Újra és újra vidámságot hoz az írás öröme számomra; ezért kimagasló érzület, amikor írhatok a Faluság blogra.
Minden az apró dolgokban rejtőzik el; mert egy buszon, vonaton történő pár perces eszmecsere is kiteljesíthet egy napot.
Anyám egészségtudatos felfogása; hiszen ritkán fázom meg és gyorsabban tudok kijönni belőle.
Apám spórolós mivoltja; mivel megpróbálok én is így tudatosan gyűjtögetni.
Barátaim értéke; azért, mert ha kicsit kimerült vagyok, van kit hívni, hogy feltöltődjek.
Kevesebb a több elve a tanításban is; ne próbáljak másfél óra alatt minden történelmi szenvedélyemet és évszámot lelkes jelentkezőimre egyből ráborítani.
Előzőből kiindulva, csak annyi tanítványt vállaljak; akiknél, nem érzem, hogy az erőm elfogy már a hétvége felé.
Úszás; mint régi kedvenc sportom újra felfedezése, amely remek lazító program számomra. Jövőben, úgy alakítom, hogy bérletes is legyek.
Ezzel szemben szintén fontos észrevételem; hogy a túlzott sportot már kerülni fogom, adrenalin ide vagy oda. Figyelek ezentúl, hogy mi az elég.
Eddig is szerettem, hazajárni Csíkszentdomokosra, anyám falujába; most már egyenesen imádok, lenyűgöz az otthoniak józan, de mégis világot ismerő életbölcsességei.
Európában születtem; mert szeretem a kontinensem irodalmi kultúráját, több ezer éves történetét, művészeti szellemiségét.
Kinyílt kapu öröme; amikor megérkeztem Balázsékhoz, nem tudtam pontosan, melyik házban laknak, és remek érzés, mikor az embert várják.
