Zöldhagyma

Mi hiányzik legjobban az otthonból? Természetesen a kert. A mozgás szabadsága a kint és a bent között. Lakásban lakva nem a kintbe lépünk ki, hanem egy köztes térbe. Fedett, fűtött, publikus benti tér, ami csak arra szolgál, hogy ki- ill. bevezessen a kintbe és a bentbe. Tulajdonképpen a lakókat hivatott a megfelelő dobozkájukba vezetni. Reggel nem tudom a bőrömön ellenőrizni a hőfokot, ebéd- vagy vacsorakészítéshez nem tudok kiszaladni valamelyik ágyáshoz, hogy újhagymát, petrezselymet vagy sóskát szedjek saláta gyanánt. A gyerekek szintén ezt a kertbe kiszaladni zöldért aktust hiányolják legjobban (főleg az ételeinkből).

A dughagymát és a fiókhagymákat én szó szerint mindenfelé duggatom: egyrészt rengeteget eszünk salátába, kenyérre, levesbe, de még a főzelékeink tetejét is megszórom vele felkarikázva. Tulajdonképpen egész évben van így friss zöldhagymánk. Másrészt pedig illóolajainak köszönhetően kiváló védőnövény a többiek számára, sekély gyökérzetével pedig a föld legfelső rétegét tartja kártevőktől mentesen és porhanyósan. Az elsárguló, elszáradó szárakat pedig vissza lehet vagdosni a földre felszíni komposzt gyanánt.

Friss zöld utáni vágyakozásomat igencsak kordában kellett tartanom, amikor az egyik árnyékos udvar kertjében megláttam a szőnyeget alkotó tyúkhúrt. Merjem vagy ne merjem? Nem mertem....

enter image description here Humulus lupulus

A villámhárítón felfelé araszoló komlót sem mertem megdézsmálni.

enter image description here Prágai belvárosi zöldház

Zöld helyett almából még az otthoni megszokott sok helyett is többet eszünk, mégpedig a cseh nemesítésű Sampiont (Champion), melyet az 1960-as években állítottak elő a Golden Delicious és a Cox Orange Pippin keresztezéséből. Mivel ismert mindkét szülő, és mivel otthon nem nagyon láttam még ezt a fajtát a faiskolák kínálatában, hát viszek magokat haza, hátha.... Majd megfűzöm Miklóst, hogy írjon a magról nevelés fortélyairól is, hátha....

Növényneveink

A magyar növénynevek helyesírási szabályai című könyv a növénynevek magyar elnevezésének helyesírási szabályait tartalmazza; először 1985-ben jelent meg.
Évtizedekig bizonytalan és következetlen volt a magyar növénynevek helyesírása, amelyet először szabályzatban egységesített az MTA 1983-ban. Ezt követően 1985-ben megjelent az MTA Helyesírási Bizottságának a növénynevek helyesírásának alapelveit összegző kiadványa, melyet Priszter Szaniszló botanikus, a bizottság tagja állított össze. Ennek a szabályzatnak példaanyagában átdolgozott szövege 1999-ben jelent meg ismét Priszter Szaniszló „Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára” című könyvében. Vörös Éva szerint a szabályzat még pontosítást és kiegészítést kíván elsősorban a népi növénynevek írását illetően.
- olvashatjuk a Wikipédia Magyar növénynevek helyesírása című ide vonatkozó oldalán.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

A kedvenc kiadványtörténeti szavaim a hiánypótló és a nem kapható, illetve a beszerezhetetlen, elérhetetlen kifejezések.
Mikor Irma átküldte Priszter Szaniszló könyvében található helyesírási szabályzatot, gondoltam, jó lenne az egész könyvet megszerezni, de persze....
Irma, a könyv többi része is megvan neked? Ha igen, ugye küldöd a Faluságnak?

Lakáskollégium és parkgyerekek

Balázsnak konferencia és tanítás az Ústí nad Labem-i egyetem művészeti karán, nekünk pedig otthontanulás és városi élet idegenben.
Az egyetem kollégiumában kaptunk egy kétszobás lakást, saját fürdővel és konyhával - igazi többemeletes, liftes, műanyagborítású panelélmény. A szagok és zajok ugyanolyanok, mint mikor mi voltunk egyetemisták, de a kényelmi fok összehasonlíthatatlan az egy szobában két-három szakadt ágy és két három szakadt íróasztalon kívüli semmihez viszonyítva.
Nappal még normálisnak, emberinek mondható hangok: zenehallgatás, jövés-menés, de inkább a magára hagyott hatalmas épület csendjei vannak jelen: folyosótakarítás és karbantartási munkálatok. Az éjszaka sem hangos, nem hallani artikulálatlan bulizáshangokat, nem üvölt a zene, nincs folyosónálló hahotázás, sem mantrázó-dörmögő tanulás. Viszont az ürítéshangok egyfolytában jelen vannak - szó szerint -: a falakban futó csövekben folyamatosan zubog a víz az állandó használattól. Na ez az, ami megszokhatatlannak tűnik. Utána kéne olvasnom, hogy akkoriban, mikor ezeket az épületeket tervezték, nem gondoltak ebbe bele? Vagy csak engem zavar, ha vacsora közben a mellettem lévő falban hallom a víz (és egyebek) száguldását lefelé?
A gyerekek mindent élveznek: azt, hogy puhán ring a formatervezett műanyagszék, hogy reggeli után mindenki azzal a tantárggyal kezd, amihez éppen kedve van, hogy nem kell elmenni sehova, hogy egész nap együtt vagyunk. A legjobban talán a reluxát élvezik, hiszen eddig nem tapasztalt árnyékolástechnikai mutatványokat lehet produkálni. A ház előtt, najó, a koli előtt megáll a trolibusz, elég nagy a forgalom is ahhoz, hogy rengeteg város- és közlekedésszervezési kérdést lehessen megtárgyalni.

enter image description here

Ebéd után irány a természet, gyalog is csak tíz perc a legközelebbi park. Kettő körül már nemcsak kutyasétáltatók és babakocsis anyukák használják, hanem az iskolások is bandukolnak hazafelé.

enter image description here

enter image description here

Jó a gyerekekkel átbeszélni, hogy kinek mit jelent a természet, miért fontosak a zöldfelületek, mi is a különbség a saját kert és a közpark között, melyiket milyenre jó tervezni, egyáltalán annak megértése, hogy a dolgok nemcsak úgy lesznek, hanem teremtjük őket magunk körül: szépre-csúnyára, gazdagra-sivárra.

enter image description here

Jó szülőként látni, hogy azok a terek, amiket megmutatunk és megtanítunk használni a gyerekeinknek, azok természetesen megélt tér- és viselkedésélményekké válnak számukra. Tudják és értik, hogy miért kell csendben maradni egy konferenciateremben, egyértelmű már számukra, hogy különféle világok vannak, és ott hol főszereplők, hol pedig mellékszereplők - de szép lassan azt is elsajátítják, hogy mindegyikből valamit tanuljanak, valami fontos kis elemet beépítsenek a saját életükbe.

enter image description here

Idén már nemcsak egy, hanem két előadást is be tudtunk vállalni a konferenciából, a nagyoknak már olyan feladatot is tudtam adni, hogy a számukra angol nyelvi szóáradatból legalább öt szót ki kell halljanak, meg kell értsenek. Hallás- és viselkedésfejlesztés: arról is lehet már beszélgetni, hogy édesapa viselkedése miben más, mikor előad, mikor idegen nyelven ad elő, mikor bemutat, mikor csak a folyosón beszélget, stb. Minták. Szerepek. Egyénítések. Identitások. Értékek.

Hagyma

Kislánykorom élménye, hogy – így neveztük dédöreganyánkat: – az Öregnagymama hajlottan, lassan, fakó fekete ruhájában, forró falusi nyári délután dús nyalábokban hozza befelé az udvarba hátulról, a botokkal körbekerített, óriási kénsárga és püspöklila, bólogató dáliafejekkel ékesített kiskertből a fénylő, erőtől duzzadó, a földből frissen kiszedett hatalmas hagymákat.

enter image description here Üköreganyám, dédöreganyám, öreganyám

Leül a nyárikonyha elé a sámlira, megtisztogatja és csinosan fonatokba fonja az év hagymatermését. (Úgy fonja, mint a lánya, Lidiska, a Nagymama szokta reggelente a hosszú, sötét hajamat, copfba, de előtte csavarostetejű kisüvegből dióolajat önt kapától kérges tenyerébe, majd a hajamba kenegeti gondosan.) Az Öregnagymama – minekünk magáznunk kellett a nagyszüleinket, dédszüleinket, így tanították szüleink, így volt illő – miután fölfonta a hagymát, szól: „Gyere, gázód mög a hátamat, kislányom!”. Nehézkesen hasrafekszik a nyárikonyha szúrós pokróccal letakart díványán, én, négy-öt évesen, félve lépegetek öreganyám hajlott hátán, meztelen talpam alatt érzem vékony csontjainak ropogását, de ő biztat, hogy nem fáj, sőt jó, jaj de jó, még, csak tapossad, kislányom! Odakint aranylón tombol a nyár.

enter image description here Dédöreganyám és nagyanyám

enter image description here Dédöreganyám, nagyanyám és anyám

Amikor, már felnőtt fejjel, én is hagymával foglalkozom, mindig az Öregnagymama, anyáim, öreganyáim jutnak eszembe. Idén elég szép termést takaríthattunk be, jó idő járta a hagymára, megnőtt. Ám hiába szép a termés, valami hibádzik: nem volt dughagymánk az évek óta megszokott, tökéletes Marika-féléből, venni kellett tavasszal a dughagymát, kereskedelmi fajtákat ültettünk: „Zitait”, Stuttgarti óriást, Sonkahagymát, Makói édest.

enter image description here Zitai

enter image description here Sonkahagyma

enter image description here Stuttgarti óriás

enter image description here Makói édes

Nálunk mindenki csak a Marika szomszédasszonyom-féle hagymát szereti, ami tényleg semmi kívánnivalót nem hagy maga után: van közte bronzszínű „vöröshagyma”, van hosszúkásabb is és gömbölydedebb is a halvány „lilahagymából”, neve egyiknek sincs, a húsuk nem kemény, pont jó, épp csak kellően csípős, ízük pedig fenséges, minden mellékíztől mentes, telt hagymaíz!

enter image description here Marika-féle dughagyma

Pár éve már, hogy hiányt szenvedünk e kevert, jóságában mégis egységes fajtából, sőt, majdnem teljesen el is vesztettük! A nagy jégverés óta van így, amikor júliusi zölddió nagyságú jég formájában zúdult le az istencsapása, pár perc alatt elverve, tönkretéve az éppen érés előtt álló magnakvalót. Abban az évben bizony hagymamag nélkül maradtunk, hiába szárogattuk óvón a féligérett, derékbatört, a sárba levert nagy magfejeket. Nagy tanulság lett ez, mert évekre kizökkentünk a hagymatermesztés hármas rendjéből: hogy először is a legszebb, válogatott öreghagymát elültetjük magnak, másodszor az előző évben magról vetett dughagymát duggatjuk el evésrevaló hagymának, harmadszor pedig elvetjük az előző évben termelt magot, amiből majd a következő év dughagymája terem meg. A jégverést korábban évtizedekig csak hírből ismertük, elszörnyülködve a tévé képein, hogy ebben meg abban a távoli vagy közeli faluban mekkora kárt tett a jég. Nagy jódolgunkban úgy elbizakodtunk, hogy a hagymamagot évről évre dughagymának mind elvetettük, elosztogattuk, tartalékot a következő évre nem hagytunk.

enter image description here Hagymaszalma

Ülök hát a faház előtt, abban a tájban, ahol anyáim, öreganyáim élték le az életüket, melengető a „banyanyár” napsütése, és tisztogatom a hagymát. Nyár közepén csak sebtében kiszedtem, ládákban szellősen elrendeztem, a levelét is rajtahagytam, remélve, hogy lesz majd alkalmam arra, hogy csinos fonatokba én is fölfonjam. Telt, múlt az idő, a hagymalevelek már mind zörgősre száradtak, ideje megtisztogatni így vagy úgy, mielőtt a közelgő esős, párás időben megszívná magát. Mindegyiket egyenként a kezembe veszem, immár harmadszor. Egy könnyű mozdulat, és már vetik is le finoman zizegő, laza, sáros-poros külső köpenyüket, és előbukkan szépséges, fényes, bíbor vagy szalmaszín, selymes, feszes ruhájuk. Gyönyörködtető, ahogy ott sorakoznak, frissen, fényesen, mindenféle fűszeres ígérettel telve! Alkonyatfelé még a dughagymát is megtisztogatom. Ez már újra a Marika-féle jóféle! Jövőre már ezt duggatom el. Helyreáll a rend.

Dióspusztán, 2019. szeptember végén

Nemesítsünk együtt!

Növényfajaink és –fajtáink manapság egyre több kihívással szembesülnek, az újabb és újabb kórokozóktól, kártevőktől kezdve, egészen a klímaváltozás okozta szélsőségekig. Szinte folyamatosan, éves, vagy akár néhány hónapos gyakorisággal bukkan fel újabb veszedelem, mely termésünket, kerti díszeinket veszélyezteti!
Nagyon úgy fest, hogy az intézményes nemesítés nem képes időben választ adni ezekre a gondokra. Az élet- és egészségbarát megközelítés nem fogadhatja el, hogy vegyszerekkel oldjuk meg az egyre égetőbb problémákat, az időjárás szélsőségei pedig nem is orvosolhatók ilyen módon. Egyes szerencsés esetekben a jelentkező kártevőkre megoldás lehet azok természetes ellensége, de fontos feladat növényféleségeink felkészítése is ezekkel szemben.

enter image description here
Pekándió magcsemeték

Az egyetlen lehetőség az, ami a természetben nélkülünk is folyamatosan zajlik, vagyis egyfajta kiválogat(ód)ás, mely az ellenállókat részesíti előnyben, a betegesek pedig az enyészeté lesznek. A megelőző évszázadokban, évezredekben a mindenkori gazdák alkalmazták is ezt a módszert, hiszen mindig a szebb, egészségesebb, edzettebb, bőtermőbb egyedekkel folytatták egy-egy növényféleség továbbszaporítását. Gazda-elődeink így valójában nemesítők is voltak, ez az eszköz pedig nekünk is rendelkezésünkre áll!

enter image description here
Nikita's Gift datolyaszilva

Ha egy faj, vagy fajta szaporítása csak ivartalan úton (pl. oltás, dugványozás, mikroszaporítás…) történik, azzal állandósítjuk annak génállományát, vagyis teljesen lehetetlenné tesszük számára az alkalmazkodást. Az élő veszedelmek persze ivaros úton szaporodnak, folyamatosan változva és alkalmazkodva védelmi próbálkozásainkhoz. Létfontosságú, hogy kultúrnövényeinknek is megadjuk azt a lehetőséget, hogy az ivaros úton (magvetéssel!) létrejövő, változatosabb genetikai anyaggal rendelkező állományokból egészségesebb, minőségibb, ellenállóbb egyedek jelenhessenek meg. Ezeket kiemelve, tovább szaporítva, elterjesztve, a kihívásokra hatékony válaszokat adni képes anyaggal biztosíthatjuk saját megélhetésünket is.

enter image description here Eurázsiai hibrid szelídgesztenye

Ezért indítottuk el kertészetünkben azt a gyakorlatot, hogy a legszebb termést adó, legegészségesebb, a hazai körülményekhez leginkább alkalmazkodó növényeink magjait elvetve, változatos genetikai anyagú állományokat nevelünk, majd ezeket megfigyelve, kiválogatjuk a számunkra legmegfelelőbbeket. Ezeket azután ivartalan módon gyorsan felszaporíthatjuk, így elérhetővé tehetjük sokak számára. Fontos viszont, hogy az ivaros szaporításhoz rendszeresen térjünk vissza, a megfigyelés, kiválogatás folyamatos legyen, ezzel biztosítva, hogy mindig legyen a tarsolyban egy szebb, egy jobb, egy ellenállóbb…

enter image description here Nagy gyümölcsű kivi magcsemeték

Külön feladat a hazánkban még újdonságnak számító növényfajok bevezetése is, melyeknél az ivaros szaporítás a hazai körülményekhez jobban alkalmazkodni képes változatok létrejöttét segítheti.

enter image description here
Eurázsiai hibrid szelídgesztenye magcsemeték

Több ezer magonc esetében ez egy kertészetnek persze bőven teljesíthetetlen mennyiségű feladat, ezért gondoltuk azt, hogy ezeket a magcsemetéket elérhetővé tesszük a kísérletező kedvű növénybarátok számára is!

A www.dmkert.hu oldalon külön kategóriában (Nemesítsünk együtt) találhatók ezek a növények, melyek kedvező áron vásárolhatók meg.

Magról nevelt csemeték lévén persze fennáll a kockázat, hogy esetleg gyengébb minőséget adnak, mint az anyanövény, vagy mint amire számítunk, de annak is jó az esélye, hogy az elődöket felülmúló, kiváló tulajdonságú egyedeket találunk. Ez az úgynevezett közösségi nemesítés akkor tud hatékony lenni, ha a későbbiekben megosztjuk egymással tapasztalatainkat, illetve elérhetővé tesszük egymás számára ígéretes újdonságainkat, pl. dugvány, vagy oltóvessző (…) formájában.

enter image description here
Pisztácia magcsemeték

Az esetlegesen gyengébb tulajdonságokkal rendelkező, de már fejlett példányok pedig átoltásra kerülhetnek a jobb minőségű újdonságok szaporítóanyagával.

Reméljük, minél több kísérletező kedvű ember csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez és a nem túl távoli jövőben sok olyan növényféleségre tehetünk szert, melyek szebbé tehetik környezetünket, illetve biztosabb, egészségesebb terméssel láthatják el a gazdálkodókat!

Izgalmas kísérletezést, sok sikert kívánunk!

A DMKert csapat nevében: Dlusztus Miklós, okleveles kertészmérnök, Egerág, 2019. szeptember 26.