Témakörök: kertművelés

Kertművelés, gépek, stb.

Szegények gyümölcse

A környékünkön már június végén, július elején megfigyelhető, hogy utak mentén, néha egész meglepő helyeken, nagy nájlonfóliákat, lepedőket teregetnek fák alá, hogy aztán lerázzák, összeszedjék az úton-útfélen bőségesen termő, sárguló vagy vörösödő, kis gömbölyű gyümölcsöket, hogy majd nagy hordókban, fortyogva erjesszék pálinkává a természet ajándékát, a mirabolánt, más nevén a cseresznyeszilvát.

E közismert gyümölcsnek az előbb leírt nevei ugyan sokkal kevésbé közismertek – elterjedten a különféle népies nevein emlegetik, amiket erre az értékes és finom gyümölcsre egyenesen lealacsonyítónak és visszataszítónak találok, ezért itt azokat nem fogom leírni. Különben is: szóértelmezési kérdések is felmerülnek a (még komoly források által is) általánosan és teljesen félreértett népies megnevezése kapcsán, hiszen az a kellemetlen emésztőrendszeri történés, amit az elterjedt népies neve alapján sokan (tévesen) e kedves gyümölcs hatásának tulajdonítanak (és emiatt a fogyasztásától is óvnak), nem másoknál jelentkező okozat, hanem magának a gyümölcsnek az egyik jellegzetes tulajdonsága, tehát nem műveltető, hanem cselekvő fajtájú ige képezi a népies neve alapját. Magunk is meggyőződhetünk minderről, ha két ujjunk közé fogunk egy érett cseresznyeszilva-szemet és kissé összenyomjuk. Nem kell tehát aggódnunk, nyugodtan ehetjük akár nyersen is, nem fog bántani.

Az érés aztán július során kiteljesedik: egyre többféle mirabolán érleli meg változatos gyümölcseit, amelyek lehetnek sárgák, vagy narancsos-rózsaszínesek, vagy bordók, vagy egészen feketébe hajló sötétlilák. Állagukat tekintve is változatosak: puhák, levesek, vagy kicsit tömöttebb, egészen krémes húsúak. Van, amit megérve már a legkisebb szellő is a földre ráz, és van, ami éretten is szépen, a fájáról szedhető. Vannak az átlagosnál édesebbek, ízesebbek, nagyobb szeműek, bővebben termők, és van mindezek ellentéte is. Többnyire maghozkötött (azaz duránci), de néha magvaválót is találunk köztük.

enter image description here
Sárga cseresznyeszilva

enter image description here
Narancsos rózsaszín cseresznyeszilva

enter image description here
Bíborpiros cseresznyeszilva

enter image description here
Feketéslila cseresznyeszilva

A mirabolán egyik fontos felhasználási területe a faiskolai oltvány-előállítás: alanyként használják a kötöttebb talajokra ajánlott kajszi-, szilva-, őszibarack- és mandula-csemetékhez.
Lásd például: https://frondeus.hu/csemetek/mirabolan-szilva

A kiemelkedően magas cukortartalmú gyümölcsét tekintve fent már említettem, hogy nálunk egyik általános és csaknem kizárólagos hasznosítási módja a pálinkafőzés. A más szilvák (pl. Besztercei) hozzáadása nélkül, tisztán mirabolánból készülő pálinka főleg azoknak megfelelő, akik italukban megelégszenek azzal, hogy alkoholos, és más értéket – mint például gyümölcsös zamatot, jó ízt, jó utóízt – nem keresnek benne.

Másik közismert felhasználása a lekvárfőzés: sokakkal egyetemben, kedves és tisztelt néhai cigányasszony barátnőm, Manci, a Dráva-menti kis faluban (ahol a kajszi nem nagyon terem meg) ebből szokta volt készíteni, nagy fáradsággal, hosszú főzéssel és jó sok cukorral, a „kajszilekvárját”.

Kassai Lajos közismert mondása – „tartsd az állatot természete szerint” – mutatis mutandis itt is alkalmazható: használd a gyümölcsöt természete szerint! A mirabolánt – aprónak mondható gyümölcse és magja, túlnyomóan duránci volta és erős, kevéssé élvezhető héja miatt, a híres szatmári szilvalekvárt adó Nemtudom szilvához hasonlatosan – a feldolgozása során át kell törni, jó magyar konyhai kifejezéssel: ki kell paszírozni. A cseresznyeszilva puhaságának köszönhetően ez akár nyersen is könnyen megtehető (pl. szúnyogháló-darabon átnyomkodva), de az is jól működik, ha előbb héjastól-magostól felforraljuk-megfőzzük (víz nem kell hozzá!), majd kihűlve egy szűrőtálban például merőkanállal kevergetve a gyümölcshúst a magoktól és a héjtól elválasztjuk.

enter image description here
Főzésre váró mirabolán az üstben

Akár nyersen, akár megfőzés után áttörve, kapunk egy szósz-szerű, többé-kevésbé híg, szép aranysárga vagy bíborvörös, jó savanyú és nagyon finom, szilvás aromájú anyagot. Ha ebből tényleg lekvárt szeretnénk, akkor jó sokáig kell a tűzhely mellett állni, állandó kavargatással besűríteni, és jócskán édesíteni. De miért nem örülünk annak, ami ebben az anyagban további fáradozásunk nélkül is értékként megvan? Nyáron például, szódával vagy sima vízzel hígítva, esetleg édesítve (de anélkül is finom), hidegen, kitűnő, üdítő, rostos gyümölcsléként ihatjuk. Ha az áttöréssel kinyert anyagot csak magában, további hőkezeléssel tartósítva eltesszük, akkor az év többi részében is élhetünk vele, élvezhetjük jó ízét, sőt savanyúságát előnyünkre is fordíthatjuk: ha például káposzta- (vagy más) salátát készítünk, citrom vagy ecet helyett rendkívül jó ízt adó savanyítóanyagként hasznosíthatjuk (a franciák „vert jus”-éhez hasonlóan, ld. pl.: https://szolohegyvinoteka.hu/Palffy-Verjus-2023). Kipróbált receptem, hogy almával összefőzöm lekvárnak. Nagyon finom, nagyon jó ízű, jó sűrű lekvár az eredmény, amit főleg linzeres süteményekben tölteléknek használok – különleges és népszerű!

Végül, de nem utolsósorban: tkemali! Ha szereted a fűszeres paradicsomszószokat, akkor feltehetően szeretni fogod a tkemalit is, ezt a grúz különlegességet, amelynek bővebb ismertetését ezeken a hivatkozásokon megtalálod:
https://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/mirabolan.html
https://terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gruz.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tkemali

enter image description here
Tkemali
A fényképet készítette: Leslie Seaton from Seattle, WA, USA - Tkemali, CC BY 2.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35887285

A mirabolán felhasználásának most már csak a képzeletünk szabhat határt! Legújabb tervem, hogy cukkinivel, almával, hagymával, fokhagymával, borssal, egyéb fűszerekkel készítem el sós pizzaszósznak.

És hogy miért a címben írt szegények gyümölcse? Mert hazánkban is mindenütt és nagy változatosságban, vadon is megterem, de kertekbe is telepíthető. Magról is vethető, de csemetéje is könnyen beszerezhető, vagy a kiválogatott példányok kisarjadt utóda áttelepíthető, gyorsan nő, hamar termőre fordul, semmire nem érzékeny, nem beteges, szárazságban is mindig bőven terem. Az utak mentén, mezőkön is mindenki által ingyen hozzáférhető, gyümölcsét össze lehet szedni, nyersen is, feldolgozva is élvezhető!

enter image description here
Terméstől roskadozó mirabolánfa

Utóirat: Sok-sok előnye mellett a cseresznyeszilva tavasszal dús, fehér vagy rózsaszín virágba borult, méhektől zsongó fájának a szívet-lelket elvarázsoló látványát pedig még nem is említettem!
https://balaton.hu/ime-a-marciusi-balaton-felvidek-legszebb-utcaja/

enter image description here
Virágzó vérszilvák Dióspusztán

Virághagymák ültetési mélysége

Szeretném megosztani tapasztalataimat a tavaszi hagymás virágok ültetésével kapcsolatban, hogy ti ne járjatok pórul a jövőben. Leggyakrabban tulipán, jácint, krókusz, nárcisz és hóvirág fordul elő a kiskertekben, de lehetnek még más hagymások is, amiket sokan nyáron, az iskola befejeztével kiszedünk a földből, hűvös helyen tároljuk a nyár folyamán, majd ősszel, az iskola kezdetekor visszaültetjük a földbe. A visszaültetésnél figyeljünk az ültetési mélységre. Az újonnan vásárolt hagymák zacskóján fel szokták tüntetni ezt a számot, amit a képeken is láthattok, ha viszont már nincs meg ez a papír, akkor ahhoz kell tartani magunkat, hogy a hagyma méretének kétszerese a mélység. Ezt azért kell betartani, mert, ha túl sekélyre kerül, akkor kikaparhatják a háziállatok, illetve kiszáradhat, megfagyhat. Viszont ha túl mélyre ültetjük, akkor fennáll az esélye, hogy el sem éri a felszínt, elpusztul, berohad.

enter image description here
Ültetési adatok tulipánoknál

Nekem sikerült túl mélyre ültetnem a krókusz hagymákat, ezáltal szelektáltam is, mert a sárgák ennek ellenére képesek voltak a felszínre jutni. Azonban a lilák eléggé megsínylették, csak pár darab jött elő és volt olyan, ami már a földben kitolta a virágot és csak az tűnt fel, hogy valami lila van a föld felszínén.

enter image description here
A vásárolt krókusz válogatás

Összegezve tehát, figyeljetek oda az ültetési mélységre a hagymás virágoknál, mert tavasszal lehet nem olyan szép pompában fog tündökölni a kertünk, mint azt elképzeltük, ha elrontjuk a mélységet.

enter image description here
A túlélők

Eleveérő gyümölcsök mustrája – meghívó

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

Most szombaton, 2025. június 14-én 10 órai kezdettel, a Gyümölcsoltó Alapítvány és a Zselici Tündérkertek programjainak keretében, Somogyapáti-Dióspusztán, a Kultúrházban tartjuk meg – P. Lippay János és az ő 1664-ben költ Posoni Kert-je emlékét megidézve a használatból ma már kikopott szóval – az „eleveérő” (ma úgy mondanánk: korai) gyümölcsök mustráját, valamint egy rózsákról szóló vetítettképes bemutatót, ha igény lesz rá.

Annak a gyümölcsésznek, aki az idei pompás, méhzsongásos márciusi gyümölcsvirágzás láttán méltán bizakodott, hogy idén aztán a termésben is dúskálni fogunk végre, keserű csalódást hozott a kegyetlen, fagyos tavasz: a cseresznyén, a meggyfákon csak hosszas vizsgálódás után lehet néhány pirosló szemet felfedezni itt-ott, de ha egy-egy fa véletlenül meg is kötött, annak a termését meg az éhes seregélyek lakmározták be az utolsó szemig.
Ilyen előzmények után kútba esni látszott az eleveérő gyümölcsök mustrájának a régóta dédelgetett terve. Szerencsére volt azonban valaki, aki a dióspusztai génmegőrző kert fáinak a magasabb régióit létrán állva, hosszas munkával, alaposan átkutatta, így a Gyümölcsoltó Alapítvány részéről a szűkös esztendő ellenére is lesz szerencsénk szombaton mintegy hét-nyolc cseresznye- és meggyfajta termését szíves szemlézésre-kóstolásra felkínálni. Egyben reménykedünk, hogy mások is tudnak majd kertjükből néhány szemet hozni a gyümölcsmustrára.

A mellékelt kép azt mutatja, ahogy a szerencsésen megszedett – azonban minden igyekezetünk ellenére sajnos szerény mennyiségű – gyümölcsminták a hűtőben várják a szombati mustrálást, kóstolást.

A találkozót szokásaink szerint batyusra tervezzük, ahol a gyümölcsök (és a batyuk tartalmának) közelebbi megismerése mellett laza, gyümölcsbaráti beszélgetésre is mód nyílik. Ha igény lenne rá, akkor a találkozó második felében egy vetítettképes élménybeszámolóra is sor kerülhet, ahol a Budatétényi Rózsakertben most május végén tett látogatás élményeit és az akkor virágzott csodás rózsafajták fényképeit oszthatjuk meg a kedves érdeklődőkkel. Kedvcsinálóként ebből is csatolunk egy képet a meghívóhoz.

Bízunk abban, hogy a meghívó kiküldése és a program időpontja közt eltelő viszonylag rövid idő nem lesz akadálya a szombati találkozón való részvételnek! Várunk tehát szeretettel minden kedves érdeklődőt a szombati programra!

Gyümölcsbaráti üdvözlettel a Zselici Tündérkertek többi tagja nevében is:
Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

P.S.: Dióspuszta, Kultúrház megközelítése: Szigetvár felől érkezve, Somogyapátit Kadarkút felé elhagyva, az első dombtetőn jobbra fordulunk: Adorjánpuszta. Rajta áthaladva, kb. 4 km után megpillantjuk a Dióspuszta táblát, majd szinte „beleütközünk” az első (zöld színű) épületbe az örökzöld fák alkotta kis ligettel is jelölt buszforduló mellett. Szemben áll a Dióspusztai Kertvendéglő és Étterem. Parkolni a Kultúrház udvarán, illetve a buszfordulónál, a kis fenyves liget szélén lehet.

enter image description here
Márk Gergely Árpád-házi Szent Erzsébet emléke

enter image description here
Eleveérő gyümölcsök mintái a mustrára

enter image description here
Dióspuszta helye a térképen

Édesburgonya palántanevelés otthon!

Végre itt a tavasz, csiripelnek a madarak, nyílnak a szebbnél szebb virágok, éled a természet. Jó páran pedig már gyönyörködük a paprika, paradicsom palántáinkban. De mi a helyzet az édesburgonyával, azt is lehet otthon nevelni vagy vegyünk a piacon? Én a mondó vagyok, hogy neveljünk otthon! Csak egy édesburgonya gumót kell ehhez vásárolnunk, vagy ha van otthon, akkor kiválasztani egy szebbet és vízbe tenni, semmi mást, mindössze türelmesen várni.

Ez az idei - erre még várni kell:

enter image description here

A tavalyiak ilyenek voltak:

enter image description here
enter image description hereenter image description here
enter image description here

A képen látható módon érdemes tehát a vízbe tenni a gumót, és egy-két hét elteltével meg fognak jelenni a gyökerek. Első körben ezeket növeszti, erősíti, majd később megjelennek a hajtások is - amiket meg kell várnunk, hogy erősödjenek, és amikor már masszívnak, nagynak látjuk őket vagy netalántán úgy ítéltjük meg, hogy túl sok van a gumón, akkor egyszerűen csak leszedjük és áttesszük egy másik pohár vízbe. Ekkor már van némi gyökerük, ha nincs, akkor sem kell megijedni, fog növeszteni a vízben. Tehát a külön pohárban tovább fejlődnek a hajtások és a fagyok elmúltával, májusban ki is lehet őket ültetni. Onnantól kezdve pedig már semmi dolgunk velük.
Jó batáta nevelést, kertészkedésre fel!!!

A Gyümölcsoltó Alapítvány meghívója

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

Ahogy a korábban kiküldött meghívónkban már jeleztük, a Gyümölcsoltó Alapítvány idei gyümölcsészprogramjainak nyitó előadását – a tárgy időszerűségére és a nagy érdeklődésre való tekintettel – úgy kívánjuk megrendezni, hogy a világhálón azok is követhessék, akik személyesen nem tudnak jelen lenni Somogyapáti-Dióspusztán, 2025. március 1-én. Ez amiatt is hasznos, mert lassan számolgatnunk kell, hogy hány szék is van a Kultúrban, hogy minden személyesen érkező, eddig jelentkezett kedves Érdeklődőt le tudjunk ültetni…

Csak emlékeztetőül: a délelőtt tíz órakor kezdődő program előadója Dlusztus Miklós okleveles kertészmérnök, az egerági DMKert Faiskola és webáruház tulajdonosa, aki a gyümölcsészetet több évtizede elmélyülten gyakorló és kutató, rendkívül tapasztalt és világot látott szakemberként osztja meg értékes gondolatait arról, hogy mit érdemes kertjeinkben termeszteni a változó klíma körülményei közepette úgy, hogy az egészség és egyben a gazdaságosság kívánalmainak is eleget tehessünk.

Előadásának címe tehát: „Klímatűrő, jövedelmező kert, vegyszermentesen”

Örömmel tudatom tehát, hogy kedves szakági önkénteseink munkájának, önzetlen hozzájárulásának köszönhetően megtörtént a műszaki „áttörés” számunkra! Most először – de talán nem utoljára – a világhálón, a Zoom felületén távolról is be lehet kapcsolódni gyümölcsész rendezvényünkbe: hallgatni és nézni lehet Dlusztus Miklós előadását, mi több, a kinyíló felületen írásban kérdéseket is lehet közben előadónkhoz intézni, aki igyekszik majd azokra választ is adni az előadása végeztével. A Zoom-eseménybe ezekkel az adatokkal lehet majd becsatlakozni 2025. március 1-én, szombaton, 9 óra 45 perctől kezdődően:

Join Zoom Meeting https://us05web.zoom.us/j/86424954241?pwd=0BfrgucjVdbokwJowbJa3XwItdtbtW.1

Meeting ID: 864 2495 4241
Passcode: gymlcsolto

Reméljük, a műszaki rendszerek zavartalan működését a gyümölcsész Égiek is segítik szombaton! Mi mindent megtettünk, ami tőlünk telt.

Tisztelettel várjuk tehát a kedves Érdeklődőket Dlusztus Miklós előadásán, Somogyapáti-Dióspusztán, 2025. március elsején, délelőtt 9 óra 45 perctől, személyesen is és a világhálón keresztül is!
Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

A mellékelt felvételt Dlusztus Miklós készítette: Kínai álbirs (Pseudocydonia sinensis )
https://dmkert.hu/product/kinai_albirs

enter image description here

A Pálinkakörte dicsérete

Nem javallott ez az irásochka azoknak, akik a pálinka szónak már a puszta hallatán is szent borzadályt vagy más efféle békétlenséget éreznek magukban. Ajánlott viszont azon lelkes gyümölcsbarát Kegyes Olvasóknak, akik szerint a pálinka értelmezhető úgy is, mint „spiritus”, azaz a gyümölcs „lelke”. (Így aztán mondhatnánk azt is, hogy a pálinkászok spiritiszták… De félre a szójátékkal!)

enter image description here
A pálinkakörte fája

A gyümölcsészettől elválaszthatatlan a pálinkászat, mivel jó esetben évről évre kedves gond, hogy mi legyen a bő terméssel. Már degeszre ettük magunkat, rá se tudunk nézni, minden üveg tele befőttel, lekvárral, az összes barátot, szomszédot elhalmoztuk, és még mindig rengeteg gyümölcsünk van. Ekkor jön mentőötletnek: legyen belőle pálinka – ami nagyon jó gondolat, hiszen minőségét a pálinka végtelen hosszú ideig megőrzi (ha mennyiségét nem is mindig addig, ahogy egy kedves barátom gyakran mondogatni szokta), és sokan örülnek, ha ajándékba kapják.

enter image description here
A fa alja körtével borítva

A Pálinkakörtének ezt a nevet kis családunk adta, amikor hozzánk került a dióspusztai birtokocska. Július végétől augusztus végéig dúskáltunk a különféle szép és jó körtékben. Először említeném kedvencemet, a finom vajkörtét (volt belőle szélső fa is, meg középső is, mindkettő csodás; lásd a Faluságban korábban megjelent írásomat róla Vajkörtvély címmel https://falusag.hangfarm.hu/2020/01/vajkortvely).
Volt aztán a gyerekek nagy kedvence, emiatt ők csemegekörtének nevezték a közönségesen Clapp névre hallgató finom, nagy körtét. No meg volt a környéken elterjedten „az a fujtós” néven emlegetett körte, ami egyikünknek sem volt a kedvence, bár Andris azért becsületből egyet-egyet megevett belőle. Az érési sort általában ez kezdte, július vége felé. Ez a fa mindig bőven termett, a nagy, szép, puha körték lehullva beborították az idős, magas körtefa alját, ahol többnyire ott is maradtak, mivel akkoriban pálinkászattal még nemigen foglalkoztunk. Eszegettük ezt a körtét is, de nem túl lelkesen, és mivel azt gondoltuk, hogy másra úgysem jó, egymás közt pálinkakörte néven emlegettük. Aztán ez a név rajtaragadt.

enter image description here
Cefrébe, komposztra

Szép nagy, jóalakú, bőven termő körte a Pálinkakörte, de két élvezhetetlen állapota között talán legfeljebb egy napig ehető. Eleinte tudniillik azért ehetetlen, mert nagyon „fujtós”, fanyar, de ekkor legalább még szép fehér a húsa. Ez az állapot aztán nagyon hamar átfordul: akkor már nem fujtós, hanem ízes, savas-édes, leves, de most meg azért lesz hamar ehetetlen (legalábbis nekem), mert a húsa bebarnul, megpuhul, „szottyossá” válik. Ámbár ezt egyesek – akármilyen hihetetlen is – szeretik.

enter image description here
Fujtósból szottyosba

Telt-múlt az idő. Egyre inkább elmélyedtem a gyümölcsészethez szorosan kapcsolódó, pálinkászatnak nevezett értékmentésben. Bár magam az eredményével meglehetős kevéssé élek, de ajándékképpen sokak előtt becses, alapanyaga pedig Természet-anyánk ajándéka, amit el kell fogadni, meg kell becsülni! Ilyen megvilágításban egyre inkább felértékelődött a Pálinkakörte jósága szememben. Először is: minden évben hűségesen terem, kihagyós éve szinte nincs is. Inkább csak a jól termő és az igen jól termő évei váltakoznak. Aztán: jókor van, a legnagyobb nyárban, amikor igazán kellemes foglalatosság a hőségben sárgára aszott, alacsony fűben felszedegetni a fáról lepotyogott, szebbnél szebb, sokszor az ütődéstől már szétrepedt, nagy, puha, illatos körtéket. Csend van, csak a sárgarigó énekét hallani innen-onnan, egy-egy darázs száll érdeklődően a kicsurranó édes körtelevet szürcsölgetni, remeg a levegő a hőségtől, de az öreg fa alatt hűsítő az árnyék. Szedés közben élvezet a szemnek a fán még csüngő, remek alakú, zöldesből sárgásba éredő, sok szép méretes körte. Néha egy-egy tompán puffanva lehullik.

enter image description here
Szép, vonzó, nagy gyümölcs

A gyűjtésnél nagy előny, hogy ilyen szép, nagy méretű darabokból hamar telnek a szedővödrök, és nagy az összmennyiség is, kiad egy jó főzetre valót Erzsikénél, a kitűnő pellérdi főzdében. A feldolgozásnál nagy előny, hogy a Pálinkakörte már a fáján puhára beérik, így nagyon könnyű és gyors a cefrézés munkája is. És jó pálinka készül belőle.

enter image description here
Gyorsan telik a vödör

Utóirat: A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány kiadásában 2016-ban megjelent Göcsej és Őrség hagyományos körtefajtái című könyv 80. oldalán látható Nyári nagyhébér nevezetű körte alakja nagyon hasonlít ehhez a mi Pálinkakörténkhez, és a leírása is ráillik. Kedves Gyümölcsészek, érdemes lenne egyszer éréskor kóstolással és alapos szemrevételezéssel is összevetni a két fajtát, bár a könyvben a leírás így kezdődik: „Kizárólag a Göcsejhez köthető ritka fajta, legalábbis nem találtunk eddigi kutatásaink során másutt.” Hátha kiderül, hogy a Zselicben is előfordul…

Meghívó a bodai manduláskertbe

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

Ismét nagyon kellemes programra szóló szíves meghívást van szerencsém tolmácsolni a tisztelt és kedves Érdeklődőknek!

Két évvel ezelőtt egyszer már élvezhettük tündérkertes társaink: Kungl Marika és Manaszes László pazar vendégszeretetét a Bodán található szép manduláskertjükben. Most ismét Tőlük érkezett szíves felajánlás arra, hogy a Gyümölcsoltó Alapítvány által szervezett Zselici Tündérkertek idei augusztusi összejövetelét Marika és Laci érő mandulafákkal díszes manduláskertjében tartsuk meg, amit köszönettel, hálásan el is fogadunk. A programot 2024. augusztus 24-én, a várható nagy hőségre tekintettel 15:30 órai kezdettel tartanánk meg.

Laza, nyári, beszélgetős, batyus összejövetel lenne ez a mostani, ahol a gyümölcsészeti eszmecserén, tapasztalatcserén kívül új (gyümölcs-) baráti kapcsolatok létrejöttére és a régi barátságok elmélyítésére is alkalom nyílhat. A program első részéhez, az immár rendszeressé vált pomológiai gyümölcsmustrához örömmel fogadjuk csodás kertjeitek most érő gyümölcseinek egy-két bemutatható, közösen megkóstolható példányát.
A gyümölcs fogalmát tágan értelmezve az is elképzelhető, hogy valaki pl. a paradicsomfajtáiból hoz bemutatni való kóstolót, amelyekből akár magot is foghat az, akinek tetszik. Esetleg növényi szaporítóanyagok (szemzőhajtások, dugványnak valók stb. ) csereberéjére is sor kerülhet, hiszen az augusztus a szemzésre, dugványozásra kedvező időszak. A hagyományos gazdálkodásban ez már kicsit a jövő évre tekintő, felkészülő idő.

A találkozó második felében – kedves vendéglátóink felajánlására – kedvezményes mandula-szedd-magad van a tervekben – már ha az Égiek is úgy akarják, és kegyesen megadják addig azt a kis esőcskét, ami a mandulaburkok felpattanásához és a mandula szedhetővé válásához szükséges lenne. A saját kezűleg szedett mandulát a helyszínen sk. ki kell majd fejteni a burkából, úgy lenne aztán héjasan lemérve. A zöld buroktól megtisztított, héjas mandula kilónkénti ára 1300 Ft lesz. Nem elvárás most vásárolni, be lehet jelentkezni későbbi időpontra is.

Ez a nap egyébként is bővelkedik programokban: https://szbki.pte.hu/hir/iii-orszagos-csemegeszolo-kiallitas-es-verseny, így a szenvedelmes gyümölcsbarátok akár már a délelőttöt is szenvedélyüknek hódolva tölthetik, a délutáni helyszínünktől nem messze eső Pécsi Egyetemi Borbirtokon, az immár harmadik országos csemegeszőlő kiállításon, itt is élvezve a szebbnél-szebb, jobbnál-jobb látni- és kóstolni valókat, miközben a tudás édes méze is csepeg számukra.

A bodai gyümölcsmustrás-mandulázós programunk tehát 2024. augusztus 24-én, délután fél négykor kezdődik. A helyszínt illetően pedig idézném kedves vendéglátóink saját szavait:
„A találkozás: Boda Petőfi utca 64.sz. Egyenesen végig kell menni a falun. Amikor leszűkül az aszfaltos út és kétoldalt a fejünk fölé emelkedik a még zöld növényzet, ott kb 200 m-t kell még megtenni a nagy kapuig. Nyitva lesz és lufik jelzik , hogy jó helyen jártok.
Várunk Benneteket szeretettel és izgalommal!
Ezenkívül kacsazsíros kenyérrel és paradicsommal, hagymával, uborkával...
Marika & Laci”

A szervezők, vendéglátók számára mindig könnyebbség, ha előre fogalmuk lehet a résztvevői létszámról, így az előzetes jelentkezéseknek örülnénk 2024. augusztus 22., csütörtök éjfélig a pomona@t-online.hu címen vagy a +36 30 4911955 telefonszámon.
A találkozást várva, gyümölcsbaráti üdvözlettel, kedves vendéglátóink nevében is:

Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

enter image description here Manduláskert - ismeretlen pointillista festő műve

Borzadály

Többször elmélkedtem már azon, micsoda hinta-játék a privát és a publikus elosztása. Többször volt már, hogy elkértem magán levélből írás-részletet, hogy ne csak az enyém legyen. Most Irma leveléből faluságosítok:

No meg van a borz-mizéria. Pécsett is elkezdtem kertezni. Ahogy nemrég, Juditom, a Faluságban fel is idézted a szót, kora tavasztól kezdve igazi, pionír, területfoglaló dzsungelharcot vívtam a szederinda, az iszalag, a vadrózsa, a borostyán,a bodza és a bálványfa szívós gubanca ellen, fűrészekkel, irtókapával, metszőollókkal, hogy egy pár négyzetméternyi területecskét művelésbe vonjak itt, a Havihegy oldalán nőtt dzsungelben, hogy legyen itt, a háznál is egy mini konyhakert, ahova ki lehet szaladni petrezselyemzöldért, uborkáért, cukkiniért, ezért-azért. Nos, harcomat megvívtam, a területet elfoglaltam, néhány növényecskét kiültettem.
Magaságyakat is felállítottam, praktikus okokból: hogy helyszűke miatt azok nyeljék be azt a sok vastagabb faágat és géppel leaprított növényi részeket, ami termelődött a dzsungelharcban. Gyönyörűen fejlődött a cukkini, a paradicsom, az újzélandi spenót, a karalábé, a zeller, a körömvirág, a büdöske, a rézvirág az ágyásokban, mígnem egy reggel borzasztó dúlásra léptem ki/be a kertajtón: a magaságyások szétfötörve, az alul elhelyezett vastag ágak szanaszét dobálva, az előző nap még viruló növények elhervadva, összetaposva, szaggatva hevertek szanaszét. Hogy szavam tovább ne szaporítsam, kiderítettük: egy (vagy több?) borz látogatja immár rendszeresen a friss kiskertet.
A városi ebrendészettől (magyarul: gyepmesterségtől) kaptam egy élvefogó csapdát, amit múltkor jól körbekapargatva találtam, ajtaja lecsapódva, de - üresen.
Eleve nem is biztattak. Szerintük egyedül hatásos riasztó talán a mozgásérzékelős lámpa. Most ennek a kihelyezése lesz a következő lépés. Le is állítom most a szófolyamot - ennek a dagálya is mutatja, mennyire felborzolt ez az eset.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

A cigánymeggy dicsérete

Cigánymeggy van! Hazánkban magától is nő a kertekben (ha hagyják…). Nagy szerencsére sok helyen előfordul! Több is lehet, ha ültetjük is. Őshonos.

enter image description here
Cigánymeggy-virág

A cigánymeggy minden évben hűségesen terem! Egy év volt csak, a tavalyi, amire azt kellett mondani: Ilyet még nem láttam! – mivelhogy (többek közt) a cigánymeggy sem termett, ami az elmúlt évtizedekben eddig még soha nem fordult elő. Idén viszont kárpótolt a tavalyi kiesés miatt: volt is, elég sok is, és csodás minőségben! Finom, édes lett, szokatlanul korán érett, így épp csak az érés végére lett kicsit (alig) kukacos. Bőtermő, pedig soha nem permetezzük.

enter image description here
Cigánymeggy

A cigánymeggy jó, sőt a legjobb! Elég sokféle meggyet volt szerencsém már látni, kóstolni, és több vonatkozásban mindegyiket jónak is lehetett találni –, pl. van, ami édes is, nagyszemű is, de beteges és alig terem; bőtermő, nem beteges, de ehetetlenül savas vagy éppen nem kellően ízes; finom is, teremget is, de nincs színe stb. –, a jellemzők összességét tekintve azonban mindegyiknél jobb a cigánymeggy: szapora, nem kényes, a betegségek nem vagy csak kevésbé bántják, bőtermő, gyönyörű, ragyogóan sötét-rubintos meggyszínű, festőlevű, illatos, zamatos, jó telt meggyízű, kicsi a magja, könnyen magozható!

enter image description here

Az előbbi előnyök miatt gyümölcsét a legsokoldalúbban lehet hasznosítani: nyersen is finom, de nagyszerű magozva süteményekbe, befőttnek, meggylének, lekvárnak (akár a mifelénk szedernek mondott fáieperrel is összefőzve), aszalt meggynek is, a kiváló, zamatos, telt színű meggyborról és a finom meggypálinkáról, meggylikőrről már nem is beszélve! Hab a tortán, hogy hasznosítható a fája is, a levele, a meggyszár és a meggymag is.

http://mkszn.hu/termekek/meggy http://gyumolcspedia.hu/ciganymeggy https://meggyinfo.hu/ciganymeggy/

Kisokos a jó pálinkához - meghívó

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!
Kedves Zselici Tündérkertesek!

Itt a nyár, érnek a gyümölcsök. Gyakran szerencsére olyan mennyiségben, hogy a friss fogyasztás, a lekvárnak, befőttnek, aszalványnak való eltevés után is jócskán van még belőlük feldolgozni való. Értékmentés ilyenkor, ha azt cefrének elkészítjük, majd gyümölcspálinkának kifőzzük vagy kifőzetjük, hiszen a pálinka hosszú-hosszú időn át megőrzi minőségét (ha mennyiségét nem is…), ajándéknak és különféle, akár gyógyhatású készítmények, gyógynövény-kivonatok alapanyagának is kiváló, első számú Hungarikum!

enter image description here

A jó pálinka feltétele azonban nemcsak a jó gyümölcs és a jó főzés, hanem alapvetően fontos a cefre szakszerű elkészítése is, amely megtanulható, és meg is tanulandó ahhoz, hogy a hazánk kiváló éghajlata alatt megtermett finom gyümölcsöt méltó minőségű pálinka formájában őrizhessük meg, amelyre büszkék lehetünk! Ennek a tudásnak az elsajátításához kíván segítséget nyújtani a Gyümölcsoltó Alapítvány a most vasárnap, 2024. július 7-én, délelőtt tíz órai kezdettel, Vásárosbécen megtartandó Kisokos a jó pálinkához című előadással és az azt követő kötetlen beszélgetéssel.

Előadónak igazi, tapasztalt pálinkás szakembert sikerült megnyernünk: a Pécs-közeli Pellérden 2012 óta működő, sokakkal egyetemben e sorok írója szerint is a szűkebb-tágabb környék legjobb pálinkáját főző Pelixír Centrum Kft. Pálinkafőzde (http://pellerdipelixir.com/) egyik tulajdonosát, ügyvezetőjét és főzőmesterét, Kozma Erzsébetet, Erzsikét!
Erzsike a saját szavai szerint „harminc éve lakik pálinkafőzdében”. Tapasztalata és mély szakértelme biztosítja a Pelixírben készülő pálinkák kiválóságát, de emellett arra is jut energiája, hogy OKJ-s pálinkafőzői képzéseket tartson, illetve hogy a most vasárnapihoz hasonló ismeretterjesztő előadásokat vállaljon, tegyük hozzá: önzetlenül, szíve csücske, a jó pálinka érdekében!

A mostani előadást-összejövetelt a hagyományaink szerint szintén batyus jelleggel tartanánk meg, amelyhez előre is köszönjük a kedves résztvevők szíves hozzájárulását! A helyszín befogadóképessége miatt a várható résztvevői létszám megállapítására is szükség lenne, emiatt kérnénk előzetes jelentkezéseiket a pomona@t-online.hu címen vagy a +36 30 4911955 telefonszámon, legkésőbb 2024. július 5., péntek éjfélig.

A pálinkával kapcsolatos sokoldalú tájékozódáshoz jelen körlevelünk Tisztelt Címzettjeinek meglepetéssel is szeretnénk kedveskedni. A szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője, dr. Balogh Lajos botanikus főmuzeológus jóvoltából (akinek ezúton is nagyon köszönjük!), további terjesztésre eljutott címünkre a keszthelyi Balatoni Múzeum által 2024-ben kiadott, Gyanó Szilvia által szerkesztett Tanulmányok a házi pálinkáról című kötet pdf változata, amelyet levelünkhöz mellékelve küldünk, hozzá pedig kellemes olvasgatást kívánunk!

enter image description here

Találkozzunk tehát most vasárnap, 2024. július 7-én, délelőtt tíz óra előtt pár perccel Vásárosbéc központjában (ahol parkolni is lehet), a Közösségi Kávézó előtt!
A helyszín biztosítását köszönjük vendéglátóinknak: Vásárosbéc Önkormányzatának és a Virágóra Alapítványnak!

Megközelítés: a Szigetvár-Somogyapáti-Adorjánpuszta-Dióspuszta-Vásárosbéc vagy a Szigetvár-Somogyapáti-Somogyviszló-Antalfalu-Somogyhárságy-Magyarlukafa-Vásárosbéc útvonalon, mindkettő út szép, a Zselic vadregényes lankáin át vezet.

A találkozást várva, gyümölcsbaráti üdvözlettel, előadónk és vendéglátóink nevében is:
Kustos Irma, Gyümölcsoltó Alapítvány

A mellékelt fénykép forrása:
https://www.hungarikum.hu/sites/default/files/palinka-hungarikum-foto4.jpg
https://www.hungarikum.hu/hu/p%C3%A1linka