Rövidhírek a kertből:
- a sóskát még nem lehet enni, de már határozottan haragoszölden sóskaformájú.
- a legnaposabb partoldalban erdei ibolya virít.
- a közönséges orgona bimbói zöldellnek, a húsos somé pedig már icipicit sárgállnak.
- a recéshagymájú nőszsirom teljes pompjában kinyílt.
- az elvileg szélbeporzású mogyoró barkáit méhek dongják körül és lakmároznak.
Recéshagymájú nőszirom (Iris reticulata):
Újra felfedezni és újra belakni a kertet.
A mindent bevilágító napsütésben megint mindenki (na jó, csak én, de én nagyon) látja, hogy ablakokat kéne pucolni, ezért gazdanya gyorsan kiiszkol a kertbe, mivel jelentem, kintről nem olyan nagyon szembetűnő, mint bentről. Ha látszik is, akkor is teljesen mások kötik le a tekintetet: a növényzet életjelei és persze a gyerekek élethangjai.
A játszótéren egyre több gyerek vizitál, este hat helyett immár hétkor van mindenkinek a vacsora - ami előtt célszerű kimosakodni, hiszen újra mindenki csupa homok, föld és szutyok. A térhasználati utak átíródnak, az időkeretek is máshogyan alakulnak. A télen fél óra alatt, begubózó álmodozással elkészített leckék varázsütésre öt perc alatt a lépcsőn láblógatva készülnek el, a téli szöszmötölős bepakolás helyett két másodperc alatt minden a táska cipzárja alá kerül, hiszen egyetlen cél lebeg mindenki szeme előtt: minél előbb kint lenni.
Sóska (Rumex acetosa):
Erdei ibolya (Viola reichenbachiana):
Közönséges orgona (Syringa vulgaris) rügyei:
