A fekete eperfa környékén túli agro rend. Bozótsávok határolta monokultúrák.
Aratás: a táj hajának lesimítása.
Újraolvasom Pirsigtől A zen meg a motorkerékpár ápolás művészete című - nálam Wittgenstein Filozófiai vizsgálódásokjával vetekedő - regényét, próbálva választ találni a művészi és a tudományos látásmód közötti bökkenőre:
"Ami először csak derengett, hogy én a béléslemezt észlényként, haszonelvűként kezelem, a fémcsík tudományos érdemei szerint, John pedig ösztönösen, közelről, az élveteg ember szemével tekintette. Én a formában foglalt lehetőségek felől közelítettem meg. Ő a forma megjelenését látta. Engem az foglalkoztatott, mit jelent a béléslemez. Őt a mivolta érdekelte csak. Utoljára ide jutottam. S meg kell hagyni, ha az ember csupán a mivoltát tekinti a béléslemeznek, az bizony elég lehangoló. Ugyan ki tapsikolna, hogy az ő spéci motorját valami szeméttel foltozzák ki?" (56. oldal)
"Szóval két valósággal kell itt számolnunk. Az egyik a művészi megjelenés pillanatképe, a másik a mozgatókkal együtt látott tudományos kép, s a kettő mintha a kezét rázva tiltakozna egymás ellen. Ezt nevezem bökkenőnek." (58. oldal)
