A nagyokkal kiválasztottuk a felveendő virágokat, megkerestük az ideális szöget és vártunk.
Jakab megint megszerkesztette az átélt csodát, Csingling-film zenére esett a választás. Mese-kert. Azért a valóságban még meseszebb.
Témakörök: természet
természet-megfigyelések
Egerészölyv
Tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházba indulva stílusosan egy kis kitérővel érkeztünk. Kecskebékát (Pelophylax kl. esculenta) költöztettünk az Ellend-Hásságy között elterülő tóba. Imádjuk őket, mint minden békát, de ha sikerül megfogni tanyánkon egy-egy példányt, akkor kötelező a költözés a hangjuk miatt. Túl közel van a kis dísztavunk a házhoz. Laci zsebpénzt (béka fejpénzt) ajánlott Petinek a kecskebéka befogásáért. Persze kötelezően sérülésmentes állapotban.
Kecskebéka (és tücsök) hang
A kitérő fontosabb állomása Olaszra vezetett, ahonnan Gábor jelezte napközben, hogy befogott egy pár napja a faluban több helyen felbukkanó, legyengült, röpképtelen ragadozó madarat. Laci tanácsát, szakmai segítségét kérte. Az egerészölyv (Buteo buteo) még elfogadta Gábortól a nyúlmájat, így reménykedhetünk abban, hogy menthető egészségi állapotban van. Ma reggelig egy dobozban pihent, mert ilyen esetekben a sötét, nyugodt hely a legjobb számukra. Kíváncsian vártuk a reggeli vizitet. Etetésnél megvizsgálva láttuk, hogy nem a szárnyát érte baleset, hanem az egyik lábán van égési sérülés: heges nyoma alatt az ujjai elhaltak. Az egyik leggyakoribb baleset a nagyfeszültségű vezetékeken elszenvedett áramütés. A nagyobb testű madarakat (ragadozók, gólya) érinti, mivel ők több vezetékkel érintkeznek egyszerre. A fecskék, seregélyek vidáman landolnak csapatostul ezeken az objektumokon. Úgy tűnik, hogy a sérült lábát nem tudja használni, ezért nem tudott táplálkozni és került kiszolgáltatott helyzetébe. Ezután élete végéig mesterséges táplálásra szorul. Egy ideig nálunk erősödik, lábadozik, miközben az MME (Magyar Madártani Egyesület) segítségével mentőállomásra kísérjük.
Laci eteti az egerészölyvet
Bagolytorony
Laci mintegy 15 éve ellenőrzi a környék 13 falujában a gólyafészkeket, az ellendi templomtoronyban pedig a kihelyezett bagoly költőládákat a Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei helyi csoportjának gyűrűzőjeként.
Az egyház engedélyezte költőláda kihelyezését a templomtorony felújítása után, amikor is fém ráccsal lezárták a tornyokat, hogy a galambok ne tudjanak beköltözni tűzveszélyességi okokból, így folyamatosan költhetnek a baglyok.
Két faj: gyöngy- és macskabagoly fordul elő itt.
Esetenként a kisebb termetű gyöngybagoly kiszorítja a fészekből a macskabaglyot, ezért pár évvel ezelőtt két költőládát helyeztek el Laciék. Ennek köszönhetően egyik évben mindkét faj költött a toronyban. Idén gyöngybagoly használta a fészkelőhelyet. Sajnos az első fészekaljat a nyugati ládában rablás érte, így átköltöztek a szülők a keleti ládába, ahonnan a pótköltés fiókái repültek ki múlt héten. Ilyenkor pár napig a fiókákat még etetik a szülők. Egyes madárfajokra jellemző, hogy a fiókák még a teljes röpképesség elérése előtt kiugrálnak a fészekből, például a rigók, baglyok. Ez egy nagyon veszélyes időszak számukra, mert könnyen ragadozó áldozatává válhatnak (kutya, macska, róka, stb ). Ha ilyenkor találunk bagolyfiókát és sérülést nem látunk rajta, ne vigyük haza, hanem a fészkelőhely közelében minél magasabb, nyugodt helyre helyezzük el őt. Este hangja alapján meg fogják találni a szülők, etetik, amíg teljesen önállóvá nem válik és remélhetőleg megmenekül a ragadozók karmai közül.
A fészekalj létszáma az évben aktuális rágcsáló mennyiségtől függ. Idén ez nem túl magas, így hat fiókát neveltek fel a szülők. Előfordul a 10-12 fős fészek is.
Szerk.megj.
Szálösszeérések. Balázs napok óta arról számol be, hogy mikor este megy át bezárni az Okosházat, szuszog a torony. Egyesületi megbeszélést tartottunk a játszótér mellett: Klaudia észrevette, Anita lefotózta, Andi megfogta, én megírattam, Laci pontosította.
Macskabagoly, tücsök, szél, lovak, este
Lila pipacs
A Bogádi útról Pécs felé kanyarodva a délutánban
Ő már nem pipacs (vadmák), hanem mák (kerti). Az út szélén keveredett be a pirosak közé.
Kezdem megszeretni azt a tulajdonságomat, hogy mindent mindenfelé szórok, nem háborgatok senkit, aztán meg csak gyönyörködök. Természetsegítő kertészet.
Ma reggeli pipacsaink
Tavasszal a lencse lepett meg. Télen a cicákkal pöröltem, amiért kiszakítottak egy zacskónyit - lusta voltam felmenni a komposztig, ezért a virágoskertbe szórtam ki, gondolván, majd gyorsan elbomlik. Tavaszra kicsírázott, most pedig határozott kedves kis növénnyé serdült.
Lencsenövényke a hortenzia előtt
Lencse botanikai rajza - bükköny (https://falusag.hangfarm.hu/2020/05/bukkonyerdo) és baltacim rokonság
Takarmánybaltacim az estében
Szemnyitogató
A februári kiugróan meleg időszakok eléggé kicsalogatták a gyümölcsfák rügyeit. Amikor március elején hírét vettem az újabb hideghullám közeledtének, kíváncsiságból lefényképeztem néhány fa rügyét, hogy tudjam, milyen fejlettségi állapotban lesznek kénytelenek a fagyos éjszakákat elviselni, és vajon képesek lesznek-e károsodás nélkül megúszni a hideget. Itt látható néhány rügyfelvétel a hideg előtti napról:
Korai pipacsmeggy
Magyar kajszi
Marika-féle vérkörte
Szomolyai fekete cseresznye
A régi mandula
A vajkörtvélyfa vesszőszíne
Növények sejtszintű felépítése
... és a bennük lejátszódó kémiai folyamatok
Esszémben a növények szerves és szervetlen anyagfelvételre képes részeinek sejtszintű felépítéséről és a sejtekben lejátszódó kémiai reakciókat szeretném részletezni és azok fontosságáról szeretnék említést tenni.
A növények nagy része az eukarióta törzsbe tartozik, mert az örökítőanyagot sejtmag veszi körül, nem pedig szabadon helyezkedik el a sejtben a többi sejtalkotó mellett, viszont érdemes megemlíteni, hogy prokarióta törzsbe tartozó növények is előfordulnak, így nem lehet éles határt húzni, hogy a növények csak eukarióta sejteket tartalmaznak. Mint minden sejt rendelkezik egy éles határvonallal, ami elválasztja az inter- és extracelluláris teret egymástól, ez a határvonal a sejtfal.
Sejtfal felépítése
A sejtfal anyaga nagy részben cellulózból áll, ami poliszacharid, vagyis egyszerű cukrok összekapcsolódásából jön létre. A cellulózt felépítő molekulák béta-glükóz egységek, amik cisz-, illetve transz térállásban kapcsolódnak, a képződött láncok pedig hidrogénkötésben kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal kialakítva egy stabil és kémiailag ellenálló szerkezetet. Ezek a jellemzők segítik elő, hogy a sejtfal rugalmas és könnyen formálható legyen, hiszen ellent kell állni a sejtben uralkodó turgor nyomásnak, a cella növekedésekor bekövetkező változásoknak is.
Az elsődleges sejtfal citoszkeleton által rendezett cellulózszálak egymáshoz kapcsolódó rétegeiből kialakult plazmamembrán. Hidrofilitását tekintve hidrolfil, mert átjárható a víz és kisebb molekulák (ionok, szerves vegyületek, kis méretű fehérjék) számára. A cellulózrostok átmérője 10-25 nm, nagy szakítószilárdságúak, meghatározott rendszer szerint helyezkednek el a mátrixban, ami egy gélszerű anyag, hemicellulóz és pektin építi fel, ezek a Golgi- készülékben szintetizálódnak és a szekréciós vezikulumokban szállítódnak a sejtfalhoz, ahol ahol betöltik a funkciójukat.
A másodlagos sejtfal kötő-és érszövetekből épül fel, az elsődleges és a plazma membrán közötti teret elfoglalva. Itt is cellulózszálak helyezkednek el meghatározott rend szerint, viszont a rostok közötti teret polimerizált fenolvegyületek (lignin) töltik ki, ezzel növelve a sejtfal erősségét, emellett megakadályozza a gombafonalak és egyéb kórokozók mechanikai átjutását a sejtfalon és annak gombaeredetű enzimek általi lebontását. A cellulózrostok feladata nemcsak az elsődleges és másodlagos sejtfal felépítése, hanem áthatolnak a kettős rétegű plazmamembránon egy rosette elnevezésű, szintén cellulózrostok halmazából felépülő összekötő hídon és a plazmamembrán felületén meghatározott rendszer szerint elhelyezkedő kérgi mikrotubulusokba kapcsolódnak.
Az intercelluláris térben sejtszervecskék helyezkednek el, amik szintén citoszkeleton segítségével mozognak a citoplazmában. Finom mikrotubuláris tubulin és mikrofibrilláris aktin fehérjerostok alkotják a citoszkeletont, mintegy hálózatot alkotva a citroplazmában.
A sejt 90%-át a vakuólum (sejtnedvüreg) alkotja, tonoplaszt membrán veszi körül, feladata tápanyagok, anyagcseretermékek raktározása, transzportja, kiválasztása, illetve a sejt belső terének kitöltése, szerepet játszik az ozmotikus szabályozásban is.
Sejtszervecskék
A sejtmagvacska (nucleolus) egy gömbszerű altér a sejtmagon belül, itt történik a riboszómális RNS szintézise és itt találhatók a riboszómális alegységek. A sejtmagvacskát a sejtmag védi, ami specializált szerkezettel rendelkezik, mert külső és belső burok határolja el a sejt további részeitől. A burok felületén pórusok találhatók, amik a nagyobb molekulák számára biztosítanak átjárhatóságot. A sejtmagburok kapcsolódhat az endoplazmatikus retikulumhoz (ER), ez szintén egy membrán rendszer és két fajtája fordul elő a sejtben: a sima és a redős endoplazmatikus retikulum.
A sejtmagnak nemcsak védelmi, hanem irányító és szabályozó szerepe van a sejtnövekedésben- és anyagcsere folyamatokban, benne találhatóak a gének, amik örökletes tulajdonságokat hordoznak.
A sima endoplazmatikus retikulumban lipidszintézis folyamata megy végbe, a redős endoplazmatikus retikulumban pedig fehérjeszintézis. Növényi sejtekben az ER felosztható a citoplazmában elhelyezkedő és a sejtmagot körülvevő ER-ra.
Anyagcsere-folyamatokért felelős sejtszervecskék a mitokondrium és a kloroplasztisz (zöld színtest). Mitokondriumban adenozin-trifoszfát (ATP) képződik szénhidrátok, lipidek lebontásával, kettős membránréteggel rendelkezik.
Az adenozin-5-trifoszfát (ATP) a növényekben energiaforrásként fordul elő. Minden esetben ADP-ből keletkezik foszforiláció útján, ami kétféle úton mehet végbe. Az egyik az elektrontranszport-lánchoz kötött oxidatív foszforiláció, ennek során egy membránba ágyazott elektrontranszport-lánc a működése során proton koncentráció különbséget hoz létre a membrán két oldalán. A proton koncentráció különbség (az ún. proton-hajtóerő) lehetővé teszi , hogy a kiegyenlítődés felé ható proton átáramlásban rejlő energia ATP szintézisre fordítódjon. A protonok egy membránba ágyazott enzimen, az ATP-szintázon haladnak keresztül, és ennek során keletkezik ATP ADP-ből és szervetlen foszfátból.
Eukariótákban, ezen belül növényekben a mitokondriumban, a színtestekben (kloroplasztiszban) is zajlik ez a folyamat. Másik formája az úgynevezett szubsztrát-szintű foszforiláció. Ennek során a foszfát (helyesebben foszforil-) csoport egy foszforilált szerves molekuláról kerül az ADP-re. Legnagyobb részben a fotoszintézis (lásd növények és egyes baktériumok) és összetettebb szerves molekulák lebontása (oxidációja) során keletkezik, ez utóbbi folyamat minden élőlényben zajlik.
Kloroplasztisztban található vegyületek a klorofill A és klorofill B vegyületek adják a sejtszervecske zöld színét.
Fotoszintézis útján képződő monoszacharid a szőlőcukor, a folyamat lejátszódásához szükséges energiaforrás fényenergia és a szénforrás pedig a leveleken keresztül beáramló szén-dioxid. Zöld színtesten kívül más specifikus színtestek is megtalálhatók a sejtben, mint az amiloplasztisz (keményítő tárolása, zsírsavak és terpének, illetve más nyersanyagok előállítása, amelyek energiát biztosítanak egyéb nagymolekulák szintéziséhez), a rhodoplasztisz, ami piros színanyagot hordoz, a muro- vagy cianoplasztisz (ez ciánzöld színanyagot tárol, megtalálható az egyik algafajban), kromoplasztisz (további színanyagok szintézise és tárolása), gerontoplasztisz (fotoszintézisben résztvevő anyagok lebomlásának szabályozása a levél elhalásakor), leukoplastisz (színtelen, monoterpének szintéziséért felelős) és átalakulhat más színtestekké, mint pl. elaioplasztisz (növényi zsír tárolása), proteinoplasztisz (fehérjék tárolása és átalakítása), tannoszóma (tanninok, polifenolok szintézise). Peroxiszóma kataláz enzimet tartalmaz, ami az anyagcserefolyamatok során képződött hidrogén-perodixot eltávolítja és átalakítja.
Tulajdonképpen a citoplazma egy vízalapú folyadékból, ami a citoszol és a sejtszervecskékből áll.
A szomszédos sejtek közötti kapcsolatot a plazmodezmata biztosítja, amit egy vékony szálnak kell elképzelni és hídként viselkedik. A plazmamembrán külső felületén található térrész az apoplaszt, ami vízáteresztő tulajdonsággal rendelkezik, így a hidrofil molekulák könnyen oldódnak. A sejtek között egy megtalálható pektin poliszacharidban gazdag, ezáltal ragadós, középső lemezes felület összeragasztja a szomszédos sejteket.
A levél felszínét borító viaszréteg elsősorban hirdofób szénhidrogén vegyületekből épül fel, ezek tartalmazhatnak telített és telítetlen kötéseket, funkciós csoportokat, amik befolyásolják a vegyület hidrofóbicitását.
A többi élő szervezethez hasonlóan, a növényekben is kondenzációs reakciók játszódnak le nukleinsavak, fehérjék, polipeptidek szintézisekor. Viszont ez csak formális, mert termodinamikailag kedvezőtlen, ezért az a megoldás, hogy a kondenzáció egy másik úton megy végbe úgy, hogy a reakció során egy másik, nagy szabadentalpia csökkenéssel járó molekuláris átalakulás is végbemegy.
Az aminosavakat aktiválni szükséges ahhoz , hogy megtörténjen az összeépülés, ilyenkor nem szabadaminosav állapotban vannak, hanem egy tRNS molekulához vannak kapcsolva kovalensen, észterkötéssel. Az észterkötés elbomlása szabadentalpia csökkenést okoz. A reakció során egy amin végez nukleofil támadást egy karbonil szénatomon, de a kilépő csoport nem egy hidroxil, hanem egy tRNS molekula. Ezt az energiaigényes szintetikus folyamatot ATP-ben rejlő kémiai energia segítségével lehet végrehajtani.
Anyagcsere-folyamatok
Glicenaldehid-3-foszfát átalakítása 3-foszfogliceráttá
Mindkét folyamat energiatermelő, viszont ahol 1,3 - Bifoszfoglicerát is keletkezik, egy lassú folyamat.
A citoszolban az enzimkomplexek kialakulását meghatározza a glikolitikus enzimek koncentrációja. A reakció hatékonyságát a kináz és a dehidrogenáz enzimek egymáshoz való közelsége növeli a reakció hatékonyságát és a dehidrogenáz enzim termekének eljutását a kináz enzimhez.
Szénhidrát anyagcsere fő útvonalai a glukóz-6-foszfátból indulnak, az egyes útvonalak az organizmus homeosztázisa érdekében többféle módon szabályozottak.
Az anyagcsere-folyamatokban képződő vegyületek közül a két legfontosabb és könnyen átalakítható vegyületek a piruvát (piroszőlősav deprotonált alakja) és az Acetil-koenzim A.
A glikolízis sebességét elsősorban a foszfofruktokináz enzim aktivitása határozza meg alloszterikus aktivátorok és inhibítorok segítségével. A fruktóz 2,6-biszfoszfát regulátor metabolit keletkezését pedig a foszforuktokináz-II enzim kovalens módosítása szabályozza.
Zsírsav szintézis és lebontás szabályozása.
A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok nem minden esetben tudnak az “általános” úton lejátszódni, mert egy élő rendszerről beszélünk, ahol folyamatos változások mennek végbe, amik hatással vannak egymásra. Figyelembe véve a termodinamikai és kinetikai törvényszerűségeket.
Mesés növényismeret 3.
Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.
A Tollborzfű (Pennisetum alopecuroides) 1 méter magasra növő díszfű. Zöld levelei hosszúak, ívesen elhajlóak, ősszel szalmasárgára színeződnek. Az üvegmosókeféhez hasonlító arasznyi virágzata hosszú, elhajló virágzati száron nyílik. Nedves, tápanyagdús talajon fejlődik a legjobban.
A Pampafű (Cortaderia selloana) feltörő hajtású, sűrű bokrokat képező, nagytermetű, kétlaki díszfű. Levelei hosszúak, középzöld színűek, szélei élesek. Virága krémfehér színű óriás bugavirágzat.
Az Árvalányhaj (Stipa tenuifolia) szárazságtűrő és napfénykedvelő fűféle. A pázsitfűfélék egyik legszebb fajtája. Örökzöld díszfű. Szőke hajhoz hasonlító virágzata nyár elején jelenik meg. Magyarországon vadon élő telepei védettek.
Másnap reggel Bendegúz korán ébredt, és tovább indult. Mondanám, hogy a lába, de inkább az orra vitte előre. Egy olyan kertes részhez érkezett, aminek illata szinte bódította. - Hová kerültem? Mi ez a rengeteg illat körülöttem?
Bendegúz nem akárhová érkezett. A fűszernövények birodalmába. Körös-körül illatos fűszernövények vették körül. Sorba is vette a látottakat, szaglottakat.
Medvehagyma (Allium ursinum): „az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.” Kiváló alapanyaga pogácsának, pesztónak. Rengeteg vitamin és ásványi anyag forrása. Levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéhoz, mely a medvehagymához képest erősen mérgező.
Tárkony (Artemisia dracunculus): „az őszirózsafélék családjába tartozó fűszer- és gyógynövény, amelynek 2-6 centis karcsú, hosszúkás leveleit használjuk fel. Kétféle típusa van, az egyik a francia, amely erősebb ízű, ám nehezebb termeszteni, ezt főzéshez ajánlják. A másik az orosz fajta, amelyet könnyebb termeszteni, viszont gyengébb aromájú - ezt salátákhoz használják inkább.”
Citromfű (Melissa officinalis): sokrétű gyógy- és fűszernövény. Érdekesség, hogy a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő növény, finom illata van, a gyógyászatban is évszázadok óta elismert és nagyra becsült növény. Avicenna szerint „Örömmel tölti meg a szívet”.
Az erdei kakukkfű (Thymus serpyllum) teának elkészítve gyógyhatású készítmény, mely fertőtlenít és immunerősítő hatású. A nők növényének is nevezik, mert enyhíti a menstruációs görcsöket és a vérzési rendellenességeket. Náthára és alvászavarokra is kiválóan alkalmas. A meszes talajt kedveli, rokona a kerti kakukkfű. Évelő, lágyszárú félcserje.
Ahogy Bendegúz sétált tovább, még több izgalmas növényt fedezett fel. Ahogy felkereste könyvében, látta, hogy igazi erdei patikába tévedt, és lábai előtt hever telis-tele gyógynövényekkel a mező. Mindenből gyűjtött egy keveset, hogy családjának is vigyen haza, és nála is legyen, ha netán történik vele valami. Sok mindent gyűjtött össze:
Először a páratlan illatú levendulából (Lavandula) szedett. Évszázadok óta ismert gyógynövény, már az ókorban is ismerték. Nyugtalanság, álmatlanság kezelésére a mai napig használják, de ezen kívül számos más módon is alkalmazzák. Örökzöld félcserje, szereti a napos, meleg helyeket. A virág színe lehet lila, fehér, kék, halványkék vagy rózsaszín. Magyarország legismertebb levendulásai a Pannonhalmi Bencés kolostor, illetve a Tihanyi területek.
Tovább sétálva talált még: „Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.” A botanikusok Chamomilla recutita néven ismerik, de használatos még a régebbi elnevezése, a Matricaria chamomilla is, illetve a a Chamomilla hungaricum, mely világszerte ismert jótékony hatásáról. Szinte bárhol fellelhető, és számos formában alkalmazható. 20-50 cm magasságra növekszik, szikes talajt kedvelő.
A mezei katáng (Cichorium intybus) csökkenti a vércukorszintet, gyökerét felhasználva reumás panaszokat enyhít, májat, lépet, vesét tisztít, továbbá emésztést elősegítő hatása is van. Gyógynövény, de bárhol találkozhatunk vele. Út mentén, városban, mezőkön. Vadcikória néven is ismert. Amikor az emberek cikória kávét ittak, sokkal kevesebb volt a májjal, vesével kapcsolatos megbetegedés. A reformkonyhában salátaként is felhasználják. A gyökere tartalmazza azt a vegyületet, mely a gyomorra hat jótékonyan.
A következő, amit Bendegúz majdnem begyűjtött a Palástfű (Alchemilla vulgaris) volt. Hogy miért csak majdnem? Még időben olvasta el könyvében, hogy bizony ezt tilos letépni, ha valaki vadontermő változatára lel. Népi elnevezései: Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A hegyvidéki magaslatokat kedveli. A gyógyászatban a virágos hajtását használják fel. Kiváló vérzéscsillapító. Különböző női panaszok kezelésére ajánlott.
Ahogy Bendegúz tovább sétált egy parkos részhez ért. A különböző örökzöldek járdaként szelték ketté a teret. Egymás mellett sorakoztak, és mintha irányt mutattak volna. Bendegúz elindult ezen az örökzöldek által kijelölt úton, mert érzete valami jó felé vezet. Az ösvényen átjutva gyönyörű kertet látott, tele virágokkal... gumós és hagymás növényekkel...
Dália
Gyöngyike
Gyöngyvirág
Hóvirág
Kikerics
Liliom
Nárcisz
Sáfrány
Tulipán
A virágokon túl egy takaros kis házikót pillantott meg Bendegúz. Barátságosan állt és hívogatta őt.
– Gyere be Bendegúz! Ne félj, csak gyere! - hívta Bendegúzt egy kedves hang. Mielőtt belépett volna a házba, látta, hogy a ház körül is rengeteg olyan növény van, amit már a mindenttudó könyvből ismer. A házba lépve egy nagyon öreg anyókát látott, aki karosszékében üldögélt.
– Végre itt vagy ükunokám! Már nagyon vártalak téged! Mesélj, milyen utad volt? Boldogultál az erdőben? - mosolygott nagymama.
– Üknagymama? Te vagy az? Ez hogy lehetséges? Te írtad ezt a mindent tudó könyvet? - szaporázta a kérdéseket Bendegúz. Üknagymama mindent elmesélt Bendegúznak, hogy ő bizony már nagyon öreg, hosszú életét azoknak a növényeknek/gyógynövényeknek köszönheti, amiket ő is felfedezett útja során. Sokáig beszélgettek még és Bendegúz úgy érezte, soha életében nem volt még ilyen boldog. Reggel egy finom étel után Bendegúz elindult hazafelé. Megígérte ükmamának, hogy hamarosan visszatér hozzá.
A rövidebb út hazafelé tölgyfaerdőn vezetett.
A kocsányos tölgy (Quercus robur) illetve kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egész Európában honos, a bükkfalfélék család nemzetségébe tartozik. Mindkét fajta részei gyógynövényként is használhatók. Elsődleges különbségük a kocsányos termés, a makk. A tölgynek több, mint 100 faja ismert. A 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái. „Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is.”
Olvasott közben a többi lombhullatóról is:
A Közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölötti erdőtársulások meghatározó fája. Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak. A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.
Gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe és a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó fa. Jól felhasználható az iparban is, de remek díszfa is egyaránt. Sir J. E. Smith írja róla, hogy: „egy szilárd, alacsony növésű fa, ami, ha egyedül nő, és felveheti természetes alakját, akkor vonzóbb lesz, mint azt egyesek gondolnák.". Lassú növekedésű fa, az első 10 évben 30-45 cm-t nő évente, de ahogy öregszik a növekedése lelassul, viszont nem hosszú életű.
A levelek kibontakozása után egy hónappal megjelenik a barka. Ez is egylaki növény, akárcsak a nagy Cupulifera család többi tagja, ahova a Carpinus is tartozik. A barkák a fán maradnak, amíg a gyümölcs megérik, vagyis októberig.
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) népi elnevezése „papsapka”.
A kecskerágók nem csak a hazai erdők gyakori cserjéi, hanem urbánus parkok gyakori, télen is zöldellő díszei. A trópusi elterjedésű kecskerágófélék családját, amely mintegy 850 fajt számlál, nálunk egyetlen őshonos nemzetség, a kecskerágó (Euonymus) képviseli. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten gyakran piros, négyélű tok. Magjukat húsos, élénk színű magköpeny borítja. A magvak mérgezőek. Általában elmondhatjuk a kecskerágókról, hogy gyengébb talajon is megélnek, a talaj kémhatására sem érzékenyek, ezért igazi várostűrő növények.
Bendegúz lassan hazaért, bekopogott szülei háza ajtaján. Persze volt nagy öröm mikor meglátták fiúkat. Elmesélte merre járt, és miket látott, és észrevette azt a csillogást édesapja szemében, amit korábban nem látott. Büszke volt fiára. Bendegúz később visszasétált üknagyanyja házához, azonban őt már nem találta ott. Azonnal megértette, hogy vele már nem fog találkozni többé. Úgy döntött tehát, hogy ezentúl ő fog az erdei házban élni. A tölgyesen át pedig bármikor meglátogathatja szüleit, amikor csak akarja. Így történt hát, hogy a lusta fiú édenkertbe tévedt és boldogan élt, amíg meg nem halt.
Vége
Irodalomjegyzék - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 06.)
Citromfű: https://kronikaonline.ro/eletmod/mire-jo-a-citromfu
Kakukkfű: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum/
Levendula: https://utakerthez.hu/blog/levendula/
Kamilla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_sz%C3%A9kf%C5%B1
https://kertlap.hu/a-kamilla-hungarkum/
Katáng: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-katang-cichorium-intybus/
Palástfű: https://www.gyogynovenysziget.hu/palastfu
Házikó: https://megaport.hu/media/4369/fairy-tale-house-mesebeli-h%C3%A1zik%C3%B3
ükmama: https://hu.depositphotos.com/vector-images/nagymama.html
Tölgy: https://gyogyfuveskertem.hu/tolgy-kocsanyos-es-kocsanytalan/
https://pixabay.com/hu/photos/erdei-%C3%BAt-%C5%91sz-t%C3%B6lgy-erd%C5%91-term%C3%A9szet-2808216/
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy
Bükk: http://fa-terem.hu/mi-a-bukkfa
Gyertyán: https://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/kozonseges-gyertyan-carpinus-betulus/3360/
Kecskerágó: https://kertlap.hu/kecskerago/
Mesés növényismeret 2.
Az alagút sokféle volt, ahogy haladt, először csalogató szép növényű trombitafolyondárral (Campsis radicans) találkozott.
Felnyitotta könyvét és olvasta: „A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.” Mindent kibír, és mindent tönkre tud tenni. Olyan erős kúszónövény, hogy még a betont is feltöri. Egy kicsit meg is ijedt Bendegúz, hogy vajon mi vár még rá az alagútban. Azonban nem volt mitől félni. Ezek az erős, szívós kúszók, amilyen erősek, olyan szépek is - gondolta.
A sort a pici kék bogyós tapadó vadszőlő kezdte.
(Parthenocissus quinquefolia). Bendegúz már nyúlt a bogyó felé, de akkor hirtelen elé került a szöveg, miszerint az apró bogyók emberi fogyasztásra nem alkalmasak! Ő is igen szívós, gyorsan növő fajta, nemigen van, ami terjedését megállítaná. Ahogy haladt tovább borostyán és iszalag tekervényeket látott feje felett.
Az iszalag azaz az erdei iszalag (Clematis) gyökerei a nyirkos talajba, hajtása jó magasra tör, akár 10 méteres magasságokba is. Sok fajtája létezik, virágaik kisebb-nagyobbak. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. A virágok csillag alakúak, leggyakrabban lilák, de más színekben is előfordulnak. Illatuk nem jelentős, igen gyenge.
A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csak mutatós, de nagyon szívós kúszónövény. „Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.
Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.”
Ahogy Bendegúz sétált tovább, érdekes növény került a szeme elé. - Ez is kúszónövény lenne? - kérdezte Bendegúz. Hiszen ennek fürtökben lógnak a virágai... Mi lehet vajon ez?
A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Ha nem gondozzák, hamar mindent beborít és ő is igen agresszív növény. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
- Akár 50 évig is él? Nahát... én hamarosan éhen halok, az biztos, ha nem esik végre utamba valami ehető is végre. Ahogy tovább haladt - mintha csak meghallotta volna kérését az erdő - egy hatalmas területre ért, ami telis-tele volt különféle gyümölcsfákkal. Bendegúz szóhoz sem jutott örömében. Mielőtt mohón elkezdte volna falni a gyümölcsöt, megállt egy percre és elgondolkozott. Korábban mohó és önző volt, most azonban útja során egyre inkább rájött, hogy az az út sehova sem vezetett. Kezéből kihullott a mindent tudó könyvecske, és ezt üzente Bendegúznak:
Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!
Akadt a gyümölcsösben sok-sok finomság amiből Bendegúz lakomázhatott. Először az almát kóstolta meg. Felismerte, hogy az ízletes Jonatán almát találta. Sajnos ritkán fordul elő nálunk mostanság, pedig kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkező fajta.
Bendegúz szerencsésnek érezte magát, hogy ilyen különleges finomsághoz jutott hozzá.
Tovább sétált és körtefák illatát hozta felé a szél. Az édes-mézes körtéknek sem tudott ellenállni, sőt a szomszédos szilvafáról is szedett néhány szemet, megtöltve tarisznyáját a sárga labdacsokkal. - Milyen szilva lehet ez? Az íze ismerős, a színe, formája nem…
Miután Bendegúz megtalálta, hogy mit rejtett a tarisznyájába, hatalmas nevetésbe tört ki.
A Mirabella szilvát (Prunus domestica subsp. Syriaca) köznapi nyelven Fosókának szokták emlegetni. Egyike a ringló fajtáknak. Erős, igénytelen fa, termése kicsi sárga gumó, ami nagyon finom és lédús. Kiváló alapanyaga lekvárnak, pálinkának.
Ezen a ponton Bendegúz elgondolkodott. A lekvárról édesanyja, a pálinkáról édesapja jutott eszébe. Hmm... milyen jó is volt nekem otthon, és milyen tékozlón viselkedtem. De most megígérem, hogy ha hazatérek, büszkévé teszem szüleim.
„A vadkörte (Pyrus pyraster), a vackor minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajtagazdag. A fajok egymással való keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded.”
Ahogy sétált tovább Bendegúz, felfedezett még pekándió és naspolyafákat is, melyek terméséből szintén tett néhányat tarisznyájába.
A pekándió (Carya illinoinensis) vékony, hosszúkás, feketével díszített barna ovális csonthéjban vörösbarna színű, kellemes ízű, ehető, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmazó belet tartalmaz. Illata egzotikus, jellegzetes, kinézetre kissé az elnyújtott diógerezdekre hasonlít leginkább. Bár Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is megfelelők a körülmények a növekedéséhez.
A naspolyáról (Mespilus germanica) is nagyon érdekes feljegyzést olvasott Bendegúz. „Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.”
Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.
Lábjegyzet - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 02.)
Trombitafolyondár: https://kertlap.hu/trombitafolyondar/
Vadszőlő: https://disznovenyek.hu/vadszolo-gondozasa-reszletes-utmutato/
Erdei iszalag: http://ankert.hu/az-erdei-iszalag-clematis-gondozasa-szaporitasa-betegsegei/
Borostyán: https://citygreen.hu/a-borostyan-hedera-gondozasa-5-borostyan-faj-bemutatasa-kepekkel/
(Letöltve: 2020. november 03.)
Lilaakác: https://kertlap.hu/lilaakac-igenyli-gondozast-meg-nem/
Alma: https://www.agraroldal.hu/magyar-almafajtak_img-1.html
Körte: https://kertlap.hu/vadkorte/
Szilva: https://www.sweetgarden.hu/mirabella_szilva http://erdokostolo.blogspot.com/2012/08/fosoka-szilva-valamire-ez-is-jo.html
Pekándió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ndi%C3%B3
https://egykisvirag.wordpress.com/2009/07/16/pekandio/
Naspolya: https://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html
Mesés növényismeret 1.
Elkészült egy mesés növényismeret, melynek receptje nagyon egyszerű: egy inspiráló személy, egy kreatív egyén és hol volt hol nem volt... ilyen, amikor a bölcsészek kiszabadulnak a kertbe:
A lusta fiú, aki édenkertbe tévedt
Történt egyszer nagyon régen, hogy ifjú Juhász Bendegúzt magához hívatta az apja.
- Nos, Bendegúz fiam, itt az ideje, hogy a magad útját járd. Itthon ülsz édesanyád szoknyája mellett, és semmi hasznodat nem veszem. Nem ismered ki magad sem a házban, sem a kertben, sem az erdőben. Fogd hát a tarisznyád, és ezt a könyvet. Ezt valamikor az én édes üknagyanyám ajándékozta nekem. Benne van minden, amit tudni kell az utadba kerülő növényekről. Indulj, és járj nyitott szemmel. Ne feledd, aminek szép és hívogató a termése, nem biztos, hogy gyomrodnak is jó. Ne feledd, aminek szép virága, nem biztos, hogy bőrödnek is jó. Indulj hát, és csak akkor térj haza, ha már megállod a helyed az életben egymagad is.
Ifjú Juhász Bendegúz persze egyáltalán nem örült édesapja döntésének, de nem volt mit tenni. Másnap reggel, hóna alatt a mindent tudó könyvvel, útnak indult.
Bendegúz nem is jutott messzire, amikor is hatalmas vihar kerekedett. Futásnak indult az erdő felé, ahol látta, hogy dús tűlevelűek - (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya - sorakoznak. Ahogy odaért, meghúzódott egy védelmet nyújtó fa tövében. Nagyon unatkozott már, de az eső csak esett és esett. Kinyitotta könyvét, hogy megnézze vajon milyen fa ad neki védelmet. Nem akármi volt a feje felett, egy koreai jegenyefenyő (Abies koreana) védte őt az esőtől. Ez a 10-15 méter magasra is megnövő, napos, párás közeget, és a meszes talajt kedvelő.
De magaslott még ott kék atlasz cédrus is (Cedrus atlantica ’Glauca’), ami nem csak 10-15, hanem akár 30-40 méterre is megnőhet. Ő is igen fényigényes, de a szárazságot jól tűri.
Ahogy az eső csillapodni kezdett, egy érdekes tűlevelű keltette fel Bendegúz figyelmét.
Finom illat járta körül a közönséges boróka ágait (Juniperus communis) ágait . Felnyitotta hát könyvét és érdeklődéssel olvasta, hogy a borókának akár 55 fajtája is lehet és hogy a kis kék terményeket fűszerként is használják. Sőt, akár 100 évig is élhetnek, mert igen lassú növekedésűek. Lerázta az ágairól a vízcseppeket, majd a bogyókból egy adagot a tarisznyájába gyűjtött.
Ahogy haladt tovább találkozott még
ezüstfenyővel (Picea pungens) melyről megtudta, hogy szintén az örökzöldek családjába tartozik, egyik legszebb példánya e családnak.
Terebélyes, és akár 20 méter magasra is nőhet. Változatos a lombszíne és nagyon jól tűr minden körülményt, bár fiatal korában igen vízigényes. Többi szomszédjához hasonlóan igencsak kedveli a napfényt.
Ahogy az erdőből kiért, egy tisztáshoz hasonló helyen találta magát. Ahogy lépdelt meztelen lábával, nagyon érdekes érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, ezer és egy pici kéz csiklandozza lábait. Amerre csak látott különféle páfrányok sokasodtak. Ahogy halad a páfránypázsiton, belelapozott a mindent tudó könyvbe és az alábbiakat ismerte fel:
A puha és dús erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) találta meg először a könyvében. Ennek az évelő páfránynak levelei akár az 1 métert is elérhetik és azt is olvasta, hogy az aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek, tápanyagban gazdag, laza talajok lakója. Sőt igen vízigényes, szereti is a párás közeget.
Majdnem összetévesztette, de alapos megfigyelés után egy másik páfrányfélét is felfedezett könyvében: ez nem más, mint az erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina).
Milyen szép neve van, gondolta. Nagyon hasonlít az erdei pajzsikára, de egy érdekes megjegyzést talált a rajz mellett: „Magyar neve, illetve tudományos nevében a „femina” szó arra utal, hogy korábban a hölgypáfrányt az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) női ivarú példányainak vélték. Később kiderült, hogy nemhogy külön fajba, de külön nemzetségbe is tartozik a két növény. Neveik azonban máig őrzik ezt a téves vélekedést. Az erdei pajzsika nevében megtalálható „mas” szócska ugyanígy a hím ivarúságra utal.”
- Mennyi érdekesség van ebben a könyvben, milyen sok mindent ismerhet meg a vándor errefelé. Remélem hamarosan találok valami gyümölcsöt termő fát is, mert bizony egyre éhesebb és éhesebb leszek.
Ahogy tovább sétált a páfránypázsiton, látta, hogy nem könnyű terep áll előtte. Elgondolkodott, hogy inkább visszaindul, és beismeri apjának, hogy ő egy semmirekellő. Aztán ránézett a kezében tartott mindentudó könyvre és összeszedve bátorságát, nekiindult az elsőre ijesztő kúszónövények színes-tarka alagútjának.
Lábjegyzet - szövegháttér:
Források és képek (letöltve 2020. november 02.)
fiú: https://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/index.php/multidezo/26-gyermekkoenyvtar/472-7merfoldes-csizmaban-heted7-hataron-at
könyv: https://hir.ma/18-2/a-vilag-legveszelyesebb-magikus-konyvei/662795
koreai jegenyefenyő: https://kerteszoldal.eoldal.hu/fenykepek/nincs-megadva-rovat/orokzoldek/abies-koreana---koreai-jegenyefenyo.html
kék atlasz cédrus: https://www.fitoland.hu/kategoriak/fenyok_orokzoldek_13/kek_atlasz-cedrus_113
boróka: https://kertlap.hu/boroka/
erdei pajzsika: https://koronakert.hu/termek/erdei-pajzsika-30-cm/
erdei hölgypáfrány: http://orseg.biologus.hu/cgi-bin/!ka_leiras.php?jascr=igen&elem=63&px=1360&py=625&sw=1360&ww=1360&sh=768&wh=625&na=Netscape (kép+idézet)
Őszpiros fák
Pirosra színeződni.
A mai napig képes vagyok belepirulni egy (huncutkodó) érzésbe vagy egy (nem a helyzethez illő, vagy egyáltalán nem szalonképes) gondolatba, a mai napig nem tudok hazudni (már meg sem próbálom).
Egy kilenc évvel ezelőtti őszön még megkíséreltem, mikor a vámvizsgálathoz léptettek be minket. Csak ne látszódjon, hogy (megint) várandós vagyok, így is elég gyanús egy feleséggel és három gyerekkel ösztöndíjas vízummal Kaliforniába repülni....
A piros csizma. Még a kutyának is meg kellett szagolnia.
Kint akartok maradni? Nem. Tényleg? Tényleg. Miért jöttetek vissza? Mert....
Jártamban-keltemben arra eszméltem, hogy a kertünkben levélpirosló fáink mind észak-amerikai eredetűek: cukorjuharok, mézalmácskák, illetve ázsiai, mint pl. a japán borbolya. Klorofill zöldek sárgává alakulása egyszerűbb biokémiai folyamatnak tűnik, mint a piroslás. Utánaolvasás, jé, tényleg! Az európaiak általában sárgulnak - a sárga már eleve benne volt a zöldben. Na de a piros? Az mindig új. Miért?
Pangeai életmód: nemcsak mi, emberek, hanem velünk együtt minden más is folyamatos utazásban van - növények, állatok, vírusok. Életek.
Az utazás, mint mozgásos tanulás. Aki utazott, azt látott embernek mondjuk. Látni mást (is) és a más által (is) megnézni magunkat - az önkritika alapjai. Kulturális tükör. Ablaktükör. Tudom, hogy lehet máshogyan is csinálni (hiszen látom). Tudom, hogy lehet jobban is csinálni (hiszen tapasztalom). Működések és miértek. Elmélyítés - helyben.
Nem emlékszünk pontosan hol, valahol Németországban
Minden kertbe kell egy-két piros. Nem sok, csak néhány. Kontrasztnak. Kiemelésnek.
Elvágyódás a sárgás-barnás-szürkés ködből. Világ(ító)látás.
Tegnap este néztük meg Jakab életfilmjét, mert Balázs ma a születése napján nem lesz este itthon. Bármerre jártunk, bármilyen különleges helyeken lehettünk, a legpiroslóbb út még mindig az a bizonyos kaliforniai. Intenzív.
És aztán csak sorolom magamban a meghatározottságainkat, a mi saját pirosainkat, hogy Janka nászutas gyerek, akit Rómából hoztunk (kislányom, biztos, hogy még a nászutatokon is múzeumozni akartok? mindig csak azok a múzeumok.... nem kéne kicsit egymásra is figyelni? - ehhem, kiállítás előtt, kettő között és után is lehet. Hja, azóta a mama pirul....), hogy Jakabban ott van valahogyan a németség (dehát még csak pár hónapos ez a kislány és már utaztatjátok? hogyan? dehát ilyen hamar kistestvére lesz?), jé, hiszen Kölnből került haza, Jónást Párizsban tudtam meg (két gyerekkel egy színház páholya melletti apartmanban lakni? - mikor letettem őket aludni, a folyosón osontam be a páholyba megnézni az előadást), Jolán pedig átitatódott az óceánparttal (azt hiszem Balázs csendben már nem is tudna dolgozni) - vele lettünk teljesek (tudod, az az érzés, amikor már nem hiányzik senki a családból - betelt). Amikor megszületett, akkor életemben először egy icipicit megijedtem, hogyan is fogjuk ezt csinálni, mikor megérkezve megláttam a lakásunkat, és konkrétan annyi helyet nem lehetett szorítani, hogy le lehessen tenni egy pillanatra az újszülöttet. Hoztuk-vittük őket keresztül-kasul a nagyvilágban, teljes természetességgel, mert amíg kicsik, addig akkor vannak otthon, ha velünk vannak. Az emlékeink a piros fáink.