Várni a szépet

Hintázás közben arról beszélgettünk, hogy az életben miért kell mindig várni. Várni, hogy elérkezzen a pillanat. Megérkezni a vágyottba. Felkészülni. Aztán meglepődni a képzeletbeli és valóságbeli különbségén. Vágyhasadások. Önhasadások.
Elmesélni magunkat, hogy a narrativitás ereje által önazonosak maradjunk. Változás-legitimálás: a privát történetek kontextusba helyezése, hogy az átélés megérthető legyen. Az élet, mint ismeretlen történet - Ancsel Éva.
Elmesélni a kertünket: a történetbe foglalás aktusával tanulmányozható, megérthető, ezáltal átélhető és belsővé tehető események és viszonyrendszerek. Én és a Másik. Kapcsolatok.

enter image description here
Tavalyról a bomlás-változás-kiszáradás-megmaradás hatásnyomaival itt maradt mákgubó-erezet, ahogyan a lombtakaró alatt megtaláltam - és beugrik a pillanat: rendezem az ablakpárkányon a vázadíszeket, cserélem az őszit télire és egy nemtörődöm mozdulattal a kertbe dobom a gubót.

enter image description here
Tavalyról idepiroslott csipkebogyó

enter image description here
Határkérdések és határátmenetek - tisztítás

Az idei első szép(szín)ek:

enter image description here
Kibújó tulipán

enter image description here
Japánbirs-virág

enter image description here
Somvirág

Vasárnapi képeshang 72. - Érintetlen

enter image description here
Körülöttünk a szántóföldek használatban vannak: művelés folyik rajtuk, traktornyomvonalak rajzolatai az újraszülető tájban. És akkor egyszer csak kinézett rám egy darabka érintetlenség - traktorjáratlanság. A szabályok szerint amúgy sem illene beszántani a meredekebb területeket, hanem az maradhatna a természeté.


kép: Kovács-Parrag Judit
hang: Kovács Jónás

Változás szemlélés

Ahogyan így tél felé elnézegetem a kertünket, a hol dermedő, hol pedig olvadó, csöpögő, legtöbbször hó híján rothadás színű kertünket, azt látom, hogy a használt és nem használt útvonalak a kitaposottság miatt látványosabban tűnnek a szemünkbe. Minimalizáltuk a szilárd járófelületeket, engedve annak a változás-dinamikának, amit egy füves terület gyakori használata jelent: kikopások tél végére, tavasszal meg megújulások, hogy nyáron a kiperzselődések vegyék át a helyüket, de mégis, minden tavasszal harsogó zöldre fessék a járnivalót. Tarackos gyep: tulajdonképpen házikerti használatban kiirthatatlan. Az erősebben taposott részek fakérges vonalait télen mindig pótoljuk - ösvényképzési tennivalók.

enter image description here
Kedvenc nyári ösvényünk

Tereket használni: útvonalakat járni a térképre.
Szeretem a kertkép állandóan módosuló megjelenését: minden nappal, sőt minden órával, néha - ha hirtelen kisüt a nap - még percekben is mérhetően más látvány, szag, hangulat, érzet fogad. Ezért van viszonylag kevés örökzöldünk, hiszen náluk a változás észrevétele közelebbi szemrevételezést, felkészültebb tekintetet kíván meg, mondjuk ki, nem olyan látványos.
A park és köztér tervezésben az utóbbi időkben figyelemre méltó tendencia érzékelhető: a fenntarthatósággal karöltve újra a természet kezd benyomulni az épített kultúrába. A legújabb és legökologikusabb, legfenntarthatóbb parkok és terek már nem a kertet és a kertészeti növényanyagot igyekeznek megjeleníteni, azaz tudatosan nem a kertészeti növényanyaggal dolgoznak, hanem az egyszerűen kezelhető, gondozható, természetben előforduló növényeket részesítik előnyben.
A kortárs tájépítészeti alkotások közül az Ankar Park Malmöben tudatos gesztussal teszi a változást a fókuszba, azt megmutatva, hogy látható, megtapasztalható legyen. Az ökológia címszavának megfelelően a természetet a honos fafajok és fűfélék képviselik, így került a bükk, a tölgy és az éger a fásszárúak reprezentánsának, mégpedig szigetekként kiültetve. A fákat csoportokban helyezték el, mintegy kiserdőket létrehozva. Ilyetén elrendezésben nemcsak körbejárhatóság és rátekinthetőség nyílik az ember számára, hanem a térben tömegüknél fogva azonnali hangsúlyozottságot kapnak, elkerülve azt az ellentmondást, hogy hatalmas fákat tervezek, de kicsike girnyókat ültetek ki, azaz nem egy jövőbeni statikus képet akar megteremteni, amit majd ki kell várjunk, hogy ténylegesen megvalósuljon, hanem nyíltan fel tudja vállalni magának a növényzetnek az alakulástörténetét. A természet itt elérhetővé válik, megközelíthetővé, belakhatóvá, megszelidítetté, anélkül, hogy domesztikálva, azaz kertesítve lenne. Egyszerűen városi térbe hozott természet, ami nem a színeivel, hanem formáival, struktúráival, textúráival hat ránk. Maga a táj-érzet, a táj.

enter image description here
Ankar Park részlet, Malmö, SLA

enter image description here
Ankar Park részlet, Malmö, SLA

Bővebben:
https://www.sla.dk/en/projects/ankarparken

Az SLA iroda többi szemet gyönyörködtető, elgondolkoztató, még egy falusi számára is vonzóan élhetőnek tűnő munkái, tervei:
https://www.sla.dk/en/projects/

Lecsapódásaink

Lélegzéseink és nappali tevékenységeink láthatatlanul, víz formájában a levegőben. Mindennapi életünk hideg felülettel találkozva az átlátható üveget áttetszővé lehelve és azon új tükröződési formákat alakítva vízcsepp formájában mutatkozik meg. Cseppé gyűlések és hirtelen cseppleszaladások mutatta utak az üvegfátyol felületen - vízgyűlési pontok. Szellőztetés.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Malacszabadság

Mindig izgalmas, mikor egy telefonbeszélgetésből, találkozásból, magán levelezésből publikus szöveg, bejegyzés lesz itt a blogon.

enter image description here

enter image description here

Ani azt kérte, ezt is inkább én írjam meg, mint ahogyan a Mézeskalács malacházat is.
Múlt héten elkészítettem Oláh Andival és Gyenis Lacival az interjút az állattartásról, hogy majd hosszabb szerkesztési munka után kiállítás legyen belőle az Okosházban.
Természetes igényeiket a tartás körülményeiben teljes mértékben tiszteletben tartani - ez lehetne az ő mottójuk. És Ani még hozzátehetné, hogy szabadság.
Tudatos, tudáson, emberségen - egyszóval életszereteten alapuló viszonyulás az élet minden területéhez: magunkhoz és környezetünkhöz, az állatokhoz.
És persze, akkor jövök én is mindig a gyerekfarm koncepciómmal: a gyerekeinkhez.
Pozitív és negatív szabadságaink: "freedom to" - szabadság valamire és "freedom from" - szabadság valamitől (Isaiah Berlin: Two Concepts of Liberty).
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

enter image description here
Fotók: Nagy Anita

Közös emlékezet

Dóri fürdőjén gyönyörködve és a fürdéshez való viszonyunkon elmélkedve, próbálva kikapcsolni a privát tényt, hogy szeretnék egy új fürdőt (mi a fenének is, kell-e egyáltalán a házban fürdő, fürdőház kéne inkább, vagy ökologikusabb lenne alulra egy lavór víz, felülre meg egy vödörnyi, jaj, nem tudom), mindig oda jutok, hogy egyik utóbbi olvasmányom még munkál bennem: Deborah Feldman Unortodox című regénye. A zsidó kultúrát, a haszidizmust, lubavicsiakat, szatmáriakat, stb. elég jól olvasom, ezért nekem úgymond csak annyiban volt új a történet, hogy végre nem egy író, vagy rebbe, esetleg maximum egy rebecen szólal meg, hanem egy alternatív, hiteles női hang. Újabb fontos "Herstory" történet a hivatalos kánon mellett, néha ellen.

enter image description here
Elena Favilli és Francesca Cavallo, Móra, 2018

Aztán rájöttem, hogy mégcsak nem is a herstory a lényeges most nekem, aminek egyébként én is egy interjúalanya lettem a minap, nem is a mikve vagy a fürdőház, hanem a spiritualitást nélkülöző bemerítkezés aktusa, a vallási motívum nélküli rituális fürdés.
Miért bogarászik bennem ez? Azt hiszem teljesen póriasan a közösségi fürdés, a közös fürdés, a közösen használt víz miatt. Hogy miért van az, hogy valakit láthatólag abszolúte nem zavar, hogy egy strandon hol a törülközőn, hol a vízben töltsön el időt, én meg visítva menekülnék, ha valaki erre kényszerítene. Hogy mikor belemerítkezem a Balatonba, azt csak és kizárólag a gyerekek miatt teszem, és próbálok nem arra gondolni, hogy hány test teszi ugyanezt, miközben mosódik a hátakról a naptej és az egyéb piszok.

Közös családi rituálé: nem rólam szól, hanem a nagycsaládról és persze főleg a gyerekekről, és elég gyanús lenne mindig azzal érvelni, hogy most nem tudok fürdeni.
Fotók, amiken mindenki vizes, mi legalább naptejnélküli barnák is. De ezekre az alkalmakra, mint nyaralásokra kell emlékeznünk, mert ezt követeli meg az udvariasság és a családi összetartozás.

enter image description here
Balaton, 1939 (Fortepan)

Az emlékezés helyei. A fotó, mint hamisított emlék. A tudatosan a jövőnek felvett mű-jelen pillanata.

Kulturális emlékezetben gyökerező, egyénileg kialakított családi és magán identitásaink.
Jan és Aleida Assmann professzorok fontos mondata: ‘If you want to belong to a community, you must follow the rules of how and what to remember’. Vagyis: ha egy közösség tagjává szeretnél válni, akkor követned kell, hogyan és mire szabad emlékezned.
Nagycsaládiasság.

enter image description here
Hadar Galron: Mikve című darabja a Pesti Színházban, 2010

Virtuális kertek

A Korona Vírus 2020-ban nem csak az emberek életére, hanem a technológiai fejlődésre is komoly hatással volt. Az Online Oktatás, Home office, kijárási tilalom, karantén rámutatott arra, hogy ilyen korlátozott körülmények között milyen nagy szükségünk van virtuális terekre, mind a munkánk, mind a magánéletünk során. Az egyetemi munka körülményei között ez a virtuális tér a Microsoft Teams, saját szabadidőmben pedig a videójátékok voltak. Játék közben figyeltem fel arra, hogy a zöld növények milyen dizájn elemként vannak használva, hogy a természet, a növények jelenléte egy virtuális térben is milyen pozitív hatással lehetnek a felhasználóra és indította bennem el a beadandóm témájának ötletét: Virtuális kertek.
Kertek megvalósíthatósága videójátékokban.

Egy kert funkciója önmagában nem sokban különbözik a hétköznapjainkban megtalálható kerttől, a természet közelségét biztosítja egy letisztult, számunkra esztétikus, kontrollált környezetben. Akármennyire is próbál az emberiség a betondzsungelbe menekülni, mély kötődéseinket a természethez egy ideig még biztosan nem fogjuk elveszíteni. A továbbiakban arról szeretnék beszélni, hogy a virtuális terek hogyan küzdik le a valóság határait, nem felhasználó, hanem fejlesztői szemmel alkotott nagy kiterjedésű struktúrák hogyan készülhetnek (3 dimenziós terek)?
Nos erre a kérdésre egy egészen egyszerű választ is lehetne adni: nincsenek határok és örök életűek, sosem kell öntözni a növényeket, stb., de ez nem ilyen egyszerű.

Már a kerttervezés előadásokon is feltűnt, hogy a tervezett kert alapterületének formája hogyan tudja befolyásolni hova milyen típusú növényeket teszünk, hol milyen vonalak mentén dolgozunk, ez egyfajta keretet ad, leszűkíti a fókuszt az adott területre. Ennek a fókusznak a teljes hiánya, azaz, hogy a térben bárhová húzhatunk vonalat, már önmagában nemhogy leegyszerűsíti a dolgot, hanem éppenhogy bonyolítja, de ez persze csak egy hipotetikus példa, ha egy általunk létrehozott térben akarnánk kertet alkotni. Az ilyen elméleti szintű problémákon kívül léteznek természetesen limitációk, ami persze nem a vízhiány, ahogy az egyébként meghatározó tényező lehet különböző éghajlaton létező kerteknél. Egyszerűen a Hardver limitációi, a virtuális kertünk növényeihez használt textúrák, a virtuális tér grafikája, nagysága, az, hogy ez a tér esetleg egy online szociális tér vagy egy helyileg a saját számítógépünkön futó program, mind korlátozva vannak a programot futtató számítógépes grafikus teljesítmény hiánya által.

Mindenesetre, ha néhány kompromisszum kötésébe belemegyünk, akkor ma már a technológia adott ahhoz, hogy ilyen virtuális térben lévő kertek hiperrealisztikus grafikával létezhessenek. Sajnos olvasatlanság miatt nem tudok róla, hogy művészeti kiállítás céljából létezne ilyen kert. A videójátékok azonban szerintem a legjobb tesztkörnyezetek arra, hogy megcsodálhassunk virtuális kerteket. Az egyik ilyen videójáték az Apex Legends, aminek semmi köze nincs közvetlenül a kertművészethez, mert a játékban a játékosok elsősorban egymást lövik a győzelem érdekében. Erre a témára szeretnék áttérni a továbbiakban.

enter image description here

Még szeptemberben készítettek a fejlesztők egy új “Map-et”, pályát a játékosoknak. A helyszín egy futurisztikus lebegő város tele modern felhőkarcolókkal, örökzöld parkokkal és egy agrikulturális részleggel. Az ipari növénytermesztés ilyen esetben nem igazán rendelkezik esztétikai értékkel, azonban a dizájn elemek, amiket e fejlesztők és grafikusok használtak, egészen elképesztő látványt teremt. Mielőtt folytatnám a tér leírását, egy rövid kitérőt szeretnék tenni a ma használt technológiára, ami ezt a látványt ihlette, ami nem más, mint az akvapónia vagy hidropónia. 

enter image description here

A hidropónia és az akvapónia mind olyan megoldások növénytermesztésre, melyek a normál esetben tápanyagot adó talaj helyettesítésével állítanak elő haszonnövényeket, vízben oldott tápanyagokkal, amit a hidropónia esetében levegőben lévő porlasztott vízszemcsékkel juttatják a növény gyökereire. A növény a fényt RGB ledekből kapja, melyek a növény számára optimális spektrumú fényt bocsátanak ki. A Rendszer több esetben teljesen számítógép vezérelt. Ez az eljárás nem csak azért jó mert Elon Musk a marsi kolóniáját tudja majd etetni salátával, hanem azért is, mert sokkal rövidebb idő alatt, növényvédő szerek nélkül, energiát és vizet megspórolva lokálisan lehet élelmiszert előállítani. Az Államokban, illetve a világ körül több milliárdos által is támogatott startup fejleszt ilyen rendszereket, illetve több New York-i étterem pincéjében termesztenek zöldségeket, melyek egyenesen a vendégek tányérján landolnak pár perccel szüret után. Elég érdekes téma, de amit az Apex Legends grafikusai dizájn elemként használtak fel, az a növények vertikális termesztése - többször hatalmas fehér oszlopok oldalán, kihasználva a gravitációt, hogy a víz lefele folyva öntözze a növényeket. A Lilás-Ciklámen Led fény, ami egy érdekes hatást ad egy ilyen módon megvilágított térnek. Illetve a szinte már röhejes mennyiségű számítógép technológia, ami egy saláta előállításához szükséges. 

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ezeknek az elemeknek a kombinációja egy igazán érdekes látványt eredményez és kialakítja ezt a futurisztikus képiséget, amit sci-fi sorozatok, filmek szettjeként is elterjedten használnak. A pályán ezen a helyen kívül még gyönyörű parkok, zöldfelületek szakítják meg a városképet, néhol örökké virágzó japán cseresznyefákkal. Ez az örök kép, amit alkotni képes, nagyban elhatárolja a valóságban létező verziótól. Elképzelhető, hogy tudatos volt a fejlesztők részéről az a döntés, hogy egy ilyen világos színekben és zöldfelületekben gazdag pályát készítsenek a koronavírus, karantén idején.

enter image description here

Az őszi félév során volt, hogy két hétre karanténba kellet vonulnom, nehogy megfertőzzem a családtagjaimat, ezzel is csökkentve a kockázatot. Ezalatt az idő alatt kezdtem el gondolkodni a témáról, amit a következőekben szeretnék kifejteni.

Milyen hatással vannak ránk a szobanövényeink, egy kis privát kert a legszemélyesebb terünkben? Erre egy másik virtuális térben létező kert adta meg a választ. (Eltávolodva a fejlesztők által alkotott virtuális terektől, most a felhasználó/játékos által létrehozottakra szeretnék áttérni.)
Ez a játék nem más, mint a Subnautica. A játékos egy elhagyatott bolygóra zuhan le űrhajójával, ami teljesen vízzel borított, egy talpalatnyi földfelszín sem látszik a láthatáron. A túlélés érdekében a játékos célja, hogy építőanyagokat gyűjtsön és bázist építsen. A bázis víz alatti szürke csőrendszer, idegen, hideg érzetet kelt belülről. Ahogy a játékos fejlődik, egyre több eszközhöz fér hozzá és egy szint után már a túlélésen kívül koncentrálhat arra is, hogy kicsit otthonosabbá tegye ezt a teret. A fejlesztők ehhez a személyre szabáshoz növénycserepeket, a bázis falára felhelyezhető függő növényeket raktak a játékba, amivel saját igényeink szerint díszíthetjük a bázist. Mi indokolta ezt a döntést, a haszonnövények a játékos fennmaradását szolgálják, teljesen érthető, de dísznövények egy idegen bolygón mi a fenének?

enter image description here

Természetesen a víz alatti bázis okozta bezártság-érzet csökkentésére. Itt újra előjön az első bekezdésben már említett téma, a nélkülözhetetlen szükség a természet közelségére. Persze ezek a növények nem adják vissza egy valóságban létező növény minden aspektusát, tapintással érezhető növény textúráját, vagy egy virág illatát, mégis érdekes látni, hogy még ilyen lebutított formában is egész erős hatást képesek kifejteni. A Subnautica-n kívül sok más játékban megfigyelhető ez a módszer, ahol a felhasználónak lehetősége van a saját kertjének létrehozására, legyen ez csupán esztétikai vagy valamilyen játékelemhez kötött funkció.

enter image description here

enter image description here

Utolsónak egy, az elmúlt pár évben egyre nagyobb popularitást élvező technológiáról szeretnék beszélni, ami gyökeresen megváltoztathatja az egymással való interakciókat hatalmas távolságokat áthidalva, illetve újabb virtuális játszóteret adhat az alkotóknak virtuális kertek létrehozására.
Ez a technológia nem más, mint a VR (VirtualReality), azaz ”virtuális valóság”. Még a korábban látott példáknál a felhasználó egy számítógép kijelzőjén keresztül egeret és billentyűzetet vagy más perifériát használva lépett interakcióba a térrel, addig itt egy VR headsetet a fejünkre téve, kezünkben lévő érzékelőkkel, saját testünkkel léphetünk interakcióba a virtuális tér elemeivel. Ezt a szobában elhelyezett szenzorok teszik lehetővé, amik érzékelik a fejünkön lévő headset mozgását, illetve a kezünkben lévő kontrollerek mozgását a szenzorokhoz viszonyított helyzet függvényében, általában lézerekkel és giroszkópokkal. A headset legtöbbször egy hosszú kábel segítségével csatlakozik a szükséges programot futtató számítógéphez, míg a kontrollerek vezeték nélkül. Egyelőre kicsit körülményes a használata, illetve a számítógép, ami a VR játékok, programok futtatására szükséges, nem olcsó móka. A fejlesztők célja, hogy mindez majd teljesen vezeték nélkül menjen egy szép napon, hogy ne essünk ki az élményből, mert a szék lábában megakadt a kábel. Ez a módja a virtuális térrel való interakciónak ijesztően hihető érzést ad, szinte mintha tényleg ott lennénk abban a térben. Ezen a területen még elég sok felfedezésre váró dolog van, mind az alkotók, mind a hardver gyártók részéről, illetve a hardvernek is olcsóbban előállíthatónak kell lennie, hogy több embert vonzzon. Szinte 100%, hogy ez a jövő, és lehet, hogy nem is olyan sokára VR headset-ben fogok szóbelizni. Érdekes lenne egy napon egy Teljesen Virtuális Kertben sétálgatni.

Felhasznált képek linkjei:
https://www.pcgamesn.com/wp-content/uploads/2020/10/apex-legends-olympus.jpg

https://media.contentapi.ea.com/content/dam/apex-legends/images/2020/11/apex-blog-image-olympus-map-19-olympus-wide.jpg.adapt.crop191x100.628p.jpg

https://assets.rockpapershotgun.com/images/2020/11/olympus-apex-legends-1212x682.jpg/RPSS/thumbnail/1920x1080/format/jpg/quality/75

https://www.essentiallysports.com/wp-content/uploads/apex-blog-image-olympus-map-08-growtowers.jpg.adapt_.1456w.jpg

https://www.essentiallysports.com/wp-content/uploads/apex-blog-image-olympus-map-09 hydroponics.jpg.adapt_.1456w.jpg

https://i.ytimg.com/vi/egqBACiKaoI/maxresdefault.jpg

https://www.theburnin.com/wp-content/uploads/2019/12/VR-Industry-Growth.jpg

https://www.roadtovr.com/wp-content/uploads/2019/03/oculus-rift-s-1-1.jpg

Kert - művészet - környezet - pszichológia

A környezetpszichológia kialakulása

A környezet és az ember kapcsolatának tekintetében az 1960-as évekig nem vették közvetlenül figyelembe a pszichológiában, hogy az emberek élete bizony a fizikai világban, fizikai környezetben is zajlik (Dúll, 2015). A környezetpszichológia kialakulását megelőzően a szakemberek pszichológiai környezetet kizárólag az emberek társas, társadalmi környezetének tulajdonították, és ebben történt nagy változás az elmúlt néhány évtizedben. A környezetpszichológia 2000-től transzdiszciplináris keretekben értelmezve jelenik meg, más tudományos területek, mint az építészet, a szociológia, sőt szerintem a kertművészet ide is illeszthető, mint afféle puzzle-ként a környezetünk teljesebb megértésének folyamatába.

Minden, ami körülvesz minket, a lakóhelyünk, a társas környezetünk, de éppenséggel a ruhánk is, megérint minket és a valóságunk egy szeletét alkotja. Ennek kialakulása ősi, és rendkívül sok evolúciós előnye volt. Ezek a terek az ember ősi múltjában a biztonságot jelentették, és azt, hogy az emberek elkezdték szeretni ezt a teret; az élőhelyüket. Ez a ragaszkodás egy erős késztetést ébresztett az emberben, hogy megvédje a területét, és távol tartson másokat. Ez a tér keretet is adott ahhoz, hogy meghatározza önmagát, és a „mi” csoportot, valamint ezt elhatárolja a „ti” csoporttól (Dúll, 2015). Ez egy pszichológiai jelenség, amit kategorizációnak hívunk, és a térben is valami hasonló zajlik le, mondja Dúll Andrea, hiszen a számunkra ismerős és megszokott hely, még ha nem is tetszik, de érzelmi erdők hálózata húzódik meg mögötte, akárcsak egy köztéri padhoz való viszonyulásunk, amin üldögélni szoktunk (Dúll, 2015). Hivatalosan közös, de a mi valóságunkban a miénk, mert ott szoktunk üldögélni. Ez a helytulajdonítási élmény, vagy kötődés a helyhez, amiből rengeteg minden származik (Dúll, 2015). Azok a fontos terek, amelyeknél kialakult a territoriális érzés, meg a helytulajdonlás érzés, azokhoz elkezdünk kötődni (Dúll, 2015). Ez nem puszta érzés, mondja Dúll, hanem mint egy kötődő pszichológiai szál, amit az mutat meg, hogy rossz érzés onnan elmenni és jó érzés oda visszatérni. A helykötődés egyik megnyilvánulása a honvágy. A fontos helyekhez pontosan úgy kötődünk, mint a fontos személyekhez, vagyis veszteség esetén megindul a gyász reakció (Dúll, 2015).

enter image description here
Székesfehérvári belváros

A térhez való viszonyulás kulturálisan is nagyon különböző lehet, vannak olyan kultúrák, ahol nagyon erős a helyhez való kötődés, és vannak olyanok, akik ideiglenesen engednek „gyökeret” helyeken. A tér használat eltérő a nemek között, valamint a korosztályok között is, és ez szorosan kapcsolódik az életkori sajátosságainkhoz, valamint a nemi szerepeinkhez (Dúll, 2015).

A helyhez való kötődésünket nagyon élethűen példázza Siegelék vizsgálata, amelyben heroinistákat figyeltek meg (Siegel, 1984). Amikor a heroinisták rendszeresen ugyanazon a helyen adagolták a drogot, egy idő után emelniük kellett a drog mennyiségén a kívánt hatás elérése érdekében, majd amikor egyszer a már igen nagy dózissal egy másik helyszínen oltották be magukat az halálos adagnak bizonyult (Siegel, 1984). Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a valóságunkat mekkora mértékben meghatározza a fizikai környezet, hogy tulajdonképpen kondicionálódik minden, amit az érzékszerveinkkel érzékelünk és a memóriánkban egy gyógyszer adagja, és hatásmechanizmusa is szorosan kapcsolódik a környezethez, az illatokhoz, a hangokhoz, a teljes valóság-reprezentációnkhoz (Siegel, 1984).

enter image description here

Elgondolkodtató számomra a helyhez való kapcsolatunkban milyen különleges helyet foglal el a gyermekkorunk helyszíne. Az a hely ahol felnövünk, ahol világot megismerjük, ahol bekapcsolnak a genetikánk által lehetővé váló programjaink, és ebben a fizikai környezetünk, az hogy faluban laktunk vagy városban, legalább oly mértékben fontos, mint a szociális környezet. Érzelmeket kapcsolunk a házhoz amiben felnövünk, érzelmeket kapcsolunk a környezetét alkotó tájhoz. Érdekes ennek fényében megfigyelni a különböző korok építészeti stílusait, a történelmi kerteket, a hierarchiákhoz kapcsolódó mesterséges tereket. Akár kellő érzékenységgel olvashatunk is az alkotók érzelmeiről alkotásaikon keresztül, talán ez az amikor megérezzük a kor „szellemét”, egy tájat, egy festményt szemlélve elutazva egy világba amit a szimbólumok jobban magyaráznak, mint a szavak.

Környezet- és tájértékelés; percepció

Környezetünk értékeléséhez nagymértékben hozzájárul a kultúra társadalmilag elfogadott normarendszere, a világ értelmezése mindig meghatározott keretek között zajlik. Természetesen mindig vannak, akik gondolkodásukban korukon túlmutatnak, és őket vagy elfogadja, megbecsüli az aktuális társadalom, vagy épp ezért kiveti magából.

Az emberek, a kultúrák és fizikai környezet együtt „szociokulturális” környezetet alkotnak, az ember építette kertek a világ különböző tájain eltérhetnek a tervezés típusában, a felhasznált anyagokban, a környékben, ezen felül eltérő kulturális, vallási, és filozófiai hatások figyelhetők meg a különböző kertekben (Dósa & Dúll, 2007).

Alapvetően megkülönböztethetünk a Földön két kultúrát, az individualista társadalmat, amelyben az énkiemelés kap főszerepet, és a kollektivista társadalmakat, amikben a csoporthoz tartozás és az „én” beolvadása a „mi”-be kapja a főszerepet. Ezek a világnézeti perspektívák meghatározóak a kertek szempontjából is (Dósa & Dúll, 2007). Az ember és környezete kapcsolata csak másodsorban függ a technika vívmányaitól, mert alapvetően a gondolkodásmódunkban van a tudományos paradigmák meghatározásának gyökere, az hogy mit tekintünk természetnek, mit valóságnak nemcsak a kor szelleme határozza meg, hanem mindaz a tudás, amit evolúciósan kialakított bennünk a folytonosan változó környezet. Szeretném itt a gondolkodásmódot a kollektív tudat megfogalmazásában alkalmazni Dürkheim után (ma inkább kollektív reprezentációnak nevezhetnénk), amely szerint van egy valóság, amiben mindenki adott korban közel ugyanazt érti a dolgok jelentésén.

Az emberi környezet embertől független értelmezése és kutatása éppoly meddő, mint az élőhely vizsgálata élőlények nélkül, amely pedig abban él (Konkoly-Gyúró, 2019). „A táj a megélt környezet.”-fogalmaz Arnold Berleant (1997)-idézi (Konkoly-Gyúró, 2019). Az ember érzékeli az életterében megjelenő tárgyakat élőlényeket, és kognitívan tudatosítja is mindazt, amit a saját szűrőjén keresztül észlel a világból (Konkoly-Gyúró, 2019).

A világ értelmezéséhez nélkülözhetetlen a nyelv, habár számos szimbolikus reprezentációnk van, mint amilyenek leginkább álmainkon keresztül megragadhatók, mégis a valóságunkat kitöltő tudatos reprezentációk java nyelvhez kötődő (Konkoly-Gyúró, 2019). Amire van szavunk, az megtelepedhet emlékeinkben is, ahhoz tudatosabban kapcsolunk érzelmi mintázatot, és képviselhet valamiféle értéket a számunkra, miközben a megfoghatatlan úgymond „szűz” reprezentációink sokszor tudattalanok; kibontásra váró területek, amiket szimbólumok útján fejthetünk fel, majd ezen érzések megfogalmazásaiként; a nyelv segítségével. Mindazon szimbolikus reprezentációk, amelyek tartalmaznak érzelmi hátteret felfejthetők a környezet, a táj, a művészetek segítségével (Antalfai, 2007).

Kert – Művészet – Pszichoterápia

Számomra lenyűgöző a kert-keretek-évszakok szimbolika, amit terápiás gyakorlatában nagy szeretettel alkalmaz Antalfai Márta művészetterapeuta. Az évszakok a kertben, hasonlóságot szimbolizálnak az életkorral, az átélt élmények reprezentációival, a keretekkel, amik értelmezési kapaszkodót jelentenek a világgal való kapcsolatunkban, és ez szorosan kapcsolódik az ember evolúciós fejlődéséhez is (Antalfai, 2007).

Az ember generációról-generációra fejlődik , és etológiai valamint evolúciós kutatások bizonyítékaként ez a változás pozitív irányba történik, vagyis kevésbé vagyunk agresszívek, mint őseink (Csányi, 2002). Különösen érdekes elgondolása ez a valóságunknak, ha megnézzük, mi zajlik a világban, ez azt a látszatot keltheti bennünk, hogy valami nagyon nincs rendben. Számomra ez is csak bizonyítéka annak, mennyire szubjektív és kicsinyes meglátással bír a hétköznapi ember, amikor az egészből kiragadunk részleteket, és a már meglévő elképzeléseinkhez illesztve úgy képezzük le, mintha a meglátásunk lenne az egyetlen létező valóság. Szerencsére minden pillanat és minden élmény lehetőséget biztosít életünk, világnézetünk és valóságunk átkeretezéséhez. A minden pillanat alatt természetesen azokat az ingerforrásokat értem, amikor például az elhaladó buszon a reklámszövegben felfedezzük pont azt az egy kulcsszót, ami elindítja a gondolatainkat, vagy egy illat, ami szintén kulcsként ébreszt fel bennünk élményeket, hasonlóképpen a művészetek, és a táj, az évszakok, egy szellő, ami megérint, gondolat és érzelem ébresztő hatású lehet.

enter image description here

A természet-, a fák-, a kertek szépsége, szimbólumok útján szabadít fel bennünk olyan érzelmeket, amik fájdalommentesen képesek átkeretezni a múltat, és ennek terápiás jelentősége különösen fontos a súlyos depresszióban, vagy más pszichiátriai kórképekben szenvedők terápiás alkalmazásánál (Antalfai, 2007). A sajátélményen és elméleten alapuló tematikus foglalkozásokon, az évszakok-, hónapok váltakozására történő fókuszálás mozgásba hozza a lelki dinamikát, aktiválja a személyiségfejlődés különböző módozatait (Antalfai, 2007).

Egyik művészetterápiás eljárásában Antalfai Márta fát rajzoltatott kliensével, akinek minden találkozás alkalmára le kellett rajzolnia ugyanazt a fát, amit előzőleg választott egy parkban, és amivel képileg azonosulni tudott. A fa szimbolikus megjelenítésén keresztül rajzaiban adott teret érzelmeinek és személyégfejlődésének. A terápia folyamatában keletkezett alkotások, mintegy tükröt tartva az alkotó elé lehetőséget nyújtott szembenézni az aktuális konfliktussal egy olyan valóságban, amiben alapvetően nem volt feszültség, ezért ezt újratöltve érzelmekkel, ezek erőt adnak az egyénnek az események, átkeretezéshez (Antalfai, 2007).

Tájpreferencia

Köszönhetően korunkat sújtó világjárványnak, az elmúlt időszakban nem utazgattunk a múlt szokásaihoz híven. Átrajzolódott nemcsak az otthonhoz való viszonyulásunk, de a nyaralásokhoz, feltöltődéshez kapcsolódó elképzeléseink is. Amikor az ember elutazik egy otthonától nagyon eltérő természeti adottságú, másként gazdag területre, először feltöltődik, majd egy idő után erős késztetést érezhet, hogy hazamenjen, amit egyszerűen fogalmazva honvágyként emlegetünk. Valójában komoly evolúcióspszichológiai háttere van a tájpreferenciának, amely szorosan köthető az ismerősség érzéséhez, ami tovább kapcsolódik a biztonsághoz, a megnyugváshoz, az otthonhoz. Végső soron mindannyian valamiféle biztos bázisként fogalmazzuk meg az „otthon” jelentését (Dúll, 2015).

enter image description here

Szintén evolúciós magyarázatok szolgálnak annak tisztázására, hogy miért kedvelik az emberek jobban a természetes tájakat szemben a mesterséges épített környezetekkel. Kaplanék (1989) a természetes tájak magas kedveltségét és rekreációs hatását azzal magyarázzák, hogy a természeti környezeteket az ember elhanyagolhatóan alacsony figyelmi ráfordítással képes kezelni, és elősegíti az ember mentális feltöltődését.

Ezzel kicsit ellentmondásban megjelenik korunk egyik különlegessége, amit a technika vívmányainak köszönhetünk, a fénykertek. Annak ellenére, hogy ebben számos olyan koncepció jelenik meg, ami a természettől, természetestől távol áll, mégis szubjektív élményünk egy fénykertben lehet annyira inspiráló és regeneráló mentálisan, mint egy természeti környezet.

Egy egészen szubjektív, személyes véleménnyel szeretném zárni dolgozatomat. A fény megjelenése különösen jelentős az emberiség életében. Jelentős volt, amikor először ünnepeltük a napfordulót, majd a keresztény társadalmakban a Karácsony ünnepe, valamint szorosan kapcsolódik az ember transzcendencia szükségletéhez is, ami számomra túlmutat valláson és ideológiákon, de a megismerésnek mégis egy olyan aspektusa, amihez teret ad a fény. Ahogyan a nyelvezetünk is hordoz magában szakrális tudást, úgy a szokásaink is, aminek ékes megnyilvánulása a fényre való igény. Lehetséges, hogy ennek is csupán biológiai háttere van, mely szerint az agy legátfogóbb érzékelési területe a látáshoz kapcsolódik.

Városaink éjszakai fénydekorációi sok helyen még kapcsolódnak a fényhez kötődő ünnepekhez, de egyre inkább azt látom a fénnyel való játék sokkal inkább hivatott az embert megszólítani, mintegy felszólítani, hogy most valami nagy dolog készül. Lehet ez ideológia váltás, vagy értékekhez, valódi értékekhez kapcsolódó „paradigma” váltás, ami ma még csak a szimbólumok szintjén kap teret, és a jövőben van a megfogalmazása. Jelentősége nem kevesebb, mint maga az élet.

Irodalomjegyzék

Antalfai, M. (2007). Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia. Személyiséglélektantól Egészségpszichológiáig.

Csányi, V. (2002). Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció. 762–774.

Dósa, Z., & Dúll, A. (2007). Ázsiai És Európai Kerttípusok Kulturális-Környezetpszichológiai Elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(1), 169–185. https://doi.org/10.1556/mpszle.61.2006.1.10

Dúll, A. (2015). Helyek , tárgyak , viselkedés Környezetpszichológiai tanulmányok Dúll , Andrea. July 2009.

Konkoly-Gyúró, É. (2019). A percepció jelentősége a környezet- és tájkutatásban. 158–166. https://ojs.mtak.hu/index.php/fk/article/view/1205

Siegel, S. (1984). Pavlovian conditioning and heroin overdose: Reports by overdose victims. Bulletin of the Psychonomic Society, 22(5), 428–430. https://doi.org/10.3758/BF03333867

Házi szennyvíz

Szennyvíz-elvezetési megoldások:

A: házon belül,
B: telken belül,
C: közmű nélkül.

A/1 Gyakran előfordul, hogy házon belül keletkezik vízbeömlés, pincébe jutó víz, rétegvíz, melyet el kell távolítani. Ezt a problémát lehet kezelni egy hordozható, egyfázisú szivattyúval, mely alkalmas mobil -és állandó beépítésű alkalmazásra is. A KP, AP sorozat rozsdamentes kivitelének köszönhetően kisebb technológiai célra is alkalmazható, pl.borászat.

enter image description here

A/2 Sok esetben az ingatlan átalakítása, bővítése, funkcióváltozás teszi szükségessé új "vizes blokk" kialakítását, ahonnan már nem lehet gravitációs úton elvezetni a szennyvizet. Ezen esetben jól alkalmazhatóak a kompakt kis átemelők. Előnyük, hogy padlószintre telepíthetőek, nem szükséges a padozat megbontása (például tetőtér). Kiválasztásuknál fontos a funkció figyelembe vétele. Sololift WC berendezések alkalmasak fekáliás szennyvizek, mosdó, zuhanyozó vizeinek fogadására és továbbítására. A Sololift C berendezések konyhai mosogató, mosógép vizeinek fogadására 90 °C-ig.

enter image description here

B/1 Amennyiben a szennyvizekkel "kijutottunk" a házból, ezeket célszerű egy szennyvíz aknába gyűjteni, amelyből a közmű csatornába, vagy a hagyományos "emésztő tárolóba" tudjuk továbbítani, javasolt berendezés a Grundfos AP 50. B 50 szivattyú, mely képes 50 mm átmérőjű szennyet is szállítani.

enter image description here
Könnyen tisztítható és szerelhető

Nagy emelőmagasság-igény esetén az SEG típus alkalmazandó, mely daráló-szerkezetű.

B/2 Szennyvíz akna kialakításánál fontos figyelembe venni a várható víz mennyiséget, ami 120-150 liter/nap/fő. A kialakításnál minimum egynapi tároló térfogatot kell biztosítani!

B/3 Az aknába való beépítésre a 4. ábra ad útmutatót, fontos az úszókapcsolók pozicionálása, továbbá biztosítani kell a felülről-szerelhetőséget!
A megfelelő oldható kötéseket ki kell alakítani.
Minden esetben golyós (kitérő) visszacsapó szelepet kell alkalmazni!
Beépítések: talpgyűrűre flexibilis csővel csatlakozva, felső függesztésű beépítés, talpaskönyök vezető csővel.

enter image description here

enter image description here
4. ábra

C/1 Házi szennyvíz tisztító berendezés alkalmazása. Figyelembe kell venni a várható napi vízmennyiséget, nagyon fontos a telepítés szintjeinek meghatározása, a fagyhatár figyelembe vétele, továbbá a tisztított szennyvíz szikkasztási helyének és területigényének meghatározása, komposztálható iszap elhelyezése.

enter image description here

Minden esetben célszerű egyeztetni a gyártó cég képviseletével.

Egy pár fontos figyelemfelkeltés:

Ha vízellátási gondunk van, a szomszédtól tudunk kérni pár vödör vizet, de a szennyvíz hibáinkat nem vihetjük a szomszédba!
A rendszerek kialakításánál a gravitációs szakaszok lejtését betartani (0.5-1%),
a csővezetékekben szűkítés nem lehet, lehetőleg az összes szennyvizet gravitációs módon vigyük ki a házból, a fagyhatár figyelembe vétele, védelem a visszatorlasztás ellen.
Csak megbízható szakembert válasszunk, az "így szoktuk" szakmai hozzáállás nem mindig elegendő egy összetett rendszernél!

Javasolt szivattyú típusok: Grundfos, Wilo.

Javasolt szennyvíztisztítók: Asio Hungária Kft, Öko Tech-home Kft.

Vesszős gondolatok

Téli nap, ha nem fagy, akkor oltóvessző szedés.
Címkézés: a genetikai anyag feliratozása és azon a néven való továbbéltetése. Megőrzés, majd szaporítás.
Sebet ejteni: most, télvíz idején a nemesen, tavasznyáron majd az alanyon. Seb-érintkezések. Seb összeforradások, hogy később csak az avatott szem tudja a helyét. Kapcsolódás: kaput nyit a közös felé. Az oltás helye.

enter image description here
Simontornyai véralma frissen levágott (oltó)vesszeje

Tudni a növényt, olvasni és értelmezni a látottakat: rügyek nyugalmi állapotban, nedvkeringés szünetelve. Tárolási kihívás: tavaszig így megtartani.
A szeptemberben érő, közepes méretűnek számító, kívül-belül céklavörös Simontornyai véralma íze fanyarkás édes, (mint minden piros gyümölcs) magas antioxidáns tartalma miatt különösen értékes.

enter image description here
Simontornyai véralma gyümölcse