Légbegyökerezve

enter image description here

A pécsi dombvidék romantikus zajzenésze, Eszelős meszelős új albummal jelentkezik: Légbegyökerezve.
Az album megjelenési napja március 17.
Az új megjelenés alkalmából 18-án hétfőn 19 órakor lemezbemutató est lesz a Szabadkikötőben. Előtte, 18 órától és utána pedig Faluság diszkó két felvonásban.

A lemez itt hallgatható elő: https://diobel.bandcamp.com/album/l-gbegy-kerezve

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/397331592918116/

Kapcsolódó videók:

Verses bejegyzés

Ez a bejegyzésem nem interjús témájú lesz. Viszont, szeretném veletek megosztani, általam legkedveltebb versek közül, hármat. Olyanokat próbáltam összeválogatni, amelyek mindig mérvadók és érdemes egy kellemes tavaszi délután elmélázni jelentésükön. Illetve hálás vagyok nektek, hogy ebbe a közösségbe tartozva osztjuk meg: egymást felemelő gondolatainkat!

Tompa Mihály: A gólyához

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy C volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy ... gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik...
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad...
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megútálni is kénytelen legyen!

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet

Tanuld meg ezt a versemet
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tiéd, kölcsönveszik,
Hegyeshalomnál elszedik,
A közkönyvtárban elvesztik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég-
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv sem lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacilusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó-
memóriából szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed-
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elhagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.

Az is lehet , hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még ,míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet!

Márai Sándor: Olyan világ jön…

Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…

Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.

Csemegeszőlős

Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Természetszeretők és Gyümölcsbarátok!

A Természeti kincseink sorozata részeként alapítványunk 2024. február 24-én (az idei szökőnapon), szombaton, délelőtt 10 órai kezdettel, Somogyapáti-Dióspusztán a Kultúrházban tartja meg a Csemegeszőlő című rendezvényét, amelyre minden tisztelt természetbarátot és a csemegeszőlő iránt érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

enter image description here
Fajtabemutató a Kun szőlőben

A rendezvény plakátját levelünkhöz mellékelten küldjük, ahol a nap programja is olvasható.

enter image description here

Dr. Kun Ágnes, növényvédelemre szakosodott kertészmérnök és profi csemegeszőlő-termesztő időszerű tudnivalókban bővelkedő, izgalmas előadásával, jópár hagyományos és új csemegeszőlő-fajtát bemutató fényképkiállítással, továbbá friss vagy feldolgozott gyümölcsök bemutatójával-kóstolójával várjuk a tisztelt Érdeklődőket!
Az előadást az előadó és a hallgatóság közötti kötetlen beszélgetés követheti.
Ha kedves látogatóinknak lenne a gyümölcsmustrán - kóstolón bemutatni kívánt valamilyen friss vagy feldolgozott gyümölcse, azt örömmel fogadjuk!
Kérjük, ebben az esetben szíveskedjenek kb. fél órával korábban érkezni és a bemutatni kívánt gyümölcs(ök) mellett a gyümölcs és a bemutatója nevét is feltüntetni.

Az előadást és az esetleges kötetlen beszélgetést követően, kb. 12-től kezdve melegebédre várjuk kedves látogatóinkat.

A terem befogadóképessége miatt és az ebédlétszám előzetes megállapítása céljából legkésőbb 2024. február 19., hétfő estig kérnénk tisztelettel jelentkezésüket a pomona@t-online.hu címen vagy a +36 30 4911955 telefonszámon. Túljelentkezés esetén a jelentkezéseket azok időbeli sorrendjében tudjuk figyelembe venni.
Kérnénk jelezni, ha az ebéddel kapcsolatban valamilyen speciális igény lenne (pl. vegetariánus, vegán stb.).

Somogyapáti polgármesterének, Kis Péternek külön köszönjük, hogy az önkormányzat kezelésében álló dióspusztai Kultúrházat rendelkezésünkre bocsátja, és hogy az épület előzetes felfűtésével is hozzájárul találkozónk kellemes, otthonos légköréhez!

Támogatóinknak ezúton is köszönjük, hogy a Csemegeszőlő című rendezvényünk létrejöhetett!

A rendezvény hírének terjesztésével tisztelettel kérnénk munkánk támogatását.

Jelentkezéseiket várva, üdvözlettel:
Kustos Irma
HELIX Alapítvány

enter image description here
A fenyők mögött a Kultúrház

Dióspuszta, Kultúrház megközelítése: Szigetvár felől érkezve, Somogyapátit Kadarkút felé elhagyva, az első dombtetőn jobbra fordulunk: Adorjánpuszta. Rajta áthaladva, kb. 4 km után megpillantjuk a Dióspuszta táblát, majd szinte „beleütközünk” az első (zöld színű) épületbe az örökzöld fák alkotta kis ligettel is jelölt buszforduló mellett. Szemben áll a Dióspusztai Kertvendéglő és Étterem. Parkolni a Kultúr udvarán, illetve a buszfordulónál, a liget szélén lehet.

enter image description here
A zöld épület a Kultúr

enter image description here
Dióspuszta helye a térképen

Egy hétvége a kert kialakításáról

Nemrégiben Gömörszőlősön jártunk, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány oktatóközpontjában. Szép téli idő volt, végre van csapadék, végre van hó. Igazi tél! Kezünkben egy köteg lap, a kertünk gondosan felmért, majd papíron megrajzolt méretarányos terve.

Álmokkal és tervekkel érkeztünk, hiszen szeretnénk (a lehetőségekhez képest) gondos gazdái lenni annak a kis darabka földnek, amit ránk bízott a gondviselés. A helyszín már ismerős volt, többször jártunk erre - először kezdő mulcsosként, másodjára pedig amikor már kezdtünk jobban elmélyedni a mélymulcs világában. Egy maroknyi kedves emberrel – kikkel az együtt gondolkodásban a közös kapcsot a természet szeretete jelentette – ötleteltük és tervezgettük végig a hosszúhétvégét Gyulai Iván vezetésével.

enter image description here

Érkezésünket hosszas előkészületi folyamatok előzték meg, amely nem csak a helyszínrajz elkészítését jelentette 1:100 méretben - melyen gondosan bejelöltünk minden már meglévő és még nem lévő épületet, utat, kutat, árkot, fát és bokrot - hanem a helyszín és a környék alapos bejárása, feltérképezése is.
Felmértük a külső környezeti feltételeket egészen táji léptéktől indulva, a domborzaton és a csapadékviszonyokon át az éves középhőmérsékletig, emellett a település jellemzőit, a terület fekvését és vízrajzi viszonyait, illetve a szomszédság adatait is. A vegetációt és az élővilágot is minél alaposabban fel kellett térképeznünk, ami nem volt egyszerű lévén, hogy már tél volt, amikor erre sort tudtunk keríteni. Még a terület előzményeit is fel kellett derítenünk: mire használták korábban, termesztettek-e, maradtak-e szennyezők stb. Végül házi körülmények között elvégezhető talajvizsgálatokat is végeztünk (befőttesüveges, szivárgásos és hurka módszerrel, illetve ecet próbával). Ezeknek az eredményeit egy rövid bemutatón keresztül szemléltettük, hogy a többiek is minél átfogóbb képet kaphassanak a területről.

A kertünk megtervezésének középpontjába a víz és a vízmegtartás került, hiszen minden élet alapja a víz, így nem volt kérdés, hogy innen indítottuk el a kert tervezésének folyamatát. A 2022-es aszályos év is jobban megerősítette csak és felhívta a figyelmet arra, hogy minden csepp víz kincset ér, így, ha lehetőségünk adja, szeretnénk leginkább arra törekedni, hogy semennyit ne engedjünk el belőle (lehet az akár kicsi (kert szintű) vagy nagyobb térlépték).

A kertünk egy lejtős területen fekszik (~10%-os lejtő), ezért fontos szempont volt, hogy a csapadékvíz ne csak lerohanjon, lemosva magával a termőtalajt, hanem lassan beszivárogva tudjon helyben hasznosulni.
Erre több megoldás létezik, általában a szintvonalak mentén kialakított övárkokkal lehet a lejtős területeken a csapadékvizekkel jól gazdálkodni. A mi esetünkben is övárkos módszer kialakítása javasolt, de a telek lejtését és környezetét figyelembe véve, talajmunka nélküli „inverz” övárkokat terveztünk. Ennek az elrendezése és funkciója nagyon hasonló a hagyományos övárokéhoz, annyiban azonban eltér, hogy a területről lejövő szerves anyagot (ez esetben kaszálékot) nem egy árokba halmozzuk, hanem a lejtőre merőlegesen, mulcsos sávokat építünk belőle. Ez a kaszálék, ahogy korhad, fellazítja a talajt, itt utat engedve a csapadéknak és a tápanyagoknak. Ez persze nagy munka, hiszen ez évi kettő vagy háromszori kaszálást jelent, amit kézi kaszával lenne érdemes elvégezni, szakaszosan, hiszen a természet szempontjából ez a legkíméletesebb. Némi, de túl sok tapasztalatunk még nincsen a kézi kaszálással, de egyelőre elkötelezettek vagyunk az ötlet iránt, aztán majd az idő eldönti, hogy fogjuk-e tudni tartani magunkat ehhez az elképzeléshez.

A szóban forgó terület hosszú-hosszú éveken keresztünk szántóföldi művelésben volt (előny vagy hátrány, hogy már nem lehet bejönni nagy gépekkel), de így egy bolygatott, kimerült és szerkezetét vesztett talaj a kiindulási állapot, ebbe kell újra életet hozni.
Reményeink szerint ez az inverz övárkos módszer azon felül, hogy a terület vízgazdálkodásán segít, a tápanyag-gazdálkodásra is pozitív hatással lesz külső anyagok bevonása nélkül. Egyelőre az inverz övárkokként szolgáló mulcsos sávok anyagát gyomnövényekből álló kaszálék adja – hiszen miután abbamaradt a bolygatás a területen ruderális gyomok, özönnövények jelentek meg, legnagyobb tömegben az aranyvessző – ezt az augusztus végi/szeptember eleji kaszálás után felül kell vetni majd réti magkeverékkel.

enter image description here

Rengeteg jó tanácsot kaptunk, például, hogy a tetőkről lefolyó csapadékvizet hogyan lehetne minél jobban hasznosítani. Hiszen ezeket a vizeket sem szabad elengedni, de nem is a legjobb megoldás az, ha esővíztározókba gyűjtjük, hanem egyből a felhasználás helyére célszerű vezetni, például egy mulcsos kertbe. Az esővíztározók ellen szól (amellett, hogy nagyon drágák), hogy könnyen bepunnyad benne a víz és szúnyoglárva nevelő hellyé válik, emellett, ha öntözőkannával locsolnánk belőle betömöríthetjük a talajt kimosva a tápanyagokat, és alkalmas, állandóan nedves környezetet hozunk létre így a meztelencsigáknak is. Emellett a tetőről érkező vizeknek lehet esőkerteket is kialakítani, vagy egy kis kerti tóba vezetni, vagy létrehozni apró vizes élőhelyeket. Ha azt szeretnénk, hogy a kertben más hasznos élőlények is otthonra leljenek, akkor ilyen apró vizes élőhelyeket amúgy is célszerű létrehozni, 500 m2-enként 1 m2-nyi vízfelülettel. Nem kell túl nagy dologra gondolni, mert erre a célra alkalmas egy kiszuperált mosogatótálca vagy egy régi fürdőkád is.

A csapadékvizek mellett a háztartásban felhasznált vízzel is szeretnénk minél takarékosabban és legkevésbé pazarlóan bánni, ezért az itt keletkező vizeket (kézmosó, mosogató stb.) azaz a szürkevizet is helyben tartani. Ehhez egy frakcionált kavicsággyal működő, fűzgyökeres rendszert terveztünk. Ennek felszíni mérete kb. 50 m2 két felnőtt ember napi vízfelhasználására számítva. Ehhez elengedhetetlen az, hogy a háztartásban külön legyen kezelve a szürkevíz (fekáliamentes) és hogy ne kerüljenek bele olyan anyagok pl. erős tisztítószerek, vegyszerek, amelyek az élővilágot károsíthatják.

Egy nagyon fontos dolgot megtanultunk a víz megtartásáról a tervezés alatt, amire talán ritkán gondolunk, az pedig a szél szárító hatása. Ha szélnek kitett részeken fekszik a terület, nem árt erre is figyelmet fordítani, hiszen könnyen kiszárítja a talajt, ahonnan lehet, hogy később hiányozni fog ez a vízmennyiség. A szél szárító erejét legkönnyebben megfelelő magasságú, többszintes lombkoronával megkomponált széltörő sávokkal lehetne mérsékelni az uralkodó széljárás irányába merőlegesen ültetve. Talán szerencsés helyzetben vagyunk, mert a telek alakjából (hosszú és keskeny) és elhelyezkedéséből adódóan, nincs kitéve nagyon erős szeleknek.

Rengeteg dolgot meg lehet tudni a saját területünkről csak az által, hogy beszélgetünk nálunk sokkal tapasztaltabb és bölcsebb emberekkel. Aprónak tűnő dolgok, ami talán adottság, de mégis hatalmas szerepe lehet, ez általános érvényű, nem csak akkor, ha egy kert megtervezéséről van szó.
Az egyik ilyen a keleti fény. Amikor kiválasztottuk a területet egyáltalán nem volt szempont, hogy milyen a tájolása, utólag értékelődött csak fel, hogy milyen nagy kincs az, hogy keleti lejtőn nyúlik el. A felkelő nap gyorsan felszárítja a reggeli harmatot, segít, hogy a gombás betegségek ne kapjanak szárnyra a gyümölcsösben és a veteményesben. Mindezek mellett a terület valamelyest védett az erős délutáni 16-18 óra közötti szárító naptól. A tervezésnél nagyon fontos szempont volt, keletről nyitott legyen a tér, semmi se állja el a keleti nap útját.

A víz, a szél, és a nap járása mellett a talajnak is meghatározó szerepe volt a tervezésben.
Adottság volt, hogy a terület jelentős részén a vályog jellegű barna erdőtalaj az uralkodó talajtípus, a lejtő tetején azonban egy löszös rész is megtalálható. Erre a területre valamikor, sok-sok évtizeddel ezelőtt pincéket is vájtak, melyeket már régen felhagytak és a terület azóta teljesen beerdősödött. A lejtő legalján egy patak szalad végig, itt sokkal párásabb, hűvösebb a környezet, a talajvíz is magasabban van, illetve a tápanyagok is erre a részre mosódtak. Ez a sokféle mikrokörnyezet lehetőségek kínál arra, hogy sok gyümölcsfaj és fajta számára kiválaszthassuk az ökológiai igényeinek leginkább megfelelő területet, ami egy nagyon fontos szempontja volt a gyümölcsös megtervezésének. A területen megtalálható néhány idősebb, lehet, hogy már a végóráit élő gyümölcsfa, melyeknél érdekes megfigyelés volt, hogy nagyjából hasonló gradiens mentén ültették őket, mint amire a tervezés folyamán jutottunk. A lejtő legalján szilvák, felfelé haladva körték és meggyfák, melyeket legfelül cseresznyék és diófák követnek.

Jó érzés, hogy valamikor régen olyan emberek laktak itt, akik figyeltek arra, hogy melyik gyümölcsfajnak melyik lenne a legoptimálisabb élőhely.
Mindenki sokféle gyümölcsöt, sok különböző fajtát szeretne, de sokszor a terület nem nyújt erre lehetőséget, és bár esetünkben ez sem volt szempont a terület kiválasztásánál, mégis jó érzés, hogy a változatosságnak hála többféle gyümölcsfajnak találhatjuk meg a legoptimálisabb termőhelyet.
Az alsó részekre szilvákat, almákat, mogyorót, föléjük téli, majd nyári körtéket, meggyeket, őszibarackot, szedret, birset, az épületek előterébe fügét, szőlőt, gránátalmát, a legfelső részre cseresznyét és házi berkenyét terveztünk.
Az alacsonyabb növésű fákat a déli, a középső részre középnövésűeket, a magasabbakat pedig a lejtő északi felén érdemes elhelyezni, tekintetbe véve azt a térigényt, ami nagyjából elegendő lesz, amikor a lombkorona a maximális átmérőjét eléri.
Mivel a terület nagyon sokféle, a gyümölcsöst három különböző részre szeretnénk tagolni. Terveztünk egy gyümölcsös erdőkertet: a lakókörnyezethez legközelebb eső részre, sokféle inkább alacsonyabb növésű, hamarabb termőre forduló gyümölcsfajjal és fajtával, cserjékkel, bogyósokkal, gyógynövényekkel és egyéb haszonnövényekkel.
Terveztünk egy kaszálógyümölcsöst: magasabb növésű, későn termőre forduló gyümölcsfajtákkal, vadgyümölcsökkel. És emellett terveztünk egy erdei gyümölcsöst is, a beerdősödött területek szelíd módon történő hasznosítására, erdei gyümölcsökkel, vadgyümölcsökkel és sok egyéb őshonos erdőalkotó fajjal.

enter image description here

Magáról a gyümölcsfaj, de leginkább a fajtaválasztásról egy külön fejezetet lehetne írni, amelyre talán 10 oldal sem lenne elég, és még nincs is itt az ideje, hiszen egyelőre ezek még nagyrészt csak álmok és tervek, amelyek igaz lassan, de elindultak már a megvalósítás útján, és majd idővel elválik, hogy miként és hogy lesz szántóból gyümölcsöző kert a természet segítségével.
Biztos, hogy nem véletlen, hogy hosszú keresgélés után végül rátaláltunk erre a területre, aminek bár rengeteg hibája van és sok kompromisszumot kellett kötni, mégis talán sikerül az elképzelésünkhöz formálni és együtt fejlődni valamerre. És ez még csak az eleje, de már így is sokat tanított ez a kert. Elkezdtük megismerni és tudatosan figyelni a benne rejlő lehetőségekre, tapasztalatokat szereztünk a területválasztással kapcsolatban arról, hogy milyen szempontokat érdemes megfontolni, mely adottságokra érdemes figyelni.
A Gömörszőlősön töltött hétvége alatt együtt megtervezett kert reményeink szerint az elképzelésnek megfelelően alakul és még sok tapasztalattal gazdagodhatunk és tanulhatunk általa, nem csak a természetről.

Sünember-portrék

Évről-évre egyre több sün lakik a telkünkön. Feltételezzük, hogy már több család is lehet. Egyik sünapa meglátta korábbi, képzeletbeli népi viseleteket bemutató bejegyzésünket, és utána megkeresett azzal az ötlettel, hogy szívesen megnéznék, milyenek lennének ők is emberként. Mondtam nekik, hogy olyat sajnos még nem tudok, de olyat igen, hogy valamiféle sün-ember hibridként látszódjanak a gépi képeken. Azt válaszolták, hogy még mindig jobb mintha sün-disznók lennének (hehe), úgyhogy lefotóztam őket a raktárukban található gyümölcseikkel (micsoda raktáruk van!), és nekiláttam a munkának. Némelyik képátalakítás egész jól sikerült, minek folytán megengedték, hogy megosszam őket az Olvasóval.

Sünapa: enter image description here

Sünanya: enter image description here

Szerintem amúgy elég zavaró lehet, hogy véletlenszerű süngyerekek mászkálnak rajtad folyamatosan. Róluk is készült egy külön sorozat.
Az első három gyereknél elég nagy lett a hasonlóság, de a helyzet az, hogy amúgyis teljesen egyformák. A szülők azt mondják, ha begömbölyödve vannak, ők is csak a hordozott gyümölcseikről és a rajtuk csimpaszkodó, náluk is kisebb sünszerűségekről tudják megtippelni, hogy melyik lehet melyik.

Süngyerek #1: enter image description here

Süngyerek #2: enter image description here

Süngyerek #3: enter image description here

Süngyerek #4: enter image description here

A gyerekek barátai is szerettek volna fotót, de "olyan normálisat..." - idézem őket. Íme: enter image description here

enter image description here

Másnap Sünanya visszatért egy nagy halom ajándékgyümölccsel, és egyúttal kért olyan variációkat is önmagáról, amivel jobban el tudja képzelni, milyenek lehettek nagyanyái fiatalon. Ezek közül egyet választott közlésre:

enter image description here


A képek Stable Diffusion prompt-alapú generatív képalkotó eljárással készültek. A promptokban a sünökre vonatkozó hivatkozás mellett "traditional hungarian cybernetic dress, deformed vegetables and fruits, and spiral cables" fogalmak szerepelnek.

Téli fény kincsek

Igaz, ezek decemberi, a Téli napfordulóra való várakozás fotói, de most a kemény Szaturnuszi hideg Januárban, igazán emelő, melengető fény kincsek... emlékeztető, megtartó!

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ani és Balázs fotó párbeszédében a közös:
A természet menyasszonyának lenni.
Fehér csipkével, gyönggyel és arannyal ékesíttetni.
Az ünnep felkentségében részesülni.
A kivételes pillanatiságot nemcsak átélni, hanem benne lenni.
Megadatik.
Átitatódva.
Vizuális, érzelmi, kulturális könyvtár.
Ilyennek lenni: az 'így látni és megmutatni' által 'ilyenné lenni' vágya.
Megtalálni és generálni. Megmutatkozások.

Népi viselet-inspirációk

Petr Válek cseh képzőművész elkezdett egy sorozatot, amiben art brut, groteszk és néha tüneményes folklór-életképeket ereszt össze AI-generálta képein. Kipróbáltam a magyar folklór-örökség öltözetét hasonló módon, de kevésbé art brut, sokkal inkább cyber-folk jelleggel feltárni. Az elmúlt napokban készült, alább látható képek mindegyike esetén a magyar népi világ valamely eleme szolgáltatta a kiindulópontot.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ha érdekel, hogyan készültek, ajánlom kiindulásként a Stable diffusion-t, a styles-nál none, a prompt-ok között meg hasonlók, mint "folk costume, traditional hungarian dress, very long red and pink rock, snow, short hair with cybernetic headdress, strange animals, in front of a graffiti about politics, couple". Jó felfedezést és inspirálódást!

Méry Rebeka kislemezeiről

A Petőfi felhő 2023-as pályázati felhívása kapcsán készült Petőfi-feldolgozásokról tervezek írni, de a támogatott 200 dalból csak 39-et találtam meg (youtube-playlist itt), így nincs még elegendő anyagom hozzá. Addig viszont bemutatok egy alkotót, akinek a nevével ott találkoztam, és beleillik a Faluság zenei rovatának eddigi vonalába.

Méry Rebeka 2022 környékén bukkant fel, és 2023-ban már két lemezt is megjelentetett, ezek mellett rövidebb single megjelenései voltak. Úgy tűnik, hogy a nagyobb formátumú lemezei egészen hagyományos, felvidéki-népzenei előadások, a kisebbek pedig az újabb irányokat keresgélik. És hozzám valamiért ez utóbbiak állnak közel, amikről ezt írja: "népdalok továbbdúdolása, hangulatok, népdalok melankolikus álomvilágból, mélység, szakralitás" (recorder).
Valahol itt és így csatlakozhat természetes módon a jelenkor a hagyományra vagy fordítva: az öröknek számító érzések és hangulat keresik meg az előzményeket, kezdve el továbbgondolni, -formálni azokat. Szóval ebből a szempontból kislemezes megjelenései egy nagyon izgalmas irányt vázolnak fel, ahol az indie és indie folk (ő a dream folk-ot használja, de azért az eléggé más, lásd itt) perspektíváit nyitogatja azon alapokról, amit a hagyományos népzenei interpretáció ad neki. Ez egy nagyszerű konstrukció, amit egyébként egy másik, szintén szlovák kötődésű alkotónál, Adela Mede-nél is megtalálhatunk, csak ott a szlovák-magyar-angol nyelviségben és elektronikus zenei kiterjedésben.

enter image description here A kép forrása: insta

Visszatérve, a következőkben három ilyen továbbdúdolásról írok, abban a sorrendben, ahogy szerintem egymás után következnek.

A Folyóvíz lenne a már szóban forgó Petőfi-feldolgozás: megtartotta a felhívásban írt szabályokat, vagyis a minimum 4 eredeti sort, a többit pedig hozzáköltötte, és mindez mellett megtalálta azt a három akkordot, amiből ehhez a témához nem kell több. Kevés eszközzel, több énekhang-réteggel dolgozik, és végeredményben egyszerűen tisztának nevezném, de akár varázslatosnak is, amennyiben az a mindennapi dolgok mély megélése.

A Szeretném itthagyni elsőre arra emlékeztet, mintha Aldous Harding első albumán a No Peace (róla itt írtam) pozitív életerővel töltődött volna fel. Na, hozzá képest ez a dal egyáltalán nem melankolikus: elvágyódása ugyanis nem a megszűnés, hanem a magányba, a természetbe való elvágyódás. Nagyon szépek a refrén-kórusai ("ott hallgatnám a lombok suttogását" stb.) és a rezonáló e, é és i hangjai, és ez is inkább kántálós-himnikus, a pszichedélikus folkhoz közelítő jellege miatt erős. A dob-alap nélkül jobban működne szerintem, egy kicsit nem illik bele.

A Messzire is az elvágyódás dala: akár kantátának (angoloknál anthem, himnusz) is érthető, de itt már csak a szöveg emlékeztet a népiségre. Elektromos gitárja és éteri jellege Henri Gonzo papírsárkányait is megidézi (pl. A tenger arcát), de akkor is, ez egy kortárs folk. Az előző számmal ellentétben szerintem a dob itt jól működik, és az egész hangszerelés erős egységet képez.

A videóval kapcsolatban viszont az a véleményem, hogy nagyon leegyszerűsíti az egészet az a dramaturgia, miszerint az előadó különféle réteken, gitárral a hátán sétál, majd találkozik egy lóval. Ebben a felállásban léteznek sokkal egyszerűbb kivitelű de mégis transzcendens példák: pl. Lau Nau: Painovoimaa, valoa c. dala, ami egy átlagosnak tűnő gombolyagsétáltatásból kinövő kozmológia, vagy Aldous Harding Horizon-ja (talán az egyetlen videó, amit ajánlok tőle), ami pedig ki tudja miről szól, de van benne rét, fehér ruha és állandó, mindent letaglózó feszültség.

A többi számról nem írok, akit érdekel, hallgasson bele! Linkek alul.

És ha továbbiak is érdekelnek, a fentiek alapján, az abból kialakult szemszögből ajánlom meghallgatni legutóbbi, egyházzenei témájú albumát (Dicsérjed az Istent - Felvidéki népénekek) is az Olvasónak.

Ajánlott linkek: - Youtube-csatorna - Facebook-oldal


2023. január 4-i kiegészítés A bejegyzés megjelenése után Weber Kristóf zeneszerző kollégám írt egy kommentárt, amit az ő engedélyével ide is bemásolok:

"Engem ki lehet kergetni a világból, ha zenére alkalmazzák azokat a szavakat, hogy rítus, szakrális, meg spirituális. Oké, ez utóbbit itt nem mondja, de mondhatná. Mond helyette olyat, hogy varázszene, amivel szintén nem tudok mit kezdeni. Ha van egy zenei anyag, mint itt az 𝘐𝘮𝘢 számban a fríg dallam, ami olyan jellegzetes, hogy el se lehet cseszni, akkor nem értem, miért kap az egész egy monoton citeramusette-tet, mikor hallani a technikán, hogy többre képesek. Kínosan tartom azt is, hogy az énekes tisztán énekel, olyan műfajban, amely nem követeli meg a klasszikus intonálást. Csak szabályos rezgésű hangokat lehet hallani, ami a kilencvenes években terjedt el a folkban, mikor azt még világzenének hívták. A kínosan tiszta rendszer viszont elveszi a meglepetés erejét. Végül ami tényleg tetszik benne, az nem is az, amit csinál, hanem az amit nem csinál: a beigért szsktalitásnak hálistennek nyoma sincs, ez egy sima kontempláció. Kicsit azért lehetne több, mert a második percben elkezdtem unni. De persze nyilván bennem van a hiba, előtte Szviridovot hallgattam, na az tényleg szakrális, bár a szerzője nem annak szánta."

Szellem-család

Egyre többször heccelnek azzal, hogy egy év múlva ilyenkor.... már csak öten leszünk.... két év múlva ilyenkor.... már csak négyen leszünk.... Egyre többször közös beszédtéma, hogy ki hogyan képzeli el az életét - immár nélkülünk.

enter image description here
A teliholdas éjszakai világosban - ketten.

Gyönyörködöm bennük, a lehetőségeikben, abban, amilyenek, és egyre magabiztosabban tudom, hogy nemcsak azért szeretem őket, mert őket kaptam gyerekeimnek, hanem azért, amilyenek. Ha nem az enyémek lennének, akkor is szeretném őket, mint embereket. Egyszerűen jó velük lenni. Társaság. Kompánia.

enter image description here
Az átalakuló egység - az egyéni történetek már íródnak.

Éjszakai világos

Habár a legrövidebb nappalok vannak mostanában, mégis úgy tűnik, mintha éjjel-nappal világos lenne: a telihold ugyanis különleges és szinte nappali fényt tükröz vissza éjszaka, mintha így próbálná ellensúlyozni a sötétséget, ami körbevesz minket. Ez a hatás főleg ott érzékelhető, ahol nincs más fényforrás, kiváló lehetőséget adva az éjszakai fotózásra. Szeretem ezt a műfajt: lehet ácsorogni a hidegben, a nagyon hosszú, 30 másodperc körüli exponálási idő alatt összebarátkozhatok a kertünk azon részével, amit amúgy messze elkerülnék a sötétben, és közben az sem gond, ha a végeredmény homályos vagy épp túl fényes lesz. Az elmúlt éjszakákon készült fotókból küldök alább néhányat:

enter image description here A vízmosás bejárata (beljebb azért még nem mertem menni). Itt 30sec exponálási időt használtam, 6.3-as blendenyilással, ISO 1600

enter image description here Almafa az Okosház mögött. Itt kézilámpát is használtam, hogy megvilágítsam jobban a részeit. Exponálási idő: 30sec, blende: 10, ISO 400

enter image description here Lombkorona a holdfényben. Exponálási idő: 30sec, blende: 13, ISO 1600

enter image description here Majd pedig maga a fényforrás. Exponálási idő: 30sec, blende: 13, ISO 400

Másnap estére kicsit módosítottam a beállításokon, és 3200-as ISO-val (ami persze nagyon zajos képeket is eredményez) erősen meg tudtam növelni a végeredményként kapott fényerőt. Eléggé félelmetesek valahol ezek a képek, hiszen nappalinak tűnnek, és csak apró jelek árulják el, hogy voltaképpen éjszaka van, és így az egész olyan, mintha egy élettelen tájat ábrázolnának, holott csak alszik minden.

enter image description here Ez a kis gangunk. Természetesen éjszaka, sötét van. Árulkodó jelek: túl nagy kontraszt, a mesterséges fényforrások felerősített jelenléte. Exponálási idő: 30sec, blende: 11, ISO 1600

enter image description here Az udvarunk. A napelemes lámpák nem szoktak égni nappal, és csillagok is inkább éjjel vannak az égen. Exponálási idő: 30sec, blende: 11, ISO 1600

enter image description here A kert. Exponálási idő: 30sec, blende: 11, ISO 1600

Sajnos egyelőre nem tudok nagyobb exponálási időt, mint 30sec, mert elromlott az önkioldóm valamelyik része - majd ha megjavítom, és hasonlóan jó idő lesz, készítek még úgy is képeket.

Aztán a család is elkezdett ebben a technikában fantáziát látni, de erről már Judit írt.