Esős kert

A házfal mellé lapulva suhanni fel és le. A féleresz éppen úgy van kicentizve, hogy a házfalat megvédje, de a vállamra már rá-rácsöppen az eső. Eleinknek csak öt centivel kellett volna kijjebb hozniuk a tetőt - ugye ilyenkor álmodozik az ember a tornácos házról, a gazdagságról. Esővédelem. Kényelem.

enter image description here

Minden növény a föld felé konyul - veri az eső, súlya van minden cseppnek.

enter image description here Mezei katáng, muskotályzsálya, évelő len, petúnia igyekeznek benőni a járdát

A járda, mint a kert és a ház közötti járásra szolgáló felület. Szárazon maradni, miközben a határon egyensúlyozol: a vizes növények cirógatják a lábamat, miközben éppen nem ver rám az eső.

enter image description here

Járdakijelölés: én engedem a járdáig, néhol a járdára a virágokat, egyszerűen odajönnek és én eldöntöm, hogy maradhatnak-e vagy sem. Zavarnak-e vagy sem. Még éppen elférek, még éppen nem leszek igazán vizes tőlük. Szeretem, hogy a kertben sokszor csak annyi a dolgom, hogy hagyom, működjön, nőjön mindenki a maga örömére, és csak akkor avatkozom bele a dolgokba, ha érdekek sérülnek: túlzott területfoglalás, túlzott beárnyékolás, túlzott jelenlét más rovására. Egyensúly. Harmónia.

enter image description here


Szerző: Kovács-Parrag Judit

Az első Faluság-szerző