta! Gyümölcse gyönyörű nagy méretű, 1/3 részben pírral fedett narancssárga, nagyon jó ízű, jól szállítható, július közepén szüretelhető. Edzett, hálás, bőtermő, a moníliának ellenálló, és az északibb termőhelyeken is sikerrel termeszthető fajta!

Portici: Kiváló íze, és gyönyörű külleme miatt rendkívül népszerű kajsziváltozat! Nagyon jól és megbízhatóan termő, öntermékeny fajta, mely június végén érik. Sárga-narancssárga termései közepes méretűek, húsuk szilárd, közepesen finom szerkezetű, aromás, édes. Friss fogyasztásra, eltevésre, és aszalásra is elsőrendű!

Reale di Imola: Erőteljesen fejlődő, bőven termő növény, gyümölcsei kissé hosszúkásak, piros fedőszínűek, nagy méretűek, július közepén érnek. A gyümölcshús citromsárga, viszonylag szilárd, illatos, és ízletes!

Roxana: Afganisztánból származó, jó hidegtűrésű, június végi érésű, nagy gyümölcsű, kifejezetten szép küllemű, piros fedőszínű, ízletes fajta, mely friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiváló! ÖNTERMÉKENY!

Rózsakajszi: Magyar fajta, Kecskeméten szelektálták az 1900-as évek elején. Érési ideje július közepétől augusztus elejéig, hűvösebb időjárás esetén augusztus közepéig tart. Igen jól termékenyül, rendszerint korán termőre fordul és rendkívül bőtermő. A gyümölcs közép-nagy, bő termés esetén kisebb, megnyúlt, lapított kúp alakú. Alapszíne citrom- és narancssárga, a napos oldalán vérpiros. Húsa éretten narancssárga, kemény, rostos, magvaváló, gyengén leves. Íze közepesen édes, jellegzetes zamatú. Igen jól szállítható, kellő időben történő szedés esetén akár 6-8 napig is. A Magyar kajszinál kevésbé érzékeny a fagyra. Mind az éghajlati, mind a talajadottságok iránt igénytelen.

San Castrese: Sárgásnarancs színű, nagy, vagy középnagy, mandula alakú termései édes-savas, harmonikus ízűek, június végén érnek.

Sefora: A Sefora kajszi nagyon értékes újdonság, melyet nyugaton a jövő kajszifajtái között említenek! Betegségekkel szemben kiváló ellenállóságú, virágzása az átlagnál lényegesen későbbi és ÖNTERMÉKENY! Viszonylag korai érésű, június eleje-közepe táján szedhető. A gyümölcsök nagyon szép narancs-piros árnyalatúak, édesek, kiváló zamatúak, friss fogyasztásra és feldolgozásra is tökéletesek!

Spring Blush: Nagyon korán érő fajtaújdonság, kedvező években már május legvégétől szedhető! Gyümölcsminőségben, ízben és tetszetősségben felülmúlja a hasonló érési idejű Aurora fajtát. A gyümölcs középnagy, színe sötétnarancs, élénk pirosas fedőszínnel. Szállíthatósága és tárolhatósága kiváló, így a primőr kajszi termesztés egyik legideálisabb fajtája!

Sungiant (Goldrich): Termése enyhe pírral futtatott narancssárga, gyönyörű nagy méretű, a gyümölcshús sötétnarancs színű, szilárdabb állagú, íze a legtöbb kajszinál gazdagabb, aromásabb! Kiválóan alkalmas friss fogyasztásra, aszalásra, vagy eltevésre is! Jó tulajdonsága, hogy a teljesen érett gyümölcsök sem potyognak le azonnal a fáról, így kézzel szedve nem ütődnek, jól szállíthatók, kezelhetők, feldolgozhatók. Érési ideje július elején van, de ez évjárattól is függ természetesen. A fajta további előnye, hogy kb. csak 4 méter magasra nő, így kis termetével a szűkebb kerteknek is ideális gyümölcsfája, emellett szüretelése is egyszerűbb!

Sunny Cot: Igen mutatós, piros fedőszínű, nagy gyümölcsű, francia nemesítésú kajsziújdonság! Gyümölcshúsa édes, leveses, igazi finom kajszi aromával! A szállítást, rakodást jól viseli, repedésre nem hajlamos. Részben öntermékeny, így porzó nélkül is terem, ugyanakkor porzó fajta mellett nagyobb hozamra képes. Június közepétől szedhető kiváló fajta!

Sweet Red: A Spring Blush fajta után mintegy két héttel később érő, nagyon mutatós termésű kajszi-újdonság, a francia Vergers Faiskola komoly figyelmet érdemlő fajtája. A kifejezetten nagy méretű gyümölcsök színe gyönyörű sötétnarancs, a napos oldalon igazi piros! Íze nagyon kellemes, harmonikus, a hasonló fajtákhoz képes alacsonyabb sav- és magasabb cukortartalommal. Nagyon jól szállítható és tárolható, friss fogyasztásra és eltevésre is kiváló! Fája erős növekedésű, késői virágzású, így a késői fagyok kevésbé veszélyeztetik! Nem öntermékeny, ezért porzót (pl. Spring Blush) kell ültetni mellé. Komoly termésmennyiségekre képes!

Sylvercot: Francia nemesítésű, nagyon jó ellenállóságú kajsziújdonság! Virágzása középidejű, érése június közepi. Termése gyönyörű, nagy méretű, kiváló ízű, pirosas bemosódású, narancssárga színű. Fája erélyes növekedésű, kissé szétterülő, korán termőre forduló.

Tsunami: A korai kajszik közül az egyik legkiválóbb minőséget adó fajta! Termései nagy méretűek (10 db majdnem egy kg!!), a napos oldalon gyönyörű piros fedőszínűek, a gyümölcshús narancssárga, levesesen olvadó, édes, kellemes zamatú! És mindez már a május 20-25 körüli időszakban!! Ilyen gyönyörű kajszival az ismerősöknél, vagy a piacon megjelenni bombasiker! Fája edzett, ellenálló, nagyon termékeny, virágzása pedig lényegesen későbbi, mint azt érési idejéből gondolnánk, így a tavaszi fagyokat is jól elkerüli!

Velkopavlovicka: Július második felében érő, nagyon finom, aromás ízű kajszi, húsa közepesen szilárd, harapásra lédús, a termések igen nagyok, szépen színeződőek, kissé ovális alakúak. Csehországból származó, az ottani zordabb klímán is kitűnően termő, a gyümölcs küllemét és ízét tekintve is kiváló minőséget adó fajta!

Vertige: A gyümölcsök élénk narancsos alapszíne pirossal csak enyhén futtatott, pöttyözött, húsa nagyon kellemes, fűszeresen aromás! Friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiváló! Késői virágzású és ÖNTERMÉKENY tulajdonságainak köszönhetően rendszeres és igen bő termésekre képes! A gyümölcsök július harmadik dekádjában érnek, viszonylag hosszabban az ágakon maradhatnak. Fája erőteljes növekedésű, egészséges, ellenálló.

Wonder Cot: A világ egyik legkorábban érő kajszija, melyet az USÁ-ban nemesítettek. Gyümölcse nagyon szép méretű, a felülete 50%-ban szép pirosas fedőszínű, roppanva olvadó húsú, kellemes, harmonikus, édes ízű, egyes kedvező években, illetve jó mikroklímájú termőhelyeken már május közepe előtt szedhető!

Az ebéd utáni szieszta megtörése: gyógynövénygyűjtés.
A tűző nap érlelése. Szedés, aprítás, szárítás, raktározás - kamratöltögetés: készülés a télre. Az ínségre.
Bodza, akác, pásztortáska, fodor- és borsmenta, levendula - éppen most cickafark, körömvirág és kasvirág. Sokféleség.

Plant by Plant: a nőiség, az otthon.
Sztyepp by Step: a férfiasság, a világ.

Eszelős meszelősünk ismét egy videóval jelentkezik, a monokultúrás végtelenben utazó kontemplációját két hatalmas, aratás előtt álló árpamező között készítette.

Eszelős Meszelős: Sztyepp by Step (2019)

Illékony víz, mely növényi életet ment: lassítja a párologtatást. Táplál, aztán lassan elcsillog a napfényben. Mire a gyerekek felébrednek, már nyoma sincs. Nyár reggeli felnőtt harmatjárat.

Büdöske

Fiókhagymák

Paradicsom

Egynyári mályvarózsa

Közönséges mahónia

Ebszékfű

Pipacs

Istenfa

Szeder

Kerti hortenzia

Ágyásrózsa

Mandula: Tétényi bőtermő

Páfrányfenyő

Kerti szarkaláb

Borágó

Konkoly

Cserszömörce

Sárga cickafark

Kaliforniai kakukkmák

Kokárdavirág

Szurokfű

Hagymavirág

Napindító kertbejárás. Hideg borzongás, ahogyan a nedves növények az ember bőréhez érnek. Jóleső fázósság a nagy meleg előtt.