Idősebb pekándió fák átoltása

Durva beavatkozás mellett döntöttem: kb. 20 éves, nagyon késői érésű, szinte soha be nem érő pekándió fáinkat tőből kivágtuk.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ezek a fák egy palermói kempingben gyűjtött magról nevelkedtek. Viszont a tövekről erős sarjak fognak feltörni minden valószínűség szerint, ahogy ezt egy Törökországi ültetvényen láttuk! Ezeket azután be lehet oltani a legjobb fajtákkal, így 3-4 év múlva már ilyen fáink lesznek remélhetőleg az egykori, csak a zöld termésig jutó fák helyén. Ezek a legjobb fajták a terv szerint a Kanza, Pawnee, Lakota, Mandan és Major, melyek október közepére biztonsággal beérnek!

enter image description here
A képen Mester Józsi átoltása látható, amit az egyik viharban letörött és újrahajtott pekánon végzett el!!

enter image description here
A kép egy török ültetvényben készült, jól látszik a korábban kivágott fa töve, illetve az arról fejlődött új sarj, amit átoltottak.

A pekándió

Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a hagyományos, kedves diófáinkon (Juglans regia) immár második éve megfeketedik a termés, belseje pedig silány, értéktelen marad. Ezt a szomorú jelenséget a hozzánk Svájc közvetítésével Texasból betelepült dió burokfúró légy (Rhagoletis completa) okozza. Szegény diófáinkat már eddig is számos termés-, illetve levélbetegség kínozta, de a dióbél legalább túlnyomó részt jó minőségű maradt.

Amit ebben az évben a saját diófáimon tapasztaltam, az több, mint elkeserítő: augusztusra már alig volt levél rajtuk, szeptemberben pedig az összes termés feketére rohadva csúfoskodott az ágakon. Hiába vártuk a szokásos, szívet melengető eseményt, amikor a zöld burkok szépen, sorban felnyílnak, és kipottyan belőlük szeretett csemegénk, amit csak össze kell szedni…

Vegyszeres kezeléssel persze megvédhetők a fák, az ültetvényekben eddig is permetezték. Ezután is ragyogó termés lesz csekély 8 alkalommal történő kezelés mellett.

Azonban mostantól a diót, mint biogyümölcsöt elfelejthetjük. Kevesen fogják a házikertekben élő hatalmas fákat hosszú szárú permetezőkkel, gépekkel, drónokkal vegyszerezni, hiszen igen nehézkes és a megszokott idill helyett több, mint kiábrándító.
Valamilyen természetes ellenség, vagy biológiai csodafegyver megjelenésének esélye pedig elég szerénynek tűnik jelenleg.

enter image description here
Jól látható a képen elöl az egészséges lombozatú pekándió, mögötte balra az augusztusra már félig lekopaszodott hagyományos dió

Teljes elkeseredésre szerencsére nincs ok, hiszen létezik olyan dióféle, mely szintén az amerikai kontinensről származik és ott a sok évezred során teljesen védetté vált a kártevővel szemben.

enter image description here
Pekándió közvetlen érés előtti állapotban

Ez a pekándió (Carya illinoiensis), mely az észak-amerikai indiánok kedvelt csemegéje volt évezredeken át. Az utóbbi 1-2 évszázadban az USÁ-ban és Kanadában, illetve ma már a világ számos, hosszabb nyarú övezetében, komoly ültetvényeken termesztik. Erre a tényre vezethető vissza az is, hogy nálunk, illetve a hasonló adottságú termőhelyeken eddig miért nem terjedt el. Ugyanis a pekándiót igen hosszú tenyészidejű növényként könyvelte el a szakma, legalább is az az igen kevés szakember, aki egyáltalán hallott róla. Pedig léteznek rövid tenyészidejű, azaz korai érésű fajtái is! A faj őshazájában a Mexikói-Öböltől Kanada déli részéig fordul elő, így érthető, hogy elég különböző adottságokhoz alkalmazkodott, illetve sok, eltérő változata alakult ki. Fagytűrése is kiváló, erről a szibériai hideget hozó, 2012. évi február elején bizonyosodhattunk meg, amikor is az egyik hajnalon mínusz 28 fokot mutatott a hőmérő Egerágon, a völgy aljában. A Juglansok komoly fagykárt szenvedtek, sok fa csak csukló vastagságú ágakból tudott újrahajtani. Az akkor két méteres, fiatal Buzsáki Pirosbélű dió csemeték gyakorlatilag tövig fagytak… Ezzel szemben a pekánoknak a haja szála se görbült, a legvékonyabb kis vesszőcskék is csúcsrügyből fejlődtek tovább! Mindezt pedig a hosszú tenyészidejű, vagyis déli változatokon figyeltük meg! Az északi változatok minden bizonnyal akár mínusz 35 fok körüli hidegeknek is ellenállnak.

enter image description here
Pekándió nővirágok

Magyarországon sok gondot okoz a késő tavaszi, nulla fok alatti hőmérsékletekkel veszélyeztetett fekvésekben (kiterjedt síkok, völgyek, dombhajlatok alsóbb része…) telepített gyümölcsösökben az április eleje és május eleje közt előforduló fagy. Ilyen esetekben az az évi termésnek búcsút mondhatunk (a Juglans regia esetében mindenképpen, de általában más gyümölcsöknél is). A pekándió május közepétől virágzik, így tavaszi elfagyásától egyáltalán nem kell tartani!

enter image description here
Pekándió fajták. A betűk magassága 5mm!

Méretében hasonló a két faj, a Carya is lendületesen fejlődő, hatalmas fává cseperedik már 10-15 év alatt is. Lombozata egészséges, csillogó sötétzöld, kifejezetten mutatós megjelenésű! A számunkra érdekes, korai fajták termése október folyamán érik, az ilyenkor előforduló, első kisebb fagyok nem tudnak kárt tenni benne. A pekándió hosszúkás, ovális alakú, a dióbél a vékony héjat jól kitölti, kellemes, édeskés ízű, különleges aromájú. Sokaknak jobban ízlik, mint a hagyományos dió. Beltartalmi értéke, vitamin és ásványianyag-tartalma is hasonló! Termesztése üzletnek, megélhetésnek sem rossz, hiszen a most megdrágult hagyományos dióval azonos (sőt, akár magasabb) áron értékesíthető. A magcsemeték az 5.-8. évtől, az oltványok általában a 3.-4. évtől kezdenek el teremni. 10-15 éves koruktól pedig igen szép mennyiséget adnak az általában 150-200 évig is élő fák! A magról nevelt példányok termése szinte mindig hasonlóan jó minőségű, mint az anyanövényé!

enter image description here

Az egerági birtokon mintegy 20 éve élnek Carya illinoiensis magról cseperedett példányok, illetve mintegy 6-7 éve telepítettük az első oltványokat. Egyöntetűen kifogástalanul fejlődnek, semmilyen éghajlattal, talajjal, fekvéssel kapcsolatos problémával nem küzdenek, nincs betegségük, illetve kártevőjük, bár a madarak, mókusok kezdik felismerni, hogy ugyanolyan értékes táplálék, mint a másik dió…

enter image description here

enter image description here

Ez a sok, egyértelműen pozitív és meggyőző tapasztalat vezetett rá minket arra, hogy szerezzük be a hazai viszonyokra legalkalmasabb változatokat, neveljük és tegyük elérhetővé más érdeklődők számára is. Magról nevelt csemetéket már közel 20 éve kínálunk, a korai fajták oltványai pedig mintegy 5 éve érhetők el viszonylag rendszeresen kínálatunkban. E rövid tenyészidejű, nagyon északi (far northern) változatok közül nagyjából 10-12 található meg gyűjteményünkben, megfigyelésük folyamatosan zajlik.

enter image description here

Sok ezer kilométernyi autózással sikerült most ősszel a Törökországi Antalya mellől, egy ültetvényről a nagyon északi fajták terméséből szerezni magvetéshez, illetve a Németországi Hamburg környékéről pedig szép alanycsemetéket hozni a legjobb fajták oltásához. Ennek köszönhetően 2020 nyarára remélhetőleg szép és értékes anyagot tudunk biztosítani a telepíteni szándékozóknak. A beszerzés és előállítás nehézsége és költségessége miatt a növény egyelőre nem lehet túl olcsó, de pár kiló dió árát feltétlenül megéri, hiszen ezerszeresen adja vissza a befektetést élete során!

enter image description here

enter image description here

Meggyőződéssel és jó szívvel biztatunk mindenkit a pekándió telepítésére! A nálunk lévő állomány megtekintése is bármikor lehetséges, előzetes időpont egyeztetést követően.

enter image description here

enter image description here