Hogyan ültethetünk növényeket?

Az ültetés nem csak a hagyományosan megszokott tavaszi és őszi időszakokban lehetséges, hanem nyáron is, hiszen a kertészetekben edényesen nevelt növények megfelelő gondozás mellett szinte észre sem veszik, (vagy még jobb is nekik) hogy a cserép helyett a szabadban folytatják növekedésüket. Lényeg, hogy az öntözés az adott időjáráshoz alkalmazkodjon, vagyis a növény körüli talaj mindig optimális nedvességtartalommal rendelkezzen. Esős időben esetleg nem is kell további víz, aszály esetén pedig természetesen gyakoribb locsolás szükséges!

enter image description here
Gránátalma csemete ültetése nyáron: a bambuszkarók nem csak a jelölés miatt kellenek, hanem azért is, hogy később kaszagéppel ne taroljuk le a kis drágaságot. Nyári ültetés esetén az öntözésre fokozottan kell ügyelni! Heti két alkalommal egy-egy kanna víz elegendő lehet.

Környezetünk szépítése bőven megér némi ráfordítást, hiszen, ha belegondolunk, egy köbméter víz kb. egy doboz cigi ára, annyival pedig rengeteget lehet öntözni és otthonunk környezetét még aszályos időben is üdévé, virágoktól pompázóvá varázsolni!

Növényeket mindaddig ültethetünk a kertben, amíg a talaj nincs megfagyva és a levegő hőmérséklete legalább nappal nulla fok fölött van! (Akár pl. januárban is, ha utána gondoskodunk az alábbiakról!)

Ha szabad gyökerű csemetéink érkeznek, ültetésre alkalmatlan időszakban, pl. nagyon fagyos téli időben, vagy egyéb teendőink miatt kénytelenek vagyunk a telepítést későbbre halasztani, akkor a csemeték hűvös, fagymentes helyen (pl. fűtetlen garázs, présház, pince...) akár egy dézsa nyirkos szürke homokba vermelve is sokáig eltarthatók biztonságosan (a sárga homok nagyon összetömörödhet, így nem igazán alkalmas...). Lényeg, hogy a gyökerek a megfagyás és a kiszáradás ellen védve legyenek. Ha ki tudjuk ültetni őket a későbbiekben, akkor az alábbiakat kell szem előtt tartani:

Teleltetés:

Fiatalon fagyérzékeny növények tövét, illetve alsó részét őszi, vagy téli telepítés esetén, ültetés után forgáccsal (asztalostól gyaluforgács! NEM fűrészpor!) kupacoljuk fel 30-50 cm magasságban, majd ezt tavasszal távolítsuk el. Kisebb, 30-40 cm-es növényeket legcélszerűbb a forgáccsal teljesen betakarni!! Takarásra pl. szalma, vagy a kertben összegereblyézett lomb is alkalmas (de pl. diólomb nem!), viszont, ha megoldható a forgács beszerzése, akkor mindenképpen ez a legtökéletesebb takarás!

enter image description here
Nyáron ültetett, fiatal, még fejletlen szőlőtövek betakarása asztalosforgáccsal. Az esetlegesen még zsengécske/gyengécske hajtásocskák teljes biztonságban vannak a vastag forgácstakarás alatt igen komoly téli hidegek esetén is!

Ez különösen vonatkozik a nem teljesen beérett hajtással rendelkező, frissebb szaporítású növényekre, pl. szőlők, de bármilyen más frissebb oltású, vagy dugványról szaporított növényre is!!

Ha korlátozottan téltűrő, oltott növényt (pl. datolyaszilvák) ültetünk, akkor ügyeljünk arra, hogy a takarás a nemes részből is fedjen legalább 20-30 cm-t.

Ezeknél a korlátozottan téltűrő növényeknél, a megadott télállósági zónákat komolyan kell venni! Ne várjunk mínusz 25 fokos fagytűrést egy 8-as zónába tartozó fajnál!! Ha kertünk hidegebb, mint amit az adott növény elviselni képes, akkor gondoskodjunk megfelelő téli védelemről, vagy ha ez nem megoldható, tartsuk inkább edényesen a növényt!

enter image description here
Törökmogyoró csemeték ültetése januárban! Tévhit, hogy csak tavasszal és ősszel lehet ültetni. Itt a csemeték jelentős része szabad gyökerű volt. Arra kellett ügyelnünk, hogy az ültetéskor a levegő hőmérséklete ne legyen nulla fok alatt, vagyis a gyökerek ne szenvedhessenek fagyást. Miután a talaj nem volt fagyott és a levegő hőmérséklete kicsivel nulla fok felett volt, ragyogóan haladtunk az ültetéssel. A beültetett csemeték 99%-a megeredt! Ehhez azért szükség volt nyáron két alapos öntözésre is! :))

Magyarország területén a 7-es, vagy hűvösebb (6, 5, 4...) télállósági zónákba tartozó növények teljesen télállónak tekinthetők. Vannak természetesen zordabb (6b, 6a, 5b, 5a) fekvések is hazánkban, ahol pl. a 7-es zónás növények a keményebb teleken védelemre (takarás!) szorulnak!! És vannak nagyon kedvező fekvések (7b, 8a), ahol esetlegesen a korlátozottan téltűrő növények is biztonságosan nevelhetők, akár takarás nélkül is!! (Lásd: http://www.dmkert.hu/usda !!)

enter image description here
Szintén januári ültetés: itt akáccsemetéket pótolgattunk be az egyik erdőcskénkbe kb. plusz 1-2 fokban. Gyönyörűen megeredt mind! :))

Erősen széljárta helyeken, ha félő, hogy a légmozgás elhordja a takarásra szánt anyagot, üssünk pár karót a növény köré, ezt valamilyen hálóval (Raschel, csibedrót, stb.) kerítsük körbe, és ezt a kis mini-karámot töltsük fel a takaróanyaggal.

Ha az elkészült takarást még kissé meg is öntözzük, akkor összezömül annyira, hogy a szél nem tudja kikezdeni.

A műanyag fóliákkal óvatosan bánjunk, mert alattuk könnyen berohadhat, megpenészedhet a növényünk, a fülledt levegőtlenség következtében! Nálunk a fólia nélküli, kizárólag forgács-, vagy szalmatakarás tökéletesen bevált!

Bambuszok esetén hasznos a tő körüli érett trágya, vagy komposzt, 15-20 cm vastagságban történő szétterítése, 1-1,5 méter átmérőjű körben. Ez nagyon jól szigetel, így megvédi a rizómákat a komolyabb hidegtől, később pedig a talajba épülve kiváló tápanyaggá alakul! A szerves trágyák, komposztok, amellett, hogy jótékony növénytápok, a talajok szerkezetét is jelentősen javítják, függetlenül attól, hogy laza, homokos, vagy kötött, agyagos talajról van szó!

enter image description here
Ültetésre váró földlabdás bambuszok: az ültetőgödörbe helyezés előtt a földlabdás növények tövéről minden esetben levesszük a jutaszövetet, így a földlabda, illetve a gyökerek köré hézagmentesen lehet odatömöríteni a talajt, ami természetesen gyorsabb visszagyökeresedést, tehát jobb eredést eredményez!

Sokat segít, ha a földlabda köré kötött jutaszövetet ültetés előtt eltávolítjuk, hiszen így hézagmentesen tudjuk a gyökerek mellé tömöríteni a talajt! Ennek köszönhetően lényegesen gyorsabb az újragyökeresedés!

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy az ültetni kívánt növényünk fiatalon milyen hideget tud elviselni, inkább takarjuk be az említett módokon! Tökéletesen télálló fajoknak sem árt ez a védelem, amit legalább az első télen érdemes megoldani!

enter image description here
Télálló banán tövének takarása télire, asztalosforgáccsal. Jól látható, hogy a levelek már megkapták az első fagyot. Ilyenkor kell a tövet vastagon, akár 30-50 centi kupaccal és kb. 1 méter átmérővel betakarni.

Fiatalon, akár palánta-korban is tökéletesen télállónak a 4-es télállósági zónába tartozó, vagy annál is hidegtűrőbb (3-as, 2-es zónás) növények tekinthetők. Az ennél melegebb zónákba (5., 6., 7...) tartozó növényeknél az a biztos, ha az első telet takarás védelmében töltik. Ilyen módon ősszel és télen is biztonságosan ültethetünk, ha (mint korábban említettük) ültetéskor a talaj nincs megfagyva és a levegő hőmérséklete legalább nappal nulla fok fölött van!

Öntözés:

Esetlegesen kiszáradt talajjal, kókadt állapotban érkezett növényt legjobb cserepestől, lombostól, mindenestől 15-20 másodpercre teljesen víz alá meríteni, így jó eséllyel nagyon hamar visszanyeri üde állapotát!

enter image description here
Ázsiai szelídgesztenye csemeték nyári ültetése. Természetesen ők is kaptak jelzőkarókat és rendszeres öntözést!

enter image description here
Császárfa nyári ültetése: ha kissé gyengébb talajba ültetünk, vagy kényeztetni akarjuk fiatal kis csemeténket, akkor az ültetőgödör talajába keverhetünk valamilyen jó minőségű ültetőközeget. Ez a növényke egy talicska Klassmann TS4-es keveréket kapott, 3,5 kg/m3 Osmocote-tal kiegészítve. A nyár végi ültetés miatt már csak fél métert tudott még nőni, de remélhetőleg idén (2020-ban) felrobban! :))

Telepítést követően mindenképpen célszerű beöntözni a növényt, kivéve, ha lombtalan állapotban van, és a talaj vízzel telített. A későbbiekben az öntözés az időjárás függvénye. Ne feledjük, hogy egyébként szárazságtűrő növények is csak akkortól tűrik a szárazságot, ha már kifejlett gyökérzettel rendelkeznek! Ezt 2-3 év alatt éri el a legtöbb növény, tehát fiatalon a szárazságtűrőket sem szabad elhanyagolni!

enter image description here
Fügető tavaszi ültetése. Minél nagyobb a gyökérzet, annál jobb eséllyel ered a növény. A képen jól látható, hogy az ültetőgödör méretével nem szabad spórolni! Ez a füge is gyönyörűen fejlődött nyáron, persze rendszeres öntözés mellett!

Alakító metszés:

A tenyészidőszakban (tavasztól őszig), csomagban érkezett, edényben nevelt, lombos állapotban lévő, általában kis méretű díszfákat, gyümölcsfákat nem célszerű azonnal még kisebbre visszavágni. A növény napkollektora a levele, vagyis minél nagyobb lombfelülettel rendelkezik, annál több energiát tud begyűjteni és gyökérzetének, ágainak fejlesztésére fordítani. Ezért az ültetést követő első évben hagyjuk a növényt növekedni, ahogy akar, majd az ez utáni első tavasszal lehet az első alakítást elvégezni a megfelelő törzs, illetve korona kinevelése érdekében.

Más a helyzet, ha nagy méretű, szabad gyökerű csemete érkezik. Ezt a hagyományos módon érdemes ültetéskor alakító metszésben részesíteni, hiszen ő kitermeléskor a gyökérzet egy részét elveszíti, és könnyebbség számára, ha nem kell az eredeti nagy koronát vízzel, tápanyaggal ellátnia. Ilyenkor a metszéssel csökkentett korona a gyökérzet fejlődésével párhozamosan tud újra alakulni.

Sövénynövények esetében, ha szabad gyökerű csemetéket ültetünk, szintén érdemes jelentősen visszakurtítani a gallyakat. Ez, amellett, hogy könnyebb eredést tesz lehetővé, a sövény alsó részét is sűrűbbé teszi, illetve az esetlegesen különböző méretű csemetéket azonos magasságra állíthatjuk be vele. Edényesen nevelt sövénynövények esetén az első nyírás ráér egy növekedési időszak eltelte után is, de ültetést követően is lehetséges, amennyiben a növények alakja, mérete indokolja.

Bambuszok ültetésekor hasznos, ha a lombozatot visszakurtítjuk, hiszen, örökzöld növények lévén, télen-nyáron párologtatnak. Viszonylag kis földlabdájú, de túl nagy lombozattal rendelkező bambusztő könnyebben kiszárad, de egy erősebb szél is kiboríthatja, így a lombcsökkentés (az oldalgallyak és a csúcs visszavágásával) mindenképpen előnyös lehet a növény életben maradása érdekében. A néhány hét alatt begyökeresedett tő úgyis sok hajtást és lombot nevel a későbbiekben. Bambuszsövény ültetésekor, magas példányok esetén érdemes egy magasságúra visszametszeni a növényeket. (Legegyszerűbb ültetés előtt, a növényeket egymás mellé fektetve, a földlabdákat egy vonalba helyezve, és a kívánt magasságnál egy madzagot végigfeszítve...) Ez esztétikusabbá is teszi a látványt, illetve a lombcsökkentés révén javítja a növények eredési esélyeit.

enter image description here
Szállításra és ültetésre váró földlabdás bambuszok. Ezek között 6 méteres is volt! Az ültetés szabályainak betartásával, odafigyeléssel és megfelelő utógondozással 100%-os eredést érhetünk el ilyen komoly méretű növények esetén is!

A bambuszok lombját mindenképpen érdemes az ültetést követően néhány (időjárástól függően 2-3) hétig reggelente és esténként lezuhanyozni a kiszáradás megakadályozása érdekében.

enter image description here
Green Diamond örökzöld fagyal ültetése ősszel.

enter image description here
Green Diamond örökzöld fagyal ültetése ősszel. Ha egyenes sort szeretnénk, legjobb, ha madzaggal kijelöljük...

Az Öreghegyi Csemete Tanoda növényei

És, hogy miért pont ezek a növények?
Nincs kifejezett magyarázat rá, a világ összes fajával szívesen osztoznék az életteremben, ez tiszta vágy és szerelem, tetszik minden, szeretnék minél több egyeddel együtt élni.

enter image description here Atlasz cédrus (Cedrus atlantica)

Ezért is írtam, hogy én nem vagyok a mértani parképítők szabályszerű megtestesítője, én ültetek mindent, ami csak elfér oda, ahol még van hely és gyönyörködöm évről évre.

enter image description here
Arizónai ciprus (Cupressus arizonica) várja a formára nyírást

Főbb növényfajaink:

Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

Selyemakác (Albizia julibrissima)

Japán vadszőlő (Parthenicissus tricuspidata)

Nagylevelű császárfa (Paulownia tomentosa)

Rózsa (Rosa sp.)

Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria)

Atlasz cédrus (Cedrus altlantica)

Levendula (Levendula angustifolia)

Lonc (Lonicera nitida)

Babérmeggy (Laurocerassus officinalis)

Nyírfa (Betula pendula)

Indás ínfű (Ajuga reptans)

Gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra)

Kolorádói jegenyefenyő (Abies concolor)

Cukorsüvegfenyő (Picea glauca)

Feketefenyő (Pinus nigra)

Árnyékliliom (Hosta sp.)

Korallberkenye (Photinia serrulata)

Homoktövis (Hipphophea rahmnoides)

Leylandi ciprus (Cupressocyparis leylandii)

Rozmaring (Rosmarinus officinalis)

Pampafű (Cortaderia selloana)

Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia)

Bodza (Sambucus nigra)

Dió (Juglans regia)

Nagy meténg (Vinca major)

Nyáriorgona (Buddleia davidii)

Fehér tavirózsa (Nymphea alba)

Rózsalonc (Weigelia florida)

Japán borbolya (Berberis thunbergii)

enter image description here
Mirtuszlonc (Lonicera nitida) egybefüggő tengere a havas Tanodában

Gyümölcsfajtáink pedig a következőek:

Szilva: President

Körte: Hardy vaj, Piros Vilmos, Clapp kedveltje

Cseresznye: Bigarreau Burlat, Katalin

Őszibarack: Redhaven, Cresthaven,Champion

Kajszi: Gönci

Meggy: Meteor

Visszatérés az ipari forradalom előtti korba?

Balázs legutóbbi egyik cikke (Egyszer lesz, hol nem lesz: művészet az ember után), és egy korábbi cikk (Erdész Fanni: Vissza a jövőbe) is utalt arra, hogy talán az emberiség fenntartható fejlődésének útja egyfajta visszalépés lesz akképpen, hogy visszafogjuk fogyasztásunkat, belátjuk káros szokásainkat, és önmérséklés útján leadunk igényeinkből. Akár visszalépés 200 évvel a múltba.

enter image description here
Vissza a jövőbe

Erre egyszer már nekiláttam írni egy cikket, de aztán abbahagytam, elszégyelltem magam. Volt már ugyanis, hogy egy borocska mellett felmerült a kérdés, hogy ki melyik korban élne legszívesebben, és csípőből azt válaszoltam, hogy egy nappal sem a mosógép feltalálása előtt, és ezt a mai napig fenntartom. Ha az emberiség úgy dönt, hogy kihúzza a dugót, én azok között leszek, aki a mosógép és a KÉZ közé veti magát.

Szerintem a közeljövőben (de az csak eufemizmus, igazából soha) ne számítsunk arra, hogy az ember lead majd az igényeiből. Előbb halunk ki, mint hogy önként és dalolva visszalépjünk 200 évet a múltba.

Egyrészről ne áltassuk magunkat: mi itt a világ fejlettebb részén sokkal jobban, tovább és rossz szokásaink ellenére is szebben élünk, mint eleink, köszönhetően a gyógyszereknek, a fejlett technológiának, a demokráciának, a vízellátásnak, az áramnak, a gépeknek, és még az atombombának is. Gyerekeink nem halnak meg járványban, öt gyermekem közül 95%, hogy 5 megéri a felnőttkort, sőt élete hossza is veri a 70-et biztosan. Élelmünk is van, és az éhenhalás mint rém közvetlenül nem fenyeget. Nem úgy néz ki, hogy háború lenne mostanság, vagy ha igen, ne tudnánk menekülni előle valahova. A klímával kapcsolatos veszélyek pedig (vízszint emelkedés, hőség, száradás) valahogy túl vannak az ingerküszöbön még mindig. Persze szép dolog a világtól elbújva élni, de ha beteg lesz a gyerekem jó ha van kocsi és szaladhatok az árammal, gyógyszerrel, vegyszerekkel, gépekkel ellátott kórházba, és akinek 8 órás munkája van, és hiányzik belőle az önmegvalósítás igénye, annak pontosan megfelel a mirelit zöldborsó, és a bontott csirke és örül, ha van mosógépe. Mit köszönhetünk a Rómaiaknak? Például, hogy most itthon melegben, gyermekeim körében, világítás és áram mellett írhatok egy cikket.

A világ másik nagyobb fele pedig... mégis miről mondana le, amikor nekik az az álom, amiben mi élünk?

Szóval, ha tippelnem kellene a világ fejlődésére - és itt most egy lehetséges forgatókönyv következik -, én arra fogadnék, hogy önként és dalolva visszalépni nem fogunk mi sohasem. Ellenben lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés majd megoldja minden problémánkat, mert egyszerűen egyesíti a rólunk felhalmozott információkat és átlép felettünk. És nem azért, mert a gép öntudatra ébred, hanem mert a betáplált információk magukban hordozzák minden problémánk megoldását, csak mi az emberi képességeink, érzéseink, érdekeink miatt azokat nem látjuk, vagy nem vagyunk képesek alkalmazni. Például mindenki tudja, hogy ha a világ rendelkezésére álló élelmiszert, vizet, pénzt egyenlően szétosztanánk, akkor azzal megoldódhatna a harmadik világ legtöbb problémája, és hosszú távon mi is jól járnánk, hiszen azt is kimutatták kutatások, hogy a nemzeti boldogtalanság párhuzamosa nő azzal, hogy nő az olló a legszegényebbek és a leggazdagabbak között. De önként soha nem fogunk lemondani javainkról. Ellenben egy számítógép, amely kezeli a pénzügyeinket és rendelkezik ezer olyan infóval mely szerint ez lenne a megoldás, az mechanikusan megoldhatná ezen kérdést kb. 1 perc alatt. Szerintem az alapjövedelem kérdése a hozzá kapcsolt erkölcsi tanítások miatt elfogadhatatlan csak, egy számítógép e kérdéssel egyáltalán nem lacafacázna annyit. Nyilván sarkítok, de lehetne fejlődésünk útja majd ez is. Vagy például veszélyesen nő a széndioxid-kibocsájtás mennyisége majd 30 év múlva, erre egy reggel arra ébredünk, hogy az okosházunk klímája nem indul, és az A-K tartományú rendszámmal rendelkező kocsinkat is fújhatjuk, vitethetjük munkába magunkat a szomszéddal.

Igen, e kérdés felveti majd a szabadsághoz fűződő viszonyunk kérdését. De persze az is elgondolkoztató, hogy az eddigi történelmünk fényében jól éltünk-e azzal, boldogabbak lettünk-e általa.

Addig is a válasz a világmindenség minden kérdésére a 42. Ne essetek pánikba!

enter image description here

Friss életképek

Kedves Judit, íme, ahogy a patakban talált ágaim, dióhéj már képpé alakult. Frissen :)

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Klári értette meg velem, hogy nem mindenki tud írni. Mikor mondtam neki, hogy Klári, kérlek írd le, hogyan készíted el a képeidet, értetlen könnyedséggel válaszolta, hogy: én már elmondtam azzal, hogy elkészítettem.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

A kinti és a benti tennivalók ritmusa Klári napjaiban is oly nagyon erősek - a vidéki életformában nincs olyan nap, hogy csak bent. A bent és a kint egyensúlya, körforgása, egymásra hatása.

enter image description here

enter image description here

Amíg nem ismertem Klári kenyerét, addig azt hittem, hogy én is jót sütök....

Idősebb pekándió fák átoltása

Durva beavatkozás mellett döntöttem: kb. 20 éves, nagyon késői érésű, szinte soha be nem érő pekándió fáinkat tőből kivágtuk.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ezek a fák egy palermói kempingben gyűjtött magról nevelkedtek. Viszont a tövekről erős sarjak fognak feltörni minden valószínűség szerint, ahogy ezt egy Törökországi ültetvényen láttuk! Ezeket azután be lehet oltani a legjobb fajtákkal, így 3-4 év múlva már ilyen fáink lesznek remélhetőleg az egykori, csak a zöld termésig jutó fák helyén. Ezek a legjobb fajták a terv szerint a Kanza, Pawnee, Lakota, Mandan és Major, melyek október közepére biztonsággal beérnek!

enter image description here
A képen Mester Józsi átoltása látható, amit az egyik viharban letörött és újrahajtott pekánon végzett el!!

enter image description here
A kép egy török ültetvényben készült, jól látszik a korábban kivágott fa töve, illetve az arról fejlődött új sarj, amit átoltottak.

Mi a művészet? - könyvajánló

Bernáth Aurél festő - apukának dedikált - könyvét olvasom most, a címe: Kisebb világok. Ez is olyan könyv, ami pontosan negyven éve él mellettem porosodva a polcon, és annak köszönheti olvasott voltát, hogy untam hallgatni, ahogy a gyerekek ölik egymást, és úgy gondoltam, mielőtt feldöntve minden pedagógiai elvet rájuk rontok, kiüresítem a fejem ezzel a régi, unalmasnak tűnő könyvvel. Nos nem az. Olyan mint Márai Füveskönyve, csak a művészetről, életről. Érdekes, mert a Faluság blogon folyó - mi a művészet - témakörre ezer helyen választ - bocsánat nem választ, de egyfajta véleményt - ad.

enter image description here

Néhány idézet belőle szórakoztatásul:

A Stern, a hamgburgi hatalmas képeslap kérdés elé állított bennünket egy nagy csapat díszes reprodukcióval. Művészet ez? Így kérdezte a lap. A színes fényképeken öt meztelen férfi (művész) áll, a fenekük fekete festékkel bekenten. A „művészek” rá-ráülnek egy-egy fehér litopapírra, így készítik a „litográfiákat”. „Művészet ez?” - kérdezi a lap. Úgy látszik nem tudják.

Lehetséges-e, hogy mások határozzák meg a művészet irányát, mint maguk a művészek? Csak látszólag könnyű erre felelni. A romantikus válasz természetesen az, hogy: nem. Ám, ha így felelnénk, nagyon üvegházi növénynek hatna a művészet. Ami pedig nem az. Az élettel vagyunk összekapcsolva szétválaszthatatlanul, a hatások közösek…. Van a jó művészet, amely életteljes művészet, amelyik esetleg már évtizedek óta a közönség érdeklődésében állja helyét, és ez nem állítható úgy oda, mint valami öncélú műteremkoholmány, amit tulajdonképpen ez a kifejezés takar.

enter image description here

A festő nekilátott a vásznának. Egy csendéletet kezdett az asztalon álló sok tárgyal. Miután felvázolta a képet, bizonytalan lett érzésében: hol a pintes üveg hatott nagynak, hol az asztal kicsinek. Nyilván így érzem – mondta, és ezzel basta!
Holott csak nem tudott rajzolni.

Máshol ezt írja:

Félreértésekből is összeállhat egy stílus. Csak nem lehet hosszú életű.

Korunk művészete odáig jutott, hogy a bécsi Modernische Muzeumban egy sárgára festett WC csészét állítottak ki, a pop art kiállítás keretében. Itt volt látható Duchamp „híres” biciklikereke is, mint műtárgy. Mint mondjon az ember, ha a múzeumok, múzeumigazgatók, akiknek elsőrendű hivatásuk mégiscsak az volna, hogy a művészet nem művészet kérdésben állást foglaljanak az ilyen gesztusukkal csak növelik a zavart. Nekem méltóságomon aluli van elmémet azon futtatni, hogy egy boltból kihozott WC csésze műtárgy-e vagy sem. Azon se futtattam, hogy az ilyen tárgyak a szobrászat területére tartoznak-e vagy sem. De korunkra azért mégis volt valami rendkívül jellemző az esetben. Az, hogy a bécsi múzeum igazgatója odaadja egy ilyen kiállításra helyiségét. Sőt még előszót is írt a kiállításhoz. Fanyalogva ugyan, de írt. Jellemző tehát az, hogy akinek a kezében a művészet sorsa nyugszik gyáva ember.
(Vicces, mert pont ugyanezt írtam korábban egy bejegyzésben.)

A háborúról: Nem tudok napirendre térni afölött, hogy amíg én 1934-ben Szegő doktornak Pöstyénben, egy kis parkbeli séta közben megjósoltam, hogy a háború 1938-ban ki fog törni (egy évet tévedtem), és ezt a háborút a németek el fogják veszíteni – addig a német vezérkar még 1944-ben sem tudta, hogy a háború elveszett.

Élmény mások nemnapló-naplószerűségét olvasgatni. Főleg ha maximálisan egy hullámhosszon vagyunk.

VIRÁG

Múlt hét pénteken Bata Rita (Batarita) előadásán jártunk.

Andi lányomon keresztül Judittól kaptunk meghívást a Nemzeti Táncszínházba a Koreában már előadott VIRÁG című alkotás budapesti bemutatójára.

Mi eddig Balázs munkáiba a „Faluság Vasárnapi Képeshang” által kaptunk betekintést, most végre lehetőségünk nyílt egy hosszabb művének megismerésére.

A darab két szereplője CHIN Eunju és Batarita.

Andi mesélte, hogy Batarita mozgással milyen csodálatosan tud „beszélni”.

A darab előzetesét olvasva kíváncsisággal fűszerezett izgalommal vártuk az előadást. Fenntartásunk abból eredt, hogy korunknál fogva már nem vagyunk olyan nyitottak az újra, mint a fiatalok. Tetszik-e majd, vagy az előadás közben kikívánkozunk a teremből?

Csalódtunk! Az alkotás fogva tartott bennünket.

Élveztük, ahogy a környezetünket körülvevő hangokból komponált zenével milyen csodálatos összhangban mozdultak a táncosok. Lenyűgöző volt, ahogy a művészek az egész pici, apró mozdulatoktól a nagy lendületesekig hogyan használták testük minden porcikáját.

Lehet, hogy nem mindent értettünk úgy, ahogy azt az alkotók gondolták, de volt mondanivalójuk számunkra. Nagyon kellemes élményekkel gazdagodtunk.

Szeretettel köszönjük a meghívást Juditnak, Balázsnak!

enter image description here
fotó: Zelkó Csilla

Az én földem az én kertem

Kisgyerek korom óta bennem van a föld szeretete: és ha a földet szereted a kertedet is szeretni fogod. Én szerencsés vagyok, mert olyan gyerekkorom lehetett, hogy érintkezhetett a meztelen talpam és tenyerem a fekete földdel. Családi házunkhoz tartozott egy kis darab földecske, amibe természetesen ültettek a szüleim, de még e mellé volt egy laposi kertünk is, ami fantasztikus módon épp a nagyszüleim kertje mellett volt, szóval mi egy amolyan kertművelő család voltunk, vagyunk. Biztos vagyok abban, hogy nagyapám volt az, aki ennek az alapját megteremtette és mindenki utánozni akarta őt, hogy minél szebb kertje legyen. Ő nagyon sokat volt kint a kertben, szinte nap mint nap kiment a munka után, hogy rendezgesse, kapálgassa a sorokat. Abszolút nem megterhelő kötelező munkának érezte, épp ellenkezőleg pihentetőnek, lelket melengetőnek.

enter image description here
Kocsis mamával, tatával és édesanyámmal

Szóval igen, onnan elindult már bennem valami, ami megtanított szeretni, megbecsülni azt, amit ebből a dologból ki lehet hozni. Voltak gyümölcsfáink, szőlősorok , veteményes rész, amiben az egész évre megtermeltük a burgonyát, céklát, hagymát, répát és petrezselymet. A gyümölcsfák adták a friss gyümölcsöt és a pálinkát, amiből a közös családi szüret alkalmából kortyolgattak a felnőttek. Természetesen volt egy hatalmas nagy diófa is a kert végében, amit nekem 6-7 éves lehettem senki nem mondott, hogy a burok összefogja a kezemet, emlékszem a suliba mindenki nézte miért sötétbarna a tenyerem, amit a jó kis háziszappan sem tudott lemosni.

A kert mindenkié volt a családban, tehát mindenkinek ki kellett venni a részét a munkából, volt, hogy nehezemre esett a folyamatos krumpliszedés, de soha nem volt egy pillanatra sem olyan gondolatom, hogy ne akartam volna újra és újra kijárni a szabadba.

enter image description here
Így volt teljes a család: éppen közös szőlő szüret a Kocsis tata és mama kertjében

Eredendően mind anyai és mind apai ágon a nagyszüleimtől ezt láttam, hogy becsülik és szeretik a földet, a kertet és hihetetlenül jól bánnak vele. Bizony ők sajnos már nincsenek köztünk, de nap mint nap gondolok rájuk és tervezem, hogy azt, amit ők tettek a kertművelés szeretetével, én is továbbadjam az én gyermekeimnek. Kicsit ugye továbbgondolva és nem rejtegetve ezt a receptet, mint a cukrászok teszik a tradícionális hozzávalókat, így hoztuk létre az Öreghegyi Csemete Tanodát, ahol kertészkedni vágyó gyerekek is részesei lehetnek mindannak, aminek én voltam gyerekkoromban.

enter image description here

Az ihletés magáért beszél, és minden egyes lépés a nagyszüleim iránti tisztelettel fejleszti a Tanoda erősségét. Lesz, van minden egyes évszaknak megfelelő virág, idényzöldség és gyümölcs. Tulajdonképpen ma Magyarországon annyiféle csoda van és ültethető, hogy egész Szadát be tudnám ültetni. És ezzel le is rántottam magamról a leplet, én az önfeledt ültető vagyok mindenféle parképítési szabályok nemtudója a legjobb értelemben, egyszerűen nem tudok az ültetési kedvemnek gátat szabni, újabb és újabb növényke kertembe való beengedésének nemet mondani, ami nem feltétlenül baj, főleg most, hogy a gyerekeknek is minél többet meg szeretnék mutatni.

enter image description here

A kert hatalmas mivolta lehetővé teszi az önfeledt kertészkedést, de természetesen vágyakozom már most a bővítésre is. Az alapot édesapám megteremtette, a kert végébe gyümölcsfákat ültetett, amit el is nevezett az unokáiról Édenkertnek. Megtalálhatóak benne a meggy, cseresznye, szilva, körte barackfajták, de tőle kapott helyet néhány homoktövis is. Terveimben szerepel még pekándió, ezüstcseresznye, kivi, pisztáciafa, mandulafa, málnafa és még sorolhatnám.

Kis kezem munkája már a fügék, málnák, ribizlik és a gránátalmák, amik már teremtek is. Nincs szebb és jobb érzés, mikor gyermekeim kis keze a lombok között dolgozva kutatja a gyümölcsszemeket.

Természetesen ültettem fenyőket is, cserszömörcém, lonicéráim, babérmeggyek, aranyesők, különböző rózsák (imádom őket, annyiféle forma és fajta van), korallberkenyék, természetesen különböző fajta levendulák, somok, zanótok, díszfüvek, selyemakácok, cédrusok, kecskerágók, télálló magnóliák, árnyékliliomok, porcsinrózsák, fűszernövények is díszítik a kertet.

enter image description here

Kerítésnek leylandi ciprust és szilt választottam, hogy zöld elhatárolója legyen a kertnek. Van jókora területen csicsóka, hiszek a gyógyító erejében, inzulin rezisztensként nem hiányozhat a kertemből. Volt alkalom, mikor erről a növényről beszélgettünk és szedtünk a gyerekekkel, a mókásabb gumóknak még nevet is adtak, hihetetlen jó nap volt velük!

enter image description here

További célom még a fajtagazdag hagymás rész, ahol a változatos hagymások friss virágait lehet leszedni, valamint tanulmányozni őket.

Mindenkit csak arra biztatok, hogy kertre fel, ültessünk együtt minél többet, élvezzük a kerti munka örömét együtt a családdal, tanítsuk a legkisebbeket!

enter image description here

Michelle Obama: Így lettem

Mindig is szerettem a sikertörténeteket, mármint azokat, amelyekben a főhős küzdelmek és rengeteg munka árán jut el valamilyen formájú kiteljesedéshez. Mint a népmesében a legkisebb királyfi: már hétszáz fejét levágta a sárkánynak, de még mindig marad egy boszorka, akinek túl kell járni az eszén ahhoz, hogy végül csak sikerüljön a világszép királykisasszonyt meghódítani. Szeretem, ha valaki a szó legjobb értelmében véve sikeres: emberileg. Ez számomra annyit jelent, hogy minden nehézség ellenére vagy éppen azok által képes kiteljesíteni a személyiségét, a tehetségét, adni tud, jó energiákká változtatja a visszahúzó erőket is. Ez egyfajta varázslatnak tűnik olykor, más esetekben „csak” egy hétköznapi történet és egyáltalán nem biztos, hogy valaha is visszhangja lesz. Én azt szeretem, ha valaki ezeket a történeteket szépen el is meséli, legyen az Ilus nénié az erdélyi havasok legeldugottabb falujában vagy éppen az Egyesült Államok elnökének feleségéé az egész világ orra előtt.

Nekem mindig is rokonszenves volt mind Obama, mind a felesége, mert amíg a világ képernyőjén voltak, önkéntelenül is azt éreztem, hogy nemcsak az intellektusuk és jóakaratuk hat még a globális világ szűrőin keresztül is, hanem a hitelességük is. Angol szakos tanár vagyok, nem titok, hogy mélyen érdekel az egész angolszász kultúra, történelem, irodalom, az amerikai éppen annyira, mint a brit (na jó, szegény Ausztrália még nem került eléggé fókuszba, de szerintem ez is csak idő kérdése). Ebből következően nagy figyelmet szentelek a brit királyi család életétől kezdve a XVII. századi kerteken és általában véve az angol pázsiton keresztül Thoreau mondatain és a hálaadási pulykasütés fortélyain át egészen az amerikai elnökökig mindennek, ami elém kerül, nagyjából válogatás nélkül. A politika különösebben nem érdekel, de maguk a politikai szereplők mint személyiségek többnyire igen. Így aztán az sem meglepetés, hogy amikor karácsony előtt láttam Mrs. Obama könyvét, azonnal megírtam az Angyalnak, hogy alázatosan kérem, ezt ne felejtse el a karácsonyfa alá pottyantani. Nagyon kedves az Angyal – nem felejtette el.

Mostanra sikerült is elolvasnom, nem éppen rövid esszécske, de hiába olvastam hetekig minden este, azt éreztem, hogy nem szeretném, hogy vége legyen. A legjobban a könyvben is az fogott meg, ami már korábban: Michelle Obama hitelessége. Ő is egy azok közül a női ikonok közül, akik segítségével én is jobban magamra tudok találni mint nő. A története azt bizonyítja számomra, hogy igenis létezik egyfajta női sorsközösség, egymás számára sokszor ismerős, máskor ismeretlen nők párhuzamos életszövedéke, amely annyi hasonló vagy éppen különbözősége miatt megindító, inspiráló történetet hordoz, hogy mindez segít élni a mindennapokban. Nekem legalábbis nagyon sokat adnak ezek a történetek, az életek során megtapasztalt nehézségek, dilemmák, kérdések, azoknak hasonlósága adott női sorsokban, a kérdésekre adott eltérő vagy éppen párhuzamos válaszok. Nem biztos, hogy elsőre szembetűnő a párhuzam Ilus néni és Mrs. Obama élete vagy akár a sajátom között, de én mesterien tudom meglátni ezeket, különösen, amikor magam is olyan élethelyzetben vagyok, ahol több a kérdésem, mint a pontos válaszom arra, mit hoz a jövő a döntéseim nyomán. De persze nem csak ilyenkor érdekes egy korábbi first lady itt-ott némileg szürreális életébe bepillantást nyerni, különösen, hogy ebben az esetben ugyebár egy a politika porondján kettős értelemben is outsidernek tekintett csoport egy tagjáról, tehát egy fekete nőről van szó, akit ráadásul sosem vonzott a politika. Éppen ez adja a történet érdekességét: egy nagyon autonóm, de a családi életben elemi erővel jelen lévő, egyszerű gyökerekkel rendelkező, tehát társadalmilag hátrányos csoportból érkező, de közben tanult, kiemelkedő intellektusú, mély érzésű afroamerikai nő gondolataival, élményeivel, tapasztalataival találkozunk, aki mesterien egyensúlyoz(ott) rengetegféle szerepe között. Volt visszahúzódó fekete kislány, szerencsés és kitartó diák, elvárásoknak megfelelni akaró fiatal nő, elképesztő munkabírású kezdő jogász, szerelmes ifjú hölgy, feleség, anya, politikai szereplő, first lady, barátnő, divatikon és így tovább. A kedves Olvasónak szeretettel ajánlom, hogy ne habozzon, vegye a kezébe ezt az izgalmas könyvet!