Harcos, egymásnak feszülős idők jönnek, erre készülődve összegyűjtöttem néhány olyan házkörüli tevékenységet, ami az ártatlan és ártalmatlan embertársaink iránt gerjesztett indulatok helyett építő jellegű és hasznos módon vezeti le az esetleges gyűlöletcseppjeinket.
Mivel a gyűlöletnek nincs külön mértékegysége, ezért az alábbiakban 1 GY mérték- és alapegységet, illetve ugyanennek időbeli változatát (pl. 1GY/óra, ami 1 óra munkával elért gyűlöletcsökkenést jelent) használom.

Ásás: átlagosan 1 GY / óra

Referenciaként az ásást tekintjük: legyen az árokpucolás, árokásás, a termőréteg leszedése jó minőségű agyag kitermelése érdekében vagy csak úgy simán bárhol ásás. A levezetett gyűlölet mennyisége függ a napsütésnek kitettségtől (napon kisebb, árnyékban és hűsben akár 2GY / óra is lehet) valamint a talaj állapotától (törmelékes: kisebb, vályog, homok: nagyobb érték). Sok múlhat magán az eszközön is: az ásólapát (képünkön) hálás természetű, a többiek (sima ásó vagy sima lapát) kevésbé.

Talicskázás: 0.1-1.5 GY/óra

Az ásáshoz szorosan kapcsolódik a kiásott dolgok eltüntetése, melynek a leginkább kézreálló eszköze a talicska. A talicskázás lelki vonatkozásaival többen is foglalkoztunk (köztük én egykor), itt szigorúan a tényekre szorítkoznék:

• könnyű vagy értelmetlen dolgok szállítása: 0.1 GY/óra
• nagyon nehéz dolgok szállítása rossz minőségű, sáros úton: 1.5GY/óra
• az utóbbi, de értelmetlenül, mert mégsem kell ott a szállítmány, ahová visszük: a fenti érték + 1 GY

Fahasogatás: 2-3GY / óra

Az egyre melegebb időben már nem ajánlott, de hűvös hajnalokon, télen pedig bármikor (de ne sötétben!) alkalmazhatod a fahasogatást mint általános és hatékony gyűlöletlevezető eszközt. A fa anyagától függően (akác, juhar, tölgy: 3GY / óra, gyertyán, ágasbogas bármilyen más fa: 2 GY / óra) variálódik, de megéri és rögtön hasznos is lehet, mert fűtőanyagot állítasz elő, viszont az aprítás miatt kevesebb fűtést igényelsz majd, és boldog is leszel a leadott GY-k miatt.

Sártapasztás: 4 GY / óra

A rekorder kétségtelenül a sártapasztás. Nem arra a finom vakolókanalas / spaklis tapasztgatásra gondolok, amit a szakik professzionálisan művelnek (az inkább 0GY / óra), hanem arra, amikor egy jó kupacnyi, trágyás, szalmás, lucskos trutymót odavágsz teljes erőből a fal tapasztani óhajtott darabjához, és mindezt lehetőleg 30 fok léghőmérséklet felett, egy fárasztó nap után. Ez utóbbi 4GY / óra, de ha esetleg plafont tapasztasz alulról felfelé dobálva a kupacokat, az lehet akár 5 GY / óra is, csak ebben az esetben a ruhád, és a hajad meg mindened állapota miatt a környezetedben legalább 1GY gyűlöletnövekedésre számíthatsz, tehát összességében nem biztos, hogy megéri.

Egy vékányi trutymó, benne 0.8-1 GY mennyiségnek megfelelő gyűlöletlevezető elegy.

Meszelés: 0.1-0.6GY / óra

A meszelés gyűlöletlevezető hatását nehéz meghatározni, ugyanis a felhordása után inkább gyűlöletet növel, de utána a kifehéredés által ez mégis örömöt okoz és kompenzálásra kerül. Ugyanakkor a legtisztább az eddigi munkákhoz képest, ami külön kategóriába emeli. Ha számszerűsíteni kell, az épp felhordott rétegtől függően 0.1-0.6GY / órára tenném.

Bozótirtás: 2GY

A különféle, minket és környezetünket belepő, elfojtó növények (erdei iszalag, vadszőlő, aranka) kinyírása kilóg az eddigiek közül, mert igen könnyű fizikai munka, tulajdonképpen csak egy metszőollót és türelmet igényel. Lehet télen és nyáron is művelni, mindkét esetben 2GY / óra. Más, agresszívebb eszközökkel (machete, sarló, erősebb kasza, netán láncfűrész) ez az érték akár 3-4 GY / órára is növelhető.
A bozótírtás nem eléggé becsülhető amiatt, mert ezek az agresszív növények szép lassan egyre kevésbé fognak elfojtani minket.

Építő gyűlöletlevezetést kívánok!

Kedves Olvasó, biztos vagyok benne, hogy már te is láttál fehér törzsű gyümölcsfákat és megfordult a fejedben, hogy miért kell őket lefesteni? Nos, ennek két fontos oka van. Elsősorban azért, hogy megakadályozzuk, hogy a téli napsütéses órákban felmelegedjenek a fa szövetei – a fehér szín visszaveri a sugarakat és így nem melegíti fel –, majd pedig az éjszakai hidegben az edénynyalábok roncsolódjanak és aztán fagyrepedések, foltok keletkezzenek. Ezen okból már ősszel a lemosópermetezés után célszerű a festést elvégezni.

A másik oka az, hogy tavasszal a fehér törzsű gyümölcsfák lassabban melegszenek fel, így akár 4-8 nappal később indul meg a nedvkeringés ezekben, melynek következtében csökkenthető a tavaszi fagyok káros hatása. (Forrás: https://balintgazda.hu/aktualis-kert/marcius/erdemes-feherre-meszelni-a-gyumolcsfak-torzset.html)

Én elsősorban tavasszal szoktam lefesteni a kajszi, illetve meggy fáinkat. Az ötlet még 2020-ban született, mert minden évben nagyon korán kivirágozott a kajszi és rendszerint le is fagyott, ezért szerettem volna egy próbát tenni, hátha ez segít.

A mésztejet oltott mész és víz hozzáadásával állítom elő úgy, hogy egy kis vödörbe két tejfölös pohárnyi (325 g-os) oltott meszet teszek, majd erre 10 pohárnyi meleg vizet. Jól összekeverem és állni hagyom 2 órán keresztül. Ez idő alatt a törzset drótkefével átkefélem, hogy a felesleges tavalyi meszet és a kéreg leváló részeit eltávolítsam. A kajszinak vastagabb a kérge, ott nem kell annyira figyelni, de a meggyfák esetében csak óvatosan szabad átkefélni, nehogy megsértsük a törzset.

Tavalyi mészmaradványok

Drótkefézés

Tisztítás után

Meggy drótkefézés előtt

Meggy drótkefézés után

Ezután következik maga a festés, melyhez szükséges védőkesztyűt és szemüveget húzni. Lehet kisebb és nagyobb ecset segítségével végezni a felvitelt, melyik helyen melyik a jobb. Általában a vázágakig szokták megcsinálni. Amíg meg nem szárad, addig olyan, mintha nem is csináltunk volna semmit, de ha megszárad, akkor szépen fehérlik majd és teszi a dolgát. Nálunk ennek segítségével már valamivel később szokott virágba borulni a kajszi és van is rajta termés.

Festés (gumikesztyű is van alatta)

Lefestve (a lecsöpögő mésztej nem érdekli a tyúkokat)

Volt egy kis eső, de szerencsére nem mosta le

A meggyen is megszáradt