LAJOS KIRÁLY LEESETT A LOVÁRÓL...

(Gondolatok egy ormánsági "ballada-hősi ének" nyomán...
...Tisztelettel ajánlva, Andrásfalvi Bertalannak...)

https://www.youtube.com/watch?v=Gx727d6dRBs

Fiatalkoromban - (talán az 1970-es években ) - hallottam Kobzos Kiss Tamástól e két verses tömör "balladát" Lajos Királyunk haláláról...

Lajos király leesett a lovárul
Beléesett Csele patak árkába
Csele patak Csele patak sűrű szeder indája,
Ott veszett el a Magyarok Királya

Szállj le madár a Duna fenekére
Két szárnyaddal vágd kétfelé a vizet
Két szárnyaddal, két szárnyaddal vágd két felé a vizet
Hozd fel onnan Lajos Királyt ha lehet

Nagyon megragadott ez a tömörség akkor...
Az első vers a történeti Király halálát mondja, a második a Lélek kívánságát, a Király feltámadását....
...Történet és Mítosz együtt két versben... Nagyon megragadó ez így...
A forrást ormánsági népdalként említették...
Nem néztem utána mely gyűjtésből való lehet...
Elfogadtuk ezt a közlést úgy ahogy volt, megtanultuk, énekeltük... szerettük e fájó emléket.....

Teltek az évek... és nemrég egy két éve a youtube-on Kátai Zoltán egy koncert dalára lettem figyelmes...

https://www.youtube.com/watch?v=14Vm4hNkTXY

...Itt rögtön az első szám az, amely lakodalmi dalként Mohácsot és Lajos Király Szép Személyét idézi... Barsi Ernő kutatásai nyomán.
Ezt szintén csodálattal vettem megtalálásakor, és gondolatokra ösztönzött...
...máig se jutottam nagyon előre a gondolatokban, de a minap véletlenül, az Ethnográfia folyóirat 1926. évfolyam 92. oldalán érdekes közlésre akadtam...

---

---

Ozdi János uradalmi gazda Siklóson énekelte a közölt négy verset, ami az ormánsági balladának bővített eleje... mondhatni, a történeti rész bővebb meséje...
Ez a kis közlés utal arra, hogy itt egy "elfeledett"???... elveszett???... hősi ének nyomaira akadtunk?... Megint indulhatnak a gondolat kerekek...
Aki gondolja, vegye a fáradtságot és nézzen ezeknél tovább!
Bizonyára érdemes...

Két dolgot tudok még inspirációnak mondani...

• 1926: Mohács Emlék Év volt... az Ethnográfiában is találhatók további közlések... pl. cseh énekek a mohácsi csatáról...
• A vízbe leszálló és onnan Életet felhozó madárról, azt hiszem más magyar népdalokban is van emlék... érdemes lesz ezekre is ránézni...

Az ormánsági "Őrállók" Emlékezése ( Faluság 2019.08.10.) során került újra elém egy régi emlék. Egy pásztor által készített sótartó, melyen Szép Beszélő Szarvas látható, és amely Markócról való. Ifjúságom emlékeiből tudom, e sótartó a debreceni Déri Múzeum jeles darabja, még az alapító Déri György szerezte az 1900-as évek elején.

---

Szabó Antónia fotói, Sztélé Alapítvány, Debrecen

---

Markócot nézve a térképen láthatjuk, hogy Iványival mezei szomszéd település.
A további kutatások mutatták épp a Faluság szerkesztő Judit asszony segítsége által, hogy Markócon él és élt a két "Lantos fiú" ( a neves pécsi képzőművész Lantos Ferenc fiai): Gábor és Tamás. Mindketten Nagy Szépségek Találói és Alkotói.

Gáborról keveset tudtam... A Faluság - Állathangok, 2019.07.10 - híradása nyomán láttam, hogy a Madarak Énekét figyelte, és szép felvételekkel összegezte tapasztalatait... Csodálatos Emlék... Korai halála megakadályoz bennünket, hogy érdeklődő kérdéseinkre Tőle kapjunk választ.
(Érdekességként jelzem, Gábor e kutatásai egy korábbi kutató - Szőke Péter ornitológus - kutatásait is idézik, aki a madárének-felvételek lassításával mutatott rá érdekes összefüggésekre.)

https://fidelio.hu/klasszikus/a-zene-eredete-es-harom-vilaga-130999.html

Tamás - az Élő Hős - a legnagyobb terhet vette magára. Éltével mutatja, hogy a legelesettebb helyzetből is van felállás és lehet Szép Életet Teremteni.

https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2019/04/25/verbarack-uvegmeggy-es-mosolygo-alma-terem-az-ormansagi-csodakertben/

A Gyümölcsfák ültetésével és szeretetteljes gondozásával, Szép Nemes és Gazdag Életet Alkothatunk Élhetünk. Mind ezt Családfőként és a mai kis falu Vezetőjeként teszi, és nem a világtól elvonultan, hanem a legnemesebb mai Közösségteremtő Természet Éltető Törekvésekkel összhangban.
Lehet, hogy az Ős Dráva-Duna Álom még nem jött be úgy, ahogy szerették volna, de az, hogy ez a Nagy Gondolat ott lebeg a tájban... és a Nyitott Kertek Világa folyamatosan árasztja Szépségeit... ezek a szándékok törekvések segíthetnek arra a Szép Jó Világra Mindnyájunkat, melynek oly sok Szép Emlékét Őrzi az Ormánság tája és a ma is ott élő és jól élni akaró és ezért tenni is hajlandó "Nemes Emberei".
Ezt a Szarvasos Sótartót ajánlanám Tamásnak, mint a "Falu Szép Emlékét"...

---

...Utóhangként érdekességként említem még, hogy e sótartó párja a pécsi múzeumi néprajzi gyűjteményben van, azon énekes madár képe látható...
Luzsokról került be anno...

---

Szabó Antónia fotói, Sztélé Alapítvány, Debrecen

---

A sótartót anno Pap Gábor művészettörténész előadásai nyomán ismerhettük meg....
...és itt Köszönöm a debreceni képzőművész kortársunk Szabó Antóniának, hogy értékes dokumentumai használatával segítette e kis írás szebbe tételét...

Az Ormánság gazdag művészeti öröksége ma is elevenen hat... Szerencsénkre sokan áldozatos fáradozásaikkal éltetik-mesélik e Szép és Gazdag Örökség valóságait...
Ezen kortársainknak és a régieknek tisztelegve írom soraimat, mint az " Magyar Ormániakat " messziről figyelő és műveltségükből tanuló kutató.

Az ormánsági Festett Templomok régóta a Magyar Műveltség Jeles Emlékei...
Fiatal koromban (hetvenes évek), mikor ezekkel ismerkedtem, nem értettem, mitől lett ez a pompa, úgymond az "Isten háta mögött"?...
...később láttam csak, hogy ez a Világvége, akkoriban igazából a Világ Közepe volt... ahol Új Világ Született... ezt a Reformációnak nevezzük ma... A közelmúltban találtam még ehhez...

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1991_1_2/?pg=88&layout=s
Benda Kálmán Unitáriusok a hódoltsági Baranyában írását...

..melynek bevezetőjében a Duna Dráva vidék mesés gazdagságáról ír... Nagy lélekszámú lakosság, fejlett és gazdag Szellemi Élet... Gazdaság... Gazdagság... Kereskedelem... - mindez a hadi dúlások előtt... illetve az 1500-as évek első felében...

Ezek az emlékek mutatják, hogy ez a Duna-Dráva vidék, ugyanolyan Tündéri Világ volt, mint az Erdélyi... ahol a Virágossá Gyümölcsössé Paradicsomivá nemesített Élet fő gondolat és valóság volt...
(Tündér Ilona és Árgyélus történetére emlékező idő is ez) Vízjárta... halban és vadban is gazdag... Ősvilág...
- (Ártéri Élet... Andrásfalvi ) - ...ahol sokféle Csodalény emléke is élt...

Drávaiványi Sellő

Ennek ma is látható Emblematikus Emléke a drávaiványi templom festett Sellő táblája... Nagyon érdekes Emlék... Semmi közvetlen emlékezés nincs vele kapcsolatban, e régi világra... Ismertetői is inkább az ókori irodalmi szirén gondolat nyomán szólnak róla...
Ami mégis utalhat az általam idézett előzményekre, az egy-két apróság...

Régen Iványi Sellye filiáléja volt... erről a - Sellye - névről Ipolyitól (Magyar Mitológia 98. oldal) tudhatjuk, hogy a Sellő név változata... vízi tündér jelentésű... A mai Sellyén ezidáig erre vonatkozó emlékezésre nem leltem...
(igaz nem is kutattam helyben)...

Tehát Iványi és Sellye... Tündér körzet... érdekes kapcsolódó adat konkrétan Iványihoz, ahol még a közelmúltban is két időjárás varázslót ismertek...
Két varázsló a Dráva mentén...
Folkmagazin 2013/1, 6-9 oldal
https://issuu.com/folkmagazin/docs/mag13_1

Kapcsolódó ismert gondolat még...
Szenna templomában is láthatunk az iványihoz hasonló vízi tündér ábrát... ugyanolyan talány mint az iványi...

Szennai sellő

A somogyi Csokonyavisontáról gyűjtött tükrös pazar vízi tündér emléke, melyet a Magyar Népművészet (Fél Edit - Hofer Tamás szerk., Corvina 1975) könyvből ismerhetünk, utal a tiszta Ősforrásra...

Csokonyavisontai sellő

Ezt a készítője nem a templomból tanulta... (mint ahogyan ma vélekednek róla)... hanem Ősképet - Emléket fogalmazott... és hogy e gondolatot erősítsük, a nem messzi Csököly színes virágos leányos madaras mángorlóját idézzük...

Csökölyi madaras mángorló

E pár "tündéri nyomokkal" inspirálnánk a tovább nézőket kutakodásra, tovább gondolásra, és mai alkotásra, emlékezésre...
ha tudnak ebben valami fantáziát Szépséget látni, kérem éljenek vele bátran...
Üdvözlettel: Bálint Károly