Jegyzőkönyv az első találkozóról

2021. október 30. szombat, Ellend

enter image description here
Nagy Anita fotója

14:00 Tea lefőzve, kávé helyén, pogi asztalon, érkeznek a résztvevők.
14:10 A főszervező számba veszi a jelenlevőket. Ezt követően ismerteti, hogy az elmúlt időszakban három pályázat került beadásra, magasra tettük a mércét, de sajnos nagyon tehetségesek vagyunk.
Alakul a falukórus: saját zenét, saját versből, saját hangon, saját magunk, sajátságosan fogunk előadni, reméljük nem csak saját maguknak.
A falu kultúrházáért kultúrharcot hirdet, az első meetingen bütykölde lesz a zár feltörése érdekében, majd ezt követően lesz elektronikai bemutató a villamos szekrénynél, és gázszerelés tanulás a fűtés érdekében.
Ezt követően történik a helyszín bejárása, a falu feltérképezése.
15:00 Lefő az első tea, két adag kávét két nő megisz, sok cukorral.
15:20 Közös javaslat a laptop felnyitására, hogy a munka elkezdődjön. Előtte J. lefőz még két kávét, ezúttal cukor nélkül.
15:40 Javaslat, hogy a kultúrházért folytatandó kultúrharc első lépése egy polgármester választáshoz kellene kötődjön, van is jelölt, el is fogadja.
15:50 E. ötletel: Mesélje el mindenki, hogy milyen viszonyulása van a falukhoz, városokhoz, vidékhez.
15:51 Ötlet remek, nosza.

enter image description here
Nagy Anita fotója

A. tősgyökeres sváb, generációk óta falun élő értelmiségi, három gyerek anyja. Mindig itt élt, férj is helyi, ez a természetes közegük, mindent tud a faluról. Dolgoznak, gyarapodnak, de most már szeretnék élvezni is munkájuk gyümölcsét.

Sz. másik faluban élt, saját gesztenyefájuk van, bár ő maga gyüttment, csak beházasodott a faluságba. Előtte Pesten éltek, a gyereknevelésért költöztek haza, és milyen jól tették. Nagy a közösség, nagy a szabadság, gyerekek jönnek-mennek, nagy az élet, szereti. Nem költözne vissza/el.

J. idealizmusból költözött ki, de tudatosan, mert a gyerekeknek szabadságot, korlátoktól mentes életet akart. Bejött. Elmondása szerint isteni, amikor az ember kilép az ajtón és csak megy a saját földjén, ez az élmény városban nincs meg.

E. városi lány, most félig falusi, félig városi. Szülei miatt maradt a közelben, de kertészkedni szeret, és igényli a teret. Két nagy lánya van.

K. városi lány, de falusi emlékekkel, éltek falun. A térélmény neki is fontos, a szabadság szintén. Visszatért a gyökerekhez talán, amikor vidékre költözött. Fontos az, hogy figyeljen a környezetére, szemetet szinte alig termel.

Zs. városban élt, kertes részen, anyagi okokból költözött faluba. Szereti a másokkal való közelséget, közvetlenséget, ezt mind megtalálták a faluban. Náluk működik, hogy ami a szomszédnak van az a másiknak is, átjárnak egymáshoz, segítik egymást, és a kert ápolása fontos neki.

A. egyedül él egy másik faluban, de visszahúzza a szíve ebbe a faluba. Már állatokat is tart, bár érzi, hogy ez milyen nehéz így egyedül. Nőnek nehéz falun lenni, de nem lehetetlen, ha az ember nagyon akarja.

M. szerelemből ment Pestről vidékre, nekik nem működött a munka-falu távolság. Beilleszkedtek, barátokat szereztek, de magánéleti okokból, most megint Pesten van. A térhez való viszonya megváltozott, ezért próbált panorámás lakásba költözni.

17:00 Ötlet egy podcast létrehozására, tagok beleegyeznek.
17:10 Tea, kávé, süti
18:30 Zárás


Szerző: Nő(író)kör