Cigánymeggy leves és eperlekvár

Tápláló kert: érkeznek a gyümölcsök, zöldségek a konyhába - folyamatos szelektálás (végre! - hiszen most kezd el annyit teremni a saját kert, hogy lehessen bővebben elraktározni), mit együnk meg most és mit tegyünk el szűkebb időkre. Klasszikus hőség-vacsora a tejszínes cigánymeggy leves, vacsora közben pedig három üveg fekete eper lekvár is elkészül, most még az ágyneműtartóban hűlnek a téli dunyhák alatt.

enter image description here

Hála körforgalom: egy új telekkel kaptuk a fekete eperfát, tavaly télen kiszabadítottuk iszalagos fogságából és mostanra rengeteg gyümölccsel hálálta meg az életmentést. Mi pedig hálásan lakmározunk és annyideannyi van, hogy lekvárnak is futja. A lekvár színe és ízvilága olyan, mintha szedret kereszteztek volna áfonyával - izgalmas, érdekes, különleges.
Az eper szedése is hálás feladat, mert tulajdonképpen nem kell a szó klasszikus értelmében szedni, hanem csak éppen hozzáérni és már pottyan is a markunkba. A szár leszedésével sem kell bajlódni, elfődögél a gyümölccsel együtt és észre sem lehet venni a kész lekvárban.

enter image description here

Tavalyelőtti szőlőhegyi szabadító akciónk gyümölcse egy hatalmas szemű, különlegesen édes, sárga húsú cseresznye, aminek a hivatalos nevét még nem tudom, de majd Miklós biztosan be tudja azonosítani - ha netán ismeretlen fajta, akkor Ellendi cseresznye lesz a neve. Jó értelemben mindentudó Kati néni mesélte, hogy fiatalsága idején híresen jó fa volt, a fél szőlőhegyet ellátta gyümölccsel, mindenki igyekezett is oltóvesszőt szerezni róla.

enter image description here

Saját telepítésű siker gyümölcsünk a fanyarka. Már degeszre tudjuk tömni magunkat, de még lekvárnak nincsen elég - talán jövőre. Maga a fa nekem az egyik kedvencem: légiesen nőies, kecses ágrendszerű, finoman ívelt levelekkel és pirosas-lilás gyümölcsökkel.