Pite minden mennyiségben

Pite, pie, tarte? - melyik legyen? Nagyanyám csak almás pitét sütött: alja/teteje tészta, közepe reszelt alma, fahéj, cukor. Kizárólag hagyományos gáztepsiben, mindig kis négyzetekre felvágva. Sok porcukorral szerettük.

Mikor Pesten elkezdtek nyílni a kávézók és pékségek (pl. Briós), egyre több helyen árultak kis tarte-nek nevezett valamiket. Fogalmam sem volt mik ezek, de ízlettek. Utána néztem, és így lett nagy szerelem a minden-mindegy milyen pite. Találtam hozzá egy elronthatatlan és sokáig eltartható tészta receptet, amit ha van türelmem nagyobb adagban készítek, és a fel nem használt részt teszem is a fagyasztóba. Így ha megkívánom, bármikor lehet gyorsan finom ebédet, könnyű vacsorát varázsolni.

Az alaprecept: 25 dkg liszt, 15 dkg puha vaj feldarabolva, 1 tojás, 1 evőkanál víz, 1 teáskanál só - a vajat összemorzsolom a liszttel, beleütöm a tojást, gyorsan dolgozva összegyúrom a többi hozzávalóval. Fontos a gyorsaság, hogy ne legyen túl lágy, ne olvadjon meg a vaj túlságosan. Ebből a mennyiségből két gombócot szoktam gyúrni, és úgy teszem őket a hűtőbe pihenni. Ha rögtön használni fogom, akkor az egyiket egy fél órára berakom a fagyasztóba, és azt használom fel először. Kinyújtom a hideg tésztát a pite formába, a sütőt előmelegítem 180 fokra, és már mehet is be 15-20 percre. (Több recept írja, hogy használjunk az elősütéshez sütőgyöngyöt, vagy száraz babot. Bevallom sosem teszem rá a sütéshez egyiket se. Néhány helyen megszurkálom villával, hogy a beragadt gőz kijöjjön, ne legyen púpos.)

Amíg sül, jön a varázslat: a töltelék. Ehhez is lehet receptet keresni, de mivel nagyjából mind egyforma, tényleg csak bármi a konyhából, hűtőből, kertből, egy csipet fantázia és már kész is. Készült már zöldborsós, spenótos, cukkinis, paradicsomos, lecsós. Egyszóval nincs két egyforma.

A zöldborsósat egy ismert gasztroblogger (Fűszeres Eszter) könyvében olvastam. A vajon megdinsztelünk egy kevés újhagymát, rádobjuk a zöldborsót, zúzott fokhagymát és megpároljuk. Teszünk bele tejet és/vagy tejszínt, tojást, parmezánt, vagy bármilyen reszelt sajtot, és fűszerezzük. Ezután összeturmixoljuk, úgy, hogy kicsit darabos maradjon. Ezalatt megsült a tészta is, úgyhogy csak ráöntjük, és tovább sütjük kb. 20 percig. Hidegen, melegen egyaránt finom. Erre Juditék a tanúim, akikhez ezzel a pitével mentem tavasszal látogatóba.

kép: pite

(Valaki árulja el nekem, hogy ez a kerámia pitesütő miért engedi át a vajat sütés közben? )

Ha pedig nincs kedvem még ezt a tésztát sem összegyúrni, akkor jön a francia tejes pite, a clafoutis. Legközelebb.


Szerző: Zanaty Márta

A harmadik Faluság-szerző