
Eszter képeslap fotója
A falu feletti világ. A felső korzó.
Teljesen más használati és szokásbeli szabályok vonatkoznak rá, mint egy városi, vagy hivatalos főutcára.
Ott a korzózás íratlan, de alapvetően megvalósuló lényege a megnézés és megmutatkozás, a társadalmi nyilvánosságban való részvétel. Felöltözök, hogy megnézhessek és megnézhessenek. Elindulok akkor, amikor a legnagyobb eséllyel, a legtöbb ember között tehetem ezt meg. Maskara és cicoma. Közös megélés.
A felső korzó mindenkinek a sajátja. Nem adja. Privát. Egyéni. Csak az enyém.
A felső korzón csak egyszer találkozol, akkor is véletlenül. Másfelé kanyarodok, és legközelebb mindenki figyel rá, hogy abban az idősávban ha teheti, ne menjen. Merthogy ide mindegyikünk azért jön, hogy azt érezhesse, hogy ez a tér, ez a táj csak az övé. Hogy egyedül ő lehessen.
Lakatlanul naplementét nézni, bálatetőn ábrándozni, agrotájban terepfutni, síró babát elaltatni, kutyákkal kószálni vagy éppen porozósan motorozni. Cselekvéseinket teljes privátságukban megélni. A táj szeme nem ítélkezik.
Mi igen: a fennsík, a hátsó kertek felől érkezőt észrevesszük, szemmel kísérjük és tartjuk. Korzófelügyeleti helyőrség.

Nyári naplementézés

Rajt előtti 'bárki nyer, azért szeretlek' pacsi (Balázs fotója)

Tarló (Eszter fotója)

Lucerna bála tetején
Őzek (Balázs fotója)

Átszineződve (Eszter fotója)
Tavaszi vihar (Eszter fotója)

Altatás (Nelli fotója)
Dávid motorja (Dávid fotója)
Mariannék kutyái (Mariann fotója)