Faluság-diavetítő

A következő linken meg tudjátok nézni, hogy Balázs milyen digitális diavetítőt készített nekem, illetve, hogy hogyan válogattam össze a szövegeket a tegnapi vetítésre.

https://falusag.hangfarm.hu/diavetito/index.html

Emlékeztek? A gyerekkori diavetítő a mesefilmekkel.... Mikor önmagadnak vetítesz, olvasod, szemléled a képet a falon, magát a falat is pásztázod a tekinteteddel, egyre jobban ismered nemcsak a filmet, hanem a falat is, a szobát is. Magadba építed. Amikor a keveset egyre mélyebben és mélyebben ismered meg. Amikor magadba egyre mélyebbre és mélyebbre engeded a dolgot. Belsővé tétel.

Ahogyan egy-egy új zeneszámot kifacsarunk magunknak: azt szokás mondani, hogy az unalomig hallgatjuk. Tulajdonképpen a teljes megismerésig. A teljes interiorizálásig. Amikor már teljesen a miénk a dallam, akkor elengedjük. Akkor lépünk tovább. Újrahallgatás. Újraolvasás.

enter image description here

Hangfarm Afterparty/Faluság diaszínház

enter image description here

Auxin - Hangfarm Afterparty címmel szeptember 26-án csütörtökön a 2019-es Hangfarm hangjait és visszhangjait lehet megtekinteni/meghallgatni a pécsi Szabadkikötőben déltől éjfélig.

Kiállítások, koncertek, live-actek és party - a Hangfarm alkotótelephez kapcsolódó művészek prezentálásában.

A Hangfarm egy ellendi alkotótelep, ahol a természeti környezetbe helyezett kortárs művészeti, főleg hangzó alkotások kapnak központi helyet. Eddigi munkánkról a http://hangfarm.hu/ weblapon lehet tájékozódni.

Részletes program:
12.00 - 14.00: Sound Hacking Workshop - kütyüsimogató
14.00 - 15.00: Zitey
15.00 - 16.00: Hermelin
16.00 - 17.00: Dr. Hollós

18.00 - 19.00: Rovar17+ MaN (visual)
19.00 - 20.00: Eszelős Meszelős és Faluság Diaszínház
20.00 - 21.00: Új Anya
21.00 - 22.30: Spine vs. Drtwht
22.30 - 0.00: Steiner

https://www.facebook.com/hangfarm/

Mivel a Faluság és a Hangfarm szerkesztői kéz a kézben járnak (gondolom legalábbis főleg ezért, ühümm), minket is megkértek arra, hogy mutatkozzunk be ezen a napon.
A kérdés persze már csak az, hogy hogyan? Elég unalmas gondolatköröket futottam: Felolvasóest? Beszélgetőest? blablabla....
Diaszínházat fogok csinálni: szövegrészleteket hozok a blogról, az egyes citátumok mellett a szerzők logóival.
Mivel még annyira nem érzem önmagunkat önálló lábon állva bemutatkozásra készen, ezért nem a blog hanganyagát hoznám a vetítés alá, hanem mivel Balázs is zenél Eszelős Meszelős (és mivel nemcsak őt, hanem a zenéjét is szeretem, sőt sokat tudnék erről az eszelős meszelősségről regélni) néven, hát bátorkodtam úgy dönteni, hogy amíg ő zenél, addig mögé kivetve vetíteném le a blogról kiválogatott szövegrészleteket.
Olyan nagyon jó lenne ám, ha minél többen eljönnétek, és tudnánk kicsit beszélgetni....

Szerkesztőférji köszöntő

Judit tavaly ugyanezen a napon szólt, hogy indíthatnánk egy blogot falu/vidék/város tárgyban. Ezzel egyet is értettem, mert már éltünk annyi ideje vidéken, hogy ne a közvetlen élményeink (első répa, első tapasztás stb.), hanem épp a vidékkel való vertikális távolság keresése adja a témáinkat. Persze továbbra is nagyon fontosak az első, itt szerzett élményeink: aki visszateker a korábbi bejegyzésekre, csomó olyan fotót és kiszólást láthat, amit áthat a természeti környezetbe ágyazott lakóközösség (=falu) elhagyottságából kiburjánzó világra (= jelenkori magyar falu) vetett első pillantás öröme. Ezt a pillantást szeretném megőrizni azóta is, amióta már benne élünk és rájuk építettük a mindennapi rutint. Ezeknek a pillanatoknak az emlékei visznek tovább abba az irányba is, hogy újabb és újabb "ért/zelmes" helyeket keressünk a kifejezés számára.
A Faluságot, úgy látom, hasonlóképp építi Judit is. Új, épp a blog témájának szövése által talált emberi kapcsolataiból, türelmesen és örömmel horgolja napjainak azon részében, amikor az időjárás nem engedi, hogy kimenjen dolgozni a 'parkba', a gyerekek alszanak vagy mást csinálnak stb. De igazából úgy látom, hogy fejben akkor is ekörül sétafikál. A faluságközösségben is, mindannyiunknak egy kicsit eköré épült az élete és gondolkodása az elmúlt év során: a bejegyzés-vázlatok első megfogalmazása, napokon átívelő gondozgatása, az ébredés utáni utolsó finomhangolás és közzététel majd ellenőrzés ritmusát már nehéz lenne megtörni.
Kiváncsi vagyok, merre haladunk tovább. Érezzük és keressük azokat a szemszögeket, amik hiányoznak, de azt is érezzük, hogy a megkezdett irányokban is egyre végtelenebb világok nyílnak, amikről írni is lehet, vagy csupán éreztetni, hogy vannak.... Eddig az utóbbi stratégiát követtük. Ez nem a populárblog-út. Itt az Olvasónak is aktív szerepe van: továbbgondolásra, megírásra, ide-írásra!

enter image description here Ghenadie Popescu installációja, Kassa, Kaszárnya Kultúrfabrik, 2011