Az építészet nem csak falak, tartószerkezetek és födémek elhelyezéséből áll. Egy épület legyen bármilyen esztétikus is, önmagában nem lesz több egy terepre illesztett „üres doboznál”. Építhetünk egy építészetileg remeknek mondható épületet, tervezhetünk zseniális, funkcionális alaprajzot, de ha a végén a kész mű nem képes kommunikálni környezetével, nem lesz annak építő részese, akkor sohasem fog igazán nagy remekművé válni. A PTE-MIK Építőművész hallgatójaként úgy gondolom, hogy a természetes és az épített környezetet a tervezési munka során együtt kell kezelni annak érdekében, hogy igazán jó, maradandó dolgot alkothassunk. Ehhez nem csak az épület fizikai, műszaki felépítéséivel kell tisztában lennünk. Elengedhetetlen a meglévő növényvilág iránti kellő tisztelet, valamint némi kertművészeti alapismeret.
TARTALOM:
Alapkoncepció bemutatása
Konyhakert
Fűszernövény spirál
Pergola „kerítés”
Ősszel alkalmam nyílt kertművészeti szeminárium látogatására. A találkozások alkalmával rengeteg új tapasztalattal gazdagodtam. Judit előadásai révén elkezdtem az épülettervezési feladataimat a megszokottakon felül más szemszögekből is megközelíteni.
ALAPKONCEPCIÓ BEMUTATÁSA
Idei féléves tervezési feladatom egy oldalhatáros épület tervezése, aminél dr. Zilahi Péter, a PTE-MIT egyik adjunktusa volt a segítő konzulens. A munka során jött az ötlet, hogy milyen jó lenne nem csak az épülettel, hanem a környezettel is foglalkozni. Mikor ezt felvetettem Juditnak, nagyon nyitott és támogató volt, így valósult meg a lentebb bemutatásra kerülő komplex terv.
A terveket megrendelő család egy már előre megvásárolt telekkel érkezett. A tervezési helyszín egy csendes utcában helyezkedik el, ideális kelet-nyugati tájolással. A Helyi Építési Szabályzat oldalhatáros beépítési módot engedélyezett, így ennek megfelelően került kitűzésre az épület helye. Fontos építészeti feladat volt a telken belüli gépkocsitárolás megoldása, valamint a két gyermekes család mindennapi életéhez szükséges élettér kialakítása.
A terület kelet-nyugati tájolása ideálisnak mondható, mind építészeti, mind kerttervezési szempontból. A telek végében egy kis patak folydogál. A csendes víztükör fölött tovább tekintve mesés panoráma tárul elénk. Az örökzöld vidéknek köszönhetően egész évben gyönyörködhetünk a dombok fölött előbukkanó első reggeli napsugarak idilli látványában. Az épület erre a látképre hangolódik, vezeti rá a látogató figyelmét.
Tervezés során elődleges szempont volt az előkertben lévő két fenyő, valamint a hátrébb elhelyezkedő diófa megóvása. Az épület tömege erre a diófára reagálva, azt óvva törik meg. Ezután következett a jobb oldali szomszéd közelségének problémája. A nem kívánt belátás ellen, a kukatároló vonalában, kerítés mentén egy „télizöld” hibrid fagyal sövényt terveztem. Az ilyen növénytelepítéseknél általános szabály, hogy a kerítéstől minimum 50 cm távolságra helyezzük el a növényeket.
Az épület erősen szögletes, letisztult formavilágát az épített kert keretének íves vonalvezetésével, és az élőkörnyezet természetes hullámzásával igyekeztem ellensúlyozni. Fontos tervezési elem volt a család által kért játszótér és kerti sütögető hely elhelyezése. Továbbá két nagyobb funkció jelenik meg, a konyhakert és a fűszernövény spirál.
KONYHAKERT
Konyhakert tervezésnek a legelső és egyben legfontosabb lépése a megfelelő terület kiválasztása. A legtöbb zöldség fény- és melegigényes, ezért a legideálisabb, ha olyan helyre ültetjük őket, amit reggeltől estig ér napsütés. Azonban, ha választani kell délelőtti és délutáni napsütés között, akkor előnyösebb a délutánit választani.
KONYHAKERTI NÖVÉNYEK ELRENDEZÉSE
Ennél a résznél fontos megemlíteni azt, hogy a konyhakert növényeit minden évben máshogyan, forgó rendszerben kell elhelyezni. Ennek oka, hogy minden növény más tápanyagigényű. Például a burgonya és a paradicsom remek forgó páros, mivel ami tápanyagot kiszív a talajból az egyik, arra a másiknak kevésbé van szüksége, viszont a földben megmaradt egyéb tápanyagokat tökéletesen fel tudja használni.
Jelen elrendezésnél a kiindulási pontom a kerítés volt. A növények kényelmes gondozása és megközelítése miatt kialakítottam egy ösvényt, ami két részre osztja a konyhakertet. Az ösvény bal oldalára, a kerítés mentén magasra növő, karózásra szoruló zöldségnövényeket, mint a paradicsom, a paprika és az uborka ültettem. Az ösvény jobb oldalán alacsonyabb növények kaptak helyett. Az út elejét egy-egy zellerfélével kereteztem, balra sárgarépa, míg jobbra petrezselyem (fehérrépa) került. A petrezselyem után következik egy nagyobb burgonya ültetvény, ennek oka, hogy a gyerekek imádják a friss sült krumplit. A sort az egymásra formában nagyon hasonló fejes káposzta és a fejes saláta párosa folyatja, őket követi a sóska és a spenót, majd végezetül elhelyeztem egy karfiol és egy padlizsán részt. A konyhakert szélén helyet kapott még retek és egy kis hagyma.
FŰSZERNÖVÉNY SPIRÁL
Fűszernövény spirál építése nagyon praktikus, helytakarékos és egyben rendkívül dekoratív elem. A spirált igyekezzünk napsütötte helyre tenni, mivel a legtöbb fűszernövény nap és meleg kedvelő. Mérete a fűszernövények mennyiségétől függ. Általában három méret átmérőjű szokott lenni annak érdekében, hogy a különféle növényeknek kellő helyük legyen.
Elkészítési lépések:
- Legideálisabb hely kiválasztása.
- Csigaház szerű kontúrvonal kijelölése. Előnyös, ha a spirál nyitott végét délfelé tájoljuk.
- Talajfelszín egy ásónyom mély felásása.
- Váz megépítése: 10 cm zúzott murva feltöltésre, a csigavonalat követve rakjuk ki a támfalat. A zúzott murva réteg vastagsága követheti a csigavonal emelkedését, és így a spirál közepén elérheti akár az 50cm is. A kényelmes, és könnyebb használat érdekében érdemes a legmagasabb pontot csípőmagasságig építeni.
- Feltöltés fűszernövények számára ideális tápértékű talajjal.
- Növények beültetése.
- Öntözés.
- Kis kerti tavacska kialakítása a fűszernövény spirál lábánál.
FŰSZERNÖVÉNYEK ELHELYEZÉSE:
Felső rész: homokos, sovány talajú. Az alapot képző vastag murva réteg hamar elvezeti a vizet, miközben kissé meszes kémhatást hoz létre. Napfény és meleg kedvelő, mediterrán növények: oregánó, levendula, rozmaring, kakukkfű, majoránna…
Középső rész: tápanyagban dús (homok és komposzt keveréke), a felső résznél kicsit jobb víztartó képességű talajréteg. Napfény, meleg és nedvesség kedvelő, közép-európai növények: kapor, metélőhagyma, petrezselyem, ánizs, curry…
Alsó rész: tápanyagban rendkívül dús, üde, nedves talajú.
Nedvesebb és árnyasabb környezetet kedvelő hazai fűszernövények: citromfű, vízitorma, turbolya, menta, koriander…
Külső részen a tavacska kis vízfelülete alkalmas vízinövények számára. A spirál köré telepíthetünk dísznövényeket.
A növények elrendezésénél érdemes figyelembe venni a különböző fűszernövények élettartalmát. Átgondoltságot mutat, ha a spirál növényeit úgy rendezzük el, hogy az télen is látványos összképet mutasson. Azokat a növényeket, amik évelők (levendula, rozmaring, zsálya…) célszerű elszórtan elhelyezni, majd közöttük elrendezni a többi a fűszernövényt.
A fűszernövény spirál hátterét két pampafűvel (Cortaderia selloana) kereteztem. A patak közelségére, annak hangulatára reagálva választottam ezt a szolid, ám annál látványosabb, akár 3 méter magasra is megnövő, sűrű kalászos virágú egyszikű növényt. A látványt egy ribizli- (Ribes) és málnabokorral (Rubus idaeus) egészítettem ki. A pampafű és ribizlibokor rendkívül üde, de merész párosítás. A málnabokor mellett ki tudtam alakítani kedvező méretű szamóca/eper (Fragaria vesca) ágyást is.
A drótkerítés helyett szerettem volna valami impozánsabb hátteret adni ennek az összképében nagyon harmonikus, dekoratív kompozíciónak. Ennek nyomán született meg a pergola „kerítés” ötlete.
PERGOLA „KERÍTÉS”
Fontos építési szempont (tekinthető egyfajta szabálynak is) a már említett kerítéstől számolt 50cm távolság betartásán felül az, hogy nem futtatunk növényt a kerítésre. Ennek részben a „jó szomszédi viszony”, másrészt a kerítés épségének megőrzése az oka.
A pergola „kerítés”-nek két fő része lett, a kerti sütögető és a fűszernövény spirál sávja. Ezeket a részeket borostyánnal választottam el egymástól. A patakparthoz közel, a sütögető hátterét adó részre háromféle szőlőt futtattam: 'Cardinal' csemegeszőlő, 'Kozma Pálné muskotály' és 'Hamburgi muskotály'. A fűszernövények mögé különböző futórózsákat terveztem. Rózsalugas kialakításánál fontos megvizsgálni a beültetésre szánt fajták virágzási idejét. Akkor szép egy ilyen lugas, ha kora tavasztól késő őszig elosztva mindig van egy-egy színpompás folt.
