Kedves Olvasó, mielőtt rátérnék az általam kipróbált oltásokra, előtte szeretném, hogy tudd miért is alakult ki a dinnyeoltás.
Elsősorban növényvédelmi okból, mert a termelők nem tudták megoldani a 10 éves vetésforgót, előbb került vissza ugyanarra a területre, ahol a kórokozók még nagy számban voltak jelen, tehát azért jobb az oltott dinnye, mert betegségekkel (pl. Fusarium spp.) szemben ellenállóbb, illetve a tök erősebb gyökérzettel rendelkezik, több tápanyagot képes felvenni, ezáltal nagyobb lombozatot hoz és a termést is jobban ellátja (https://dinnyeinfo.hu/dinnye-oltasa/).
Továbbiakban részletezném az oltást, amit nem is rafinált megcsinálni, kiskertben is lehet próbálkozni vele.
Jómagam első alkalommal a csúcsoltást választottam, mert könnyűnek tűnt, na és persze nem tudtam beszerezni oltócsipeszt, mert csak nagyüzemi méretekben volt kapható. Édesanyám fóliasátrán belül „foglaltam” egy kis területet, ahol külön poharakba vetettem el a tök alanyt és a dinnye nemest, egy hét eltéréssel a dinnye javára (1. kép). Amikor az alany kicsit megerősödött (2. kép), akkor végeztem el az oltást. A folyamat során a tök hajtását letörtem, majd ennek a helyére egy kihegyezett vékony bottal fúrtam egy nem túl mély lyukat, melybe belehelyeztem gyökeréről levágott dinnyét. Maga az oltás ennyiből meg is volt. Annak érdekében, hogy biztosítsam a párás környezetet, tettem a poharakra egy félbevágott műanyag palackot és vártam. Minden nap megnéztem és ha láttam, hogy a tök nem a dinnyébe nyomja az energiát, hanem saját hajtást hoz, akkor azt kitörtem. Kezdeti időszakban szépen fejlődtek annak ellenére, hogy a dinnye sziklevelei leszáradtak (3-4. kép), azonban ez az oltás nem volt túl stabil. A kiültetést követő intenzív növekedés eredményeként rendre kifordult a nemes az alanyból.
1. kép: Bal oldalt tök, jobb oldalt dinnye fejlődik 1 hét különbséggel (2019.04.28)
2. kép: Tök alany (2019.05.01)
3. kép: Ez szépen alakul (2019.05.03)
4. kép: Már nem fért el a tök a palack alatt, de a dinnye nem túl bíztató (2019.05.12)
A következő évben már komolyabban vettem a dolgot és sikerült beszereznem rendes tök alanyt és oltócsipeszt. Ezért úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom egy nehezebb, de hatékonyabbnak tűnő oltással, amit párosításnak neveznek. Most is édesanyám fóliájában tevékenykedtem. Azonban 2020-ben nem poharakba, hanem szövetzsákba kerültek elvetésre a magok (5. kép), mint később kiderült rossz ötlet volt mert az írtakkal ellentétben nem képes áttörni a gyökér a zsákot. Az előző oltással megegyező fejlettségi állapotban végeztem ezt az oltást is, mely során az alany hajtását és egyik sziklevelét 45o-os szögben levágtam, így kaptam egy metsz lapot, amelyre a gyökeréről 45o-os szögben levágott dinnyét hozzáillesztettem és csipesszel oda fogattam (6. kép). Most is műanyag palackokat tettem az oltott dinnyékre, hogy biztosítsam a párás környezetet, az előjövő tök hajtásokat kitörtem. Elég sokáig rajta hagytam a csipeszt, mert bizonytalan voltam, hogy összeforrt e rendesen, azonban meglett az eredménye az óvatosságomnak mert ebben az évben nagyon szép növénykéim fejlődtek, illetve nagy dinnyék termettek rajtuk, amit az utolsó képeken láthattok.
5. kép: A szövetzsák nem jó választás (2020.05.01.)
6. kép: Frissen oltott dinnye (2020.05.02.)
7. kép: Az a szép nagy levél bizony tök, ki kell törni, hogy ne vigye el az energiát (2020.05.10.)
8. kép: Egy tövön 2 jókora dinnye termett (2020.08.09.)