Most, hogy vészesen közeledik az influenza szezon és ami még aggasztóbb, az egyre szélesebb spektrumban, szélsebesen terjedő korona-vírus, égető szükségünk van, hogy az egyszerű módszereket bevetve hatékonyan tudjunk föllépni a kórokozók ellen.

Antibakteriális hatásuk miatt nagyon sok növényt már évszázadok óta hasznosítanak a népi gyógyászatban, ezek a természetes antibiotikumok. Képesek az egyes fertőzések terjedésének megállítására vagy teljes elnyomására is.

Hajtatásuk, csíráztatásuk elindítása néhány percnyi időt és energiát igényel csak, de hatásuk testet-lelket boldogító. A most felsorolt növényeket csíráztatva, majd frissen, napi szinten fogyasztva jó eséllyel növelhetjük szervezetünk ellenállóképességét a támadó kórokozókkal szemben.

Kerti zsázsa (Lepidium sativum):
Világhírű természetes gyógyszer! Kitűnő a szív-és érrendszerünkre, vérhígító, vérnyomásszabályzó, de jó a bőrnek, helyi kezeléssel pasztaként, emésztésünkre is kedvezően hat. Emellett gyulladásgátló és nyákoldó is. Meglehetősen igénytelen, egyszerűen termeszthető akár lakásban is. Egy napig vízbe áztattam, ezután sekély földbe vetettem. A vetés után már néhány nappal láthatóan hajtani kezd, 6-8 centiméteresre nőnek. Amikor ez megvan, máris szedhető. Folyamatosan, kb. 3 hetente újra vethető. Legegyszerűbben ollóval vágható. Gyerekeknek ez a kis magvetés rendkívül látványos, pár napon belül látják munkájuk gyümölcsét és végigkísérhetik a csírázás, hajtásnövekedés fázisait.

Enyhén csípős íze van. Szendvicsekbe, hideg salátakeverékekhez kiváló. Egy szelet vajas kenyérre szórva például jó kis vitaminbombát alkot.
Én a bio magot az Auchanban vettem, ott a kertészeti részen mindig találtok többféle csíráztatni való magot.

Fokhagyma (Allium sativum):
Azt hiszem, a fokhagyma évszázadok óta köztudott baktérium és vírusölő hatását senkinek nem kell bemutatni. Viszont én ugyanúgy, ahogyan a zsázsát, egy napnyi tiszta vízben való áztatás után (hogy a csírázást gyorsítsuk), egy sekély humusz rétegben meghajtattam. Így a zöld szára apróra vágva, kicsit különlegesebb felhasználásra, szintén friss salátába, egy szelet husira szórva, vagy szendvicsbe rakva szuper ízélményt ad.

Batáta-Édesburgonya (Ipomoea batata):
Itt a kivétel, mert ez a növény nem egyszerűen vethető, hosszadalmasabb folyamat, palánta nevelésével kezdődik. Nálam is ez egyelőre egy kísérlet, ami most úgy néz ki, el is indult.
De kezdjük az elején. Az utóbbi időben nagyon felkapott zöldségféle, de azt gondolom nagyon jó választékbővítő a megszokott krumpli-rizs köret tengelyben. Emellett nagyon jó élettani hatásokkal bír. Csak felsorolásszerűen, mert ez mindenhol megtalálható:
- magas rost és ásványi anyag tartalmú
- A, B, C vitaminban gazdag
- magnézium tartalma miatt szuper stresszoldó
- vas és kálium természetes forrása
- antioxidáns.

Szóval gyökereztetem /hajtatom úgy, hogy a vízbe folyamatosan csak 1-2 cm ér. Nekem már a pici hajtáskezdemények láthatók rajta. Ehhez kb. 1 hét kellett. Ezután meglátom, hogy a levágott gumó elkezd-e alul gyökeresedni. Ha nem, a megnőtt hajtást leválasztva, azt gyökereztetem. Akinek kedve van, tartson velem, kísérletezzetek otthon!
Azonban ha biztosra akartok menni, kertészetünkben májustól isteni lila és narancs húsú palántákat vásárolhattok majd!

Petrezselyem (Petroselinum):
Végezetül egy igazi jolly joker! Gyógyhatásai között olyanok szerepelnek, mint a vértisztítás, lúgosít, teli van flavonoidokkal, vizelethajtó, vesetisztító. Nem is sorolom tovább...

Egyszerűen levágjuk egy fehérrépa csúcsát, ahol a zöldje kezd nőni. Egy lapos tányérra tesszük és éppen csak annyi vizet teszünk a tányérkára, hogy elérje a répadarab alsó részét. Aztán várjuk a zöldikéket. Kb. 1 hét után kezd elindulni. Vigyázzunk: ne lepje el sok víz, mert akkor rohad, viszont mindig tartsuk nedvesen.

Általánosan pedig azt kell tudni, hogy sok-sok fény kell minden növényke életre keltéséhez, így érdemes déli fekvésű ablakba tenni.
Remélem megjött a kedvetek egy kis szobai kertészkedéshez itt a zimankós, ködös januárban is! :))

Ha kint hidegecske, bent levesecske....

Általános immunerősítésre a hibiszkuszt használom, főleg a gyerekeknek, mivel színe gyönyörű mélypiros és igencsak ízletes: a sok C-vitamintól savanykás. Üdítő hatása miatt este én már nem ajánlom, inkább napkezdő teának, vagy délutáni tanulós italnak való. A kasvirág is jó immunerősítő, de egyáltalán nem finom: ízvilága, szaga és színe a csalánéhoz hasonló, érthetően nem a gyerekek kedvence. A hibiszkusznak csak a csészeleveleit szedem, a kasvirágnak pedig a szirmokon kívül a levelét is.

Megfázásra, taknyosságra és az influenzás tünetek kezelésére eddig a bodza és az akác váltak be a legjobban. Nagyon hasonlóak egymáshoz - mindkettő igazi esti tea: fürdés utánra való, mert felhevít, ellazít, nyugtat és jóféle álomba visz. Ráadásul mindkettő ízletes, látványnak is szép: az aranysárga és a borostyánsárga közötti átmenet. Alapvetően is édeskések, én mézet sem teszek bele, nekem azt amúgy is jobban szeretik a gyerekek kanállal, pár csepp citromlével fogyasztani.

Ha beütött a felfázás, vagy kezdődő húgyúti fertőzés, akkor azonnali megkönnyebülést hoz, ha a fürdővízbe előre lefőzött levendulát vagy kamillát és rozmaringot teszek. Illatfürdőnek is pompás, de fizikailag is hatásos. Utána belülre még egy kis bodza vagy akác, és már mese közben el lehet aludni. Begyulladt fitymákra is kiváló.

Köhögésre a klasszikus lándzsás útifű szirupot adom, ha nem elég, akkor lehet lándzsás útifű teát főzni, de mivel gyógyteásan sötét a színe, így ez sem lett gyerekkedvenc, viszont a kakukkfüvet szívesen isszák. Élénkítés vagy nyugtatás szempontjából semlegesnek mondható, a színe kimondottan kellemes zöldessárga, méz nélkül is ízletes. Egyébként gombás ételekhez nálunk elhagyhatatlan fűszer. Ha semmi nem használ, de még nem jött el a gyógyszerszedés ideje, viszont ott a küszöbön, akkor nincs mese, jön a klasszikus vöröshagyma tea....

A megszárított gyógynövények tárolására kiváló a kiüresedett lisztes zacskó (nemcsak apai nagyanyám csinálta így, az Okos-háznál is rengeteg, lapjára hajtogatott, bekötegelt papírzacskót találtunk, gondolom jó lesz még valamikorra indíttatásból).
A lekvárcímke esetemben (be kell valljam nem feltétlen ökologikus indíttatásból, hanem mert idén éppen ez volt kéznél, és mivel mindig van valaki körülöttem és ezért általában gyors tempóban kell dolgozzak) egy kartonlapból kivágott darabka. A kajszit nem címkéztem, azt úgysem lehet összekeverni semmivel. Ha ajándékba adom, akkor madzagból egyszerűen egy masnit teszek rá. És már megint látom anyám nemtetsző ciccegését, hogy a kupakról nincsen leszedve a matrica: mondhatnám, hogy vizet spórolok a letakarításával, de az az igazság, hogy lusta vagyok és sajnálom rá az energiát és az időt. Jó kis matrica az!

A múltheti zúzmarás napok egyikén kint a kertben:

Kerti madárbirs

Közönséges mogyoró barkája

Minden növényünknek van története: honnan került a földünkbe, ki hozta, hogyan utazott, stb. A bejárati kapu két oldalára Pécs belvárosából hoztunk mogyoróbokrokat: az Árkáddal szembeni nagy parkoló növényzetét pucolták ki és hajigálták be egy konténerbe. Balázs meglátta a két mogyorót, megsajnálta őket (és persze a sajnálaton kívül az is munkál ilyenkor, hogy növényesíteni szeretnél, de mivel most vettél házat, ezért nincsen pénzed rá....) és elkérte. Telefon, hogy jöjjek az autóval gyorsan, mert bokrokat szerzett a kertbe! Ők voltak az elsők, amiket elültettünk. Kezdők voltunk, persze, hogy nagyobbak lettek, mint arra számítani lehet (olyan csenevészek voltak, hogy már az is meglepő, hogy nőttek egyáltalán...), de a kezdők szerencséje is velünk volt: télen-nyáron díszítenek, sőt, télen egyszerűen gyönyörűek!, és ráadásul sokrétűen pozitív szimbolikát képviselnek (nagyon nagy általánosságban a gazdagság és a termékenység jelképei). A kaput egyelőre kényelmesen tudjuk használni, de annyi baj legyen, néha majd kicsit fazonírozom őket, ha eljön az ideje.

Levendula

Rozmaring

Kakukkfű

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én a január-február hónapokon minden évben mielőbb túl szeretnék lenni. A decembert nagyon szeretem, mert tele van várakozással, ünnepekkel, általában nincs is nagyon hideg. Az év első két hónapjában azonban alig várom, hogy végre kitavaszodjon! Nem így vannak ezzel a vírusok. Különösen az influenza vírusnak kedvez a hideg, száraz levegő, amelyben gyorsan terjed (a levegőben, érintkezéssel, tárgyak közvetítésével), ráadásul ebben az időszakban a védekező rendszerünk is fogékonyabb a kórokozókkal szemben. Tartós, -10 C-körüli hideg kellene ahhoz, hogy ezek a vírusok visszaszoruljanak, illetve a meleg, párás levegő sem kedvez nekik. Ezért is betegszenek meg a téli időszakban a legtöbben.

Influenzavírus szerkezeti modellje

Sajnos tévedünk, ha azt gondoljuk, megfelelő óvintézkedésekkel, vitaminokkal biztosan elkerülhetjük a megbetegedést. Nézzük csak a mindennapjainkat! Zsúfolt tömegközlekedési eszközökön, bevásárló központokban, munkahelyen, oktatási intézményekben képtelenség elkerülni a vírusokat, a vitaminok pedig nem nyújtanak célzott védelmet. A leghatékonyabb megelőzési mód a védőoltás. Hatását úgy lehet elképzelni, hogy az immunrendszerünk az elölt, inaktivált, megbetegíteni nem tudó vírusokat megjegyzi, készenlétben áll, és ahogy a valódi vírus bejut a szervezetbe, azonnali ellentámadásba kezd. Nem múlnak el értékes hetek azzal, hogy az immunrendszerünk tanul. Ezt megteszi az oltás beadását követő 2-3 hétben, ami alatt kialakul a védettség. A kialakult védettség azonban nem hosszú távú, mert az influenza vírus igen gyorsan változik. Ezért van szükség minden évben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által ajánlott, éppen aktuális oltás beadására.

Influenzavírus szerkezeti makettje

Biztosan mindenki hallott már a világméretű influenzajárványokról. Ezek a következők voltak:
- 1889-ben orosz nátha
- 1918-ban spanyolnátha
(50-100 millio áldozatot követelt)
- 1957-ben ázsiai influenza
- 1968-ban Hongkongi influenza
- 2009-ben pedig az a világméretű járvány, melyet az A
vírus H1N1 típusa okozott.

Kaffka Margit írónőnk 1918-ban, 38 évesen, 12 éves fiával együtt spanyolnáthában halt meg. A férje elméleti biológus volt.

Vannak, akik panaszkodnak arra, hogy megkapták az oltást, mégis betegek lettek, vagy úgy vélik éppen az oltás betegítette meg őket. Tudnunk kell, nincs olyan oltás, ami 100 %-os védettséget adna. Lehet az is, hogy a védettség kialakulásának ideje alatt fertőződik valaki, vagy már lappangott benne a betegség. Azt is tudnunk kell, hogy kb. 200 féle vírus okozhat influenza-szerű tüneteket. A csak orrfolyással, tüsszögéssel, enyhe torokfájással, láz nélkül zajló állapot nagy valószínűséggel nem influenza. Lehet, hogy az oltás mellett mégis jelentkeznek a betegség tünetei, de ennek lefolyása sokkal enyhébb az oltott személyeknél, ill. nem alakulnak ki súlyos szövődmények (pl.: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, szívizomgyulladás). Egy típusos influenza 1-3 nap lappangási idő után magas lázzal, izomfájdalommal, elesettséggel, majd később jelentkező száraz köhögéssel jár, tünetei 1-2 hétig tartanak. Ezalatt a szervezet baktériumokkal szembeni védekező képessége is csökken, kialakulhat felülfertőződés, ami hetekkel megnyújthatja a betegséggel töltött időt jelentősen megterhelve az egész család mindennapjait és pénztárcáját. Ha már valakit „ledöntött” a betegség, haza kell menni! Nem szabad „lábon kihordani”! A beteg ember szervezete gyengébb, fogékonyabb más fertőzésekkel szemben is, illetve megfertőzheti környezetét. Így indulhatnak el a nagyobb méretű járványok.

Végezetül álljon itt néhány tipp a fertőzések megelőzésére, valamint a betegség tüneteinek enyhítésére:
- gyakran mossunk szappannal, meleg vízzel kezet
- gyakran szellőztessünk rövid ideig
- használjunk zsebkendőt, lehetőség szerint szájmaszkot köhögés, tüsszögés esetén
- használjunk alkohol (60% etil-alkohol) tartalmú kézfertőtlenítőt
- ha tehetjük, kerüljük a túlzsúfolt helyeket
- vitamin készítményekkel, friss zöldségekkel, gyümölcsökkel erősítsük immunrendszerünket.
Téli időszakban nem túlzás napi 2000-3000 NE D-vitamin és 500-1000 mg C-vitamin szedése sem. A D-vitamint háziorvosunk receptre is fel tudja írni, így jóval olcsóbb, mint a recept nélküli készítmények.

Ha már megbetegedtünk?
- fontos az ágynyugalom
- szedjünk recept nélkül kapható, tüneteket enyhítő, lázcsillapító, közérzet javító gyógyszereket
- használjunk helyi torokfertőtlenítőket, orrsprayt vagy orrcseppet, orrkenőcsöt (én a jó öreg, bevált, mentolos Unguentum nasale kenőcsöt, hámosításra a Cicaplastot használom)
- bőségesen fogyasszunk megfelelő gyógyteákat, mézet
- csak bakteriális felülfertőződés estén ajánlott antibiotikum szedése (ennek szükségességét csak orvos állapítsa meg, mert a nem megfelelően alkalmazott antibiotikummal inkább ártunk, mint használunk!)
- elérhetők vírus ellenes gyógyszerek, de ezek csak nagyon indokolt esetben alkalmazandók orvos javaslata alapján.

Nagyon szeretem a májat. Van, hogy napokig tudnám enni, bármilyen formában. A gyengém természetesen a libamáj roston, de nem vetem meg a többi szárnyas májat sem, rántva, pirítva, pástétomnak, zsírjában lesütve kenyérrel. Egyszóval, szinte bárhogyan.
Azt vettem észre, hogy a környezetemben sokan nem szeretik, sőt óvnak is tőle, mivel kiválasztó szerv, sok méreganyagot tartalmaz(?). Ebben én nem hittem sosem, úgyhogy utána is néztem most, direkt Nektek: "A májban, mint egy kémiai 'üzemben', építés és bontás is zajlik. Itt termelődnek többek között az élethez nélkülözhetetlen fehérjék és a véralvadási faktorok. A máj bontja le a hormonokat, az elhasználódott fehérjéket és a szervezetbe bejutó káros anyagokat is. A máj felveszi a szervezetünk számára fontos tápanyagokat, a károsakat pedig kiszűri." http://www.egeszsegtukor.hu/ferfitukor/a-maj-szerepe.html
Természetesen az állatoknál is ugyanez a funkció, vagyis méreganyagokat szűr, de csak vitaminokat tárol.
Vagyis teljesen téves, hogy mérget eszel, ha májat eszel!

Májra fel!
Egy pár éve egy ebédmenüket kínáló étteremben fedeztem fel a hagymás-almás-pirított májat. Nagyon megszerettem, azóta gyakran készítem itthon is. Hátránya, hogy a készítésekor kicsit sok serpenyőre van szükség, de legutóbb lemértem, 48 perc alatt kész volt, és a konyhám sem úszott a rendetlenségtől.
Egy kedves ismerősöm tanított meg arra, hogy miközben főzök, igyekezzek a lehető legnagyobb rendet tartani a konyhában. Amire nincs szükség, azt tegyem el, az egyes munkafázisok között a pultot töröljem le, egy-egy edényt, eszközt vagy mosogassak el azonnal, vagy rögtön tegyem a mosogatógépbe, ha már nem kell - sokkal könnyebb lesz az ebéd utáni mosogatás. Be kell valljam, nem mindig sikerül, de nagyon igyekszem.
És akkor a recept, illetve, ahogy azóta én készítem:

Hozzávalók: csirkemáj, 2-3 közepes alma, 1 nagyobb fej hagyma, vaj, olaj, cukor, só, 2-3 babérlevél, bors, majoránna.

• A hagymát felszeletelem, de nem kell apró kockákra vágni, elég ha vékony szálakra szedjük.
• Az almát vékony cikkekre vágom, természetesen a magháza nem kell, de a héját nem hámozom le.
• A májat szépen megtisztítom, és tetszőleges méretűre vágom.

Egy kis serpenyőben kevés olajon megpárolom a hagymát, sózom, borsozom, rádobom az elmorzsolt babérlevelet, megszórom majoránnával. Addig párolom, míg át nem járják a fűszerek, félreteszem.

Egy közepes serpenyőben vajat olvasztok, rádobom az almacikkeket, ezt is megpárolom.

Épp csak annyira, hogy kezdjen megpuhulni, de ne főjön szét. Kiveszem egy tányérra, és a visszamaradt vajban (maradjon!) karamellizálok egy kis kristálycukrot. Most barna cukrot használtam.

A karamellizált cukrot aztán rácsorgatom a tányéron lévő almára, és félreteszem.

A harmadik serpenyőben - ez legyen a legnagyobb - kevés olajon elkezdem pirítani a májat. Sózni tilos! Én szeretem kicsit rózsaszínre hagyni, nem szoktam teljesen "szárazra" pirítani. Ha félig megpirult, hozzáadom a hagymát, azzal még összepirítom,

és ha elérte a szeretem színt, akkor rádobom az almát is. Innentől már csak finoman keverjük, inkább csak összerázzuk, fedő alatt pár percig hagyjuk még összeérni az ízeket.

Amit a neten korábban találtam receptet, ott még főtt krumpli köretet adtak hozzá, mint a klasszikus resztelt májhoz, de én ezt már kihagyom. Inkább az almából teszek többet, és így egytálétel lesz belőle.

Jó étvágyat!