Május

A hó fehérje és a sár barnája után a május hozzánk is meghozta a várva várt zöldet. A nyírfák mintha egyazon este öltötték volna fel aranyzöld lombruhájukat. Nincs sok idő, sietni kell.

Előbújnak az első vadvirágok is:

enter image description here
a martilapu,

enter image description here
a krókusz,

enter image description here
majd a nefelejcs.

A birkák sem hiába szaglásszák már a földet: találnak legelnivalót is. Nőnek szépen a kedvenceik, a kákics és a korábban már emlegetett csillagfürt.

enter image description here

A mi veteményeskertünk (azaz lényegében krumpliföldünk...) még üres, nemrég szántotta fel Jukka szomszéd traktorral.

enter image description here

És nem csak a miénket, de a többi szomszédét is! Nekem ez teljesen új élmény. Magyarországon sosem laktam falun. Vajon ott is így segítik egymást az emberek?

Emlék egy korábbi májusról... Hat évvel ezelőtt éppen májusban költöztem Finnországba. Én választottam a dátumot, amikorra megváltottam a "csak oda" repülőjegyet. Pontosan ilyenkor kellett jönnöm, a zöldbe érkezni, a télre, melynek hidegségétől olyannyira tartottam, még sokáig-sokáig nem gondolni. Hogy még hónapokat lehessen gondtalanul átsétálni-biciklizni, mindenre gyerekmódra, kényelmesen rácsodálkozni. A nyár kalandjának találkozása egy még ismeretlen ország felfedezésének izgalmasságával.

Eme kis időutazás után térjünk vissza az idei májushoz. A május idén? Csodaszép! Testet-lelket melengető, napsütötte, nyarat idézően papucsban kiszaladós, egész nap csak kint lenni akarós, grillezős, bográcsozós, gyerekeknek pancsolós. Ez a szokatlanul tartós szép idő most jól megcáfolja múltkori sirámomat a finn időjárásról. Annyi baj legyen!

enter image description here
Botond: "Csönd legyen, én horgászok!"

Vízre került a csónak, lehet csónakázni, fiúknak horgászni a rantatöysäi folyón és tavon.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

És hogy halunk is legyen vacsorára, meg majd télen is, amikor csak szeretnénk, a fagyasztóból: Robi Jukka szomszéddal hálót tett le. Robi adta a csónakot, Jukka szomszéd a hálót és a helyismeretet. Az első éjszaka termése egy nagy vödör hal: süllő, dévérkeszeg és egy jókora csuka. Testvéries osztozás, természetesen.

enter image description here

Május vége itt is a kirándulásoké. Aittosaari, az egyik kis sziget a rantatöysäi tavon (összesen 3 van), az egyház tulajdona, ide megyünk át kötéllel húzott komppal.

enter image description here

enter image description here

enter image description here

Ami késik, nem múlik: a hónap végére kinyílik az orgona a kertünkben. (Magyarországon mikor is virágzott?...)

enter image description here

Orgonaillatú búcsú a májustól.

Itt a tavasz?

Egy hónappal ezelőtt még arról írtam, milyen nehezen viselem a hosszúra nyúló finn telet. Jelentem, azóta itt is beköszöntött a tavasz - hurrá, hurrá!

Hogy miért a címben a kérdőjel? Mert a finn tavasz azért kicsit másképp érkezik, mint a magyar. Magyarországon a tavasz - legalábbis az én emlékezetemben... - berobban. Hirtelen, félreérthetetlenül. Nagy pompával, virágosan, melegen, sok-sok napsütéssel. A finn tavasz pedig? Ólomlábakon érkezik, többször is visszavonul, és igencsak mérsékelten meleg (=napközben már nem fagy). Tehát a melegebb éghajlatról érkezettben könnyen támadhat némi bizonytalanság: Ez már az? Igen, az. A finnek is állítják, és ők már csak tudják.

enter image description here

Fontos támpontot jelentenek tavasz-ügyben a madarak. Egyszer csak egy varázslatos hajnalon felcsendül a cinege kiscipő-éneke. Majd nem sokkal később megérkezik dél felől a Lufthansa is - Robi hívja így a hattyúkat. Lehet, hogy Magyarországon teleltek?... Április elején láttam meg az első kettőt. Általában harsány gágogás kíséri reptüket, de ez a kettő teljes csendben szállt el a házunk felett. Egészen ünnepélyes pillanat volt az.

Aztán itt van még az olvadás: olvad a jég meg a hó, az a rengeteg. Színültig (és jó, ha csak addig) a vizek medre. A Rantatöysäi-folyóé is. Félelmetes iram - szédítő látvány.

enter image description here

Hó helyett eső. És sár, sár, sár. Gyermekeim éppoly lelkesek most a sok pocsolyától és sártól, mint télen a temérdek hótól. Angyali Botondom különösen nagy örömét leli a dagonyázásban.

enter image description here

Az elmúlt héten három alkalommal is sikerült beleragadnia a sáros, agyagos krumpliföldbe. Először én próbáltam kihúzni, mire én is beragadtam, és még a csizmám is elszakadt, miközben szabadulni igyekeztem a sár fogságából. Másodszor én már meg sem kíséreltem menteni: Robit küldtem. Robi ki is húzta a csupasár gyereket, igaz a csizmája nélkül. Harmadik alkalommal először Ádám igyekezett a körbeásás módszerével kimenteni öccsét a szorult helyzetből (igazán mókás jelenet volt, az ablakból figyeltem:-), aztán végül persze most is Robi szedte ki és hozta be - immár a csizmája és a "sárnadrágja" (finnül "kurahousut") nélkül.

enter image description here

Finnországban ilyenkor (és az év nagy részében...) melegen ajánlott udvari viselet - óvodában pedig egyenesen egyenruhának tekinthető - a gumicsizma és a vízhatlan esőnadrág. Utánanéztem, lehet otthon is kapni ilyen gumigatyeszt, ha nem is minden áruházban. De hordanak ilyet a magyar gyerekek??

Nekem, mint kis családom mosó- és takarítónőjének, csak egy óhajom lenne... Egy nulladik helyiség, egy amolyan elő-előszoba, ahol mindenki levedlené a sáros gönceit, mielőtt belép a házba. Ígéretek szerint ez idén megvalósul.

És ha már a takarításnál tartunk... Itt később tavaszodik és később tör ki a nagy tavaszi takarítási és lomtalanítási láz is. Nálam legalábbis biztosan. A finn háziasszonyok is szépen kitakarítják és csinosítják a házat Húsvét előtt, de azt nem gondolnám, hogy bárki is arra vetemedne, hogy ablakot mosson a mínuszokban. Szerintem erre még Rozi néni a Petőfi Sándor utcából is azt mondaná, hogy "Jól van, aranyom, pár hetet várhat az az ablakpucolás. De azért Pünkösdre ugye már tiszták lesznek?". A Húsvét itt még nagyon télies bármilyen kinti munkálatokhoz, legfeljebb a havat lehet gyönyörűen eltolni az ünnep tiszteletére.

Nálam most a ház rendbe tétele kicsit többről szól, mint egy tavaszi nagytakarításról. Inkább csak felhasználom a tavaszias energiát, lendületet. Arról van szó, hogy hamarosan vissza kell térnem a kinti életbe. Munka vagy tanulás, még nem tudom, de akárhogy is, tiszta, rendezett otthonból szeretnék oda elindulni. Úgyhogy nekiálltam. Lehetőleg minden nap egy kicsit, lépésről lépésre, hangulati alapon, módszeresség nélkül, polcról szekrényre, kellemesebbtől az egyre undokabb felé. Szerintem a sütő marad a legvégére...

Most, hogy kezdünk kilábalni a télből, a kisvárosi élet is érezhetően felpezsdül. Tavaszi nagy babaruha-börze, gyerekkoncert, tűzoltóautó-nézés, vállalkozói napok - minden hétvégére adódik valami.

Ha meg nincs semmi, akkor annak is örülünk. Hiszen vár az udvar, a rengeteg - gyerekes és felnőttes - tennivalóval. Az udvar elsősorban Robi territóriuma, de az egész család örömmel tesz-vesz a maga módján a szabadban. Szép napos időben, úgy vélem, vétek a szobában kuksolni. Finnországban eltöltött hat évem alatt egyet nagyon jól megtanultam: Értékelni kell a jó időt! Mert: ha ma jó idő van, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy 'beköszöntött a jó idő'. Hanem tényleg csak annyit, hogy 'ma éppen jó idő van'. Tehát holnap nagyon könnyedén lehet pont olyan vacak hűvös-szeles-esős idő, mint tegnap volt. És bizony a vacak hűvös-szeles-esős napokon is ki kell menni, mert túlontúl sok van belőlük az évben ahhoz, hogy ez elég indok legyen a bent maradásra.

A finneknél szokás napsütéses tavaszt kívánni egymásnak. Én is ezt kívánom mindannyiunknak!

enter image description here