Ez fás növények ivartalan szaporítását jelenti. Megkülönböztetendő a szemzéstől, mely azévi hajtáson fejlődött rügy átültetése más növényre.
Az oltáshoz megfelelően tárolt oltóvesszőre (nemes) és alanyra van szükség.
Az oltóvessző az előző évben fejlődött erős vessző, melyet télen, nyugalmi állapotban szedünk meg és fóliába csomagolva, hűtőben tárolunk az oltás idejéig.
Az alany lehet szabad gyökerű (a tavasz elejéig), vagy becserepezett (ezzel akár augusztusig is dolgozhatunk), illetve a kertben álló fiatalabb fa, melyet át kívánunk oltani más fajtára.
Fontos, hogy az alanycsemete jó kondiban, lehetőleg erős növekedésben legyen (kivéve a szabad gyökerűt).
Az oltás ideje hidegtűrők esetében lehet a tél, de minden esetben szerencsésebb a június-júliusi oltás, mert ilyenkor a nehezebben (csak melegben) forradó növények (pl. dió, datolyaszilva…) számára is biztosított a megfelelő hőösszeg.
Az oltás technikai részleteit rendezvényeinken bemutatjuk.
Az átoltott növényeknél a későbbiekben fontos az alanycsemete hajtásainak ellenőrzése (vadalás), illetve a nemesből fejlődő hajtás kezelése.
Ez a kezelés az oltás évét követő 1-2 évig tart!
Az oltás nyugalomban lévő alanyokra is lehetséges télen. Ekkor a hidegtűrő fajokat összeoltás után azonnal, melegigényeseket 2-3 hétig izzasztókamrában tartva, majd az összeforradást követően hűtőbe téve, akár nyárig is tárolhatjuk, addig, míg a feltételek megengedik a további manipulációt: ültetést, átültetést.
Gyümölcsültetvények létesítésére is igen gazdaságos módszer, ha a területre, végleges térállásban beültetjük az alanycsemetéket, majd a 2.-3. évben, amikor elérték a megfelelő fejlettséget, beoltjuk őket a kívánt fajtákkal.
A kész oltványok beszerzéséhez képest töredék az ültetvény létrehozásának költségigénye.
Meglévő, de problémás fajtaszerkezetű állomány is gazdaságosan alakítható át megfelelővé az átoltás segítségével.
