Jókai kertje

Szombaton női csavargást csaptunk a városban: kincsvadászat turiban (nagylány) és antikváriumban (én). Eredmény: két nagy szatyor ruha és két kicsi könyv, na de, milyen könyv! Az egyik: dr. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzetek című - nagy romantikus írónk talán egyetlen valóban realisztikus - munkája. Főként gyümölcs- és szőlőtermesztési tudását, praktikáit osztja meg velünk. Kertészet Jókai nyelven! Igazi csemege!

enter image description here

Mint utánaolvastam, Jókai igencsak büszke volt kertjére, amit a Svábhegyen alakított ki - az Egy magyar Nábob és a Kártpáthy Zoltán regényeinek honoráriumából vásárolt - és virágoztatott. A Jókai-kert ma természetvédelmi terület.

Elkezdek majd kicsit utánanézni, hogy mely íróinkat ihlette meg a kert, kiknek volt különleges kertje - ennek utána kell jobban gondolnom, mert így hirtelen a művészvilágból csak Monet kertje ugrik be.

enter image description here

A másik kincs Heller Ágnes New York nosztalgia című önéletrajzi írása. Azért volt meglepő ez a két könyv így egyszerre, mert Heller Ágnesnek eddig inkább a filozófiai munkáit ismertem és Olvasónaplóit élveztem. Ha személye és munkássága vitatott is, szellemisége, szellemi teljesítménye akkor is lenyűgöző. A New York nosztalgiában egy női hangon, igaz, mérhetetlenül intelligens női hangon szólal meg, őszinte, huncut, néha még pajzán is.

enter image description hereenter image description here
Time Landscape by Alan Sonfist

Jókai megteremtette magának azt a privát teret, amiben létezni és alkotni tudott (igazi kisbirtokos), Heller megtalálja magát azokban a new york-i közterekben és parkokban, amit a város kínál (igazi urbánus). A magánszféra és a közszféra más-más értelmezése, más-más megélése rajzolódik ki kettejük amúgy teljesen önkényes, vagy véletlenszerű egymás mellé helyezésében. Szintén csak magamnak mondom (miközben természetesen arra gondolok, hogy valaki szakavatottabb írhatna róla), hogy annak is érdemes lenne utánabogarászni, hogy a tudatos kerttervezésben milyen oda-vissza hatások figyelhetőek meg a (nyilvános) magánkertek és a közparkok alakítása között. Vajon ki jár előbbre?

Jókai és Monet kertje határozottan hasonló hangulatot áraszt - egyszerűen fogalmazva: minden értelemben harmonikusan gazdag, izgalmas. Vasárnap jött a könyvtárbusz és kiszúrta a szememet a Feng Shui, a harmonikus kert öröme című vékonyacska munkácska, alapvetően nem vonzott ez a könyv, olyan lerágott csont szaga volt, de azért belepillantottam. És természetesen most jön a csattanó: az egyébként német szerző miután ecsetelte, hogy a szabályosan letisztult kert mennyire harmonikus és energiát adó, egy félmondatot arra szánt, hogy megemlítse, nem tudni miért, de a kreatív emberek inkább a szabálytalan formájú terekben érzik jól magukat. Ez viszont térrendezésileg ténylegesen érdekes lehet. És amúgy le a kalappal az igazi feng shui és főként a zen kertek előtt!

enter image description here
klasszikus feng-shui kert

enter image description here
hagyományos zen kert

Heller Ágnes a New York nosztalgiában is megemlíti, hogy az egyéni és a közösségi emlékezés terekhez kötött, terekből kiindulva fogalmazható meg legkönnyebben: mondasz egy helyet a világban és már be is indul a mesélés aktusa. Egyet értek vele, annyi módosítással, hogy - legalább is nálam - az olvasmányélmény a meghatározóbb: mondasz egy könyvet (képzeletbeli tér) és rögtön indulhat is a valós emlékezés.