Nagyon sok szeretettel köszöntelek Titeket, immáron már harmadik alkalommal! Mindig nagy várakozással nézek elébe, amikor Ellendre jövök előadást tartani, mert tudom, hogy értő fülekre, lelkes közönségre, közösségre találok!
Tavaly a Duna menti népek zenéjéről beszélgettünk, ez évben pedig a magyar zenetörténet lesz a témánk. Nem könnyű több száz (ezer) év eseményeit 60 percbe belesűríteni, így nem is biztos, hogy nem futunk ki az időből, de azért igyekszem nem itt tölteni veletek az éjszakát.
Amikor nekiláttam ennek a nemes feladatnak és készülésnek, abba a hibába estem, hogy elkezdtem gondolkodni, hogy mi is jellemző az ókori magyar zenére…majd pár perc után ráeszméltem (szerencsére), hogy mennyire téves úton járok, hisz a magyarság történelme és kultúrája nagyjából a Honfoglalás (895) időszakára nyúlik “csak” vissza.
Így elsőként a népdalainkról, népzenénkről érdemes említést tenni. Nem szeretnék azonban egy századik énekórát tartani Nektek, így most nem részletezzük és elemezzük a népdalokat, hogy milyen stílusúak, felépítésűek, szerkezetűek, hanem egy zenei kvíz formájában ismételjük át a tanult ismereteket. A következő pár percben játszom egy zongora improvizációt, amelyben elrejtek 6 különböző, szerintem viszonylag ismert népdalt. Lehet, hogy nem teljesen eredeti mivoltukban tűnnek majd fel a dallamok, itt-ott más és más köntösbe bújtatva adom elő őket. Arra kérlek Titeket, hogy próbáljátok meg felismerni és kitalálni, hogy mely népdalokat dolgoztam fel ilyen-olyan stílusban.
Aki figyelt tavaly, most tudhatja a választ, hogy ki volt az első népdalgyűjtőnk? Segítségképpen: emléktáblája a pécsi Csorba Győző könyvtár falán található és nem mellesleg a Kalevela fordítója is volt… bizony Vikár Béláról van szó.
Igen izgalmas és érdekes, amikor a népzene más és más zenei stílusokkal keveredik. Manapság sok olyan zenekart tudunk felsorakoztatni, akik dalaikban a népdalokat pl. pop, jazz, rock elemekkel vegyítik.
Most hallgassunk meg egy olyan felvételt, ahol a népzene és a jazz együtt vannak jelen, a kitűnő Balázs Elemér Group előadásában. A népzenei alap egy magyar csángó népdal, “Szeretőm e táncba” címmel. Kiosztom a kottákat, és arra kérlek Titeket, hogy énekeljük el együtt, majd Balázs Elemér zenekarába spontán belépve, a jazz zenészekkel is adjuk elő a dalt.
Következzen ezek után az a korszak, ahol “egyedül Istené a dicsőség”. Ez a jelmondat irányítja gyakorlatilag az egész középkort és annak művészetét, tudományágait.
Hogy történelmileg is képben legyünk, egy gyors áttekintést végzünk, kvíz formájában mégpedig úgy, hogy én mondok különböző évszámokat, Ti pedig megmondjátok a hozzájuk kapcsolódó uralkodó nevét vagy egy adott eseményt. A helyes válaszokért szaloncukor jár…
- 997 - Géza fejedelem
- 1000 - 1001: István II. Szilveszter pápától koronát kap, Magyar Királyság és kereszténység
- 1222: Aranybulla, ami korlátozza a király hatalmát és szentesíti a magyar nemesség előjogait, II. András = II. Endre
- melyik irodalmi mű dolgozza fel ezt a történetet és ki a szerző? (Katona József: “Bánk bán”)
- ki zenésítette meg? (Erkel Ferenc - 1861)
- 1241: Tatárjárás, IV. Béla (II. András fia), főurak nem csatlakoztak a királyhoz, a király maga ellen hangolta őket azáltal, hogy megpróbálta a királyi adományokat visszavenni. Muhi csata - súlyos vereség.
- 1310 - 1342: Károly Róbert, banderiális hadsereg, aranyforint bevezetése 1325-ben
- 1342: Nagy Lajos, milyen fontos intézkedést hozott? - megalapította Magyarország első egyetemét Pécsen, 1367-ben!!
- 1387: Luxemburgi Zsigmond, 1395 - első egyetem Óbudán
- 1440: I. Ulászló a magyar király, legfőbb támasza: Hunyadi János (régens)
- 1444- a várnai csatában meghalt I. Ulászló, ezért
V. László lett a király
- 1456: Nándorfehérvári csata - fényes győzelem, déli harangszó, több mint 50 évre megfékezte a törököket
- Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a király (V. László) tőrbe csalta, lefejeztette, majd ő is meghalt
üres lett a trón
- ekkor jött Hunyadi Mátyás - 1458
A középkorban három fontos költeményt említhetünk meg: a “Gesta Hungarorum” azaz “A magyarok viselt dolgai” című művet, amely a honfoglalás történetét meséli el.
A “Halotti beszéd”, a legrégebbi magyar nyelvű irodalmi alkotás, mely 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből áll.
Valamint az “Ómagyar Mária Siralom”, amely egy franciaországi latin nyelvű himnusz magyar nyelvre történő fordítása.
A történelmi és irodalmi ismereteinket rendbe szedve, eljátszom egy jól ismert dallamot. Ez a melódia nem más, mint a “Dies irae” gregorián. Mi is a gregorián?
Egyszólamú, Istent dicsőítő ének, mely I. Gergely pápa (590 - 604) nevéhez fűződik azáltal, hogy ő rendszerezte a meglévő himnuszokat, zsoltárokat. Eredetileg hangszerkíséret nélküli (“a capella”), kis hangközlépéseket tartalmazó énekek, melyeket eredetileg csak latinul adtak elő, majd a középkor vége felé jelentek meg olyan törekvések, hogy más nyelveken is megszólaljanak, mint pl. német, cseh, svéd, norvég, angol…
Magyarul a XV. században csendültek fel ezek a gregoriánok először.
Hallgassunk meg egy nagyon szép magyar gregorián dallamot, amely egy Szent István himnusz egyúttal, “Magyar hazánk, te jó anya” címmel. Ebből is kaptatok kottát, énekeljük el együtt ezt a dalt, majd kipróbáljuk, hogy miként tudunk középkori ének együttessé alakulni azáltal, hogy az eredeti dallamot kvárt és kvint párhuzamban is előadjuk.
https://nepenektar.hu/idoszak/szentek_unnepei/liturgia/170/h/414/magyar-hazank-te-jo-anya-gaude-mater-ungaria
Michelangelo, Leonardo da Vinci, Botticelli, Dürer, Shakespeare, Galilei, Mátyás király… mely korszak képviselői? Bizony a reneszánsz!
Tudjuk jól, hogy maga a szó azt jelenti, hogy újjászületés, az antik kultúra felélesztése, mely mellé az emberközpontúság és humanizmus fogalmai is társulnak.
Ismét egy kis kvíz következik, elsőként irodalmi témában! Mondok fogalmakat, műcímeket, jellemzőket… kiről van szó?
első név szerint ismert magyar költő
katolikus pap és pécsi püspök is volt
epigrammákat, elégiákat írt
legfőbb művei: “Pannónia dícsérete”, “Egy dunántúli mandulafáról”
Csezmiczei János néven született
(Janus Pannonius, 1434- 1472)
Zólyom (Szlovákia) városában született 1554-ben
két fő múzsája: Losonczy Anna és Szárkándy Anna (Anna, Júlia és Célia versek)
szerelmi költészete a lovagi költészetig nyúl vissza: a választott hölgyért rajong, udvarias, isteníti, szépségét csodálja….
“Hogy Júliára talála”, “Egy katonaének”, “Adj már csendességet”
(Balassi Bálint, 1554 - 1594)
Ismét rögtönözni fogok, egy szerintem jól ismert dallamra. Ki lehet a szerző és a mű címe?
Tinódi Lantos Sebsestyén (1510 - 1556): “Egri históriának summája” (Summáját írom Eger várának)
Ki is ő? Költő, énekszerző, lantjátékos, krónikás, aki verses formában dolgozta fel korának történelmi eseményeit, inkább a hitelességre, nem pedig a művészi értékek közvetítésére törekedve. Leghíresebb gyűjteményének címe: “Krónika” (1554)
És már el is értünk a következő korszakunkhoz, a barokkhoz, mely a “barocco” szóból ered. Jelentése nem más, mint nyakatekert okoskodás. A stílusirányzat jellemzői a monumentalitás, pompa, bonyolult minták és díszítések.
Kezdjük a magyar építészettel, olyan módon, hogy mondok jelentősebb barokk épületeket, Ti pedig kitaláljátok, hogy hol találhatók mindezek!
- Eszterházy kastély - Eisenstadt, Kismarton
- Várszínház - Buda
- Grassalkovich - kastély - Gödöllő
- Fehér Kereszt vendégfogadó - Budapest, Batthyányi
- Zichy- kastély - Óbuda
- Savoyai - kastély - Ráckeve
- Széchenyi- kastély - Nagycenk
- Festetics kastély - Keszthely
Az irodalmi áttekintést szintén kvíz formájában fogjuk művelni, hogy haladjunk is, hiszen még nagyon sok izgalmas dolog vár ránk, és, hogy további nyereményekhez juthassatok, szaloncukor formájában.
Kik voltak ők?
esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció nagy alakja.
Grazi egyetemen bölcseletet tanított, ahol Johannes Kepler, német csillagász is munkálkodott 1600-ig.
1635-ben, 100 ezer forintnyi tőkével egyetemet alapított Nagyszombatban, teológiai és bölcsészeti karral, mely jogutódjai az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Pázmány Péter (1570 - 1637)
költő, hadvezér, politikus. Dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, aki 1566-ban hősi halált halt a törökök elleni csatában.
Egyik fő műve a “Szigeti veszedelem” (1645), melynek eposz a műfaja.
Zrínyi Miklós (1620 - 1664)
Meg kell még említenünk a magyar barokk további kiemelkedő személyiségét, Esterházy Pált (1635 - 1713), aki költő és zeneszerző is volt, de tevékenyen részt vett a török elleni harcokban is. Fő műve az 1711-ben megjelent “Harmonia Caelestis” , azaz “Mennyei harmónia”, mely 55 kantátából áll. Érdekesség, hogy pár száz évvel később, (2000- ben) Esterházy Péter író (szintén az Esterházy grófi család sarja) ugyanilyen címmel jelentette meg regényét.
Hallgassuk most meg az előbb említett gyűjteményből, az “Ascendit Deus in Jubilo” című kantátát!
A zenetörténetben szerintem az is a csodálatos, hogy ahogy követik egymást az egyes korszakok, azt láthatjuk, hogy némelyek visszatérnek korábbi stílusirányzatokhoz, némelyek átvesznek elemeket az előbbi korokból, némelyek pedig teljesen szembeszegülnek azokkal. A most következő klasszicizmus például mind felfogásában, szemléletében, mind szabályrendszerében egyszerre nyúl vissza az antik kultúrához és a reneszánszhoz is.
A klasszicizmus és a felvilágosodás eszmerendszere Magyarországra nagyjából a 18. század végére érkezett.
Aki ismer engem, tudja, hogy rendkívül szeretek játszani, úgyhogy ismét kvíz következik, irodalmi témában!
Mondom a műcímeket, ki a szerző?
“Ágis tragédiája”, mely mű azért fontos, mert a magyar
felvilágosodás első szépirodalmi alkotása.
Bessenyei György (1747 - 1811)
“Tövisek és virágok”, “Fogságom naplója”, “Orpheus” című folyóirat
Kazinczy Ferenc (1759 - 1831), fontos nyelvújítónk, költő és a magyar irodalom első vezéralakja.
“Békaegérharc”, “Dorottya“, “Tartózkodó kérelem”, “A tihanyi Ekhóhoz”, “Szegény Zsuzsi a táborozáskor”
Csokonai Vitéz Mihály (1773 - 1805)
“A magyarokhoz”, “A közelítő tél”
Berzsenyi Dániel (1776 - 1836)
Énekeljük el gyorsan a “Kecskemét is kiállítja, nyalka verbunkját” kezdetű dalunkat! Emlékszünk-e arra, hogy mi célt szolgáltak az ilyen típusú dalok? Ezekkel az énekekkel verbuválták, toborozták össze a katonákat, mely a verbunkos zene kialakulását és megjelenesét is eredményezte gyakorlatilag. A verbunkos zene és annak képviselői pedig a magyar romantika előfutárai is voltak egyúttal, úgy, mint Csermák Antal, Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni (“Szózat”).
A klasszicizmus szabályrendszere arra is jó volt, hogy az utána következő romantika nagyjából mindezt felrúgja, kiszélesítse, átértelmezze. Az emberek csalódtak a felvilágosodás eszmerendszerében, mert nem hozott olyan megoldást, mint amilyenre vágytak, így sokszor kiábrándultság, csalódottság itatja át a hétköznapokat és a művészi világot is.
Rendkívül felfokozott életérzéseket figyelhetünk meg az alkotásokban, mint például világfájdalom, életuntság vagy éppen lángoló életkedv és öröm, szenvedélyesség, végletesség, elvágyódás a fantasztikum világába, a dicső múltba, az egzotikumba.
Hogy nehogy hiányérzetünk legyen, ezúttal is kérdezz-felelek formájában nyargalunk át az irodalom széles mezején, újabb szaloncukrokat begyűjtve!
Mondok tehát különböző fogalmakat, címeket, kihez kapcsolhatók mindezek?
Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság, Csajághy Laura, “Gondolatok a könyvárban”, “Csongor és Tünde”, “Zalán futása”, “A vén cigány”…. ”Szózat” Vörösmarty Mihály (1800 - 1855)
márciusi ifjak, Szent- István rend lovagja, Laborfalvi Róza, “Egy magyar nábob”, “Janicsárok végnapjai”, “Szegény gazdagok”, “A kőszívű ember fiai”
Jókai Mór (1825 - 1904)
Pilvax kávézó, Nemzeti Múzeum, Segesvár, Szendrey Júlia, “Alföld”, “János vitéz”, “Szeptember végén”, “A XIX. század költői”….
Petőfi Sándor (1823 - 1849)
Shakespeare fordítások, tüdőgyulladás, balladák, “Az elveszett alkotmány”, “Bolond Istók”, “Letészem a lantot”, “A lejtőn”, “Ágnes asszony”, “Toldi”, “Családi kör”
Arany János (1817- 1882)
Az irodalmi kvíz után pedig egy kis zenefelismerés következik a magyar romantika két kiváló zeneszerzőjének műveiből!
- Liszt: “Haláltánc” (elbújtatva a Dies irae dallam)
- Erkel: “Bánk bán”: “Keserű bordal” (0.46 tól)
- Liszt: “Szerelmi álmok”
- Erkel: “Bánk bán”: “Hazám, hazám” (1.04 től)
- Liszt Ferenc: “Esz-dúr zongoraverseny: I. tétel”
Mivel nagyon szűkös az időnk és amúgy is szinte mindent tudtok az előbbi zeneóriásokról, csak egy rövid áttekintés róluk:
Erkel Ferenc (1810 - 1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus.
A Pesti Nemzeti Színház első karmestere 1837-től 30 éven át.
1844-ben bemutatták első komoly operáját, “Hunyadi László” címmel, valamint ebben az évben nyerte meg a pályázatot Kölcsey “Himnuszának” megzenésítésére.
Legfőbb műve a “Bánk bán” című 3 felvonásos opera, melyet 1861-ben mutattak be.
Liszt Ferenc (1811 - 1886) a mai Ausztria területén született, Doborjánban, bár egy szót sem tudott magyarul, magyarnak vallotta magát. Kozmopolita volt, élete főbb állomásai: Bécs, Budapest, Párizs, Weimar, London, Bayreuth….
Ő mondta:
“A zongora olyan nekem, mint tengerésznek a hajója, mint araboknak a lova - sőt, több is annál. A zongora mindezidáig én voltam, a nyelvem, az életem. Véleményem szerint a zongora az első helyen áll a hangszerek hierachiájában. 7 oktáv terjedelme magában foglalja a zenekar egész hangzását, és 10 ujj elegendő ahhoz a harmóniához, melyet 100 muzsikus együttes hoz létre.”
És elérkeztünk az én egyik kedvenc korszakomhoz, a XX. századhoz. Azt hiszem nem kell nagyon bemutatnom ezt a minden szempontból érdekes, izgalmas és különleges századot, mely minden eddigi szabályt áthág és felépíti a sajátos, sokszor rendszer nélküli rendszerét. A XX. század az izmusok kora: historizmus, szimbolizmus, impresszionizmus…
Még órákon át tudnék részletességgel beszélni és mesélni e korszak művészeti ágairól, alkotásairól, stílusjegyeiről, de azt hiszem, hogy nem élhetek vissza eddigi türelmetekkel és lassan a végére kell járnunk ennek az előadásnak!
Játszanék azonban még Nektek két kis rögtönzést, e kor két számomra fontos és kedvelt költőinek verseit alapul véve: József Attila: “Reménytelenül” - “Lassan tűnődve” és Tóth Árpád: “Esti sugárkoszorú”.
Miután felolvasom a verseket, megpróbálom a hangulatokat a zene által visszaadni. Próbáljátok meg kitalálni, hogy melyik improvizáció melyik vershez köthető!
A XX. század egyik két legfontosabb zeneszerzőjéről tényleg csak néhány mondat:
Kodály Zoltán igen sokat tett azért, hogy Magyarországon fejlődjön a kulturális élet, a kórusmuzsika. A “Kodály- módszer” világszerte elterjedt és híres és bevált módszer, melynek lényege, hogy a szolmizáció segítségével könnyebbé válhat az éneklés. A zenei hallás, zenei írás- olvasás kellő elsajátítása, fejlesztése a célja e metódusnak. Kodály főbb művei: “Galántai táncok”, Marosszéki táncok”, vegyeskarra és nőikarra írt darabok, “Psalmus Hungaricus”, “Missa brevis"...
Bartók Béla Nagyszentmiklóson született. Kodállyal együtt végezte a népdalgyűjtést, de ő nemcsak Magyarországon, hanem más Európai országokban is járt és a keleti kultúrákkal is ismerkedett (Bali szigetek, Indonézia….). Műveiben jelen van az asszimmetria, ostinato, páratlan lüktetés, hangsúlyeltolás. Különböző modell skálákban gondolkodik, mely segítségével kilép a tonalitás rendszeréből. Legfőbb pedagógiai művei a “Gyermekeknek” és “Mikrokozmosz” sorozatok. Mindkettő 6 kötetes, technikailag egyre nehezebb darabokat tartalmaznak.
Ismerek egy kortárs zeneszerzőt, aki elirigyelte Bartóktól a zongorára írt, tanítási céllal megalkotott darabokat….
Igen, én volnék az, aki az elmúlt két évben kiadtam két gyűjteményt, “A világ távcsövei” és “Találkozások” címmel.
Engedjétek meg, hogy befejezésül az utóbbi kötetből játsszak nektek egy darabot, amit még az párizsi olimpia előtt írtam, így azt gondoltam, hogy ez a cím mindenképpen elegáns és szép….
“Les lumiéres de la Seine”, azaz “A Szajna fényei”
Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek, ismét fantasztikus élmény volt veletek, köztetek lenni és külön köszönöm, hogy lelkesen, segítőkészen, aktív résztvevői voltatok az előadásomnak!
És nagyon köszönöm Juditnak a lehetőséget!
Gergely Anikó fotója
