Az Esőáztatta Szabadtéri Művészeti és Kulturális Események Képzeletbeli Társasága tagjaként ezúton javaslatot teszek a Társadalmi Kapcsolatokért és Kulturáért, az Élő Környezetért és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős tárcáknak címezve a sorozatos aszályhelyzet adta körülmények egyszerű megoldására és káros következményeik megelőzésére.
A javaslat röviden: támogassák azon rendezvényszervezőket, akiknek eddigi eseményeit (továbbiakban: esőmények) rendszeresen elmosta vagy végigkísérte, esetleg közvetlenül megelőzte ill. követte eső, zápor vagy zivatar. A támogatás formája a várhatóan aszályos időszakra és kiszáradásnak kitett helyszínekre tervezett esőmények megvalósításához nyújtott anyagi és erkölcsi segítség.
A részletekkel kapcsolatban megfontolásra javaslom, hogy természetesen nemcsak eső, de hó és más csapadék is (a jégesővel és árvízzel kapcsolatban még nyitva hagynám a vitát) elismertethető legyen az elfogadott referenciák közé, valamint mérlegelendő, hogy a szárazabb évszakokra tervezett szabadtéri esőmények nagyobb fajsúllyal legyenek megítélve az elbírálás során. Általános bírálati szempontként ajánlom továbbá az alábbiakat:
- a szervező által eddigi megvalósított (vagy megvalósítani kezdett de félbeszakadt) esőmények száma;
- és ezeknek az esőmentesen megvalósult programokhoz mért aránya;
- a korábbiak esőmények alapján elvárható csapadék minősége (könnyű zápor, zivatar, esetleg villámárvíz) és mennyisége;
- az esemény hónapokra előre tervezett jellege és esőnap vagy -helyszín kilátásba helyezése a kommunikációban;
- az esőigényes helyszínek preferálása;
- mivel az események vízkár elleni biztosításának ténye a tapasztalatok szerint jelentősen csökkenti a csapadék esélyét, ezért javasolt kizárólag azon eseménytervek támogatása, melyek szervezői vállalják, hogy nem kötnek biztosítást vagy az apróbetűs részek miatt véletlenül olyat kötnek majd, ami nem tartalmazza a váratlan csapadék okozta károk megtérítését.
Indoklás
Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető bizonyos szabadtéri, zenei-kulturális események ill. szervezőik esetén, hogy programjainak többségét elmossa az eső, vagy legalábbis esőt hoznak a programhelyszín környékére (továbbiakban úgy hivatkozunk rájuk mint "esőményszervezők"). Ezzel szemben vannak olyan rendezvényszervezők, akik akár évtizedeken keresztül is képesek következetesen szárazon megúszni (továbbiakban: "szerencsések"). Gyakorta megfigyelhető, hogy e két társaság szervezői, különleges képességeikről mit sem sejtve vagy ennek a felismerésnek hitelt nem adva, egymással egy időben, netán összefogásban valósítanak meg programokat, és ezzel komolyan elbizonytalanítják Időanyót (vagy -apót), akik így kreatív meteorológiai megoldásokkal reagálnak a vegyes helyzetre.
A helyzetet árnyalja, hogy előfordulnak olyanok is, akik bár maguk nem szerveznek programokat (legyenek azok bármely fenti csoport által szervezettek), de résztvesznek rajtuk, és a rendszeres esőzés miatt úgy tapasztalják, hogy ez miattuk fordul elő. Az ő jelölésükre ajánlom az esőtáncos (vagy ha ez túlterhelt kifejezés, akkor az esőményturista) kifejezést, de velük egy másik javaslat fog majd foglalkozni.
Habár a nyugati gondolkodás eddigi története alapján nem feltételezhetjük, hogy különösebb vagy szándékos ok-okozati összefüggés lenne az esőményszervezők személyisége, hozzáállása vagy tevékenysége és a lehulló csapadékmennyiség között, de mégis, nagyobb minta alapján megállapítható, hogy eddig fel nem tárt, szükség- és sorsszerű kapcsolat van közöttük.
Ennek feltárása és értelmezése híján az esőményszervezőket egyszerűen "lúzer"-nek tartotta (eddig!) a közvélemény és önmaguk is, ami által sajnos önként hagytak fel a szervezéssel, okozva öntudatlanul is még nagyobb szárazságot – de ennek most véget kell vetni! Ki kell mondani ugyanis, hogy az esőményszervezőkre határozottan szükség van a közéletben az aszályos időszakok elkerülése érdekében.
Jelenleg, amikor az egyre nagyobb szárazság és ezek káros, mindennapjainkat is befolyásoló következményei miatt szenved a régiónk, megfigyelhető ugyanis, hogy az esőményszervezők csoportjának rendezvényei különféle okokból pont most maradnak ki, miközben egyre több rendezvény valósul meg a "szerencsések" csoportja szervezésében. Ez azt a gyanút is erősíti, hogy nemcsak az esőményszervezők, de sajnos a szerencsések tevékenysége is kihat az időjárásra, és ezek túlburjánzása tovább növeli a csapadékhiányt.
Mindezek alapján érdemes lenne megfontolni, hogy az esőményszervezőket már csak pusztán rendezvényeik várható csapadékvonzata miatt bevonják a vízgazdálkodásba, és a fenti tapasztalataik ellenére ösztönözzék programjaik megvalósítására. Ezzel közvetve az "esőcsinálás" őseinktől örökölt folyamatána kaphatna új formát, mivelhogy nagyobb eséllyel lesz rendezényeik során kézzelfogható csapadék, mintha csak a szerencsésekre bíznánk a fesztiválszezont.
Továbbá, érdemes lenne értékes szerepüket felismerve és alkalmazva, ezen esőményeket az országban szétszórva, vagy legalább folyóink vízgyűjtőterületeire koncentrálva a tavasz és nyár során egyenletes arányban időzíteni, majd a megvalósítás során folyamatosan monitorozni az újabb esőményszervezők felbukkanását vagy épp diagnosztizálni a támogatott rendezvényszervezők szerencséssé degradálódását és ezzel a célcsoportból való - sajnálatos - kiesésüket.
Referenciák
Személyes példákon tudom bemutatni, hogy az esőmények ténylegesen hozzásegítenek a csapadékképződéshez. Néhány emlékezetes esőáztatta zenei programom a teljesség igénye nélkül:
~ 1999. 6. 21-23. Posztgraduál Elektronika: Elektronikus-zenei részleg a Pécsi Utcazenei Fesztiválon - az első szabadtéri eseményem, és rögtön az elején eleredt az eső, majd végig zuhogott az utolsó napig, amikoris kisütött a napocska. Csapadékmennyiség: ~ 100mm
~ 2013. 8. 29. Offline Alkotótelep, Ellend - az első ellendi alkotótelepünk. Zivatar. Csapadékmennyiség: ~ 40mm
~ 2016. 8. 10. Tehetetlenség találkozó, Ellend, zivatar és utána szivárvány! Csapadékmennyiség: ~ 10mm
~ 2018. 6. 13-16. PhotoSynth szimpózium, Pécs, az első napon özönvíz mosott el mindent, de utána már volt annyi napsütés, hogy a napelemes ketyerék működni tudtak.
Csapadékmennyiség: ~ 50mm
~ 2020. 7. 20-25. Hangfarm alkotótelep, Ellend - a legtöbb esőt adó és egy extra árvízzel is kiegészült programunk. Csapadékmennyiség: ~ 100mm
~ 2024. 5. 25. JamBoryVár XXIII. Székesfehérvár, zápor az elején és zivatar a legvégén. Tökéletes keretezés.
Csapadékmennyiség: ~ 20mm
~ 2024. 6. 7. Földelve kiállításmegnyitó, Ellend, zivatar.
Csapadékmennyiség: ~ 5mm
~ 2025. 7. 7-13. Hangfarm workshophét, Ellend - nyitó zivatar után márciusi hideg (be kellett fűteni!) egész az utolsó napig. (De nagyon jó volt!)
Csapadékmennyiség a hét során: ~ 50mm
~ 2025. 8. 23. Ellendpont: az előrejelzés tökéletesen szép időt mutatott majd aznap zivatarra váltott, de végülis csak a rendezvény után esett valamennyi.
Csapadékmennyiség: ~ 2mm
Melyeken megfigyelhető, hogy akár egy-egy aszályosabb időszakot is könnyedén megtörnek ezek az esőmények, ezzel sok haszonnövényt mentve meg önkéntesen, térítésmentesen és mesterséges öntözés igénye nélkül.
Záró megjegyzések
Szabadtéri rendezvényt rendezni nagyon nehéz és ezzel együtt mégis nagyon jó, még akkor is, ha tudod, hogy nagy eséllyel elmossa az eső. Minden nehézséget elfelejtesz, amikor látod utána a felbukkanó, melengető, szárongató és megtisztító napsugarat (persze már csak elpakolás közben). És a fentiek alapján az sem utolsó szempont, hogy esőményeid segíthetik a környező mezőgazdaságot valamint akár a teljes kiszáradás elkerülését is. Így tér vissza a kultúra szó szótövéhez, a colere (földművelés) támogatásához. A szabadtéri szervezések által megtapasztalhatod, ahogy egyre rutinosabban gondoskodsz esőbeállóról, esőnapról és -helyszínről, strapabíró takarófóliáról, váltóruháról, és okkal fogsz gyanakodni, amikor nem jelez esőt a meteorológia: téved.
Ha eddig az eseményeid zömén esett, akkor gyaníthatóan Te is esőményszervező vagy esőménylátogató vagy, és ez várhatóan ezután sem fog változni, csupán annyi történik, hogy megítélése immár pozitívum lesz, és nem egy elkerülendő nehézség.
Tavaszi vihar (Eszter fotója)
Dávid motorja (Dávid fotója)
