Kénes kezelés

Nagyon érdekes volt olvasni Zita tegnapi cikkét több szempontból is. Egyrészt mert nekem is azonnal a Nők Lapja jutott eszembe róla, amit mindig is nagyon kedveltem, másrészt mert van bőrgyógyászati vonatkozása.

A jó öreg kén! A cikk szerint a harmincas években ezt használták mitesszerek ellen arckrémként, sőt kénpúderként is. Kicsit utána kellett néznem, hogy is állunk manapság ezzel, mert nem emlékszem rá az eltelt 20 év tapasztalataiból, hogy mitesszeres, pattanásos (aknés) arcra használtuk-e bármilyen formáját is. Bőrgyógyászként nemigen. Az arcon kívül azonban, más bőrterületeken nagy hasznát vesszük és a kozmetikusok kis (1-4 %-os) koncentrációban a mai napig előszeretettel vetik be a könnyen zsírosodó, tág pórusú, ún. seborrheás arcbőr kezelésére. Baktérium és gombaölő, fertőtlenítő, szárító, koncentrációtól függően hámosító vagy hámlasztó hatású anyag.

Manapság azonban sokat finomodott az aknés bőr kezelése. Nem cél az azonnali szárítás és hámlasztás, mert sok kellemetlen mellékhatást okoz és a pillanatnyi „eredmény” után elmarad a várva-várt gyógyulás, sőt hosszú távon ronthat is az állapoton. Főleg, ha valakinek a pattanásai, mitesszerei mellett érzékeny a bőre, úgy kell bánni vele, mint a hímes tojással! Ezekre az állapotokra fejlesztették ki a vezető gyógykozmetikum gyártó cégek azokat a termékeket, melyek az arcbőr tisztításától kezdve a megfelelően hidratáló-gyógyító krémeken át az esztétikusan fedő alapozókig teljes bőrápolási rutint tesznek lehetővé. A kellemesen habzó gélek, kíméletesen tisztító micellás vizek, pórus tisztító, összehúzó, mattító, bőrmegújító hatású krémek, több színárnyalatban hozzáférhető, fényvédőt is tartalmazó alapozók hosszú távon biztonságosan, jó eredménnyel használhatók. Enyhe aknéban önállóan is, középsúlyos-súlyos aknéban a bőrgyógyász által felírt gyógyszerekkel együtt.

Ezen kívül a hajas fejbőr számos betegségében nélkülözhetetlen alkotó a kén hatékony formája, a szelén-diszulfid (DS). A fejbőr korpásodását a Malassezia fajba tartozó gombák elszaporodása okozza, ez azonban nem egyedüli oka a korpa kialakulásának. Ebben a betegségben a fejbőr mikrobiomjának (lásd „Téli bőrápolás”) egyensúlya borul fel, hosszú távú eredményt csak ennek helyreállításával lehet elérni. Ennek érdekében a gyógykozmetikumok tartalmaznak bőrápoló, finoman hámlasztó, és a fejbőr védőfunkcióját támogató összetevőket is.

A bőrön és hajon kívül a szerves kén egyik formája nélkülözhetetlen a csontok és porcok felépítésében. Ebbe már nem szeretnék részleteiben belemenni, de meg kell említenem a jó kis „záptojás” szagú, kénes gyógyvizünket Harkányban, ami egyedülálló összetételben gyógyítja a mozgásszervi, ízületi betegségeket. Varázslatos hatását legnagyobb részben a karbonil-szulfid (COS) nevű ásványi anyagnak köszönheti, mely gáz alakban a vízben oldott állapotban van jelen.
És majd elfelejtettem! Ez a messzi földön méltán híres gyógyvíz a pikkelysömör (psoriázis) kezelésében is kivételes hatékonyságú.

Téli bőrvédelem

Lehet, hogy csak nekem tűnik úgy, mintha már nagyon régóta tél lenne, de alig várom a tavaszt! A naptár szerint azonban még elég sok téli estében „gyönyörködhetünk”. Persze ennek az évszaknak is megvannak a maga szépségei, örömei, azonban a dolgos hétköznapokban ezeket elég szűkmarkúan mérik, egy sor kihívással kell szembenéznünk. Rövidebbek a nappalok, a sötét, szomorkás, ködös időben a hangulatunk is borongós, a réteges, gondosan megválogatott ruházatunkban is fázunk, szép lassan merülnek le a vitamin tartalékaink, és az immunrendszerünk is sok olyan kihívással néz szembe (lsd. Influenza), melyekkel az év többi hónapjában ritkábban találkozik.

enter image description here Téli táj

A téli időjárás szélsőségeinek hatása bőrünkre sokkal kifejezettebb, mint amilyen az év többi részében, hiszen első vonalbeli védelmet biztosít szervezetünk számára.

Gondoljunk csak bele például abba, hogy mínusz 4-5 fokban eltöltünk néhány órát a szabadban (sportolunk, sétálunk, kerti vagy egyéb munkát végzünk), majd bemegyünk a jó meleg lakásba. A szerencsések bevackolják magukat a kandalló mellé, kezükbe fognak egy gőzölgő teát, vagy vesznek egy forró fürdőt. Ezen szélsőségek hatására még a normál bőr is kipirosodik, szinte „lángol” az ember arca. Ez a panasz az érzékeny bőrűeknél (ez alkati sajátság, nem betegség), valamint bizonyos bőrbetegségek esetében még fokozottabban jelentkezik. Az arcbőr száraz, hámlik, viszket, piros foltok jelenhetnek meg rajta.

Több átfogó tanulmány, felmérés igazolta, hogy a fejlett társadalmakban a lakosság több, mint 60%-a érzékeny bőrű és ez az arány folyamatosan nő. E tendencia visszavezethető a környezetünkben, mindennapi életünkben egyre szélesebb körben felhasznált kemikáliákra, vegyszerekre, a légszennyezés ártalmas hatásaira, valamint a különböző stressz faktorokra is. A stressz egyértelmű szerepét támasztja alá az a megfigyelés, miszerint nehéz élethelyzetekben (pl.: vizsgaidőszak, költözés, stb.) a bőrtünetek fellángolnak.

Az arcbőr mellett kezünket is sok károsító hatás érheti. A gyakori szappanos kézmosás, a különböző szakmákból adódó környezeti és munkahelyi ártalmak, a téli hideg, a fűtött helyiségek száraz levegője kézbőrünket is kiszárítja, amitől hámlik, berepedezik. Ez fájdalommal járhat megakadályozva bennünket akár a napi rutin tevékenységünk végzésében is.

Mielőtt rátérnék arra, hogyan ápolhatjuk bőrünket, milyen lehetőségeink vannak, melyekkel erősíthetjük, ellenállóbbá tehetjük ezt a csodálatos védelmi rendszert, illetve a már megjelent tüneteket hogyan gyógyítsuk, szeretnék néhány fogalmat ismertetni a kedves olvasóval. Akik ezeket jól ismerik, azok számára álljon itt egy kis emlékeztető.

A mikrobiom. Mi is ez valójában? Nem más, mint bőrünk normál baktérium flórája. Egy élő pajzs, amely beborítja a teljes bőrfelületet. A gyomor-bélrendszerben megtalálható védő baktériumok pedig segítenek az emésztésben, a vitamintermelésben is. Mikróbák milliárdjai állnak készenlétben, hogy óvják bőrünket, egész szervezetünket a káros külső hatásoktól, allergiát kiváltó fizika, kémiai anyagoktól, segítsék immunrendszerünket a különböző kórokozókkal szembeni küzdelemben. A mikrobiomot nem is olyan régóta ismerjük. Ma már egyre többet tudunk erről a hihetetlenül sokszínű, összetett, szigorúan szabályozott rendszerről, mely olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk.
Tízszer több mikróba (baktériumok, vírusok, gombák, stb.) él benne szimbiózisban, bonyolult egyensúlyban, mint ahány csillag van az egész Tejútrendszerben. Minél sokszínűbb, változatosabb, annál jobban képes betölteni védelmi funkcióját. Egy felnőtt ember teljes mikrobiomja több mint 2 kg tömegű és kb. 500-féle baktérium alkotja.
Szerintem megnyugtató, jó érzés tudni, micsoda komoly, ütőképes hadtest vigyáz ránk éjjel-nappal, így igazán sosem vagyunk egyedül!

enter image description here A mikrobiom alkotói

Mikrobiomunk vigyáz ránk mindaddig, amíg mi is óvjuk őt! Ahhoz, hogy megfelelően gondoskodjunk milliárdnyi mikróbánkról, ismernünk kell azokat a feltételeket, amelyek mellett jól érzik magukat, fenntartható e sérülékeny egyensúly. Bőrünk normál baktérium flórája a lipidekben, nedvességben gazdag, ún. hidrolipid rétegben érzi magát jól, ezt a közeget kedveli. A hidrolipid réteg lipidjeit (zsírszerű anyagait) a bőr sejtjei termelik.
A normál bőr szerkezete megfelelő ápolás mellett teljes mértékben megfelel ezeknek a feltételeknek. Tekintsük át, milyen is a normál bőr. Hogyan épül fel, illetve mi teszi jól „lakhatóvá” mikróbáink számára.

enter image description here
Ebbe a gyönyörű képbe csúszott egy pici pontatlanság. Kérem a kedves olvasót, hogy a többrétegű elszarusodó hám felirathoz gondolatban illessze be az alábbi képet!

enter image description here
A normál bőr felépítése

enter image description here A bőr felső sejtrétegei

A bőr a legnagyobb méretű szervünk. Legfontosabb funkciója tehát a szervezet külső behatásoktól való védelme. Megóv a fizikai, kémiai veszélyektől, kórokozóktól és megakadályozza a kiszáradást. Felülete 1,5-1,8 m², tömege kb. 10 kg. Tehát egy egészséges felnőtt bőre és mikrobiomja összesen kb. 12 kg-ot nyom.
Ez a védelem még tömegre is jelentős!

A bőr három rétegből áll, legfelső rétegét nevezzük felhámnak, mely további rétegekre tagozódik. Külső felületén találhatók a teljesen elszarusodott, magvukat vesztett, élettelen sejtek (keratinocyták). Ezek a sejtek az alsó rétegekből folyamatosan újra termelődnek, a legfelső sejtsorok leválnak. Ez az érési folyamat állandó, genetikailag meghatározott szabályszerűséget követ. Ezek között az elszarusodott sejtek között összekötő anyagként, illetve ezeket körülvéve találhatók a bőrben a különböző lipidek. Ezeknek a lipideknek óriási szerepük van a bőr hidratáltságának megőrzésében, rugalmasságának fenntartásában. Nagyon találó az a hasonlat, miszerint a sejtek a téglák, a lipidek pedig a habarcsot képezik a téglák között. Normális körülmények között a bőr sejtjei megfelelő mennyiségű lipidet, tápanyagokat, nyomelemeket (prebiotikumokat) és nedvességet termelnek, ami a mikrobiomnak is optimális. Így áll össze a bőr kettős védelmi rendszere. Az egészséges, fiatal bőr a teljes test vízmennyiségének 10-20 %-át tartalmazza. A hidrolipid réteg ennek a vízmennyiségnek speciális módon megkötött részét alkotja. Bizonyos környezeti hatások következtében, vagy alkati sajátosságból adódóan, esetleg betegséggel összefüggésben károsodik a bőr, sérülnek a keratinocyták, a hidrolipid réteg, ezzel együtt a mikrobiom, így a bőr sérülékennyé, szárazzá válik.

Télen a normál bőr is szárazzá, érzékennyé válhat, mert sérül a hidrolipid réteg. Előfordul, hogy hámlik, érdessé, durva tapintatúvá válik, húzódik, viszket, berepedezik. Ilyen állapotában a bőr nem tudja ellátni védelmi funkcióját.

enter image description here
Száraz, vízhiányos bőr szerkezeti illusztrációja

enter image description here
Száraz, vízhiányos bőr kinézete

A drogériákban kapható, ún. detergens tartalmú szappanok hatására nem csak a szennyeződés válik le, hanem leoldódik a védő hidrolipid réteg is. Főleg az ujjpercek fölötti területeken láthatók az elmélyült bőrredők, a kiszáradt felhám.

Akkor hát mit tehetünk bőrünk védelme érdekében?
Álljon itt néhány tanács!
- Télen rövid ideig tartó, langyos vizes tusolás javasolt.
- Használjunk tusoláshoz, vagy fürdőzéshez gyógykozmetikumokat, melyek közül krémfürdők, olajfürdők is elérhetők a gyógyszertárakban.
- Tusolás után, a még nedves bőrt kenjük be lipideket, valamint prebiotikumokat tartalmazó testápolóval, kéz-és arckrémmel. Ez megköti a nedvességet, táplálja bőrünk védő hatású mikróbáit.
- A sérült, berepedezett bőr ápolására használhatunk regeneráló hatású krémeket.
- A sebek behámosodása után is rendszeresen ápoljuk bőrünket a gyógyult állapot fenntartása érdekében.
- A téli időszakban a sűrűbb balzsamokat javasolt használni a könnyű, vizesebb állagú krémekkel szemben. Ezeket közvetlenül fürdés után, a még nedves bőrre javasolt felvinni, egyszerre csak kis mennyiségben. A zsíros, sűrű állagú testápolók felszívódásához több idő szükséges, mint a vizes alapú krémekhez, ezért a napi bőrápolás némi türelmet igényel. Cserébe viszont bőrünk rugalmas, puha és bársonyos lesz.

Mégis milyen gyógykozmetikumokat válasszunk? Nem könnyű a döntés, hiszen óriási a választék. Nekem, személy szerint, kb. 20 év tapasztalatait figyelembe véve, kedvenceim a Lipikar, Toleriane és Cicaplast termékek a LaRoche Posay-tól. Ezek kifejlesztésében több mint két évtizede páciensek tízezreinek bevonásával dolgoznak elkötelezett, neves szakemberek. A kutatások eredményeit több száz klinikai tanulmány, publikáció tartalmazza. Ezek a készítmények biztonságosak és hatékonyak, így bőrgyógyászként jó szívvel ajánlom betegeimnek. A termékek alapja a francia, természetes eredetű termálvíz, mely a mikrobiom táplálásához szükséges prebiotikumokat is tartalmazza.

Ki ne szeretné, hogy bőre egészséges, üde és bársonyos legyen? Szerintem, ez mindannyiunk számára alapvető cél, hiszen az ápolt bőr nem csak esztétikailag fontos, de védő szerepét is csak ilyen állapotban tudja betölteni.

enter image description here
Az egészséges, szép bőr

Influenza

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én a január-február hónapokon minden évben mielőbb túl szeretnék lenni. A decembert nagyon szeretem, mert tele van várakozással, ünnepekkel, általában nincs is nagyon hideg. Az év első két hónapjában azonban alig várom, hogy végre kitavaszodjon! Nem így vannak ezzel a vírusok. Különösen az influenza vírusnak kedvez a hideg, száraz levegő, amelyben gyorsan terjed (a levegőben, érintkezéssel, tárgyak közvetítésével), ráadásul ebben az időszakban a védekező rendszerünk is fogékonyabb a kórokozókkal szemben. Tartós, -10 C-körüli hideg kellene ahhoz, hogy ezek a vírusok visszaszoruljanak, illetve a meleg, párás levegő sem kedvez nekik. Ezért is betegszenek meg a téli időszakban a legtöbben.

enter image description here
Influenzavírus szerkezeti modellje

Sajnos tévedünk, ha azt gondoljuk, megfelelő óvintézkedésekkel, vitaminokkal biztosan elkerülhetjük a megbetegedést. Nézzük csak a mindennapjainkat! Zsúfolt tömegközlekedési eszközökön, bevásárló központokban, munkahelyen, oktatási intézményekben képtelenség elkerülni a vírusokat, a vitaminok pedig nem nyújtanak célzott védelmet. A leghatékonyabb megelőzési mód a védőoltás. Hatását úgy lehet elképzelni, hogy az immunrendszerünk az elölt, inaktivált, megbetegíteni nem tudó vírusokat megjegyzi, készenlétben áll, és ahogy a valódi vírus bejut a szervezetbe, azonnali ellentámadásba kezd. Nem múlnak el értékes hetek azzal, hogy az immunrendszerünk tanul. Ezt megteszi az oltás beadását követő 2-3 hétben, ami alatt kialakul a védettség. A kialakult védettség azonban nem hosszú távú, mert az influenza vírus igen gyorsan változik. Ezért van szükség minden évben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által ajánlott, éppen aktuális oltás beadására.

enter image description here Influenzavírus szerkezeti makettje

Biztosan mindenki hallott már a világméretű influenzajárványokról. Ezek a következők voltak:
- 1889-ben orosz nátha
- 1918-ban spanyolnátha
(50-100 millio áldozatot követelt)
- 1957-ben ázsiai influenza
- 1968-ban Hongkongi influenza
- 2009-ben pedig az a világméretű járvány, melyet az A
vírus H1N1 típusa okozott.

enter image description here
Kaffka Margit írónőnk 1918-ban, 38 évesen, 12 éves fiával együtt spanyolnáthában halt meg. A férje elméleti biológus volt.

Vannak, akik panaszkodnak arra, hogy megkapták az oltást, mégis betegek lettek, vagy úgy vélik éppen az oltás betegítette meg őket. Tudnunk kell, nincs olyan oltás, ami 100 %-os védettséget adna. Lehet az is, hogy a védettség kialakulásának ideje alatt fertőződik valaki, vagy már lappangott benne a betegség. Azt is tudnunk kell, hogy kb. 200 féle vírus okozhat influenza-szerű tüneteket. A csak orrfolyással, tüsszögéssel, enyhe torokfájással, láz nélkül zajló állapot nagy valószínűséggel nem influenza. Lehet, hogy az oltás mellett mégis jelentkeznek a betegség tünetei, de ennek lefolyása sokkal enyhébb az oltott személyeknél, ill. nem alakulnak ki súlyos szövődmények (pl.: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, szívizomgyulladás). Egy típusos influenza 1-3 nap lappangási idő után magas lázzal, izomfájdalommal, elesettséggel, majd később jelentkező száraz köhögéssel jár, tünetei 1-2 hétig tartanak. Ezalatt a szervezet baktériumokkal szembeni védekező képessége is csökken, kialakulhat felülfertőződés, ami hetekkel megnyújthatja a betegséggel töltött időt jelentősen megterhelve az egész család mindennapjait és pénztárcáját. Ha már valakit „ledöntött” a betegség, haza kell menni! Nem szabad „lábon kihordani”! A beteg ember szervezete gyengébb, fogékonyabb más fertőzésekkel szemben is, illetve megfertőzheti környezetét. Így indulhatnak el a nagyobb méretű járványok.

Végezetül álljon itt néhány tipp a fertőzések megelőzésére, valamint a betegség tüneteinek enyhítésére:
- gyakran mossunk szappannal, meleg vízzel kezet
- gyakran szellőztessünk rövid ideig
- használjunk zsebkendőt, lehetőség szerint szájmaszkot köhögés, tüsszögés esetén
- használjunk alkohol (60% etil-alkohol) tartalmú kézfertőtlenítőt
- ha tehetjük, kerüljük a túlzsúfolt helyeket
- vitamin készítményekkel, friss zöldségekkel, gyümölcsökkel erősítsük immunrendszerünket.
Téli időszakban nem túlzás napi 2000-3000 NE D-vitamin és 500-1000 mg C-vitamin szedése sem. A D-vitamint háziorvosunk receptre is fel tudja írni, így jóval olcsóbb, mint a recept nélküli készítmények.

Ha már megbetegedtünk?
- fontos az ágynyugalom
- szedjünk recept nélkül kapható, tüneteket enyhítő, lázcsillapító, közérzet javító gyógyszereket
- használjunk helyi torokfertőtlenítőket, orrsprayt vagy orrcseppet, orrkenőcsöt (én a jó öreg, bevált, mentolos Unguentum nasale kenőcsöt, hámosításra a Cicaplastot használom)
- bőségesen fogyasszunk megfelelő gyógyteákat, mézet
- csak bakteriális felülfertőződés estén ajánlott antibiotikum szedése (ennek szükségességét csak orvos állapítsa meg, mert a nem megfelelően alkalmazott antibiotikummal inkább ártunk, mint használunk!)
- elérhetők vírus ellenes gyógyszerek, de ezek csak nagyon indokolt esetben alkalmazandók orvos javaslata alapján.