Ha egy tál lencséért nem is adnám el elsőszülöttségi jogomat, pár lencsevirágért viszont adok egy egész kilónyit. Pillangósvirágú: botanikai szó-költészet.
A cicáknak és a lustaságomnak hála! https://falusag.hangfarm.hu/2021/06/lila-pipacs
Az ért/zelmes vidék
Ha egy tál lencséért nem is adnám el elsőszülöttségi jogomat, pár lencsevirágért viszont adok egy egész kilónyit. Pillangósvirágú: botanikai szó-költészet.
A cicáknak és a lustaságomnak hála! https://falusag.hangfarm.hu/2021/06/lila-pipacs
A virágbimbó-ígéretben jelen lévő virágszín-lehetőségek.
És meglepetések.
Búzavirág bimbó
Kinyílt búzavirág
Pünkösdi rózsa bimbaja
Kinyílt pünkösdi rózsa
Pipacsállapotok egy tövön belül
A reggeli pipacsos bejáratú ösvényen kissé dideregve elindulva éppen nem lépek bele.
Bosszús csodálkozás, hogy nálunk még zöld a cseresznye, de ez a piszok valahol másutt már legalább félig érettet talált.
Zita Nyestkaland írását (https://falusag.hangfarm.hu/2018/08/nyest-kaland) újraolvasva hálásan állapítom meg, hogy nálunk a ligetig, néha a komposztig merészkednek le, amúgy nem találkozunk se velük, se a nyomaikkal. De miért az ösvény közepére?!?
Nyestkaki írás
A Bogádi útról Pécs felé kanyarodva a délutánban
Ő már nem pipacs (vadmák), hanem mák (kerti). Az út szélén keveredett be a pirosak közé.
Kezdem megszeretni azt a tulajdonságomat, hogy mindent mindenfelé szórok, nem háborgatok senkit, aztán meg csak gyönyörködök. Természetsegítő kertészet.
Ma reggeli pipacsaink
Tavasszal a lencse lepett meg. Télen a cicákkal pöröltem, amiért kiszakítottak egy zacskónyit - lusta voltam felmenni a komposztig, ezért a virágoskertbe szórtam ki, gondolván, majd gyorsan elbomlik. Tavaszra kicsírázott, most pedig határozott kedves kis növénnyé serdült.
Lencsenövényke a hortenzia előtt
Lencse botanikai rajza - bükköny (https://falusag.hangfarm.hu/2020/05/bukkonyerdo) és baltacim rokonság
Takarmánybaltacim az estében
Nagylány egy országos esszépályázaton megnyeri a hozzávalókat, fiúk kitalálják, kislány pár órás gyakorlás után felnő a feladathoz, együtt pedig megcsináljuk: röplabdapálya. Azaz majdnem együtt, mert Balázs egész nap felvételiztet, így ő csak láttamozza és engedélyezi a következő, guggolva bevitt és - hogy ne látszódjon a kamerában - alulról az asztalra helyezett levelemet: elkezdhetjük lenyírni a pályához a füvet?
Fűkaszás pályakijelölés, fűnyírós polírozás, összegyűjtött mulcsanyag kiszórása a veteményesbe.
Az együttmozgás csapat öröme.
Benti vagy szellemi munka után bármilyen kinti mozgásosat csinálni természetesnek tűnik, de mindig meglep, hogy akár egy egész napos kinti tevés-vevés, munkálkodás után is hajlandó az ember labdajátékozni, legyen az kosár, tollas, ping-pong, vagy röpi. Merthogy nem munkaként, hanem játékként gondolunk rá. Rugalmas felszabadultság izomnak és léleknek egyaránt. Már majdnem tánc. És ilyenkor nem jutnak eszembe azok a rosszindulatú, félelmet és aggodalmat elültető megjegyzések, amik a következő kérdések mentén szoktak minket elérni: nem gondolod, hogy mivel túl jól érzik magukat veletek, nem akarnak majd kirepülni? Nem fognak ám saját barátokat és párt találni, ha mindig együtt vannak! És paradox módon egy jó együtt játszás után még inkább úgy látom, hogy nekik igazán könnyű lesz, mert minden hozzávalót (álmokat, hitet, tudást, bizalmat és szeretet) megkapnak ahhoz, hogy amikor eljön a pillanat, akkor csak önmaguk lehessenek. Megérlelés.
Nyugágy, takaró. Egyik itt hever, másik ott. Gyógyulni a nappal, a zölddel, a kerttel. Valaki kikúszik, hogy leszedje az epret. Én felküzdöm magam a fenti mosókonyháig: teregetés és még egy mosás betevése. Erős a kísértés, hogy hosszabb mosásidőt állítsak be, hogy legyen időm kipihenni az utat.
Lelassult és csendesebb családi élet: olvasnak, festenek, rajzolnak, építenek. Közben kacsingatnak ránk a kert-feladatok. Valaki mindig összeszedi magát, hogy éppen a leglátványosabbat megcsinálja: átszaladás a géppel a füvön, az odahasogatott fából legalább egy kört eltalicskázni, az ablakmuskátlikat megöntözni.... Aztán holtfáradtan visszadőlni és csak pihegni. Furcsa körfolyamat: egyfolytában ott van körülöttünk a cél, amiért fel kell kelni, meg kell csinálni - az elerőtlenedett test ösztökélése feladatokkal. Gyógyulás.
A fűben fekve a kert:
Fehér lóhere
Snidling
Fekete nadálytő a szilvafa alatt
Nemesített palástfű
Petrezselyem
Gólyaorr
Harangvirág
Évelő len
Szibériai nőszirom
Joli csigagyűjteménye mögött kaukázusi nefelejcs
Körülöttünk a mezőkert:
Olasz és Hásságy között a lekaszált útszél
Kovács Jónás: Májusi eső
Aki már siratott, az tudja, hogy milyen belső íven megy át ilyenkor az ember, és hogy vannak pillanatok, amikor ezt nehéz összeegyeztetni a kulturált normákkal. Hogy néha csak hajszálnyi vonal van a belső tombolás és a külső rombolás és károkozás között.
Sokat töprengtem már a vadság és a természetesség, illetve őszinteség összefüggésein. Lehet-e művelten felszabadultan viselkedni?
Belső siratásom kertbe vetülését a mustármagokkal kezdtem. Virágzás előtti magasságuk ideális mulcs alapanyag. A tépés és aprítás ritmusa lassan csendesedik el a kezeim alatt és egyre rendezettebbé válik. A mozdulatok simogatta fájdalom-gondolatok kiperegnek és dimenziót váltanak. Tudatos seprés: a kert megtisztításával tisztulok én is. Fény és árnyék dinamikák helyben való meghatározása: kiszabadítás a besötétítés alól, vagy óvás a túlzott fénytől. A gazda belső szemének fénytérképe.
Az őrjítően magabiztos érzés, hogy a végtelenségig tudnám folytatni - a siratás végét a külvilág határozza meg: meglátom az első piros epreket. És utána már nincsen miért folytatni. Körbenézve már csak annyi a dolog, hogy befejezzem a megkezdett harmonizálási folyamatot, de ez már nem a siratás része, hanem a rendrakásé, ez már nem a múltnak, hanem a jövőnek szól.
Kert-átváltoztatás: a mustármagok és körömvirágok védelméből előkerülnek a megerősödött magkelések és palánták, lábuk körül elterülve táplálékká bomlanak.
Élő kert.
Friss zöldmulcsos szabadföldi paradicsom magkelés: aprított borzaskata, nefelejcs és mustármag
A mézbogyó (Lonicera kamtschatica) is hozza már az első szemeket
Gyümölcsvirágzás utáni, terméskötő újbóli zöld kert.
Virágnyílás-időkkel játszva hétről-hétre, néha napról napra átfesteni a kertet. Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy átfestődni hagyni, hiszen a virágba borulás kigondolása időben jóval korábbi, és akkor még láthatatlan folyamat. Helybeni tapasztalati megfigyelés és virágtáblázat egyeztetés. A sokszor napok alatt tünékennyé váló csoda háttér alkotói munkájának látható sikere.
Bálint nyáron, a virágzó kertben állva azt mondta, hogy nálatok minden olyan szép. Ezt a mondatot aztán egész télen lehet őrizgetni, belső tudással, külső szem számára észrevehetetlenül előkészíteni, folyamatában tartani a majdani színeket.
Botozás-tanulás
Verstanulás
Az egész éjszakás esőzuhany utáni kókadtságban észrevétlenül meglapuló színeink:
Kakukkfű és snidling a nemsokára kékre kicsattanó borzaskata zöldjében
A kék len minden virágja csak egy napig él: a reggeli kakasszóval nyílik, nap végére pedig kék szirom-szőnyeget hint maga köré - teszi ezt akár két hónapon is át szüntelen
A harangvirág átrózsaszínesedése
Piros szívvirág
Fehér szívvirág
Fehér nőszirom
Lila nőszirom
Zöldségek:
A kertből érkező, fiúk készítette zöldhagymás-spenótos pesto
Szudánifű-bosszúság: nem tudom eldönteni, mi a rosszabb, ez vagy a tarack. A legapróbb földben hagyott darabból is vígan kikel, kora tavasszal bújócskát játszik az emberrel, most meg a frissen vetett, ültetett kedvenceket háborgatja, sunyi zöld egyszikével alig veszed észre, ha mégis, akkor beleakad a kapába, rántaná magával a frissen előtörő céklát, kifordítaná helyéről a már szinte virágzó borsót.
A víz szimbolikája
A víz az élet, az emberi életnek egyik szimbóluma (a 4 elem: föld, víz, tűz, levegő egyike).
A természet egyensúlya, áramlatai, melyek folyamatosan helyreállítják a tisztaságukat, amíg ez az egyensúly fennáll. Amennyiben elvész, szennyezés lesz a következménye.
Léteznek ugyan más folyadékok is a vízen kívül, ám ezek egyike sem hordozza számunkra a tisztaságnak ugyanazon aspektusát, s egyikük sem játszik olyan fontos szerepet az élet fenntartásában.
Szép vagy hasznos?
A nem tudományos gondolkodású emberek figyelmét is felhívja a vízszennyezés ténye, mivel ez a természetes szépérzékünket is bánthatja. Habár a modern ember különválasztja a szépet a hasznostól, de olykor a szépet a valóságostól is különválasztja (természetes szépség).
Egy szemet gyönyörködtető liget mindig is luxusszámba ment, míg a fára rendszerint haszonelvűen tekintünk. Azt is mondhatnánk, hogy a modern oktatásra volt szükség ahhoz, hogy megvédjük a természet egy adott darabkáját pusztán esztétikai okokból.
Azonban korábban is léteztek szent ligetek, amelyhez fejsze nem érhetett, ezek nem voltak hasznosak.
Ám a szépérzék valamiképpen benne foglaltatik a szent iránti tiszteletben; az igazán szép ugyanis az, ami a harmonikusan egyesült lehetőségek kimeríthetetlen gazdagságában rejtőzik.
Vallás
A különböző vallásokban mindig is központi szerepe volt a víznek, elsősorban mert tisztítóereje van, fizikailag és spirituálisan, másodsorban mert víz nélkül élet sincs.
Vallás - Kereszténység
Hasonlóképpen a szent források, melyekből sok volt a középkori kereszténységben, felhívták a figyelmet a víz mint olyan megszentelt voltára; arra emlékeztettek, hogy a víz a kegyelem szimbóluma, ami a keresztelés szimbolikájából is rögtön látható. A szent az, ami a tisztelet és áhítat tárgya; valami örökkévalónak, s ebből következően elpusztíthatatlannak a tükröződése ez; s a sérthetetlenség, amit élvez, közvetlenül innen származik.
A kereszténység tele van vizes szimbolikával: a hal mint Krisztus és vallás jelképe, a keresztvíz a Szent Léleké, valamint a hajó, mely a Krisztus által kormányzott egyházra utal.
A Biblia teremtéstörténete azt mondja, kezdetben, még a föld megteremtése előtt, Isten lelke lebegett a vizek felett.
Vallás - Hinduizmus
Nemcsak a lélek, de a test megtisztításának is elengedhetetlen eszköze. Szinte minden templom valamilyen vízforrás közelében helyezkedik el, folyóparton vannak a zarándokhelyek is és hét folyójukat szentként tisztelik, ezek közül a Gangesz a legfontosabb.
A hinduk számára az élet vizét a Gangesz testesíti meg, amely a Himalájából, az istenek hegyei között fakadó forrásából kiindulva öntözi India legnagyobb és legsűrűbben lakott síkságait.
A temetésekre is a folyópart mentén kerül sor és a víz szerves része a szertartásnak.
Vallás - Iszlám
Élet, bölcsesség és kegyelem jelképe az Iszlám Kertekben és a vallásban. Az iszlámban a testi-lelki megtisztulást jelképezi a víz.
A muszlimok rituális mosakodásának három fajtája ismert.
Az iszlám vallásban és az iszlám kertekben a víz elengedhetetlen: az életet és a kegyelem.
Korán: „A Paradicsom, amelyre az istenfélők ígéretet kaptak, olyan lesz, hogy alatta folyók folynak, el nem múló a gyümölcse és az árnyéka” (Korán 13:35).
Szent helyek
Még ma is léteznek szent erdők Japánban és Indiában, miként a kereszténység előtti Európában is léteztek. Vannak ugyanis szent hegyek, illetve – ami most közelebbről érint minket – szent források, folyók és tavak is.
A modern Európában is léteznek szent vizek, említést kell tennünk a Lough Dergről Donegalban, Írország legészakibb megyéjében. E tavon van egy sziget, ahol számos középkori keresztény szentély, valamint egy barlang található, mely az alvilág bejáratát jelképezi. „Szent Patrik purgatóriumának” nevezik (Írország apostola). A zarándokoknak, akiket csónakkal szállítanak a szigetre, böjtöt tartva és mezítláb kell a szigeten járniuk, s bizonyos spirituális gyakorlatokat végeznek három napos itt-tartózkodásuk során.
Minden alkalommal, amikor egy zarándok bevégzi vallásos gyakorlatát ezen „stációk” előtt, melyek a rózsafüzér szemeihez hasonlóan helyezkednek el, útja egy nagy sziklához vezet, amely a tengerből emelkedik ki a parthoz közel, s néhány ima után hangosan elmondja a hitvallást, végigpillantva a tó vizén. Akik megtették e zarándoklatot, azt állítják, hogy az egyedüllét e pillanataiban, az ember által nem lakott dombok ölelésében elterülő csendes tavat szemlélve, olyasmi szabadult fel szívükben, ami szavakkal kifejezhetetlen.
Hasonlóképpen a szent források, melyekből sok volt a középkori kereszténységben, felhívták a figyelmet a víz mint olyan megszentelt voltára.
Vannak Magyarországon szent kutak és források, de azokról nem találtam kifejezetten szép képeket, így marad a Szent Jakab forrás, Vászolyban, a Balaton-felvidéken.
A falun áthalad a magyarországi Szent Jakab-zarándokút (Camino Benedictus) bencés kolostorokat összekötő ága, mely a tihanyi bencés apátságtól indul.
Kert-képzetek: mozgással bejárt művészi és mű tereink
Egy előadás lazább és közvetlenebb nyelviségét az ember óhatatlanul szigorúbb és formalizáltabb nyelven igyekszik írásban visszaadni. Megpróbálok nem belecsúszni a szövegretorikai frigiditásokba, mégis hitelesen visszakereshető lenni: egyrészt beillesztem az előadás vázlatát adó diasort, másrészt röviden összegzem az elhangzottakat.
Elemzési kiindulásnak három kortárs tájépítészeti iroda munkáját hoztam, demonstrálandó a napjainkban megfigyelhető parktervezési, parkhasználati viszonyulásokat, ebből következőleg pedig a tájhoz, a természeti terekhez, magához a természethez való viszonyunk változásait.
1. SLA: Hornemanns Vænge
https://www.sla.dk/en/projects/hornemanns-vaenge/
3. Bishan-Ang Mo Kio Park, Singapore (Herbert Dreiseitl)
https://www.dreiseitlconsulting.com/bishan-ang-mo-kio-park
Képzet-elemek 1.
Képzet-elemek 2.
Képzet-elemek 3.
Paraszt-Versailles a Félholdunkon
Kertjeink és parkjaink terében utakkal vezetjük a testet. Fő- és mellékvonalakat nyitunk a mozgás számára. Az útról elénk táruló kert képekkel dolgozik, elsődlegesen a látásé a főszerep. Ennek egyik legszabályozottabb, a hierarchiát látványosító megvalósulása a történelemben a francia-kert, és azon belül a labirintus játéka.
A növényanyag edényesített élőlényként van itt jelen: föld nélküli kapcsolatában szabadon mozgatható és rendezhető a térben, ezáltal minimalizálva az egyediséget, az önálló akaratot. Teátrálisan tervezett, rendezett, kiszámítható, leszabályozható megjelenés. A növényzet, mint színpadi díszlet. Fenntarthatósági abszurdum: teleltetők biztosította élet.
A francia kert királyi axisának fenntarthatatlanságára lesz válasz, sőt, annak szétbontója lesz a természet és a természetesség nevében kialakuló angol tájképi kertkultúra: lágyított vonalvezetés.
Kilépve a magánszféra védettségéből, a városi közparkok története is a tájképiségből indul és annak terében kijelölten, elhatároltan egyre több funkció megjelenését veszi számba - gondoljunk itt csak a két leghíresebb városi parkra: a Central Park-ra és a Városligetre.
Central Park, NYC
Central Park, NYC
Városliget
Városliget
A közparkok történetében a kijelölés, az egyértelmű funkció- és használati felület mind nagyobb változatosságban és igénykielégítésben szolgálja a közt: sportolási lehetőségek, játszóterek, felvonulásra és elvonulásra kialakított terek, művészeti események megjelenése - a Városliget egyedülállóan képviselte a magas- és a populárisabb kultúrák egymás-mellettiségét: a vidámpark és állatkert, illetve a múzeumok egyazon mentális térbe helyezése.
Kiindulási parkjainkhoz visszatérve azt látjuk, hogy ezekben a kortárs alkotásokban minimalizálódik - esetenként el is tűnik - a szilárd burkolat használata, ezáltal a test vezetettsége is feloldódik és nagyobb szabadságot kap. Tudatosan kiemelt gesztusokká válik a tájba vonás, a közel engedés, az odamenni és megérinteni, a szemügyre venni, a behívni és a megfigyelés által tanulni és megérteni.
Az épített és parkosított természet határvonalának átmenetisége megszűnik: immár maga a természet szövete emelődik be az épített közeg szövete mellé: egyikből kilépve rögtön a másikba érkezünk. A magánszférát elhagyva hirtelen azonnalisággal vonódunk bele a természeti közegbe. Ezen a ponton válik kiemelt jelentőségű tetté a fenntarthatóság, mikor is a természet vonala mindig azzal fenyeget, hogy ráfut, elnyeli a lakottat.
A kert-tervezési tendenciákban hasonló természetesítés zajlik: a kertészeti fajták helyett egyre inkább a természetben is előforduló fajok használata figyelhető meg. Ennek egyik legfestőibb megvalósítója Piet Oudolf, aki nem ecsettel, hanem növényekkel képesíti a teret.
A private garden by Piet Oudolf in West Cork, Ireland
The Battery in New York, by Piet Oudolf. Photography by Allan Pollok Morris
The Oudolf Field at Hauser & Wirth Somerset, and Radić Pavilion, designed by Smiljan Radić, 2014. Photography: Heather Edwards. Courtesy, Hauser & Wirth
Óhatatlanul a határ-kérdésekhez, a határképzések kérdésköréhez érkeztünk el.
A land art alkotások tulajdonképpen ezeket a határkérdéseket fordítják ki, jelenítik meg. Steiner Lili Természetművészet írásából (https://falusag.hangfarm.hu/2021/04/termeszetmuveszet-land-art) Dénes Ágnes alkotásait idézném most ide:
A határjárás, nyomképzés, az emberi érintés problematikáját elementáris vonallá vezeti Richard Long:
Richard Long, A Line Made by Walking, 1967
Balázs múlt heti fotója a szőlőhegyi telkünkön készült, ahol is nem mi jártuk ösvénnyé a mozgásunkat, hanem az állatok. A turbolya is tudja ezt.
A tájművészetet továbbszellemesítése vezetett el Virginia Woolf kertjéig, a Monks House-ig. A kert, mint a szellemi alkotás legfontosabb ihletője és letéteményese. Leonard és Virginia kertjéről szóló irodalom körbeöleli magát a szépirodalmat.
Gondolati ösvényem utolsó lépéseként Coetzee negatív kertjeiig jutottam el, aki - mint Herbert Dreiseitl a vízről - látványos szó szerintiségben mindent tud az idegen másikról.
A semmi szívében és a Barbárokra várva című regényeiben is többféleképpen megjelenő negatív kert képet kapunk: a pusztaságban megjelenő és kérdésesen élhető oázis szimbolikájú tanyán keresztül a kert, mint önmagunkra záródó börtön, vagy kiszolgáltatottsági mező is hangsúlyozódik.
Végezetül a kert-metaforizáció lehetőségekre pár ösvényt próbáltam nyitni: