Archívum: November 2019

Marokkói útibeszámoló kertész szemmel

Marokkó kertész szemmel különösen érdekes, nem csak a fenséges Atlasz-hegységben honos, és mára már nálunk is elterjedt atlasz cédrus miatt, de innen ered a mindeddig kimagaslóan hidegtűrő (mínusz 17 fok!) Tidili leander és a gyönyörű marokkói törpepálma (Chamaerops humilis Cerifera) is!

enter image description here
táj Atlasz cédrussal

enter image description here
az Atlasz-hegység ásványai

enter image description here az Atlasz-hegység kőzetrétegei

Ez utóbbi adta utunk apropóját is, hiszen olyan pálmáról van szó, melynek fagytűrése mínusz 10-12 fok körül van átlagosan. Célunk olyan termőhely felfedezése volt, ahol akár mínusz 15 fokos hidegek is előfordulhatnak, így az innen szedett magokból nevelt példányok hazánk legenyhébb részein a szabadban is sikerrel telepíthetők lennének!

enter image description here
Marokkói kék törpepálma, Chamaerops humilis Cerifera

Október 25-én tehát nekivágtunk lányommal, Rékával és kedves barátommal, gyűjtőtársammal, Huber Kálmánnal az expedíciónak.

enter image description here 2260 tengerszint feletti magasság!

Bázisunk Marákes volt, ahonnan kiindulva több túrát is tettünk az Atlasz hegység azon részeibe, ahol tudomásunk szerint nagy tengerszint feletti magasságban, akár 2000 méter körül is élnek még ezek a pálmák.

enter image description here törpepálmás hegyoldal

Több helyen is gyűjtöttünk magot, s az egyik helyszín különösen érdekesnek bizonyult: nem csak a nagy magasság (és a valószínűleg komoly téli hideg/, hanem a szemmel láthatóan extrém száraz klíma is próbára teszi itt ezeket a kis kék pálmákat.

enter image description here a marokkói törpepálma egyik legzordabb természetes élőhelye

enter image description here
marokkói törpepálma magok

A hazahozott magok kikeltetése után szelekcióval folytatódhat a honosító munka: a legkiválóbb példányok nagyon jó eséllyel állhatják meg helyüket Magyarországon, a védettebb, enyhébb, napos fekvésű kertekben.

enter image description here
virágzó eukaliptusz

Marokkóban persze sok egyéb növényszépség is megtalálható. Különösen sokat ültetnek a gyönyörű mexikói és kaliforniai legyezőpálmákból (Washingtonia robusta és W. filifera), a dél-amerikai eredetű bougainvilleákból és Parkinsoniából, a hatalmas felületeket betakaró és bőven virágzó Podraneából...

enter image description here
Mexikói legyezőpálma: Washingtonia robusta

enter image description here Washingtonia levélnyele

enter image description here Podranea ricasoliana, az egyik leglátványosabb, rengeteget virágzó kúszónövény. Előszeretettel futtatják kerítésekre.

enter image description here Fokföldi ólomvirág: Plumbago capensis

A tájban mindenütt datolyapálmák, olajfa ligetek, aleppói fenyők, meghonosodott kaktuszok és agávék, leanderek, eukaliptuszok láthatók, sok helyen persze együtt a jellemző helyi növényzettel, szuharokkal, magyaltölggyel, törpepálma-bozótokkal...

enter image description here Agave americana Variegata: csíkos levelű agávé

enter image description here fügekaktusz és leander, kint a természetben

Az ország klímája persze ennél is jóval többféle növény ültetését teszi lehetővé. Jó példa erre a Marákesben található Majorelle kert, ahol ezernyi növénykülönlegesség található meg a mindössze kb 1 hektárnyi területen.

enter image description here Ennyien állnak sorba a Jardin Majorelle megtekintésére...

A Marokkóban élő ezernyi növényszépségnek sajnos csak kis része honosítható meg kertjeinkben, de dézsásként, tavasztól őszig a szabadban tartva, mégis megoldható, hogy kertjeinkbe, vagy teraszainkra csempésszük a napfényes mediterrán tájak szívet melengető hangulatát...

enter image description here
marokkói óceánpart

enter image description here
Ait Ben Haddou: itt forgatták a Gladiátor filmet

enter image description here
az argán fa magja, amiből a híres argán olajat sajtolják

enter image description here teve nélkül nincs Marokkó :-))

Cukros víz

Minden évben a még a borongóssá, hideggé váló halottak napi megemlékezéseket megelőzve (egy-két héttel, amikor hét ágra süt a nap) járjuk körbe sírjainkat: nagyszüleim, dédszüleim és ükszüleim köveit.

Halottak napi családi kirándulás, ami immár rendszeressé váló somogyi makkgyűjtési és élet-halál megbeszélési ceremónia is. Melyikünk hogyan szeretne meghalni, addig hogyan szeretne élni: álmodozások, tervek, múltjavítások. Idén Jónás kedvesen mondta Miminek, hogy ne aggódjon, majd nálunk a kertben elszórjuk és ő ültet fölé egy tölgyfát (nem makkot - hiszen úriember -, hanem csemetét).

enter image description here
Vörös tölgy, kocsányos és kocsánytalan tölgy makkok

Ezeken az utakon Mimi (anyu) mindig mesél és közben fel-felsejlenek az előttünk itt jártak. Többször emlegetett Sicca mamám (ükanyám, aki megvárt engem....) is szóba kerül, főleg az, hogy hogyan halt meg. Hogy valami ősit, elemit tudott a meghalásról. Egyszerűen elvonult a szobájába, rendes ruhájában lefeküdt és néha-néha kért egy kis cukros vizet: lyányom, hozz nekem egy kis cukros vizet!

A magyar tanatológia nagyanyja, Polcz Alain egyik idézetét hozom most erre a napra: "Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van. Jó azt jóval hamarább tudni, hogy múló a fiatalság, ez a "minden az enyém" érzet. Az értékrendszerünk is megváltozik egy kicsit, ha a tudatunkba kerül, hogy megöregszünk. Örökösen csak az megy, hogy tartsd magad fiatalon. Mert félünk. Félünk az öregedéstől, félünk a haláltól, elvesztettük a hitünket, nincsenek morális értékeink, nincs mibe kapaszkodnunk. Figyeld meg, ha valaki szépen tud megöregedni, az morális tartást ad. Derűt."

Jó élet, jó öregedés, jó halál: Jó otthon.

Talán Zita kérdésére, hogy kinek öltözünk fel?, az lehetne egy lehetségesen találó válasz, hogy az igazi kérdés inkább így hangozhatna: kinek is vetkőzünk le?
Ükanyám nem vetkőzött le a halálnak. Méltóság. Formalitás.
Felöltözni/Felöltöztetni.

Tegnap reggeli dérjárat-csokor:

enter image description here

enter image description here Körömvirág

enter image description here Borzaskata

enter image description here Sisakvirág

enter image description here Körömvirág

enter image description here Ágyásrózsa

enter image description here Büdöske

enter image description here Cserszömörce

enter image description here Borágó

enter image description here Konkoly

enter image description here Ágyásrózsa

Kharón ladikján

Ha az ember – mint az immáron harmadikként itt, a Faluságban, a széles közönségnek legelső alkalommal bemutatandó album szerzője is – szenvedelmes biológus, akkor saját egészségi állapotáról már apró testi jelekből is képes messzemenő és helytálló következtetéseket levonni. Lantos Gábor is, biológusként, mindent előre tudott és látott. Így télelőn, a 2007. évben, elkészítette a Kharón ladikján (Hangjátékok) című lemezét, ahol az előadók „állatok, patak, és mások”.

Ez az album a Faluságban korábban bemutatott Állathangok és Huszonhárom markóci madárkánon fémjelezte sorozatot megkoronázó harmadik, egyben utolsó darab. Most, a november elejei időszakban, ennek az albumnak a közzétételével fejezem be Lantos Gábor véglegesen lezárult zenei ténykedésének a bemutatását és ajánlom szeretettel a Kegyes Olvasó figyelmébe nemcsak a számok meghallgatását, de a lemez „szerkesztője” által írott kísérőszövegnek a figyelmes elolvasását is.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here