Kulcsszavak: természet

Gyógykert

Nyugágy, takaró. Egyik itt hever, másik ott. Gyógyulni a nappal, a zölddel, a kerttel. Valaki kikúszik, hogy leszedje az epret. Én felküzdöm magam a fenti mosókonyháig: teregetés és még egy mosás betevése. Erős a kísértés, hogy hosszabb mosásidőt állítsak be, hogy legyen időm kipihenni az utat.
Lelassult és csendesebb családi élet: olvasnak, festenek, rajzolnak, építenek. Közben kacsingatnak ránk a kert-feladatok. Valaki mindig összeszedi magát, hogy éppen a leglátványosabbat megcsinálja: átszaladás a géppel a füvön, az odahasogatott fából legalább egy kört eltalicskázni, az ablakmuskátlikat megöntözni.... Aztán holtfáradtan visszadőlni és csak pihegni. Furcsa körfolyamat: egyfolytában ott van körülöttünk a cél, amiért fel kell kelni, meg kell csinálni - az elerőtlenedett test ösztökélése feladatokkal. Gyógyulás.

A fűben fekve a kert:

enter image description here
Fehér lóhere

enter image description here
Snidling

enter image description here
Fekete nadálytő a szilvafa alatt

enter image description here
Nemesített palástfű

enter image description here
Petrezselyem

enter image description here
Gólyaorr

enter image description here
Harangvirág

enter image description here
Évelő len

enter image description here
Szibériai nőszirom

enter image description here
Joli csigagyűjteménye mögött kaukázusi nefelejcs

Körülöttünk a mezőkert:

enter image description here

enter image description here
Olasz és Hásságy között a lekaszált útszél


Kovács Jónás: Májusi eső

Dekor-kert

Aki már siratott, az tudja, hogy milyen belső íven megy át ilyenkor az ember, és hogy vannak pillanatok, amikor ezt nehéz összeegyeztetni a kulturált normákkal. Hogy néha csak hajszálnyi vonal van a belső tombolás és a külső rombolás és károkozás között.
Sokat töprengtem már a vadság és a természetesség, illetve őszinteség összefüggésein. Lehet-e művelten felszabadultan viselkedni?
Belső siratásom kertbe vetülését a mustármagokkal kezdtem. Virágzás előtti magasságuk ideális mulcs alapanyag. A tépés és aprítás ritmusa lassan csendesedik el a kezeim alatt és egyre rendezettebbé válik. A mozdulatok simogatta fájdalom-gondolatok kiperegnek és dimenziót váltanak. Tudatos seprés: a kert megtisztításával tisztulok én is. Fény és árnyék dinamikák helyben való meghatározása: kiszabadítás a besötétítés alól, vagy óvás a túlzott fénytől. A gazda belső szemének fénytérképe.
Az őrjítően magabiztos érzés, hogy a végtelenségig tudnám folytatni - a siratás végét a külvilág határozza meg: meglátom az első piros epreket. És utána már nincsen miért folytatni. Körbenézve már csak annyi a dolog, hogy befejezzem a megkezdett harmonizálási folyamatot, de ez már nem a siratás része, hanem a rendrakásé, ez már nem a múltnak, hanem a jövőnek szól.
Kert-átváltoztatás: a mustármagok és körömvirágok védelméből előkerülnek a megerősödött magkelések és palánták, lábuk körül elterülve táplálékká bomlanak.
Élő kert.

enter image description here
Friss zöldmulcsos szabadföldi paradicsom magkelés: aprított borzaskata, nefelejcs és mustármag

enter image description here

enter image description here
A mézbogyó (Lonicera kamtschatica) is hozza már az első szemeket

Kosborfüggőség

„Vigyázat! A kosborok súlyos függőséget okozhatnak!”

E kölcsönzött, de erősen beigazolódni látszó mondolat ezen az oldalon olvasható: http://csmfoto.uw.hu/, de a Kegyes Olvasó még számos egyéb magas színvonalú helyen ismerkedhet meg tárgyszerűen hazánk és a tágabb világ orchideáival, rendszertani helyükkel, fajaikkal, fajtáikkal, különös életmódjukkal stb. Ritkák, védettek, különösek és különlegesek. És persze szépségesek.

enter image description here
Vitézkosbor

https://orchideatarsasag.hu/hazai-orchideak-2/

http://terep-jaro.blogspot.com/2013/11/husz-magyarorszagi-kosborfaj-avagy-egy.html

https://hu.wikibooks.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek/N%C3%B6v%C3%A9nyek_gy%C3%B3gyhat%C3%A1sa/K/Kosbor

https://www.flickr.com/photos/63529239@N05/albums/72157630312003678/page3/

Útonjáróként mostanában jutottam el oda, hogy már kifejezetten keresem a találkozást a kosborokkal és egyéb orchideatársaikkal, így a hétvégén – a kosborvirágzás középidején – kimondottan e céllal látogattunk el a Mecsekbe és a Gemencbe. (Sejtem, hogy ez már a függőség egy korábbi stádiuma.) Leltünk is két kosborfajt, fényképeik itt láthatóak.

enter image description here
Majomkosbor (Orchis simia) a Mecsekben

enter image description here
Vitézkosbor (Orchis militaris) a Gemencben

enter image description here
Majomkosbor a Mecseken

enter image description here
Vitézkosbor a Gemencben

Annyit biztosan tudok most, hogy még több kosbort és egyéb orchideafélét szeretnék élőben látni, és még több képet szeretnék róluk készíteni!

Az álmoskönyv szerint:

Kosborra lelni – az élet ajándéka, érezd magad szerencsésnek!
Kosbor lelőhelyét titkolni – bölcsesség!

enter image description here
Majomkosbor

enter image description here
Majmocskák

Igazán nem titkos lelőhely azonban a pécsi Havihegy, ott is pontosan a Rétfalvi-kereszttől a templom felé vezető műút bal szélének az egy-két méter széles sávja. Itt talán rálelhet az ember jónéhány majomkosborra, ha azt megelőzően van szerencséje arra járni májusban, hogy a jószándékú, szorgos, de sajna ezirányban tudatlan közterület-karbantartók a többszázezer forint eszmei értékű állományokat egypár damilcsapással le nem vágják.

enter image description here
Védett majomkosbor-tövek a Havihegyen, a műút szélén

Zöldben látva

Gyümölcsvirágzás utáni, terméskötő újbóli zöld kert.
Virágnyílás-időkkel játszva hétről-hétre, néha napról napra átfesteni a kertet. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy átfestődni hagyni, hiszen a virágba borulás kigondolása időben jóval korábbi, és akkor még láthatatlan folyamat. Helybeni tapasztalati megfigyelés és virágtáblázat egyeztetés. A sokszor napok alatt tünékennyé váló csoda háttér alkotói munkájának látható sikere.
Bálint nyáron, a virágzó kertben állva azt mondta, hogy nálatok minden olyan szép. Ezt a mondatot aztán egész télen lehet őrizgetni, belső tudással, külső szem számára észrevehetetlenül előkészíteni, folyamatában tartani a majdani színeket.

enter image description here
Botozás-tanulás

enter image description here
Verstanulás

Az egész éjszakás esőzuhany utáni kókadtságban észrevétlenül meglapuló színeink:

enter image description here Kakukkfű és snidling a nemsokára kékre kicsattanó borzaskata zöldjében

enter image description here
A kék len minden virágja csak egy napig él: a reggeli kakasszóval nyílik, nap végére pedig kék szirom-szőnyeget hint maga köré - teszi ezt akár két hónapon is át szüntelen

enter image description here

enter image description here
A harangvirág átrózsaszínesedése

enter image description here
Piros szívvirág

enter image description here
Fehér szívvirág

enter image description here
Fehér nőszirom

enter image description here
Lila nőszirom

Zöldségek:

enter image description here
A kertből érkező, fiúk készítette zöldhagymás-spenótos pesto

enter image description here
Szudánifű-bosszúság: nem tudom eldönteni, mi a rosszabb, ez vagy a tarack. A legapróbb földben hagyott darabból is vígan kikel, kora tavasszal bújócskát játszik az emberrel, most meg a frissen vetett, ültetett kedvenceket háborgatja, sunyi zöld egyszikével alig veszed észre, ha mégis, akkor beleakad a kapába, rántaná magával a frissen előtörő céklát, kifordítaná helyéről a már szinte virágzó borsót.

A víz szimbolikája

A víz szimbolikája

enter image description here

A víz az élet, az emberi életnek egyik szimbóluma (a 4 elem: föld, víz, tűz, levegő egyike).

A természet egyensúlya, áramlatai, melyek folyamatosan helyreállítják a tisztaságukat, amíg ez az egyensúly fennáll. Amennyiben elvész, szennyezés lesz a következménye.

Léteznek ugyan más folyadékok is a vízen kívül, ám ezek egyike sem hordozza számunkra a tisztaságnak ugyanazon aspektusát, s egyikük sem játszik olyan fontos szerepet az élet fenntartásában.

Szép vagy hasznos?

enter image description here

A nem tudományos gondolkodású emberek figyelmét is felhívja a vízszennyezés ténye, mivel ez a természetes szépérzékünket is bánthatja. Habár a modern ember különválasztja a szépet a hasznostól, de olykor a szépet a valóságostól is különválasztja (természetes szépség).

Egy szemet gyönyörködtető liget mindig is luxusszámba ment, míg a fára rendszerint haszonelvűen tekintünk. Azt is mondhatnánk, hogy a modern oktatásra volt szükség ahhoz, hogy megvédjük a természet egy adott darabkáját pusztán esztétikai okokból.

Azonban korábban is léteztek szent ligetek, amelyhez fejsze nem érhetett, ezek nem voltak hasznosak.
Ám a szépérzék valamiképpen benne foglaltatik a szent iránti tiszteletben; az igazán szép ugyanis az, ami a harmonikusan egyesült lehetőségek kimeríthetetlen gazdagságában rejtőzik.

Vallás

A különböző vallásokban mindig is központi szerepe volt a víznek, elsősorban mert tisztítóereje van, fizikailag és spirituálisan, másodsorban mert víz nélkül élet sincs.

Vallás - Kereszténység

enter image description here

enter image description here

Hasonlóképpen a szent források, melyekből sok volt a középkori kereszténységben, felhívták a figyelmet a víz mint olyan megszentelt voltára; arra emlékeztettek, hogy a víz a kegyelem szimbóluma, ami a keresztelés szimbolikájából is rögtön látható. A szent az, ami a tisztelet és áhítat tárgya; valami örökkévalónak, s ebből következően elpusztíthatatlannak a tükröződése ez; s a sérthetetlenség, amit élvez, közvetlenül innen származik.

A kereszténység tele van vizes szimbolikával: a hal mint Krisztus és vallás jelképe, a keresztvíz a Szent Léleké, valamint a hajó, mely a Krisztus által kormányzott egyházra utal. 

A Biblia teremtéstörténete azt mondja, kezdetben, még a föld megteremtése előtt, Isten lelke lebegett a vizek felett.

Vallás - Hinduizmus

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Nemcsak a lélek, de a test megtisztításának is elengedhetetlen eszköze. Szinte minden templom valamilyen vízforrás közelében helyezkedik el, folyóparton vannak a zarándokhelyek is és hét folyójukat szentként tisztelik, ezek közül a Gangesz a legfontosabb.

A hinduk számára az élet vizét a Gangesz testesíti meg, amely a Himalájából, az istenek hegyei között fakadó forrásából kiindulva öntözi India legnagyobb és legsűrűbben lakott síkságait.

A temetésekre is a folyópart mentén kerül sor és a víz szerves része a szertartásnak.

Vallás - Iszlám

enter image description here

Élet, bölcsesség és kegyelem jelképe az Iszlám Kertekben és a vallásban. Az iszlámban a testi-lelki megtisztulást jelképezi a víz.

A muszlimok rituális mosakodásának három fajtája ismert.

Az iszlám vallásban és az iszlám kertekben a víz elengedhetetlen: az életet és a kegyelem.

Korán: „A Paradicsom, amelyre az istenfélők ígéretet kaptak, olyan lesz, hogy alatta folyók folynak, el nem múló a gyümölcse és az árnyéka” (Korán 13:35).

Szent helyek

  1. Szent Erdők

enter image description here

Még ma is léteznek szent erdők Japánban és Indiában, miként a kereszténység előtti Európában is léteztek. Vannak ugyanis szent hegyek, illetve – ami most közelebbről érint minket – szent források, folyók és tavak is.

  1. Szent Vizek

enter image description here

A modern Európában is léteznek szent vizek, említést kell tennünk a Lough Dergről Donegalban, Írország legészakibb megyéjében. E tavon van egy sziget, ahol számos középkori keresztény szentély, valamint egy barlang található, mely az alvilág bejáratát jelképezi. „Szent Patrik purgatóriumának” nevezik (Írország apostola). A zarándokoknak, akiket csónakkal szállítanak a szigetre, böjtöt tartva és mezítláb kell a szigeten járniuk, s bizonyos spirituális gyakorlatokat végeznek három napos itt-tartózkodásuk során.

Minden alkalom­mal, amikor egy zarándok bevégzi vallásos gyakorlatát ezen „stációk” előtt, melyek a rózsafüzér szemeihez hasonlóan helyezkednek el, útja egy nagy sziklához vezet, amely a tengerből emelkedik ki a parthoz közel, s néhány ima után hangosan elmondja a hitvallást, végigpillantva a tó vizén. Akik megtették e zarándoklatot, azt állítják, hogy az egyedüllét e pillanataiban, az ember által nem lakott dombok ölelésében elterülő csendes tavat szemlélve, olyasmi szabadult fel szívükben, ami szavakkal kifejezhetetlen.

  1. Szent Források

enter image description here

enter image description here

Hasonlóképpen a szent források, melyekből sok volt a középkori kereszténységben, felhívták a figyelmet a víz mint olyan megszentelt voltára.

Vannak Magyarországon szent kutak és források, de azokról nem találtam kifejezetten szép képeket, így marad a Szent Jakab forrás, Vászolyban, a Balaton-felvidéken.
A falun áthalad a magyarországi Szent Jakab-zarándokút (Camino Benedictus) bencés kolostorokat összekötő ága, mely a tihanyi bencés apátságtól indul.

A stop motion mindenkit „megfertőz”

Első ízben 2019-ben látogattunk a Hangfarmra, akkor már biztos voltam benne, hogy a következő évben több időt szeretnék eltölteni itt.
Tavaly sikerült a nyári teendőket úgy alakítani, hogy végig részesei lehessünk annak az egyedi és inspiráló közegnek, amit Balázsék (és az ide látogatók) teremtettek.
A farm minden látható és láthatatlan szeglete magán viseli az élni, alkotni, természet szabályszerűségeit megismerni, (…nem ki, hanem…) felhasználni és a természettel szimbiózisban élni vágyó ember kreatív energiáit, egyszerűségre, célszerűségre törekvő igyekezetét. Embert próbáló feladat. De a Hangfarm az élő példa, hogy nem lehetetlen, még ha az égiek olykor-olykor váratlan meglepetésekkel is szolgálnak.

enter image description here
Ellendi háztető vihar után

A Hangfarm jó példája annak is, ahogy a hagyományokat ismerő/megismerő létforma és az új utakat kereső kísérletezés egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt sokkal inkább aktivizál, mozgásba hoz, újraértelmez, teremtő játékra hív. A lakóház, a melléképületek hagyományos kézműves technikákkal való megőrzése, elfeledett terek új funkciókkal való megtöltése, „hulladékok”, használati tárgyak újrahasznosítása, digitális és analóg összekapcsolódó jelenléte.
Minderre kétségtelenül jellemző valamiféle szertelenség, esetlegesség, véletlenszerűség, botladozás és szárnypróbálgatás is. Ugyanakkor ezek a kísérletek, a falusi mindennapok kihívásaira, a kor égető kérdéseire adott válaszlehetőségek is. Hogyan tudunk élhető környezetben, a természetet nem kihasználva, azzal együttműködve fenntartható módon létezni, jelenlétünkkel minél kisebb kárt okozni, alkotó energiánkat megőrizni és felhasználni.

A hét során több műhelyen is részt vettem: Horváth S. Gábor analóg fotólabort rögtönzött az Okosházban, ahol nemcsak a filmnegatívot, papírképet hívtunk, hanem fotogramokat, kemogramokat is készítettünk. Később a gyerekekkel is visszatértünk lesni a csodát, ahogy a fény nyomot hagy a papíron.

enter image description here
Analóg fotóműhely (fotó: Weber Kristóf)

Kustos Irmával gyümölcslenyomatokat rajzoltunk, közben sok egyéb aktuális téma mellett permakultúráról és gyümölcsfa oltásról beszélgettünk. Szívesen becsatlakoztam volna még a többi műhely munkájába is, például Borosi Gábor Sound hacking workshopjába vagy Judit kreatív íróműhelyébe, de T. Bali Hanginstallációs foglalkozása is érdekelt volna és Kristóffal is terveztem egy fotós sétát, hogy csak néhányat említsek a meg nem valósult tervek közül. A bőség zavara és az időjárás változékonysága most ennyit engedett. Pláne, hogy stop-motion témában én is tartottam egy workshopot.

A foglakozás helyszíne az Okosház volt, amit a fotóműhely során már kellően belaktunk. Rövid technikai felvezető és néhány konkrét inspiráló videó bemutatása után neki is láttunk egy közösen kitalált koncepció megvalósításának. Az Okosház rengeteg - a készülő animáció szempontjából is - hasznosítható tárgyat és hozzájuk kapcsolódó történeteket rejtegetett. Az elképzelésünk az volt, hogy mindenki összegyűjt néhány izgalmas tárgyat, ezek együtteséhez rövid jelenetet, minitörténetet kreálunk. Végül ebből született az Angyal című szösszenet.

Nagy öröm volt számomra, hogy az animációs workshopot követően a stop-motion alkotók, szereplők és filmek száma úgy szaporodott napról-napra, mint a vírus. De ellentétben a kórokozókkal – mint azt a lenti példa is mutatja –, a stop-motion nem betegít meg, épp ellenkezőleg, felszabadult és konstruktív játékra hív.

Kert-képzetek

Kert-képzetek: mozgással bejárt művészi és mű tereink

Egy előadás lazább és közvetlenebb nyelviségét az ember óhatatlanul szigorúbb és formalizáltabb nyelven igyekszik írásban visszaadni. Megpróbálok nem belecsúszni a szövegretorikai frigiditásokba, mégis hitelesen visszakereshető lenni: egyrészt beillesztem az előadás vázlatát adó diasort, másrészt röviden összegzem az elhangzottakat.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Elemzési kiindulásnak három kortárs tájépítészeti iroda munkáját hoztam, demonstrálandó a napjainkban megfigyelhető parktervezési, parkhasználati viszonyulásokat, ebből következőleg pedig a tájhoz, a természeti terekhez, magához a természethez való viszonyunk változásait.

1. SLA: Hornemanns Vænge
https://www.sla.dk/en/projects/hornemanns-vaenge/

enter image description here

enter image description here

enter image description here

  1. SLA: Ankar Park, Malmö
    https://www.sla.dk/en/projects/ankarparken

enter image description here

enter image description here

3. Bishan-Ang Mo Kio Park, Singapore (Herbert Dreiseitl)
https://www.dreiseitlconsulting.com/bishan-ang-mo-kio-park

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Képzet-elemek 1.

  • Víz (szimbolika és ökológia)
  • Kert/park helyett természet: érzetek és mozdulatok, környezet- és viselkedéskultúra (cselekvési faktorok módosulása)
  • Az épített és a természeti közeg átmeneti tere, a kert létének felfüggesztése: nosztalgia a lakott-tól egyre messzebb kerülő természet után?
  • Éles határképzés az épített és a természeti szövet találkozásánál - fenntarthatóság, az ismeretlen közel engedése
  • Idilli természet keresése (ökológiai kertfordulat: növényi életterek - zöldek - ehető városok)
  • Vegetációs ciklusok megélés - örökzöldek helyett lombhullatók
  • Rögzített és fixált kert-kép helyett kulcsszó a változás megélése

Képzet-elemek 2.

  • Bejárhatóság - szabadság (minimális vezezettség)
  • Megérinthetőség - szabadság (bevonódás a térbe)
  • Megismerhetőség - idegen helyett vendég
  • Játék-tanulás-mozgás klasszikusa - szabadság
  • Társadalmi reprezentáltság alacsonyabb foka - nem megjelenünk a térben, hanem cselekszünk - szabadság
  • Cselekvési zónák egyértelmű kijelölésének megszűnése (magán nagyobb szerepe a publikusban) - szabadság
  • A kint beláthatósága - biztonság
  • Benne léttel a természeti idegenség feloldása
  • Bent-idő és kint-idő - saját kert élmény a publikusban
  • Gyerekkori kert kiemelt szerepe
  • Kivilágított vonalvezetés - térérzékelés állandósítása, a sötétség elűzése, a fény esztétikája

Képzet-elemek 3.

  • Hortus conclusus: fallal körülzárt középkori kert
  • Muszlim kertek (Alhambra) - kimehetetlenség (bezárt/bezáruló kert és kizáródó/kizárt külvilág)
  • Körbelakható természet
  • Zártság - metaforizáció
  • Festészet - kívülállóság: képiség
  • Szobrászat - aktív benne lét, beavatkozás: formázás
  • Élő kert: élő alapanyag, faj és fajtaismeret
  • Megőrzés, fenntarthatóság: nem adott pillanatot, hanem a változás ritmusát
  • Alakulástörténet: évszak-képek, vegetációs képek (kert-képek)
  • Külső táj beemelése az épített szövetbe (nem belefuttatom a tájba, hanem átemelem a kintet a bentbe) - nem a domesztikált természet, nem a kertészeti növényanyag jelenik meg
  • Ember nélküli kert: elhanyagoltság, elhagyatottság

enter image description here
Paraszt-Versailles a Félholdunkon

Kertjeink és parkjaink terében utakkal vezetjük a testet. Fő- és mellékvonalakat nyitunk a mozgás számára. Az útról elénk táruló kert képekkel dolgozik, elsődlegesen a látásé a főszerep. Ennek egyik legszabályozottabb, a hierarchiát látványosító megvalósulása a történelemben a francia-kert, és azon belül a labirintus játéka.

enter image description here

enter image description here

A növényanyag edényesített élőlényként van itt jelen: föld nélküli kapcsolatában szabadon mozgatható és rendezhető a térben, ezáltal minimalizálva az egyediséget, az önálló akaratot. Teátrálisan tervezett, rendezett, kiszámítható, leszabályozható megjelenés. A növényzet, mint színpadi díszlet. Fenntarthatósági abszurdum: teleltetők biztosította élet.

A francia kert királyi axisának fenntarthatatlanságára lesz válasz, sőt, annak szétbontója lesz a természet és a természetesség nevében kialakuló angol tájképi kertkultúra: lágyított vonalvezetés.

enter image description here

enter image description here

Kilépve a magánszféra védettségéből, a városi közparkok története is a tájképiségből indul és annak terében kijelölten, elhatároltan egyre több funkció megjelenését veszi számba - gondoljunk itt csak a két leghíresebb városi parkra: a Central Park-ra és a Városligetre.

enter image description here
Central Park, NYC

enter image description here
Central Park, NYC

enter image description here
Városliget

enter image description here Városliget

A közparkok történetében a kijelölés, az egyértelmű funkció- és használati felület mind nagyobb változatosságban és igénykielégítésben szolgálja a közt: sportolási lehetőségek, játszóterek, felvonulásra és elvonulásra kialakított terek, művészeti események megjelenése - a Városliget egyedülállóan képviselte a magas- és a populárisabb kultúrák egymás-mellettiségét: a vidámpark és állatkert, illetve a múzeumok egyazon mentális térbe helyezése.

Kiindulási parkjainkhoz visszatérve azt látjuk, hogy ezekben a kortárs alkotásokban minimalizálódik - esetenként el is tűnik - a szilárd burkolat használata, ezáltal a test vezetettsége is feloldódik és nagyobb szabadságot kap. Tudatosan kiemelt gesztusokká válik a tájba vonás, a közel engedés, az odamenni és megérinteni, a szemügyre venni, a behívni és a megfigyelés által tanulni és megérteni.
Az épített és parkosított természet határvonalának átmenetisége megszűnik: immár maga a természet szövete emelődik be az épített közeg szövete mellé: egyikből kilépve rögtön a másikba érkezünk. A magánszférát elhagyva hirtelen azonnalisággal vonódunk bele a természeti közegbe. Ezen a ponton válik kiemelt jelentőségű tetté a fenntarthatóság, mikor is a természet vonala mindig azzal fenyeget, hogy ráfut, elnyeli a lakottat.

A kert-tervezési tendenciákban hasonló természetesítés zajlik: a kertészeti fajták helyett egyre inkább a természetben is előforduló fajok használata figyelhető meg. Ennek egyik legfestőibb megvalósítója Piet Oudolf, aki nem ecsettel, hanem növényekkel képesíti a teret.

enter image description here A private garden by Piet Oudolf in West Cork, Ireland

enter image description here The Battery in New York, by Piet Oudolf. Photography by Allan Pollok Morris

enter image description here
The Oudolf Field at Hauser & Wirth Somerset, and Radić Pavilion, designed by Smiljan Radić, 2014. Photography: Heather Edwards. Courtesy, Hauser & Wirth

Óhatatlanul a határ-kérdésekhez, a határképzések kérdésköréhez érkeztünk el.
A land art alkotások tulajdonképpen ezeket a határkérdéseket fordítják ki, jelenítik meg. Steiner Lili Természetművészet írásából (https://falusag.hangfarm.hu/2021/04/termeszetmuveszet-land-art) Dénes Ágnes alkotásait idézném most ide:

enter image description here

A határjárás, nyomképzés, az emberi érintés problematikáját elementáris vonallá vezeti Richard Long:

enter image description here
Richard Long, A Line Made by Walking, 1967

Balázs múlt heti fotója a szőlőhegyi telkünkön készült, ahol is nem mi jártuk ösvénnyé a mozgásunkat, hanem az állatok. A turbolya is tudja ezt.

enter image description here

A tájművészetet továbbszellemesítése vezetett el Virginia Woolf kertjéig, a Monks House-ig. A kert, mint a szellemi alkotás legfontosabb ihletője és letéteményese. Leonard és Virginia kertjéről szóló irodalom körbeöleli magát a szépirodalmat.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Gondolati ösvényem utolsó lépéseként Coetzee negatív kertjeiig jutottam el, aki - mint Herbert Dreiseitl a vízről - látványos szó szerintiségben mindent tud az idegen másikról.
A semmi szívében és a Barbárokra várva című regényeiben is többféleképpen megjelenő negatív kert képet kapunk: a pusztaságban megjelenő és kérdésesen élhető oázis szimbolikájú tanyán keresztül a kert, mint önmagunkra záródó börtön, vagy kiszolgáltatottsági mező is hangsúlyozódik.

enter image description here

enter image description here

Végezetül a kert-metaforizáció lehetőségekre pár ösvényt próbáltam nyitni:

  • szexus és szexualitás (ivaros és vegetatív szaporodás) - titkos kert, illatos kert
  • hálózatiság (rizómák) - beállt kert, kiegyenlítődés, együttműködés, demokrácia
  • hierarchia képződés (szukcesszió: erdősödési kényszer, pionír növények, kolóniák)
  • ismerősség és idegenség
  • másság, másként létezés
  • kert - élet leképeződések: saját kert
  • vidék - falu diskurzusok: függőségi és átjárási diskurzusok agrárium vs. kert: hibrid kukorica vs. önműködő kiskert (Amish Gardens, Dacha Gardens)
  • tanya és birtokok - önfenntartás szintezettsége
  • elvonulás a kertbe - kivonulás a társadalomból
  • festészet - színtan és fénytan
  • szobrászat - forma és alaktan, textúra

Terep-test

Tereptárgyakról (talajjal összeköttetésben lévő mesterséges létesítmény) megszokottan beszélünk - nyilvánvaló elkülönülésükkel és egyedi megjelenésükkel tájékozódási pontokként jelennek meg a tájban és annak értelmezésében.
A test általi finom-motoros navigálás mindennapi funkciójának mélységeiről a napi ritmusú alkalmazás során egyszerűen meg is feledkezünk: behuppanunk az autóba és már megyünk is.
Az egy helyben maradni és mégis cselekedni a valós térben élmény ma reggel adatott meg a skacoknak: a szennyvíz-megoldási technikák, lehetőségek, problematikák és előrelépési megoldások, illetve ezek ökológiai vonatkozású kérdésfeltevései állandóan visszatérő témák. Testközelből érintenek minket: egyedi tisztítású rendszer készül az udvarunkban.
Talán azért, mert egész jó kávét főzök, vagy inkább azért - a jófej felnőttekkel mindig ez a tapasztalatom, - mert az ember ösztönösen észreveszi, ha a másik - főleg, ha az gyerek - kíváncsi és érdeklődő. Tudásunk megmutatásának elementáris vágya. Terepgyakorlati élmény.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Parkok és közterek - érzelmi élet

„Egy fa ugyanis csak annyira lehet jól, amennyire az őt körülvevő erdő is jól van.”
(Peter Wohlleben: A fák titkos élete)

Érzelmek szerepe a környezetünkben

A környezetpszichológia szemléletéből megközelítve, a fizikai környezetünk érzelmeinek értelmezése szimbólumok útján a leginkább megragadható. A szimbólumok jelentőségét nem kevesebb, mint maga Jung hozta be a pszichológiába, aki a képek jelentésén keresztül kívánja megismerni az emberi lélek rejtelmeit, a tudattalanból feltáruló információkat. Amit a külvilágban tapasztalunk, annak alapján építjük fel belső világunkat is. Az analitikus pszichológia szerint (megteremtője Jung), a világot megismerő emberben nem a konkrét tapasztalatok rögzülnek, hanem az azokhoz kapcsolódó képek a hozzájuk tapadó érzelmekkel, fantáziákkal együtt (Antalfai, 2007).
Az analitikus pszichológiában az érzelmek természetes módon a középpontban állnak, hiszen az szimbólumokat az érzelmek útján lehet megérteni. Ezen keresztül bontakozik ki a személyiség, és a lélek Jung szerint (Antalfai, 2007).

enter image description here

Az ember viszonya a természethez három kulcsjellemző mentén rendezhető el:

  • az ember legyőzve a természet által (primitív törzsek életmódja),
  • az ember, mint a természet szerves része (ilyen a keleti népek természetkultusza),
  • és az ember a természet fölött (ilyen a nyugati ember kultúrája) Kulckhohn (1961) idézi (Dósa & Dúll, 2006).

Átmeneti terek

A környezetpszichológia szemlélete tranzakcionális (Dúll, 2009), ami azt jelenti, hogy nem csupán a személyi jellemzők határozzák meg a környezetünket, hanem az is visszahat ránk, legyen az akár üres tér, vagy speciálisan berendezett.

enter image description here
Zichy-liget, Székesfehérvár

Az átmeneti terek lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy újra közelebb kerülhessünk ahhoz a természetes világhoz, amit magától értetődőnek tartunk. Ilyen átmeneti tér az urbanizált ember számára a park, és azok a közterek, amelyekben keveredik az ember által létrehozott a természet egy-egy jellemzőjével.

enter image description here
Székesfehérvár belváros

Ezeket a tereket, és ezen szerepüket, amely szerint „átmenetet” is biztosítanak, felhasználják számos terápiás alkalmazásban, mint például Antalfai Márta a művészetterápiában (Antalfai, 2007). Mindemellett az egészséges ember is inspirációt nyer ezeken a helyeken.

A természet tudása

A természethez való viszonyunk és tájpreferenciáink evolúciós örökségünk, amely „behuzalozott érzelemszálakon” keresztül juttatja érvényre valóságát. Egy európai típusú környezetben felnőtt ember nehezen fogadja be és integrálja otthonának, más kontinensek természeti környezetét. Azok az emberek, akik kivándoroltak, sokan visszavágynak, mert ez az otthonuk. Érdekes élmény felfedezni, hogy a helypreferencia milyen mélyen beivódott az élőlények „genetikájába”. Amikor a mamutfenyőket betelepítették Európa parkjaiba, azt várták, hogy azok ugyanúgy fognak nőni és pompázni, mint eredeti élőhelyükön, hiszen a klíma közel azonos és a föld minősége kiváló. Ennek ellenére azt tapasztalták, hogy a fák bár még fiatalok, mégis fele akkora méretűek, mint a saját hazájukban nőtt hasonló korú társaik (Wohlleben, 2016). Az író A fák titkos élete című könyvében részletesen kifejti a fák föld alatti kommunikációját, ami gyökereiben változtatja meg nézeteinket a fákról, és a természetről. A fák közösségi lények akárcsak az ember, és gyökereiken keresztül gombafonalak segítségével kémiai úton kommunikálnak egymással, olyan célokkal, hogy megvédjék egymást a káros betolakodóktól, hogy a környezetükben élő gyengélkedőket tápanyaggal lássák el (Wohlleben, 2016). Ez a különleges „gondolkodás” erőteljesen megrengeti az emberi társadalmak berendezkedésének alappilléreit, hiszen mindazok az alapigazságok, és erkölcsi, etikai elvárások, amikben élünk, eltörpülnek a fák egymás iránt érzett tiszteletének és törődésének fényében.

enter image description here
Redwood (Parti mamutfenyő erdő), California

enter image description here
Magányos fenyő

A természetben rend van, és ennek a rendnek a megértéséhez el kell tekintenünk az ember alkotta szögletes formáktól, a szigorú vonalvezetésektől, és azon külsőségektől, amelyben ezt a rendet felismerni véljük. Megfigyelhető ugyanis, hogy az ember alkotta világ csupa szögletes formák és szabálykövető geometriai mintázatok sorozatán keresztül egy „unalmas” szabályszerűséget teremt, ami az által, hogy biztonságot teremt a világban való eligazodásunkban, meggátolja a fantázia áramlatát. Ellentétben a természettel, ahol a formák és textúrák sok esetben nem mutatnak ismétlődést sem. A természet rendje magasabb rendű törvényszerűségeknek szenteli valóságát, amelyben az ember egy parányi kisdiák. Ebben az iskolában szembe kell néznünk az ismeretlennel, mert bár teremtői lettünk ennek a világnak, és egyesek szerint a teremtés koronái, mégsem vagyunk azon a szinten, hogy akár csak teljességében átláthatnánk azt a valóságot, amit érzékszerveinkkel felfogunk. Ékes bizonyítéka ennek a klímaváltozás, amit minden bizonnyal az ember idézett elő.

Természet és mesterséges környezet hatásai

Érzelmeink, hitünk, és meglátásaink a környezetünkről egy folyamatosan változó kép, amit megszíneznek az emlékmorzsák, hangolnak evolúciós gyökereink, és lencseként fókuszálnak azon sémáink, amit a szociofizikai környezetünk hagyományok formájában, vagy erkölcsként ránk pakol, miközben minden pillanatban elhisszük, hogy ez az egyetlen lehetséges valóság.

A természetes környezet az önazonosság formálódásában is nagy jelentőséggel bír. Legtöbbször nem vagyunk tisztában a természet jelentőségével, csupán természetesnek vesszük, vagy éppen nem is észleljük, annyira az énünk, és a valóságunk része.

Közhelynek tűnhet, de jelentősége folytán meg kell említeni, hogy akkor derül csak ki igazán, mit is jelent a természet, amikor nincs. A természet hiánya az urbanizáció folytán rengeteg embert érint, hiszen generációk nőnek fel mesterséges környezetben, ami a kor és a társadalom egyik fontos identitásképző tere. Ezekben a terekben érnek a külvilág ingerei, a szocializáció, és itt történik a tanulás. Noha számos tudatos emlékünk fűződik a terekhez, vannak amelyek sokszor csupán egy illat, egy hang, egy fényvillanás hatására tudatosulnak. Ezeket az ingerek nevezi a környezetpszichológia ambiens ingereknek.

Tulajdonképpen minden olyan inger, ami nem, vagy nehezen tudatosul, mint például a fényviszonyok, a zaj, hangingerek, levegőszennyezettség, hőhatások befolyással vannak az egyének valóságészlelésére, jóllétére (Dúll, 2009).

enter image description here

enter image description here

Az ambiens ingerek hatását vizsgálták a kutatók Grönland legmagasabb pontján lévő kutató állomáson, ahol az ott állomásozókat vizsgálták a tekintetben, hogy a mesterséges környezet és a természet hiánya hogyan hat rájuk. Azt találták, hogy a fény és a színek kiváltotta depriváció megemeli a stressz szintjüket, ez által egy tendenciaszintű állapotromlást okozva az egészségükben. Ennek javítására olyan lámpákat telepítettek az épületegyüttesbe, amelyek a kék fény azon hullámhosszát sugározzák, ami melatonin termelésre hat, ez által segítve a napszakok természethez közeli ritmusának visszaállítását. Mindemellett a természet hiányát próbálták valamelyest pótolni, és annak nyugtató hatását, ezért az épület belső falát és berendezéseit zöldre festették (Yan & England, 2001).

Parkok és köz-terek szerepe a viselkedésben

Az érzelemszabályozásnak fontos szerep jut a helyhez való kötődésben. Akár a gyermekek esetében, akik az ismerős környezetben bátrabban, felszabadultan viselkednek, hiszen az a hely ahol önmagát leginkább megélheti, „maszk” nélkül. Környezetpszichológusok szerint könnyebben kialakul a kötődés egy olyan környezettel kapcsolatban ami ismerős, és képes az érzelmek szabályozását elősegíteni (Tóth-Varga & Dúll, 2018).

Az érzelemszabályozás egy olyan folyamat, amelyben az egyén megtanulja nem kimutatni érzelmeit abban a pillanatban, amikor azok megjelennek, hanem tudja késleltetni, átértékelni és átkeretezni mielőtt megjeleníti a külvilág számára. Ehhez az érzelem megéléshez, kiéléshez lehet támogató és gátló a külső környezet.

enter image description here
Glasgow éjszaka

A fizikai környezet pszichológiai befolyásolását élénken bizonyítja egy amerikai vizsgálat, amit Adam Alter Kijózanító rózsaszín című könyvében leír, mi szerint Glasgow város utcai lámpáit kék színű fényre cserélték, aminek következtében csökkent a bűnözés és az öngyilkosságok száma is. Tudományosan bizonyított, hogy a kék fénynek számtalan jótékony hatása van az emberi szervezetre. Ebben az esetben viszont, az emberekben domináló sémák, gondolkodási keretrendszerek lettek mozgósítva, ugyanis a kék fénnyel asszociálnak a rendfenntartók jelenlétére, ami megváltoztatja a környezethez való hozzáállásukat viselkedéses szinten (Alter, 2013).

Nemzetközi különbségek

enter image description here
Bécsben

enter image description here Siófokon

Ha megnézzük Magyarország parkjait szembeötlő a természet vadsága, megzabolázatlansága, ami parkjainkban dominál. Azt gondolhatjuk, hogy ez egy liberális gondolkodású társadalom, ami még a természetet sem szeretné kizárni parkjaiból, és csupán annyit módosít, amivel már kényelmes sétát tehetünk benne, de ez nem a teljes igazság. Kertjeink és parkjaink kialakításában nagy szerepet játszanak a képességeink. Azon képességeink, amit az anyagi javaink mutatnak, illetve a merészségünk, valamint az aktuális gondolkodás mit tart megvalósíthatónak. A környezetünk tükröz minket, láttatja félelmeinket, korlátainkat, és mindazt a vélt vagy valós, elszenvedett múltat, amire oly nagy ragaszkodással emlékezünk. Ezek a mi sémáink, aminek mentén megismerjük és teremtjük a köztereinket. Úgy ahogy az egyén is kialakítja és saját magához hasonlóvá formálja a környezetét, ami felett uralma és hatalma van, úgy egy társadalom is a közgondolkodás kiszolgálásában betartja a vélt, a valós kereteket, amikor közteret alkot vagy alakít. Akkor vannak meglepetések, amikor a kimondatlan, és íratlan szabályokat valaki „megszegi”. Ilyen történik akkor, amikor egy másik kultúrából idetelepült a saját identitásához alakítja a terét, ami lehet ámulatba ejtő, de akár meghökkentő is.

Nagy különbségek mutatkoznak a nyugati országok köztereinek megjelenésében, és a kelet-európai vidékiesebb közterek tekintetében. Legbölcsebb ezeket csupán a művészet szempontjából értelmezni, és ha mégis magával ragad az alkotó vélt vagy valós identitása, a múltja és a jelen, érdemes felébreszteni magunkat, hogy mindez csupán átmenet, és abban amit látunk valamennyire benne vagyunk mi is, és az ítéleteink is.

Irodalomjegyzék

Alter, A. (2013). Drunk tank pink: and other unexpected forces that shape how we think, feel, and behave. In Choice Reviews Online (Vol. 51, Issue 01). https://doi.org/10.5860/choice.51-0552

Antalfai, M. (2007). Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia. Személyiséglélektantól Egészségpszichológiáig.

Dósa, Z., & Dúll, A. (2006). Ázsiai és európai kerttípusok kulturális-környezetpszichológiai elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(1), 169–185. https://doi.org/10.1556/mpszle.61.2006.1.10

Dúll, A. (2009). A környezetpszichológia alapkérdései: Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan.

Tóth-Varga, V., & Dúll, A. (2018). „Akinek a szíve fáj, meggyógyítja ez a táj...” Érzelemszabályozás a régi pesti kávéházakban analitikus orientáltságú környezetpszichológiai megközelítésben. IMÁGÓ, 7(2), 86–120. https://www.researchgate.net/profile/Andrea-Dull/publication/326983566

Wohlleben, P. (2016). A fák titkos élete (V. Tönkő & J. Kertész (eds.); 2015 by Lu). Park Könyvkiadó, Budapest.

Yan, X. W., & England, M. E. (2001). Design evaluation of an arctice research station from a upper perspective. Environment and Behavior, 33(3), 449–470. https://doi.org/10.1177/00139160121973070