Növények sejtszintű felépítése

... és a bennük lejátszódó kémiai folyamatok

Esszémben a növények szerves és szervetlen anyagfelvételre képes részeinek sejtszintű felépítéséről és a sejtekben lejátszódó kémiai reakciókat szeretném részletezni és azok fontosságáról szeretnék említést tenni.

A növények nagy része az eukarióta törzsbe tartozik, mert az örökítőanyagot sejtmag veszi körül, nem pedig szabadon helyezkedik el a sejtben a többi sejtalkotó mellett, viszont érdemes megemlíteni, hogy prokarióta törzsbe tartozó növények is előfordulnak, így nem lehet éles határt húzni, hogy a növények csak eukarióta sejteket tartalmaznak. Mint minden sejt rendelkezik egy éles határvonallal, ami elválasztja az inter- és extracelluláris teret egymástól, ez a határvonal a sejtfal.

Sejtfal felépítése
A sejtfal anyaga nagy részben cellulózból áll, ami poliszacharid, vagyis egyszerű cukrok összekapcsolódásából jön létre. A cellulózt felépítő molekulák béta-glükóz egységek, amik cisz-, illetve transz térállásban kapcsolódnak, a képződött láncok pedig hidrogénkötésben kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal kialakítva egy stabil és kémiailag ellenálló szerkezetet. Ezek a jellemzők segítik elő, hogy a sejtfal rugalmas és könnyen formálható legyen, hiszen ellent kell állni a sejtben uralkodó turgor nyomásnak, a cella növekedésekor bekövetkező változásoknak is.

Az elsődleges sejtfal citoszkeleton által rendezett cellulózszálak egymáshoz kapcsolódó rétegeiből kialakult plazmamembrán. Hidrofilitását tekintve hidrolfil, mert átjárható a víz és kisebb molekulák (ionok, szerves vegyületek, kis méretű fehérjék) számára. A cellulózrostok átmérője 10-25 nm, nagy szakítószilárdságúak, meghatározott rendszer szerint helyezkednek el a mátrixban, ami egy gélszerű anyag, hemicellulóz és pektin építi fel, ezek a Golgi- készülékben szintetizálódnak és a szekréciós vezikulumokban szállítódnak a sejtfalhoz, ahol ahol betöltik a funkciójukat.

A másodlagos sejtfal kötő-és érszövetekből épül fel, az elsődleges és a plazma membrán közötti teret elfoglalva. Itt is cellulózszálak helyezkednek el meghatározott rend szerint, viszont a rostok közötti teret polimerizált fenolvegyületek (lignin) töltik ki, ezzel növelve a sejtfal erősségét, emellett megakadályozza a gombafonalak és egyéb kórokozók mechanikai átjutását a sejtfalon és annak gombaeredetű enzimek általi lebontását. A cellulózrostok feladata nemcsak az elsődleges és másodlagos sejtfal felépítése, hanem áthatolnak a kettős rétegű plazmamembránon egy rosette elnevezésű, szintén cellulózrostok halmazából felépülő összekötő hídon és a plazmamembrán felületén meghatározott rendszer szerint elhelyezkedő kérgi mikrotubulusokba kapcsolódnak.

Az intercelluláris térben sejtszervecskék helyezkednek el, amik szintén citoszkeleton segítségével mozognak a citoplazmában. Finom mikrotubuláris tubulin és mikrofibrilláris aktin fehérjerostok alkotják a citoszkeletont, mintegy hálózatot alkotva a citroplazmában.

A sejt 90%-át a vakuólum (sejtnedvüreg) alkotja, tonoplaszt membrán veszi körül, feladata tápanyagok, anyagcseretermékek raktározása, transzportja, kiválasztása, illetve a sejt belső terének kitöltése, szerepet játszik az ozmotikus szabályozásban is.

Sejtszervecskék
A sejtmagvacska (nucleolus) egy gömbszerű altér a sejtmagon belül, itt történik a riboszómális RNS szintézise és itt találhatók a riboszómális alegységek. A sejtmagvacskát a sejtmag védi, ami specializált szerkezettel rendelkezik, mert külső és belső burok határolja el a sejt további részeitől. A burok felületén pórusok találhatók, amik a nagyobb molekulák számára biztosítanak átjárhatóságot. A sejtmagburok kapcsolódhat az endoplazmatikus retikulumhoz (ER), ez szintén egy membrán rendszer és két fajtája fordul elő a sejtben: a sima és a redős endoplazmatikus retikulum. A sejtmagnak nemcsak védelmi, hanem irányító és szabályozó szerepe van a sejtnövekedésben- és anyagcsere folyamatokban, benne találhatóak a gének, amik örökletes tulajdonságokat hordoznak.

A sima endoplazmatikus retikulumban lipidszintézis folyamata megy végbe, a redős endoplazmatikus retikulumban pedig fehérjeszintézis. Növényi sejtekben az ER felosztható a citoplazmában elhelyezkedő és a sejtmagot körülvevő ER-ra.

Anyagcsere-folyamatokért felelős sejtszervecskék a mitokondrium és a kloroplasztisz (zöld színtest). Mitokondriumban adenozin-trifoszfát (ATP) képződik szénhidrátok, lipidek lebontásával, kettős membránréteggel rendelkezik.
Az adenozin-5-trifoszfát (ATP) a növényekben energiaforrásként fordul elő. Minden esetben ADP-ből keletkezik foszforiláció útján, ami kétféle úton mehet végbe. Az egyik az elektrontranszport-lánchoz kötött oxidatív foszforiláció, ennek során egy membránba ágyazott elektrontranszport-lánc a működése során proton koncentráció különbséget hoz létre a membrán két oldalán. A proton koncentráció különbség (az ún. proton-hajtóerő) lehetővé teszi , hogy a kiegyenlítődés felé ható proton átáramlásban rejlő energia ATP szintézisre fordítódjon. A protonok egy membránba ágyazott enzimen, az ATP-szintázon haladnak keresztül, és ennek során keletkezik ATP ADP-ből és szervetlen foszfátból.
Eukariótákban, ezen belül növényekben a mitokondriumban, a színtestekben (kloroplasztiszban) is zajlik ez a folyamat. Másik formája az úgynevezett szubsztrát-szintű foszforiláció. Ennek során a foszfát (helyesebben foszforil-) csoport egy foszforilált szerves molekuláról kerül az ADP-re. Legnagyobb részben a fotoszintézis (lásd növények és egyes baktériumok) és összetettebb szerves molekulák lebontása (oxidációja) során keletkezik, ez utóbbi folyamat minden élőlényben zajlik.

Kloroplasztisztban található vegyületek a klorofill A és klorofill B vegyületek adják a sejtszervecske zöld színét.

Fotoszintézis útján képződő monoszacharid a szőlőcukor, a folyamat lejátszódásához szükséges energiaforrás fényenergia és a szénforrás pedig a leveleken keresztül beáramló szén-dioxid. Zöld színtesten kívül más specifikus színtestek is megtalálhatók a sejtben, mint az amiloplasztisz (keményítő tárolása, zsírsavak és terpének, illetve más nyersanyagok előállítása, amelyek energiát biztosítanak egyéb nagymolekulák szintéziséhez), a rhodoplasztisz, ami piros színanyagot hordoz, a muro- vagy cianoplasztisz (ez ciánzöld színanyagot tárol, megtalálható az egyik algafajban), kromoplasztisz (további színanyagok szintézise és tárolása), gerontoplasztisz (fotoszintézisben résztvevő anyagok lebomlásának szabályozása a levél elhalásakor), leukoplastisz (színtelen, monoterpének szintéziséért felelős) és átalakulhat más színtestekké, mint pl. elaioplasztisz (növényi zsír tárolása), proteinoplasztisz (fehérjék tárolása és átalakítása), tannoszóma (tanninok, polifenolok szintézise). Peroxiszóma kataláz enzimet tartalmaz, ami az anyagcserefolyamatok során képződött hidrogén-perodixot eltávolítja és átalakítja.

Tulajdonképpen a citoplazma egy vízalapú folyadékból, ami a citoszol és a sejtszervecskékből áll.

A szomszédos sejtek közötti kapcsolatot a plazmodezmata biztosítja, amit egy vékony szálnak kell elképzelni és hídként viselkedik. A plazmamembrán külső felületén található térrész az apoplaszt, ami vízáteresztő tulajdonsággal rendelkezik, így a hidrofil molekulák könnyen oldódnak. A sejtek között egy megtalálható pektin poliszacharidban gazdag, ezáltal ragadós, középső lemezes felület összeragasztja a szomszédos sejteket.

A levél felszínét borító viaszréteg elsősorban hirdofób szénhidrogén vegyületekből épül fel, ezek tartalmazhatnak telített és telítetlen kötéseket, funkciós csoportokat, amik befolyásolják a vegyület hidrofóbicitását.

A többi élő szervezethez hasonlóan, a növényekben is kondenzációs reakciók játszódnak le nukleinsavak, fehérjék, polipeptidek szintézisekor. Viszont ez csak formális, mert termodinamikailag kedvezőtlen, ezért az a megoldás, hogy a kondenzáció egy másik úton megy végbe úgy, hogy a reakció során egy másik, nagy szabadentalpia csökkenéssel járó molekuláris átalakulás is végbemegy.
Az aminosavakat aktiválni szükséges ahhoz , hogy megtörténjen az összeépülés, ilyenkor nem szabadaminosav állapotban vannak, hanem egy tRNS molekulához vannak kapcsolva kovalensen, észterkötéssel. Az észterkötés elbomlása szabadentalpia csökkenést okoz. A reakció során egy amin végez nukleofil támadást egy karbonil szénatomon, de a kilépő csoport nem egy hidroxil, hanem egy tRNS molekula. Ezt az energiaigényes szintetikus folyamatot ATP-ben rejlő kémiai energia segítségével lehet végrehajtani.

Anyagcsere-folyamatok

enter image description here
Glicenaldehid-3-foszfát átalakítása 3-foszfogliceráttá

Mindkét folyamat energiatermelő, viszont ahol 1,3 - Bifoszfoglicerát is keletkezik, egy lassú folyamat.

A citoszolban az enzimkomplexek kialakulását meghatározza a glikolitikus enzimek koncentrációja. A reakció hatékonyságát a kináz és a dehidrogenáz enzimek egymáshoz való közelsége növeli a reakció hatékonyságát és a dehidrogenáz enzim termekének eljutását a kináz enzimhez.

Szénhidrát anyagcsere fő útvonalai a glukóz-6-foszfátból indulnak, az egyes útvonalak az organizmus homeosztázisa érdekében többféle módon szabályozottak.

enter image description here

Az anyagcsere-folyamatokban képződő vegyületek közül a két legfontosabb és könnyen átalakítható vegyületek a piruvát (piroszőlősav deprotonált alakja) és az Acetil-koenzim A.

enter image description here

A glikolízis sebességét elsősorban a foszfofruktokináz enzim aktivitása határozza meg alloszterikus aktivátorok és inhibítorok segítségével. A fruktóz 2,6-biszfoszfát regulátor metabolit keletkezését pedig a foszforuktokináz-II enzim kovalens módosítása szabályozza.

enter image description here
Zsírsav szintézis és lebontás szabályozása.

enter image description here

enter image description here

A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok nem minden esetben tudnak az “általános” úton lejátszódni, mert egy élő rendszerről beszélünk, ahol folyamatos változások mennek végbe, amik hatással vannak egymásra. Figyelembe véve a termodinamikai és kinetikai törvényszerűségeket.

Mesés növényismeret 3.

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

enter image description here

A Tollborzfű (Pennisetum alopecuroides) 1 méter magasra növő díszfű. Zöld levelei hosszúak, ívesen elhajlóak, ősszel szalmasárgára színeződnek. Az üvegmosókeféhez hasonlító arasznyi virágzata hosszú, elhajló virágzati száron nyílik. Nedves, tápanyagdús talajon fejlődik a legjobban.

enter image description here

A Pampafű (Cortaderia selloana) feltörő hajtású, sűrű bokrokat képező, nagytermetű, kétlaki díszfű. Levelei hosszúak, középzöld színűek, szélei élesek. Virága krémfehér színű óriás bugavirágzat.

enter image description here

Az Árvalányhaj (Stipa tenuifolia) szárazságtűrő és napfénykedvelő fűféle. A pázsitfűfélék egyik legszebb fajtája. Örökzöld díszfű. Szőke hajhoz hasonlító virágzata nyár elején jelenik meg. Magyarországon vadon élő telepei védettek.

Másnap reggel Bendegúz korán ébredt, és tovább indult. Mondanám, hogy a lába, de inkább az orra vitte előre. Egy olyan kertes részhez érkezett, aminek illata szinte bódította. - Hová kerültem? Mi ez a rengeteg illat körülöttem?
Bendegúz nem akárhová érkezett. A fűszernövények birodalmába. Körös-körül illatos fűszernövények vették körül. Sorba is vette a látottakat, szaglottakat.

enter image description here

Medvehagyma (Allium ursinum): „az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.” Kiváló alapanyaga pogácsának, pesztónak. Rengeteg vitamin és ásványi anyag forrása. Levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéhoz, mely a medvehagymához képest erősen mérgező.

enter image description here

Tárkony (Artemisia dracunculus): „az őszirózsafélék családjába tartozó fűszer- és gyógynövény, amelynek 2-6 centis karcsú, hosszúkás leveleit használjuk fel. Kétféle típusa van, az egyik a francia, amely erősebb ízű, ám nehezebb termeszteni, ezt főzéshez ajánlják. A másik az orosz fajta, amelyet könnyebb termeszteni, viszont gyengébb aromájú - ezt salátákhoz használják inkább.”

enter image description here

Citromfű (Melissa officinalis): sokrétű gyógy- és fűszernövény. Érdekesség, hogy a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő növény, finom illata van, a gyógyászatban is évszázadok óta elismert és nagyra becsült növény. Avicenna szerint „Örömmel tölti meg a szívet”.

enter image description here

Az erdei kakukkfű (Thymus serpyllum) teának elkészítve gyógyhatású készítmény, mely fertőtlenít és immunerősítő hatású. A nők növényének is nevezik, mert enyhíti a menstruációs görcsöket és a vérzési rendellenességeket. Náthára és alvászavarokra is kiválóan alkalmas. A meszes talajt kedveli, rokona a kerti kakukkfű. Évelő, lágyszárú félcserje.

Ahogy Bendegúz sétált tovább, még több izgalmas növényt fedezett fel. Ahogy felkereste könyvében, látta, hogy igazi erdei patikába tévedt, és lábai előtt hever telis-tele gyógynövényekkel a mező. Mindenből gyűjtött egy keveset, hogy családjának is vigyen haza, és nála is legyen, ha netán történik vele valami. Sok mindent gyűjtött össze:

enter image description here

Először a páratlan illatú levendulából (Lavandula) szedett. Évszázadok óta ismert gyógynövény, már az ókorban is ismerték. Nyugtalanság, álmatlanság kezelésére a mai napig használják, de ezen kívül számos más módon is alkalmazzák. Örökzöld félcserje, szereti a napos, meleg helyeket. A virág színe lehet lila, fehér, kék, halványkék vagy rózsaszín. Magyarország legismertebb levendulásai a Pannonhalmi Bencés kolostor, illetve a Tihanyi területek.

enter image description here

Tovább sétálva talált még: „Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka.” A botanikusok Chamomilla recutita néven ismerik, de használatos még a régebbi elnevezése, a Matricaria chamomilla is, illetve a a Chamomilla hungaricum, mely világszerte ismert jótékony hatásáról. Szinte bárhol fellelhető, és számos formában alkalmazható. 20-50 cm magasságra növekszik, szikes talajt kedvelő.

enter image description here

A mezei katáng (Cichorium intybus) csökkenti a vércukorszintet, gyökerét felhasználva reumás panaszokat enyhít, májat, lépet, vesét tisztít, továbbá emésztést elősegítő hatása is van. Gyógynövény, de bárhol találkozhatunk vele. Út mentén, városban, mezőkön. Vadcikória néven is ismert. Amikor az emberek cikória kávét ittak, sokkal kevesebb volt a májjal, vesével kapcsolatos megbetegedés. A reformkonyhában salátaként is felhasználják. A gyökere tartalmazza azt a vegyületet, mely a gyomorra hat jótékonyan.

enter image description here

A következő, amit Bendegúz majdnem begyűjtött a Palástfű (Alchemilla vulgaris) volt. Hogy miért csak majdnem? Még időben olvasta el könyvében, hogy bizony ezt tilos letépni, ha valaki vadontermő változatára lel. Népi elnevezései: Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A hegyvidéki magaslatokat kedveli. A gyógyászatban a virágos hajtását használják fel. Kiváló vérzéscsillapító. Különböző női panaszok kezelésére ajánlott.

Ahogy Bendegúz tovább sétált egy parkos részhez ért. A különböző örökzöldek járdaként szelték ketté a teret. Egymás mellett sorakoztak, és mintha irányt mutattak volna. Bendegúz elindult ezen az örökzöldek által kijelölt úton, mert érzete valami jó felé vezet. Az ösvényen átjutva gyönyörű kertet látott, tele virágokkal... gumós és hagymás növényekkel...

enter image description here Dália

enter image description here Gyöngyike

enter image description here
Gyöngyvirág

enter image description here Hóvirág

enter image description here Kikerics

enter image description here Liliom

enter image description here
Nárcisz

enter image description here
Sáfrány

enter image description here
Tulipán

A virágokon túl egy takaros kis házikót pillantott meg Bendegúz. Barátságosan állt és hívogatta őt.

enter image description here

– Gyere be Bendegúz! Ne félj, csak gyere! - hívta Bendegúzt egy kedves hang. Mielőtt belépett volna a házba, látta, hogy a ház körül is rengeteg olyan növény van, amit már a mindenttudó könyvből ismer. A házba lépve egy nagyon öreg anyókát látott, aki karosszékében üldögélt.
– Végre itt vagy ükunokám! Már nagyon vártalak téged! Mesélj, milyen utad volt? Boldogultál az erdőben? - mosolygott nagymama.
– Üknagymama? Te vagy az? Ez hogy lehetséges? Te írtad ezt a mindent tudó könyvet? - szaporázta a kérdéseket Bendegúz. Üknagymama mindent elmesélt Bendegúznak, hogy ő bizony már nagyon öreg, hosszú életét azoknak a növényeknek/gyógynövényeknek köszönheti, amiket ő is felfedezett útja során. Sokáig beszélgettek még és Bendegúz úgy érezte, soha életében nem volt még ilyen boldog. Reggel egy finom étel után Bendegúz elindult hazafelé. Megígérte ükmamának, hogy hamarosan visszatér hozzá.

enter image description here

A rövidebb út hazafelé tölgyfaerdőn vezetett.

enter image description here

A kocsányos tölgy (Quercus robur) illetve kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egész Európában honos, a bükkfalfélék család nemzetségébe tartozik. Mindkét fajta részei gyógynövényként is használhatók. Elsődleges különbségük a kocsányos termés, a makk. A tölgynek több, mint 100 faja ismert. A 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái. „Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is.”

Olvasott közben a többi lombhullatóról is:

enter image description here

A Közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölötti erdőtársulások meghatározó fája. Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak. A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

enter image description here

Gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe és a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó fa. Jól felhasználható az iparban is, de remek díszfa is egyaránt. Sir J. E. Smith írja róla, hogy: „egy szilárd, alacsony növésű fa, ami, ha egyedül nő, és felveheti természetes alakját, akkor vonzóbb lesz, mint azt egyesek gondolnák.". Lassú növekedésű fa, az első 10 évben 30-45 cm-t nő évente, de ahogy öregszik a növekedése lelassul, viszont nem hosszú életű.
A levelek kibontakozása után egy hónappal megjelenik a barka. Ez is egylaki növény, akárcsak a nagy Cupulifera család többi tagja, ahova a Carpinus is tartozik. A barkák a fán maradnak, amíg a gyümölcs megérik, vagyis októberig.

enter image description here

Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) népi elnevezése „papsapka”.
A kecskerágók nem csak a hazai erdők gyakori cserjéi, hanem urbánus parkok gyakori, télen is zöldellő díszei. A trópusi elterjedésű kecskerágófélék családját, amely mintegy 850 fajt számlál, nálunk egyetlen őshonos nemzetség, a kecskerágó (Euonymus) képviseli. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten gyakran piros, négyélű tok. Magjukat húsos, élénk színű magköpeny borítja. A magvak mérgezőek. Általában elmondhatjuk a kecskerágókról, hogy gyengébb talajon is megélnek, a talaj kémhatására sem érzékenyek, ezért igazi várostűrő növények.

Bendegúz lassan hazaért, bekopogott szülei háza ajtaján. Persze volt nagy öröm mikor meglátták fiúkat. Elmesélte merre járt, és miket látott, és észrevette azt a csillogást édesapja szemében, amit korábban nem látott. Büszke volt fiára. Bendegúz később visszasétált üknagyanyja házához, azonban őt már nem találta ott. Azonnal megértette, hogy vele már nem fog találkozni többé. Úgy döntött tehát, hogy ezentúl ő fog az erdei házban élni. A tölgyesen át pedig bármikor meglátogathatja szüleit, amikor csak akarja. Így történt hát, hogy a lusta fiú édenkertbe tévedt és boldogan élt, amíg meg nem halt.

Vége

Irodalomjegyzék - szövegháttér:
(Letöltve: 2020. november 06.)
Citromfű: https://kronikaonline.ro/eletmod/mire-jo-a-citromfu
Kakukkfű: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-kakukkfu-thymus-serpyllum/
Levendula: https://utakerthez.hu/blog/levendula/
Kamilla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_sz%C3%A9kf%C5%B1
https://kertlap.hu/a-kamilla-hungarkum/
Katáng: https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-katang-cichorium-intybus/ Palástfű: https://www.gyogynovenysziget.hu/palastfu Házikó: https://megaport.hu/media/4369/fairy-tale-house-mesebeli-h%C3%A1zik%C3%B3 ükmama: https://hu.depositphotos.com/vector-images/nagymama.html
Tölgy: https://gyogyfuveskertem.hu/tolgy-kocsanyos-es-kocsanytalan/
https://pixabay.com/hu/photos/erdei-%C3%BAt-%C5%91sz-t%C3%B6lgy-erd%C5%91-term%C3%A9szet-2808216/
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy
Bükk: http://fa-terem.hu/mi-a-bukkfa
Gyertyán: https://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/kozonseges-gyertyan-carpinus-betulus/3360/
Kecskerágó: https://kertlap.hu/kecskerago/

Mesés növényismeret 2.

Az alagút sokféle volt, ahogy haladt, először csalogató szép növényű trombitafolyondárral (Campsis radicans) találkozott.

enter image description here

enter image description here

Felnyitotta könyvét és olvasta: „A szivarfafélék (Bignoniaceae) családjába tartozó viszonylag sokfajú Campsis nemzetségbe fák, cserjék és fás szárú kúszónövények tartoznak. Trombita alakú, forrt szirmú, mutatós virágaik júliusban, augusztusban nyílnak. Termésük tok, a magvak szárnyasak.” Mindent kibír, és mindent tönkre tud tenni. Olyan erős kúszónövény, hogy még a betont is feltöri. Egy kicsit meg is ijedt Bendegúz, hogy vajon mi vár még rá az alagútban. Azonban nem volt mitől félni. Ezek az erős, szívós kúszók, amilyen erősek, olyan szépek is - gondolta.
A sort a pici kék bogyós tapadó vadszőlő kezdte.

enter image description here

(Parthenocissus quinquefolia). Bendegúz már nyúlt a bogyó felé, de akkor hirtelen elé került a szöveg, miszerint az apró bogyók emberi fogyasztásra nem alkalmasak! Ő is igen szívós, gyorsan növő fajta, nemigen van, ami terjedését megállítaná. Ahogy haladt tovább borostyán és iszalag tekervényeket látott feje felett.

enter image description here

Az iszalag azaz az erdei iszalag (Clematis) gyökerei a nyirkos talajba, hajtása jó magasra tör, akár 10 méteres magasságokba is. Sok fajtája létezik, virágaik kisebb-nagyobbak. Minél több napfényt kap, annál szebben virágzik. A virágok csillag alakúak, leggyakrabban lilák, de más színekben is előfordulnak. Illatuk nem jelentős, igen gyenge.

A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csak mutatós, de nagyon szívós kúszónövény. „Levélzetét karéjos levelek alkotják, melyek a fajtától függően egyszínű zöldek, valamint többszínű, mintásak is lehetnek. Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak.

enter image description here

Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat vonzanak a kertbe. A virágzást követően fejlődnek ki sötétkék bogyós termései.”
Ahogy Bendegúz sétált tovább, érdekes növény került a szeme elé. - Ez is kúszónövény lenne? - kérdezte Bendegúz. Hiszen ennek fürtökben lógnak a virágai... Mi lehet vajon ez?

enter image description here

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lilaakác (Wisteria sinensis) jobbra csavarodó kúszó hajtásai akár 10 méter magasra is felfuthatnak. Ha nem gondozzák, hamar mindent beborít és ő is igen agresszív növény. Hüvelytermése magvai mérgezőek. A növény viszonylag hosszú életű, akár 50 évig is elél.
- Akár 50 évig is él? Nahát... én hamarosan éhen halok, az biztos, ha nem esik végre utamba valami ehető is végre. Ahogy tovább haladt - mintha csak meghallotta volna kérését az erdő - egy hatalmas területre ért, ami telis-tele volt különféle gyümölcsfákkal. Bendegúz szóhoz sem jutott örömében. Mielőtt mohón elkezdte volna falni a gyümölcsöt, megállt egy percre és elgondolkozott. Korábban mohó és önző volt, most azonban útja során egyre inkább rájött, hogy az az út sehova sem vezetett. Kezéből kihullott a mindent tudó könyvecske, és ezt üzente Bendegúznak:

Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!

Akadt a gyümölcsösben sok-sok finomság amiből Bendegúz lakomázhatott. Először az almát kóstolta meg. Felismerte, hogy az ízletes Jonatán almát találta. Sajnos ritkán fordul elő nálunk mostanság, pedig kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkező fajta.

enter image description here

Bendegúz szerencsésnek érezte magát, hogy ilyen különleges finomsághoz jutott hozzá.
Tovább sétált és körtefák illatát hozta felé a szél. Az édes-mézes körtéknek sem tudott ellenállni, sőt a szomszédos szilvafáról is szedett néhány szemet, megtöltve tarisznyáját a sárga labdacsokkal. - Milyen szilva lehet ez? Az íze ismerős, a színe, formája nem…
Miután Bendegúz megtalálta, hogy mit rejtett a tarisznyájába, hatalmas nevetésbe tört ki. A Mirabella szilvát (Prunus domestica subsp. Syriaca) köznapi nyelven Fosókának szokták emlegetni. Egyike a ringló fajtáknak. Erős, igénytelen fa, termése kicsi sárga gumó, ami nagyon finom és lédús. Kiváló alapanyaga lekvárnak, pálinkának.

enter image description here

Ezen a ponton Bendegúz elgondolkodott. A lekvárról édesanyja, a pálinkáról édesapja jutott eszébe. Hmm... milyen jó is volt nekem otthon, és milyen tékozlón viselkedtem. De most megígérem, hogy ha hazatérek, büszkévé teszem szüleim.

enter image description here

„A vadkörte (Pyrus pyraster), a vackor minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajtagazdag. A fajok egymással való keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded.”

Ahogy sétált tovább Bendegúz, felfedezett még pekándió és naspolyafákat is, melyek terméséből szintén tett néhányat tarisznyájába.

enter image description here

A pekándió (Carya illinoinensis) vékony, hosszúkás, feketével díszített barna ovális csonthéjban vörösbarna színű, kellemes ízű, ehető, magas olajtartalmú, értékes tápanyagokat tartalmazó belet tartalmaz. Illata egzotikus, jellegzetes, kinézetre kissé az elnyújtott diógerezdekre hasonlít leginkább. Bár Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is megfelelők a körülmények a növekedéséhez.

enter image description here

A naspolyáról (Mespilus germanica) is nagyon érdekes feljegyzést olvasott Bendegúz. „Kis termetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek, ezért joggal soroljuk a gyümölcstermő növények közé. De besorolhatjuk a díszcserjék társaságába is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3-5 cm átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is jogot adnak. A családi ház kertjében, a hétvégi kertekben mindenesetre érdemes legalább egy naspolyabokrot telepíteni.”

Miután Bendegúz teletömte hasát, fáradtan, álmosan tovább indult. A lehető legjobb helyre érkezett. A gyümölcsösön túl füves részt talált. Leheveredett hát az ezüstös pampafű, az árvalányhaj és a tollborzfű puha ölelésébe, és szép lassan elszenderedett.

Lábjegyzet - szövegháttér:

(Letöltve: 2020. november 02.)
Trombitafolyondár: https://kertlap.hu/trombitafolyondar/
Vadszőlő: https://disznovenyek.hu/vadszolo-gondozasa-reszletes-utmutato/
Erdei iszalag: http://ankert.hu/az-erdei-iszalag-clematis-gondozasa-szaporitasa-betegsegei/
Borostyán: https://citygreen.hu/a-borostyan-hedera-gondozasa-5-borostyan-faj-bemutatasa-kepekkel/

(Letöltve: 2020. november 03.)
Lilaakác: https://kertlap.hu/lilaakac-igenyli-gondozast-meg-nem/
Alma: https://www.agraroldal.hu/magyar-almafajtak_img-1.html
Körte: https://kertlap.hu/vadkorte/
Szilva: https://www.sweetgarden.hu/mirabella_szilva http://erdokostolo.blogspot.com/2012/08/fosoka-szilva-valamire-ez-is-jo.html
Pekándió: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pek%C3%A1ndi%C3%B3
https://egykisvirag.wordpress.com/2009/07/16/pekandio/ Naspolya: https://balintgazda.hu/minden-heten-szuret/november/naspolya.html

Mesés növényismeret 1.

Elkészült egy mesés növényismeret, melynek receptje nagyon egyszerű: egy inspiráló személy, egy kreatív egyén és hol volt hol nem volt... ilyen, amikor a bölcsészek kiszabadulnak a kertbe:

A lusta fiú, aki édenkertbe tévedt

Történt egyszer nagyon régen, hogy ifjú Juhász Bendegúzt magához hívatta az apja.
- Nos, Bendegúz fiam, itt az ideje, hogy a magad útját járd. Itthon ülsz édesanyád szoknyája mellett, és semmi hasznodat nem veszem. Nem ismered ki magad sem a házban, sem a kertben, sem az erdőben. Fogd hát a tarisznyád, és ezt a könyvet. Ezt valamikor az én édes üknagyanyám ajándékozta nekem. Benne van minden, amit tudni kell az utadba kerülő növényekről. Indulj, és járj nyitott szemmel. Ne feledd, aminek szép és hívogató a termése, nem biztos, hogy gyomrodnak is jó. Ne feledd, aminek szép virága, nem biztos, hogy bőrödnek is jó. Indulj hát, és csak akkor térj haza, ha már megállod a helyed az életben egymagad is.

enter image description here

Ifjú Juhász Bendegúz persze egyáltalán nem örült édesapja döntésének, de nem volt mit tenni. Másnap reggel, hóna alatt a mindent tudó könyvvel, útnak indult.

enter image description here

Bendegúz nem is jutott messzire, amikor is hatalmas vihar kerekedett. Futásnak indult az erdő felé, ahol látta, hogy dús tűlevelűek - (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya - sorakoznak. Ahogy odaért, meghúzódott egy védelmet nyújtó fa tövében. Nagyon unatkozott már, de az eső csak esett és esett. Kinyitotta könyvét, hogy megnézze vajon milyen fa ad neki védelmet. Nem akármi volt a feje felett, egy koreai jegenyefenyő (Abies koreana) védte őt az esőtől. Ez a 10-15 méter magasra is megnövő, napos, párás közeget, és a meszes talajt kedvelő.

enter image description here

De magaslott még ott kék atlasz cédrus is (Cedrus atlantica ’Glauca’), ami nem csak 10-15, hanem akár 30-40 méterre is megnőhet. Ő is igen fényigényes, de a szárazságot jól tűri.

enter image description here

Ahogy az eső csillapodni kezdett, egy érdekes tűlevelű keltette fel Bendegúz figyelmét.
Finom illat járta körül a közönséges boróka ágait (Juniperus communis) ágait . Felnyitotta hát könyvét és érdeklődéssel olvasta, hogy a borókának akár 55 fajtája is lehet és hogy a kis kék terményeket fűszerként is használják. Sőt, akár 100 évig is élhetnek, mert igen lassú növekedésűek. Lerázta az ágairól a vízcseppeket, majd a bogyókból egy adagot a tarisznyájába gyűjtött.

enter image description here

Ahogy haladt tovább találkozott még ezüstfenyővel (Picea pungens) melyről megtudta, hogy szintén az örökzöldek családjába tartozik, egyik legszebb példánya e családnak.
Terebélyes, és akár 20 méter magasra is nőhet. Változatos a lombszíne és nagyon jól tűr minden körülményt, bár fiatal korában igen vízigényes. Többi szomszédjához hasonlóan igencsak kedveli a napfényt.

enter image description here

Ahogy az erdőből kiért, egy tisztáshoz hasonló helyen találta magát. Ahogy lépdelt meztelen lábával, nagyon érdekes érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, ezer és egy pici kéz csiklandozza lábait. Amerre csak látott különféle páfrányok sokasodtak. Ahogy halad a páfránypázsiton, belelapozott a mindent tudó könyvbe és az alábbiakat ismerte fel:

A puha és dús erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) találta meg először a könyvében. Ennek az évelő páfránynak levelei akár az 1 métert is elérhetik és azt is olvasta, hogy az aljnövényzetben gazdag nyirkos lomb- és tűlevelű erdők, ligetek, száraz tölgyesek, tápanyagban gazdag, laza talajok lakója. Sőt igen vízigényes, szereti is a párás közeget.

enter image description here

Majdnem összetévesztette, de alapos megfigyelés után egy másik páfrányfélét is felfedezett könyvében: ez nem más, mint az erdei hölgypáfrány (Athyrium filix-femina).

enter image description here

Milyen szép neve van, gondolta. Nagyon hasonlít az erdei pajzsikára, de egy érdekes megjegyzést talált a rajz mellett: „Magyar neve, illetve tudományos nevében a „femina” szó arra utal, hogy korábban a hölgypáfrányt az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) női ivarú példányainak vélték. Később kiderült, hogy nemhogy külön fajba, de külön nemzetségbe is tartozik a két növény. Neveik azonban máig őrzik ezt a téves vélekedést. Az erdei pajzsika nevében megtalálható „mas” szócska ugyanígy a hím ivarúságra utal.”
- Mennyi érdekesség van ebben a könyvben, milyen sok mindent ismerhet meg a vándor errefelé. Remélem hamarosan találok valami gyümölcsöt termő fát is, mert bizony egyre éhesebb és éhesebb leszek.
Ahogy tovább sétált a páfránypázsiton, látta, hogy nem könnyű terep áll előtte. Elgondolkodott, hogy inkább visszaindul, és beismeri apjának, hogy ő egy semmirekellő. Aztán ránézett a kezében tartott mindentudó könyvre és összeszedve bátorságát, nekiindult az elsőre ijesztő kúszónövények színes-tarka alagútjának.

Lábjegyzet - szövegháttér:
Források és képek (letöltve 2020. november 02.)
fiú: https://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/index.php/multidezo/26-gyermekkoenyvtar/472-7merfoldes-csizmaban-heted7-hataron-at
könyv: https://hir.ma/18-2/a-vilag-legveszelyesebb-magikus-konyvei/662795
koreai jegenyefenyő: https://kerteszoldal.eoldal.hu/fenykepek/nincs-megadva-rovat/orokzoldek/abies-koreana---koreai-jegenyefenyo.html
kék atlasz cédrus: https://www.fitoland.hu/kategoriak/fenyok_orokzoldek_13/kek_atlasz-cedrus_113
boróka: https://kertlap.hu/boroka/
erdei pajzsika: https://koronakert.hu/termek/erdei-pajzsika-30-cm/
erdei hölgypáfrány: http://orseg.biologus.hu/cgi-bin/!ka_leiras.php?jascr=igen&elem=63&px=1360&py=625&sw=1360&ww=1360&sh=768&wh=625&na=Netscape (kép+idézet)

Őszpiros fák

Pirosra színeződni.
A mai napig képes vagyok belepirulni egy (huncutkodó) érzésbe vagy egy (nem a helyzethez illő, vagy egyáltalán nem szalonképes) gondolatba, a mai napig nem tudok hazudni (már meg sem próbálom).
Egy kilenc évvel ezelőtti őszön még megkíséreltem, mikor a vámvizsgálathoz léptettek be minket. Csak ne látszódjon, hogy (megint) várandós vagyok, így is elég gyanús egy feleséggel és három gyerekkel ösztöndíjas vízummal Kaliforniába repülni....
A piros csizma. Még a kutyának is meg kellett szagolnia.
Kint akartok maradni? Nem. Tényleg? Tényleg. Miért jöttetek vissza? Mert....

Jártamban-keltemben arra eszméltem, hogy a kertünkben levélpirosló fáink mind észak-amerikai eredetűek: cukorjuharok, mézalmácskák, illetve ázsiai, mint pl. a japán borbolya. Klorofill zöldek sárgává alakulása egyszerűbb biokémiai folyamatnak tűnik, mint a piroslás. Utánaolvasás, jé, tényleg! Az európaiak általában sárgulnak - a sárga már eleve benne volt a zöldben. Na de a piros? Az mindig új. Miért?

Pangeai életmód: nemcsak mi, emberek, hanem velünk együtt minden más is folyamatos utazásban van - növények, állatok, vírusok. Életek.
Az utazás, mint mozgásos tanulás. Aki utazott, azt látott embernek mondjuk. Látni mást (is) és a más által (is) megnézni magunkat - az önkritika alapjai. Kulturális tükör. Ablaktükör. Tudom, hogy lehet máshogyan is csinálni (hiszen látom). Tudom, hogy lehet jobban is csinálni (hiszen tapasztalom). Működések és miértek. Elmélyítés - helyben.

enter image description here
Nem emlékszünk pontosan hol, valahol Németországban

Minden kertbe kell egy-két piros. Nem sok, csak néhány. Kontrasztnak. Kiemelésnek.
Elvágyódás a sárgás-barnás-szürkés ködből. Világ(ító)látás.

Tegnap este néztük meg Jakab életfilmjét, mert Balázs ma a születése napján nem lesz este itthon. Bármerre jártunk, bármilyen különleges helyeken lehettünk, a legpiroslóbb út még mindig az a bizonyos kaliforniai. Intenzív.

És aztán csak sorolom magamban a meghatározottságainkat, a mi saját pirosainkat, hogy Janka nászutas gyerek, akit Rómából hoztunk (kislányom, biztos, hogy még a nászutatokon is múzeumozni akartok? mindig csak azok a múzeumok.... nem kéne kicsit egymásra is figyelni? - ehhem, kiállítás előtt, kettő között és után is lehet. Hja, azóta a mama pirul....), hogy Jakabban ott van valahogyan a németség (dehát még csak pár hónapos ez a kislány és már utaztatjátok? hogyan? dehát ilyen hamar kistestvére lesz?), jé, hiszen Kölnből került haza, Jónást Párizsban tudtam meg (két gyerekkel egy színház páholya melletti apartmanban lakni? - mikor letettem őket aludni, a folyosón osontam be a páholyba megnézni az előadást), Jolán pedig átitatódott az óceánparttal (azt hiszem Balázs csendben már nem is tudna dolgozni) - vele lettünk teljesek (tudod, az az érzés, amikor már nem hiányzik senki a családból - betelt). Amikor megszületett, akkor életemben először egy icipicit megijedtem, hogyan is fogjuk ezt csinálni, mikor megérkezve megláttam a lakásunkat, és konkrétan annyi helyet nem lehetett szorítani, hogy le lehessen tenni egy pillanatra az újszülöttet. Hoztuk-vittük őket keresztül-kasul a nagyvilágban, teljes természetességgel, mert amíg kicsik, addig akkor vannak otthon, ha velünk vannak. Az emlékeink a piros fáink.

Növényvakság ellen: Tarlóvirág

A tarlóvirág (Stachys annua) a hat hazai fajt számláló tisztesfű (Stachys) nemzetség egyetlen egyéves tagja. 30-40 cm magas, gyakran a tövétől ágas növény. A levelei keresztben átellenesen állnak, tojásdadok (az alsók szélesebbek, a felsők keskenyebbek, hegyesebbek), csipkés-fogas szélűek. A szár négyszögletű. A virágok ajakos típusúak (tehát egy alsó és egy felső ajakra oszthatók, egyetlen szimmetriasíkkal rendelkeznek), pártájuk fehér, örvökben helyezkednek el a hajtás csúcsán. Egy virágból négy feketés makkocskatermés fejlődik.






A tarlóvirág nyár elejétől őszig nyílik. Jellegzetes élőhelyét a szántóföldek jelentik, ahol a tarlón és a kultúrák sörközeiben régen hatalmas tömegben fordult elő - erről kapta a nevét. A XX. század első felében még a tarlóvirág az egyik legfontosabb mézelő növény volt, utána azonban a növényvédelmi technológiák megváltozásával egyre inkább visszaszorult. Országos szinten ritkának azért ma sem mondható, elsősorban meszes, kötött talajú vidékeken találkozhatunk vele.


A bejegyzés eredeti megjelenése: https://lengyel-attila.blogspot.com/2019/06/tegyunk-novenyvaksag-ellen-7-tarlovirag.html

A Hangfarm éjszakai lényei

Nemrég feltűnt, hogy a telkünk éjszakai találkozóhelyet ad mindenféle hangzó és nem-hangzó lénynek. Ráállítottuk Mankát, az örök-éber őrkutyát, hogy gyűjtsön róluk anyagot, és jelentse őket. Rendes volt, mert nemcsak a jelentést készítette el, hanem hevenyészett rajzokat is készített róluk, hogy még jobban el tudjuk képzelni őket. Lefordítottam embernyelvre a közléseit, Janka pedig illusztrációkat készített a fantomképekből.

Rövidszarvú unikornis

Az igazi unikornisnál kisebb méretű, lassabb mozgású, fényes fehér bundájú négylábú. Egyedül bóklászik az ösvényeken. Ő issza ki az este feltöltött öntöződedényekből a vizet, amit rövidebb szarva tesz egyáltalán lehetővé, ám így sem ér le egészen az edény aljáig, ezért találjátok reggel úgy az edényeket, hogy csak 10 cm víz áll az aljukon. Éjfél körül érkezik, és gyorsan távozik is. Néma. Az edény koppanásairól ismerhető fel, amikor iszik.

enter image description here

Háromfejű macskák

A többi macskánál kisebb méretű, általában cirmos, ritkábban sima fehér jószágok. Feltűnő különbség, hogy három fejük van, ami rendszerint egy irányba is néz. Hang alapján távolról is egyértelműen felismerhetőek: három miaú hangot hallatnak egyszerre. Ne gondoljatok rémisztő lényekre, sokkal inkább játékosak - habár tény, hogy fürge vadászok is. Kedvenc helyük a farakás, ahol egymással azon viccelődnek, hogy kinek melyik feje szorul be a járatokba. A madarak szokásos hajnali traccspartijának kezdete, tehát 3 előtt távoznak. De ez nem azt jelenti, hogy ők félnek a madaraktól, hanem épp fordítva.

enter image description here

Diópöckölő majmok

Bizonyára észrevettétek már, hogy június tájékán egy csomó zölddió potyog le a fáitokról. Én az éretteket nagyon szeretem, de az utóbbi években ezek már csak fekete töppedvények, valami betegség miatt, gondolom. Nos, a zölddiók lepotyogtatása sem a fák hobbija, hanem a kertetekben meghonosodott undok majmok művei. Alkony után ébrednek a nagy diófák tetején rakott ad hoc fészkeikben, és élelem után kutatnak. Az éretlen termésekkel próbálkoznak, leszedik, megkóstolják őket, de nagyon nem ízlik nekik, így el is dobják rögtön (ha jól megnézitek, némelyiken harapásnyomokat láttok: kisgyerekfogsor-formájú benyomódások). Elég okosak egyébként, mert nem kóstolják meg őket újra és újra, viszont annyira mégsem okosak, hogy ne is szedjék le őket egyáltalán, ezért ebben a köztes evolúciós állapotban megragadt, külső szemmel vicces, pöckölő mozdulataikról neveztem el őket. Hangjaik a már mindenki által ismert, idegesítő majom-röhögések, de most mégis kicsit szomorú változatban, az éhségük miatt.

enter image description here

Lepkehozó tündék

Kutyaszemmel is megigéző szépségű libegő-lebegő lények: csak egy pillanatra lehet kivenni sugárzó fényük mögött tündér-alakjukat, mert olyan gyorsak és úgy is közlednek, mint a szenderek. Feltöltik az unikornisok által kiivott edényeiteket (onnan ismered fel az ilyet, hogy hideg forrásvíz-illatuk lesz), növesztenek pár centit a hársfákon, és hoznak egy csomó hernyólárvát, amikből, ha nem kaszáljátok le a csalánokat, akkor mindenféle, eddig ismeretlen lepke bújik majd elő. A tündék is játékosak, és sajnos időnként letörik kis fáitokat vagy azok új hajtásait. Tehát ne az őzekre vagy a nyulakra haragudjatok emiatt. Teljesen véletlenszerűen jönnek-mennek (lehet, hogy köze van a Hold aktuális állásához?), ezért én egy ideje csak az itthagyott nyomokról nomeg folyamatos, éteri dúdolásuk szemvillanásnyi szeletének emlékéről ismerem fel őket.

enter image description here

Facebook-logó formájú törpék

A színük is és a formájuk is a jól ismert kék "f" betűre emlékeztet, ezért lett ez a nevük. A majmoknál is idegesítőbbek: hat-nyolcfős csoportokban vaddisznó-módjára túrkodnak a semmi után kutatva, közben egymást fényképezgetik, és harsányan röhögnek az elrontott műveiken (vakut nem használnak, így a sötétben készült képek értékelhetetlenek). Mivel a földszínen mozognak, el is tudom őket ijeszteni. Nappal a rókalyukban henyélnek, onnan kizavarhatatlanok. Viszont ha unatkoznak, maguktól továbbállnak.

enter image description here

Rajtuk kívül még sok-sok csodás apró lényre is bukkantam, de róluk majd máskor jelentek.

Rajzok: Kovács Janka

Növényvakság ellen: Kövi fodorka

A kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria) egy kis termetű, mindössze 10-20 cm-es, évelő páfrányfaj. Föld feletti hajtásrészei tulajdonképpen maguk a levelek, ezek 2-4 szárnyasan összetettek, örökzöldek, kopaszodók, rombusz vagy legyező alakú levélkékből állnak. A levélkék fonákán találhatók a spóratartó tokok (sporangiumok), amelyek hosszúkás csoportokba, ún. szóruszokba tömörülnek. 






A kövi fodorka a félárnyékos, magas mésztartalmú sziklák jellemző faja. Mindig sziklarepedésekben telepszik meg, szinte függőleges aljzaton. Gyakran látni régi épített falakon, kutakban is. Európában és Észak-Amerikában elterjedt, Magyarországon gyakori.


https://lengyel-attila.blogspot.com/2019/06/tegyunk-novenyvaksag-ellen-6-kovi.html

Pipacs és pipacsmeggy

Ilyentájt, május végén, június elején, a virágoskertekben millió gyönyörű árnyalatban, illatukat ontva, királynői szépségben pompáznak a rózsák, de teljes pompában tündökölnek ilyenkor a kerti udvarhölgyek is: a pünkösdirózsa, a nőszirom, a jezsámen, a tátika, a törökszegfű, a petúnia, a levendula és társaik.

enter image description here
Pirosrózsa

enter image description here
Pünkösdirózsa

enter image description here
Régirózsa

enter image description here
Rózsa

A természet bőkezű, nyáreleji ajándékait azonban nemcsak az otthonülők, hanem az útonjárók is élvezhetik, ha szemüket a szürke aszfaltszalagról az utak szélére vetik. Változatos, szemet vidító összeállításokban követi egymást a néhol még mindig virágzó vadrózsa sötétebb és világosabb rózsaszínje, a bodzabokrok vajsárgája, a mezei zsálya liláskékje, a szórványmagból itt-ott későn kikelt repce sárgája, az ebszékfű dús, menyasszonyi csokrot idéző fehérje, no és a világosabb-sötétebb zöld hátterek előtt tüzesen világító pipacs minden enyhe fuvallatra meglibbenő könnyű szirmainak pirosa.

enter image description here
Mezei zsálya útszélen

enter image description here
Zselici táj június elején ebszékfűvel

enter image description here
Zselici táj június elején sárga virággal

enter image description here
Május végén a Bőközben

(Már ahol szorgos kezek fülsiketítő hangon bőgő, motoros célszerszámokkal az árokszéleket a csupasz földig le nem borotválják. Mert mostanában ez lett a módi, a növényvilág, a benne búvóhelyet és táplálékot kereső állatvilág, és végső soron az ember, mindannyiunk különös kárára. Az a csoda, hogy a túl gyakran ismételt efféle ténykedés után még mindig egyáltalán kizöldülnek ezek a földdarabok, noha az őshonos fajokban szegényebben, és éppen azokban az özönfajokban gazdagabban, amiket irtani akarnak. Az élet makacs, él és élni akar.
Régebben a kaszálás kézzel – mondani sem kell: motorzaj nélkül –, kaszával történt, és megvolt a rendje: nem többször, évente kétszer vagy háromszor kaszáltak. Most is tudomásom van olyan faluról a környéken, ahol a polgármester – nagyon helyesen – bizony kézikaszával kaszáltatja az árok szélét, épp ahogy pl. Zürich, Genf, Lausanne, Luzern városában is teszik, ahol e módszer helyességét az ottani városvezetés is már felismerve, a városi parkokat ily módon tartják karban. Többek között a természetkárosító tövignyírós gyakorlat miatt ugyanis tőlünk nyugatabbra egyes helyek már odáig jutottak, hogy természetes, vadvirágos rétjeik, erdőik, élőhelyeik alig maradtak. Most nagy erővel azon fáradoznak ott, hogy mesterséges módszerekkel visszaállítsák ezeket a természet egyensúlyához nélkülözhetetlen (eredetileg megvolt) társulásokat. Nálunk, egyre fogyó számban, de még vannak… Bölcs előrelátásra utalna, ha meg tudnánk becsülni azt, amink van. De sajnos az utóbbi időben, erőgépek segítségével, már a bokrok, kisebb fák gyökerestől való feltépése is dívik. Emeletnyi magas halmokban állnak a földek szélén a hervadt, kitépett kisfák, bokrok, majd jön a darálótraktor, ami semmi perc alatt miszlikbe aprítja a nemrég még például mezővédő erdősávot alkotó, vagy épp a patakot szegélyező, most halott növényi egyedeket. A nagy fáink, erdeink iparszerű felszámolását most nem is említem. Aztán sírunk, amikor például porviharokat korbácsol a szél az óriási, csupasz földtáblákon, vagy amikor elhordja az ár a termőtalajt. De zárójel bezárva, vissza a pipacshoz.)

enter image description here

Ilyentájt, május végén, június elején, a gyümölcsöskertben, nagy örömünkre, megkezdik érésüket a régóta várt korai gyümölcsök. A májusi cseresznye, az első, már rég elfogyott, mind egy szemig megettük, vagy mi magunk vagy a seregélyek, de most már egyre bővülő számban jön a többi korai faj, fajta is: a földieper, a Szomolyai fekete cseresznye, lassan a málna, a fáieper és a ribizli is, sorukban a hírneves érdi gyümölcsnemesítő műhely büszkeségeivel, a finom, édes, korai meggyekkel: érik már a Meteor korai, az Érdi jubileum, a Maliga emléke, no meg a Korai pipacsmeggy!

https://fruitresearch.naik.hu/gyki-gyumolcsnemesites-meggy#fajtak

https://fruitresearch.naik.hu/gyumolcsfajtak/gyki-meggyfajtak-korai-pipacsmeggy

Nincsen szándékomban elismételni a fent idézett honlap által közölt adatokat, csak két dolgot fűznék hozzá. Az egyik az, hogy mindenkinek ajánlom a honlapon található gyümölcsleírások elolvasását. Sokan talán nincsenek is tisztában azzal, hogy a meggyfajtákban – szlengesen szólva – micsoda királyság van itt minálunk! Büszkék lehetünk nemesítőink meggynemesítésben elért nagyszerű eredményeire, és örülhetünk a nálunk megtalálható nagyszerű, finom, édes, harmonikus ízű fajtáknak! A másik mondandóm pedig az lenne, hogy a pipacsmeggy igazán méltán kapta a nevét, mert pipacsnyíláskor érik, és színe is a pipacsé!

enter image description here
Pipacs

enter image description here
Korai pipacsmeggy

Aki a meggyet a sötétbíbor színnel azonosítja, nem is gondolná, hogy a fán vidáman virító piroskák már érett, ehető meggyek, pedig bizony jól jár az, aki megkóstolja!

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Mennyei, édes meggyíz tölti be a száját, ami – ahogy gyakran az életben is előfordul – némi könnyű keserűséggel társul. Hozzáértő szerint ez a semmiképpen sem tolakodó, finoman a háttérben maradó, az édességet előnyösen hangsúlyozó, igen enyhe kesernyés íz gyógyhatású anyag jelenlétére utal a pipacsmeggyben. Nagy értéke emellett a koraisága és az, hogy a gyümölcs szárazon válik el a kocsánytól, így ha szállítani is szeretnénk a pipacsmeggyet, akkor nem kell feltétlenül szárasan szednünk, anélkül sem kell félnünk attól, hogy majd csöpögni fog kosarunkból a meggylé, amikor hazaértünk. És hát szép is.

A képekhez kellemes szemlélődést, az arra szerencséseknek pedig kellemes pipacsmeggy-kóstolást kívánok!

enter image description here
Pipacsarc

Növényvakság ellen: Szamárbogáncs

A szamárbogáncs akár két méteresnél is magasabbra növő, óriási termetű, ágas lágyszárú. Kétéves életciklusú, első évben csak tőleveleket fejleszt. Az egész növényt fehéres szőrzet borítja. Levelei karéjosak, a karéjok tövisekben végződnek. A szár szélesen szárnyas. A virágzat 3-5 cm-es fészek, melyben lila pártájú virágok vannak.


A szamárbogáncs egy közönséges gyomnövény, amellyel árokpartokon, útszéleken, bolygatott élőhelyeken találkozhatunk. Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, Észak- és Dél-Amerikába, valamint Ausztráliába betelepítették és özönnövénnyé vált.

A bejegyzés eredeti megjelenése: https://lengyel-attila.blogspot.com/2019/06/tegyunk-novenyvaksag-ellen-5.html