Szépségével vonzani
Zarándoklatként belépni
Azt gondoltam, hogy furcsa, hogy nem lesznek fák
Páfrányerdőnek hívom, de igazából ez egy elegy erdő
Belátom a teret – minden zöldben fürdik
Vöröses-kék hangok áradnak a fákról
Embereket nem képzelek el sohasem
Mezítláb járom végig az utat
Mohapárnába süppedek bokáig
Homok karistolja talpamat – sziklás meredélyen emelkedek
Kellemes idő van, naplemente előtti késő délután – hosszúak az árnyékok
Kráterek – vulkanikus szél sikít
A viharral a teljesség közeleg
Átalakulunk
Attilával és Miklóssal a PTE MK EZM Nyári Egyetemen a Fenntartható hangleírások kurzuson beszélgettünk, tájhangosítottunk és a fenti szöveget alkottuk, amit aztán a bemutatóesten, 2026. július 17-én adott elő Tarnai Kata, Aza Luca, Gyenes Zsolt, Horváth Szabina és Szarka Júlia.